×

Érdekkijárás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 43. számában (2001. augusztus 15.)

 

Az Igazságügyi Minisztérium befejezte a lobbitörvény tervezetének kidolgozását, s már elküldték a kormánynak, amely az ősszel várhatóan a parlament elé terjeszti. E dokumentum Európában egyedülálló, hasonló módon csupán az Amerikai Egyesült Államokban fektették le az „érdekkijárás" játékszabályait. Igaz, náluk nem működik valami jól, de ennek a magyar szakértők a megengedő hozzáállásban látják az okát. A hazai szakemberek ezzel szemben igen szigorú szabályokat fektetnének le, melynek részleteiről dr. Hende Csabával, az igazságügyi tárca politikai államtitkárával beszélgettünk.

 

A lobbizás ősrégi mesterség, mégis sokan csak valamiféle nem teljesen tiszta dolognak tartják. Ebben sajnos van is némi igazuk, hiszen a lobbizás gyakran túllépi e fogalom szigorúan vett kereteit, s a gyakorlatban határos a megvesztegetéssel. Itt azonban sietve le kell szögezzük, hogy amiről a továbbiakban lobbizás néven szó lesz, az teljességgel nélkülöz mindennemű becstelenséget.

A fogalom tisztázása

Lobbizáson valamely társadalmi, vagy gazdasági érdekcsoport nevében és érdekében folytatott tevékenységet értünk, mely a lobbizással érintett szerv által alkotott jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek tartalmi befolyásolására irányul. Lobbizással érintett szerv az Országgyűlés, a kormány, illetve annak tagjai, a szaktárcák, valamint a helyi önkormányzatok. A lobbista az érdekkijárással megbízott természetes személy, míg a lobbiszervezet egy ezzel a tevékenységgel foglalkozó, a majd hatályba lépő törvény szerint nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, érdek-képviseleti szerv, köztestület, gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó.

Az öreg kontinens nyugati részén lévő demokráciák régóta ismerik e fogalomcsoportot, átfogó törvény ennek rendszeréről azonban eddig nem született. Általános mód, hogy a lobbizással érintett szervezetek belső szabályzataiban, például a törvényhozás házszabályában rögzítik az érdekérvényesítés e speciális formáját. A magyarországi törvénytervezet tehát Európában egyedülálló, példájául az USA hasonló dokumentuma szolgált, ám attól lényegében eltér.

Honorálás kizárva

Az alapvető különbség az, hogy míg az amerikai szabályozó megengedi bizonyos összeghatárig az „ajándékozást", addig a korrupció ellen radikálisan fellépni kívánó hazai kormányzat mindennemű „köszönetnyilvánítást" elvet. Sőt, bűncselekményként kezeli a közbenjárás vagy „véleményátalakulás" honorálását csakúgy, mint bárminemű ellenszolgáltatás elfogadását.

A honi törvénykészítők nem bíztak semmit sem a véletlenre: az igazságügyi tárca szakértői a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, illetve az Államigazgatási Egyetem politológusaival, valamint a munkaadói és munkavállalói szervezetek, önkormányzati szövetségek, szakszervezetek, politikai pártok szakembereivel egyeztetve készítették el a lobbizásról szóló dokumentumtervezetet. Ez a javaslat leszögezi, hogy e tevékenység pozitív, a társadalom javát szolgálja, mivel segíti a döntések szakmai megalapozását. Mivel a szöveget a szaktárca vezetése elfogadta, innen a szöveg a kormányhoz került. A törvény legkorábban 2002-ben léphetne hatályba – mondja lapunknak dr. Hende Csaba, az IM politikai államtitkára.

Óhatatlanul felmerül a kérdés, miért ítélte meg úgy a tárca és a kormányzat, hogy ilyen mélységében és formában foglalkozzon a lobbizással mint tevékenységgel?

Mint azt Hende Csaba állítja, sokkal jobb valamit szigorú keretek közt engedni, mint szabadon tiltani. Eddig ugyanis a lobbizók a törvényesség és a törvénytelenség határának meglehetősen szűk és ingoványos ösvényén mozogtak. Az egész kérdéskör meghatározatlan volt, s ezáltal amolyan „sötét ló"-ként kezelték mindazokat, akik ezzel foglalkoztak. A dolognak pedig éppen az átláthatóság, tisztaság és ellenőrizhetőség a lényege – véli a szakember.

Listák készülnek

A törvény szövegezésekor azonban a magyarországi közéleti állapotokat is figyelembe kellett venni – emlékezik vissza Hende Csaba. Éppen ezért lett e tervezet olyan szigorú, amilyen.

Az elképzelések szerint a lobbitevékenységet folytató szervezetnek fel kell kerülnie az úgynevezett lobbilistára. Ehhez egy igénylőlapot kell kitöltenie, melyen fel kell tüntetnie, hogy mi a szervezet pontos neve és címe, ki, vagy kik jogosultak a szervezet képviseletére, és hol elérhetők. Ezenkívül fel kell sorolni a szervezet által megbízott lobbisták nevét, címét. A lobbizás irányultságát, a megbízó vagy megbízók nevét, székhelyét, illetőleg annak az okiratnak a másolatát, mely igazolja a szervezet jogszerű megalakulását. Ha mindez megvan, akkor kap egy igazolványt, mely nélkül nem is járhat el ilyen ügyben.

A lobbistának félévente részletes jelentést kell írnia arról, hogy mely döntések kapcsán lobbizott. Tájékoztatnia kell továbbá arról, hogy az adott döntésekhez milyen konkrét lobbicélok tartoztak, s hogy e cél, vagy célok eléréséhez milyen törvényes eszközöket vettek igénybe. A féléves jelentésnek tartalmaznia kell azt is, hogy a lobbizással érintett szervnél kivel és hány esetben történt személyes kapcsolatfelvétel, valamint ha megbízás alapján lát el ilyen jellegű tevékenységet, akkor meg kell neveznie megbízóját.

Szigorú szankciók

Az első szabálytalanságot követően egy évig törlik a lobbilistáról a lobbistát, aki ez esetben köteles leadni igazolványát a listavezetőnél. A következő hibájánál már öt esztendőre törlik a lobbizók köréből az illetőt, míg harmadszorra már végérvényesen megtiltják számára ezt a tevékenységet.

Ha valaki tiltott ajándékkal próbálkozik, az már bűncselekményt követ el, s ilyen esetben az érintett képviselőnek fel kell jelentenie a megkísértőt. Amennyiben ennek nem tesz eleget, ő maga is bűntetőjogi felelősségre vonás elé néz.

Normál körülmények között nem csupán a lobbistának kell jelentenie, kivel, mely szervnél, mikor és miről beszélt, hanem a találkozóról annak a köztisztviselőnek is írásban kell számot adnia, akit a lobbista megkeresett. Minden érintett szervnek ki kell jelölnie, ki, vagy kik azok a személyek, akik fogadhatnak lobbizókat. Ha e körön kívül környékez meg valakit a lobbista, azt is azonnal jelenteni kell – magyarázza az államtitkár.

Hazai lobbitörténelem

Az elmúlt időszakban több törvény tárgyalásakor kiviláglott az érintett érdekkör aktív lobbitevékenysége. Iskolapéldája volt ennek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azon akciója, melynek eredményeként a reprezentációs költségek újbóli elszámolásáról győzte meg az illetékeseket. A dohánylobbi minden országban, így hazánkban is igen aktív. A közelmúlt talán legnagyobb port felvert ügye azonban mégis a távközlési törvény módosítása nyomán beindult érdekérvényesítő munka volt, amely végül sikerrel zárult az érdekelt cégek, sőt, még a fogyasztók számára is.

Történt ugyanis, hogy az érintett távközlési társaságok a szaktárca törvénymódosítási tervének hírére erőteljes változtatási-befolyásolási tevékenységbe kezdtek. Mindegyikük saját alkalmazású, illetőleg egyéni vállalkozó lobbistájával elkészíttette a maga módosító verzióját. Ezt természetesen a törvényalkotó(k) elé tárták, és elkezdték győzködni arról, hogy saját álláspontjuk az, amely a köz javát szolgálja. Ezzel mintegy párhuzamosan saját elképzeléseiket eljuttatják a törvényt előkészítő kormányzati szervhez, s kérték, hogy személyesen is elmondhassák érveiket. Ekkor a szaktárca vezetője, jelesül a hírközlésért és távközlésért is felelős miniszter kijelölte azt a személyt, aki fogadhatta a lobbizókat. Amikor végül elkészült a tervezet, és már a parlament elé került, akkor ismét bekapcsolódtak az érdekkijárók, hiszen az Országgyűlés plenáris ülése előtt a szakbizottság véleményezi a törvénytervezetet. A lobbisták ezeken a bizottsági üléseken nemcsak hogy jelen lehettek, hanem fel is szólalhattak, s ezzel a lehetőséggel a távközlés lobbizói éltek is. A meggyőzés sikerétől függő tartalommal végül elkészültek a módosító javaslatok. Az persze kicsit tréfás volt, hogy a parlament különböző padsoraiból – pártbéli hovatartozástól függetlenül -, ugyanazzal a javaslattal állt elő nyolc képviselő. Ez csak azt mutatta, hogy a lobbizó kitűnő munkát végzett.

Magyarországon egyelőre elsősorban a külföldi tulajdonú, multinacionális cégek folytatnak lobbitevékenységet. A lobbizás nem ismer országhatárokat, csak érdekeket. Ismert tény, hogy az Európai Unió székhelyén a nagy nemzetközi vállalatok iszonyatos energiát fektetnek abba, hogy minél nagyobb befolyásra tegyenek szert. Erre külön szakembereket tartanak, akiknek az a munkájuk, hogy az EU-n belül a lehető legelőnyösebb helyzetet alakítsák ki megbízójuk tevékenysége számára. Ebben a magyar vállalatok eddig nemigen vehettek részt, de nyilvánvaló, hogy lesznek olyanok, akik ezt megtehetik és meg is teszik majd. Vélhetően ez a törvény ebben is segíthet.

Iskola és díjazás

A dolog másik oldala, hogy bár félezerre teszik hazánkban a lobbizással foglalkozó szervezetek számát, ez igazán még ismeretlen szakma. A lobbizóknak felsőfokú képesítéssel kell rendelkezniük, s nem árt, ha nem csak egy, hanem több idegen nyelvet beszélnek. Naprakésznek kell lenni a gazdasági folyamatok, tendenciák ismeretében és követésében, s ismerni kell az adott terület jogszabályait is.

Magyarországon leggyakrabban PR-cégek vállalkoznak lobbitevékenységre. Ezen vállalkozásoknak általában olyan emberek állnak az élén, akiknek régebben volt, vagy akár napjainkban is valamilyen módon számos állami szervvel van kapcsolatuk. Sokan kipróbálták már a politikusi létet, de nem ritka az olyan személy sem, aki valaha kormányzati tisztséget töltött be, vagy éppen újságíróként került kapcsolatba e körrel. Ők ismerik a döntéshozás állomásait, tehát tudják, hol, mikor mire nyílik lehetőség.

A lobbitevékenység nem ingyenes. Legelterjedtebb módja az eseti alkalmazás és fizetés, illetve vannak cégek, amelyek komplex megállapodást kötnek egy PR-céggel, s e szerződésbe bevehető a lobbitevékenység folytatása is. Ez utóbbi esetben nyilván a szerződésben foglalt összeg tartalmazza a lobbizás költségeit is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. augusztus 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem