Zsugorodó feketegazdaság

A rejtett gazdaság teljes felszámolása nem lehetséges, azonban az adómértékek ésszerű megállapításával és az adózási szabályok kiszámíthatóságával visszaszorítható. A rejtett gazdaság GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 1993 óta fokozatosan csökken, javul az adózási fegyelem – állapította meg az MTA Közgazdaság-tudományi Kutató Központja és a Tárki közös vizsgálata. A minimálbér emelése mindenesetre jó néhány kisvállalkozót hozott nehéz helyzetbe.

A kutatók szerint a dinamikus gazdasági növekedés mellett fokozatosan csökkenő hazai rejtett gazdaság 1998-ban mért 21 százalékos szintje megegyezik az EU kevésbé fejlett tagországaiéval. A kiszámítható adózás és az adózási szabályok átláthatósága mellett fontos, hogy az adóellenőrzések hatékonyságát növeljék, a kampányszerű akciók ugyanis nem hozzák meg a kívánt eredményt. Az adózási morál azzal erősíthető, hogy a kormányzat nem növeli azok jövedelmét és presztízsét, akikről kiderült, hogy érintettek a feketegazdaságban – állítja az MTA és a Tárki közös tanulmánya.

Kallódó javaslatok

Gazdasági szakemberek úgy vélik, hogy leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban terjedt el a feketemunka. Becslések szerint az építőiparban mintegy negyvenezren dolgoznak illegálisan. Böröczffy István vállalkozó, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) alelnöke elmondta, hogy a szövetség számos javaslatot tett a kormányzatnak, amivel a feketemunkát vissza lehetne szorítani, de azok közül eddig nem sok valósult meg. Az építési törvényben például még mindig nem törölték el a házilagos kivitelezést, s ez lehetőséget ad arra, hogy a családi házakat feketén építsék. Az alelnök hozzátette: az építtetőnek sem érdeke, hogy számlát kérjen, hiszen az áfát nem tudja visszaigényelni. Ugyanakkor nem mindegy, hogy adott esetben néhány millió forinttal olcsóbban „ússza meg" az építkezést. Az utóbbi években a közvélemény is értesülhetett arról, hogy egy-egy nagyobb építkezésen kampányszerű ellenőrzést tartottak. Tavaly az építőipari cégek 470 millió forint munkaügyi és munkavédelmi bírságot fizettek ki. Ezzel kapcsolatban a vállalkozók elmondták, sokszor olcsóbb a munkaügyi bírságot kifizetni, mintha kötbért terhelnének rájuk.

Főleg a kisvállalkozókra jellemző – s az ágazat cégeinek többsége tíz főnél kevesebbet foglalkoztat – a zsebből fizetés. A feketén foglalkoztatottak között sok a határon túlról – Romániából, Ukrajnából – érkezett munkás. A legálisan működő cégek rendszeresen panaszkodnak arra, hogy nehezen tudják felvenni a versenyt azokkal a vállalkozásokkal, melyek feketén, munkaszerződés nélkül alkalmaznak dolgozókat. A piaci helyzet ugyanis nem teszi lehetővé, hogy magasabb áron vállaljanak el egy-egy munkát. Az illegális foglalkoztatás másik hátránya, hogy a legálisan működő cégek nehezen tudnak magukhoz hívni jó szakmunkásokat. A minimálbér hatására sok cég lépett, s a dolgozók egy részét már feketén vagy részmunkaidőben foglalkoztatják. Az ÉVOSZ szándéka, hogy olyan bértarifarendszert dolgoz ki, amely a szövetség reménye szerint rendezettebb viszonyokat teremthet a piacon.

Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke némi kétkedéssel fogadta azt a felmérést, miszerint Magyarországon csökkenőben van az illegális foglalkoztatás. Mint mondta, a statisztika furcsa dolgokra képes. Hozzátette, hogy az Iposz évtizedek óta küzd az illegálisan működő iparosok ellen, hiszen a feketén dolgozókkal nehezen tudnak versenyezni a számlát adó vállalkozások. Az Iposz az illetékes hatóságoknál kezdeményezte, hogy ellenőrizzék az illegálisan tevékenykedőket, de eddig ennek nem sok foganatja volt.

Többletterhek a vállalkozókon

A szövetség számítása szerint a minimálbér negyvenezer forintra emelése a 268 ezernél is több főfoglalkozású egyéni vállalkozó hetven százalékánál többletterhet jelent. Ez az eddig minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott után évi 230 640 forint. A többlet fedezésére évente 1,4-1,8 millió plusz árbevételre lenne szükség. Ugyanakkor az is növeli a feketegazdaságot, hogy a minimálbér kompenzációjából az öt fő alatti vállalkozások kimaradnak. Szűcs György emlékeztetett arra, hogy teljesítmény nélkül nem lehet bért emelni, így a vállalkozások sokszor kényszerhelyzetbe kerülnek. A minimálbér drasztikus emelése tehát a vállalkozások csődjével, illetve a foglalkoztatás visszaszorulásával, esetenként a szürke- és a feketegazdaság előretörésével járhat. Várhatóan elterjed majd a részmunkaidőben, illetve a bérmunkában való foglalkoztatás, a bérek norma szerinti meghatározása, valamint a vállalkozói alapon, illetve a megbízási szerződéssel vagy alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munka.

Zsebből zsebbe

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor kiemelte, hogy Magyarországon az élőmunka terhe rendkívül magas. Bár a kormány azt ígérte hatalomra kerülése előtt, hogy a járulékok a felére csökkennek, ez azonban nem történt meg. A vállalkozók sokszor rákényszerülnek arra, hogy „zsebbe fizessenek". Az alkalmazottak sok esetben maguk kérik – főleg a kisebb településeken, ahol nehéz az elhelyezkedés -, hogy részmunkaidőben dolgozhassanak, illetve bérük egy részét „zsebbe" kapják. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta, hogy a kisvállalkozók terhei az idén 53 százalékkal emelkednek, ugyanakkor a gazdasági növekedés öt százalék. A terhek növekedésének arányában a vállalkozások többsége nem tudja árbevételét bővíteni, arra a piaci viszonyok nem nyújtanak lehetőséget. A vállalkozások előtt két út áll: a legális megoldás az, ha az alkalmazottakat részmunkaidőben foglalkoztatják, vagy létszámleépítéshez folyamodnak. Antalffy Gábor szerint ugyancsak diszkriminatív intézkedés, hogy a minimálbér kompenzációjára csak az öt fő feletti vállalkozások pályázhatnak. A kompenzációra a KISOSZ konkrét javaslatokat is kidolgozott. Spanyolországban például támogatást kapnak azok az egyéni vállalkozók, akik alkalmazottal dolgoznak. Ha egy főt vesznek fel, akkor csak a járulékok hatvan százalékát kell befizetniük az államkasszába, két dolgozó után ez az összeg ötven százalékra csökken, s ez valós ösztönzést jelent a vállalkozásoknak. Az ügyvezető elnök hozzátette: amennyiben a kormányzat növelni akarja a kis keresetűek jövedelmét, úgy az szja-ban a mindenkori minimálbér mértékéig vissza kellene állítani a nullakulcsos adót, vagyis az adómentességet.

Tartós tendencia

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa, Magyar György elmondta: az agrárágazatban mindig is jelentős volt a feketemunka, s a tendencia tartósnak látszik. Tíz évvel ezelőtt a mezőgazdaságban hivatalosan még 970 ezer embert foglalkoztattak, ma ez a szám 250 ezerre tehető, miközben a földterület nagysága nem változott. Igaz, a csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a szövetkezetek iparral, kereskedelemmel és szolgáltatással foglalkozó üzletágai megszűntek, ám az ebből eredő létszámcsökkenés nem volt akkora mértékű. A munkaügyi ellenőrök legfeljebb a mezőgazdasági társas vállalkozásokat, szövetkezeteket vizsgálják, az egyéni gazdákat nem, így a feketén dolgozókat szinte lehetetlen tetten érni. A településeken – hallgatólagosan – a polgármesterek, jegyzők is tudomásul veszik ezt a jelenséget, s örülnek annak, hogy kevesebben folyamodnak szociális segélyért. A mezőgazdaságban is jellemző, hogy a határon túlról, főként Romániából érkezett munkásokkal dolgoztatnak, akiknek kevesebb pénzt kell fizetni, mint a magyar állampolgároknak. Mivel az egyéni gazdák többségének nincs pénze arra, hogy gépesítse gazdaságát, a munkáskézre még nagyobb szükség van. A vállalkozók mindenképpen jól járnak az illegális foglalkoztatással, ugyanakkor a feketén dolgozó kiszolgáltatott helyzetbe kerül, nem számíthat nyugdíjra, egészségügyi ellátásra. A főtanácsos szerint vélhetően a kevésbé fejlett EU-országokban is jellemző a mezőgazdaságban a feketemunka. Az is mindennapos jelenség, hogy a nyugati országrészből magyar munkások dolgoznak illegálisan Burgenlandban. Igaz, az ottani fizetésekhez képest kevesebbet kapnak, de az összeg idehaza így is kiemelkedő keresetnek számít.