×

Munkaadók az Unióban

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 42. számában (2001. július 15.)

 

A stabilitás – és ezzel együtt vonzerőnk – növekedését, pótlólagos GDP-emelkedést, s ennek következményeként bővülő foglalkoztatást remélnek a kormányzat és a szociális partnerek képviselői hazánk uniós csatlakozásától. A megkérdezett munkáltatói és munkavállalói szervezetek a társadalmi párbeszéd javulását is várják, illetve abban bíznak, hogy a mindenkori kormányzat a fontos gazdasági döntések előtt belső felismerés és késztetés nyomán fogja figyelembe venni az érintettek véleményét. A kormányzat úgy véli, párbeszédünk máris megfelel az uniós gyakorlatnak, hiszen az EU-ban nincs megállapodási kötelezettség.

 

Növekedhet a munkahelyek száma

A foglalkoztatáspolitika és a szociális ügyek területén az EU-nak viszonylag kevés jogszabálya van, ezeknek a magyarországi jogi szabályozás és a gyakorlat már nagymértékben megfelel – mondta lapunknak Csejtei István, a Külügyminisztérium európai politikai kapcsolatok főosztályának vezetője. Mint ismert, hazánk az Unióval való csatlakozási tárgyalások során már ideiglenesen lezárta (19 dosszié között) a 13. számút, vagyis a szociális ügyekről és foglalkoztatáspolitikáról szóló fejezetet.

A főosztályvezető úgy véli, a csatlakozás várhatóan igen jó hatást gyakorol majd a magyar foglalkoztatáspolitikára: attól, hogy uniós tagállam leszünk, a szakértők 1-2 százalékos pótlólagos növekedést várnak az egy főre jutó GDP-ben a "nagy piacra" való bejutásnak köszönhetően. "Több munkahelyet, s a munkanélküliségi ráta további csökkenését várjuk a csatlakozástól. A belépés időpontja várhatóan 2004 elején lesz, 2002 végére befejezhetjük a tárgyalásokat, és azután aláírhatjuk a csatlakozási szerződést. Körülbelül egy esztendőt vehet igénybe a ratifikálás folyamata. Szeretnénk legkésőbb 2004 elején teljes jogú taggá válni" – fogalmazott Csejtei.

A főosztályvezető utalt arra: az úgynevezett lisszaboni folyamat keretében az uniós államok számára a 70 százalék körüli foglalkoztatottsági arány a cél. Ez Magyarországtól (is) erőfeszítést kíván, hiszen jelenleg nálunk a foglalkoztatottsági arány 60 százalék alatt van.

Ami a szociális párbeszédet illeti, erre nézve sincs egységes uniós követelményrendszer. Az EU ugyanakkor elvárja, hogy a csatlakozni kívánó országokban létezzen a szociális párbeszéd intézményrendszere megfelelő hatáskörrel, és érdemi kérdéseket tűzzenek napirendre. E hármas követelményrendszernek a Külügyminisztérium főosztályvezetője szerint hazánk máris megfelel. "A párbeszéd magyar struktúrája illeszkedik az Unió sokszínű gyakorlatához. A tagállamokban nincs megállapodási kényszer, az egyeztetések eredményét nem lehet számon kérni. Egy ponton túl a magyar kormány a szociális partnerekkel való teljes konszenzus hiánya esetén is kénytelen a felkészülés menetrendjéhez tartani magát, hiszen ehhez az országunknak politikai és anyagi érdekei fűződnek" – hangsúlyozta a főosztályvezető.

Említésre méltó az is, hogy még soha annyi pénzt nem biztosított az állam a szociális partnerek számára, hogy saját maguk készülhessenek a csatlakozásra, mint ezekben az években: a költségvetés évente 50 millió forintot különít el erre a célra, tavaly a munkavállalói és a munkáltatói oldal további ötven-ötven millió forintot vehetett igénybe uniós kapcsolatrendszerének kiépítésére a Munkaerő-piaci Alapból.

A társadalmi párbeszédet fejleszteni kell

Vélhetően rövid ideig korlátozzák a magyar munkaerő szabad áramlását a csatlakozás után, hiszen az uniós országok rájönnek majd, hogy ez az állapot nem tartható sokáig – fogalmazta meg véleményét lapunk számára Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz alelnöke. "A magyar munkaerőt itthon is nehéz kimozdítani, nem kell attól tartani, hogy tömegek próbálnak az EU országaiban dolgozni csatlakozásunk után" – véli az alelnök. (A Tárki, valamint lengyel és cseh közvélemény-kutató intézetek társulásával létrejött Közép-európai Közvélemény-kutató Társulás nemrégiben a napilapokban publikált felmérése szerint a magyaroknak csak 7 százaléka gondolja úgy, ha majd szabadon lehet munkát vállalni az Unióban, akkor biztosan külföldön dolgozna. A románoknál ez az adat 17, a lengyeleknél 13 százalékos.)

Zs. Szőke Zoltán szerint a csatlakozás után az eddiginél még sokkal szabadabb lesz a tőke áramlása, s ez lehetővé teszi majd, hogy országhatárokon átívelő vállalkozások, cégek jöjjenek létre, nagymértékben növelve így a munkahelyek számát. Kérdésünkre – reménykedhetünk-e a foglalkoztatási helyzet javulásában – az Áfeosz alelnöke igennel válaszolt, hozzátéve: természetesen akkor is lesznek emberek munka nélkül, de aki dolgozni szeretne, az talál majd állást. Sokat remél az alelnök attól is, hogy információi szerint 20 éves vita után az EU Bizottsága el fogja fogadni a nemzetközi szinten létrejövő szövetkezetekről szóló törvényt, ez is munkalehetőségeket teremt majd.

Az érdekegyeztetés területén Zs. Szőke szerint az EU valamivel előrébb tart, mint mi. "Magyarországon az egyeztetés a nyolcvanas és kilencvenes években úttörő volt, csúcspontját 1994-95 tájékán érte el. Én azonban úgy vélem, ahogy lassan konszolidálódik a helyzet, a mindenkori kormány fontos gazdasági döntések meghozatala előtt belső késztetés nyomán fogja megkérdezni az érintettek véleményét, hiszen egy-egy területen mindig ők a legjobb szakértők" – jelentette ki az alelnök. Hozzátette: azt reméli, hogy mindenféle kényszer nélkül – nem azért, mert az Unióban úgy szokás – fog fejlődni a társadalmi párbeszéd. Ennek véleménye szerint már most is vannak biztató jelei. Zs. Szőke szerint nem maga az egyeztetés intézményrendszere, az elnevezések az érdekesek, hanem a valódi párbeszéd a fontos.

A cégek a szakképzésre összpontosítanak

A munkaerő tömeges elvándorlását – nyilatkozótársához hasonlóan – Károlyi Miklós, a VOSZ főtitkára sem tartja valószínűnek. "Nem osztom azokat az aggályokat, amelyek szerint csatlakozásunk után valóságos magyar népvándorlás indul majd meg az uniós tagállamokba, hiszen most az emberek jelentős részének az is gondot jelent, hogy a szomszédos községbe utazzon" – fejtette ki véleményét Károlyi. Hozzátette: a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy a munkanélküliek elsősorban azért maradtak állás nélkül, mert nincs, vagy éppen hiányos a képzettségük, nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel. Hozzájárul ehhez az a tény is, hogy Magyarország sajnos a nyelvtudás terén sem áll túlságosan jól. A VOSZ főtitkára szerint az Unióban szinte lehetetlen legálisan munkát vállalni legalább egy idegen nyelv ismerete nélkül, a magyar lakosság 35 évesnél idősebb tagjai pedig többnyire csak oroszul tanultak – ha egyáltalán azt megtanulták. "A statisztikai adatok szerint az ország keleti felében nagyobb a munkanélküliség, de onnan nem mennek az emberek még a nyugati országrészbe sem dolgozni, pedig ott találhatnának munkát."

A VOSZ egyébként reprezentatív felmérést végzett nemrégiben saját – elsősorban társas vállalkozásokból álló – tagsága körében. A tanulságok szerint a vállalkozások nagy forrásokat igyekeznek mozgósítani, hogy a csatlakozás idejére állják a versenyt, a most fennálló gondokat megoldják. A cégek elsősorban a szakképzést tartják fontosnak. Gyakori, hogy a családi vállalkozásoknál a gyereket vagy itthon járatják olyan képzésre, amelyik kétnyelvű és más országban is elfogadott bizonyítványt ad, vagy igyekeznek kint taníttatni. A felmérés arra is rávilágított, hogy a vállalkozások törekszenek a műszaki tanúsítványok beszerzésére még a csatlakozás előtt.

Ha bizonyosra is vehető, hogy tömeges munkaerő-vándorlás nem lesz, Károlyi szerint az agyelszívás azért folytatódhat: "Lehet, hogy újabb Teller Edéket fogunk exportálni. Félő, hogy elméleti kutatók azért fogják elhagyni az országot, mert drága kutatásaikhoz külföldön jobban tudnak pénzt szerezni" – mondta.

A VOSZ főtitkára szerint az érdekegyeztetésnek olyan feladatokat is meg kell majd oldania a csatlakozás után, amivel ma még nem szembesül. Elképzelhető ugyanis, hogy az ország keleti felében – ahová most sem csak az infrastruktúra hiánya, hanem a kevés szakképzett munkaerő miatt nem jön szívesen a tőke – mi is vendégmunkásokat fogunk foglalkoztatni. Ehhez jogszabályi háttér kell, amit a csatlakozás után a társadalmi párbeszéd keretén belül kell megvitatni.

Kulcskérdés az uniós átlagbérek elérése

"Minőségi változást várok az uniós csatlakozástól mind a foglalkoztatás, mind az érdekegyeztetés területén" – összegezte véleményét érdeklődésünkre Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke. "A munkavállalók számára életük során a tisztesen megfizetett munka jelenti a függetlenséget, az önbecsülést, életminőségük javulását. Kulcskérdés tehát, hogyan és mikor tudjuk az uniós átlagbérszintet elérni" – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Rabi szerint a következő évek nagy kérdése lesz, tudjuk-e adaptálni a közösségi jog- és intézményrendszert. Számít majd, tudjuk-e integrálni a leszakadókat, vagyis tudunk-e képzési lehetőséget nyújtani a munkanélkülieknek, illetve általában véve megvalósítjuk-e majd a life long learninget. Ez utóbbiról (vagyis az egész életen át tartó tanulásról) létezik egy uniós memorandum, amely 2001 őszétől az EU közös cselekvési programjává is válik.

A foglalkoztatás területén Rabi szerint három rétegre kell az eddiginél sokkal jobban odafigyelni. Gondot kell majd fordítani a pályakezdő munkanélküliekre, azokra a százezrekre, akik tartósan állástalanok – nekik speciális programokat kell szervezni. Az MSZOSZ alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani a 45 év feletti nők, illetve az 50 esztendősnél idősebb férfiak foglalkoztatására. Az ő álláslehetőségeik ugyanis lényegesen szűkebbek nálunk, mint az EU-országokban. "Meg lehetne valósítani, hogy teljes legyen a foglalkoztatottság, ezen a 2-3 százalékosnál nem magasabb munkanélküliségi rátát értem. Az uniós szint utoléréséhez 350-400 ezer új munkahelyre lenne szükség" – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Véleménye szerint e célok elérésére megvan az esély, a gazdaság szereplői már alkalmasak erre. "Rendkívül hátrányosnak tartanám, ha az uniós munkaerőpiac csak a kurrens képzettséggel rendelkezőknek adna esélyt, s azt is, ha a négy szabadságjog nem együttesen érvényesülne."

Mindezt persze a szociális partnerekkel egyetértésben, velük megtárgyalva kellene megvalósítani. "Az eddigiektől eltérően a társadalmi párbeszédben megállapodásokra kellene törekedni, hiszen ezek az uniós országokban létrejönnek, és kiszámítható helyzetet, biztonságot teremtenek a munka világában" – jelentette ki Rabi.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem