×

A közüzemi szolgáltatások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 42. számában (2001. július 15.)
 A közüzemi szolgáltatásokról szóló összeállításunk második részében a gáz- és a távhőszolgáltatásra kötött megállapodások szabályait ismertetjük. 

Közüzemi szerződés gáz szolgáltatására

A gáz szolgáltatására irányuló szerződésekre vonatkozó szabályokat a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény és a végrehajtására kiadott 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. A törvény szerint a gázszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és természet védelmének szem előtt tartásával, gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) meghatározott főszabályoknak és a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelelő követelmények szerint kell végezni. A gázszolgáltatással és a gázértékesítéssel kapcsolatos állami feladatokat a Magyar Energia Hivatal látja el.

A törvény fogalommeghatározása szerint a gázszolgáltatás az a közüzemi szolgáltatás, amely magában foglalja
  • a lakossági és a kommunális fogyasztók gázzal való ellátását, a személyes szükségleteik kielégítéséhez, általános közüzemi szerződés alapján, illetve
  • a gázt vállalkozási tevékenységhez felhasználó fogyasztók ellátását, egyedi közüzemi szerződés alapján.
A gáz közüzemi szolgáltatási jogviszony alanya a fogyasztó és a szolgáltató. A gázszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli azon a – gázellátásba bekapcsolt – területen (településrészen, településen), amelyre a hatósági engedélye vonatkozik. Az általános közüzemi szerződés alapján a gázszolgáltató köteles a megállapodásban meghatározott időtől kezdődően folyamatosan gázt szolgáltatni, a fogyasztó pedig köteles ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.Az általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség körébe nem tartozó fogyasztókkal a gázszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt azzal, hogy amennyiben a szerződés tartalmában a felek nem tudnak megállapodni, úgy az általános közüzemi szerződésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

Általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés

Az általános gázszolgáltatási közüzemi szerződés tartalmi előírásait és feltételeit, a szolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony részletes szabályait a kormányrendelet mellékleteként közzétett gázszolgáltatási közüzemi szabályzat tartalmazza. A szabályzat kötelező rendelkezéseitől a felek megállapodással sem térhetnek el.

Szerződéskötési kötelezettség

A gázszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági és a kommunális fogyasztókkal szemben.

A megállapodás tartalma

Az általános közüzemi szerződés tartalmazza:

  • a szerződő felek megnevezését, címét (székhelyét), a fogyasztó azonosításához szükséges adatokat,
  • a szolgáltatás megkezdésének időpontját, határozott időre kötött szerződés esetében a szerződés megszűnésének időpontját,
  • a szerződés tárgyát (annak műszaki jellemzőit, szükség esetén mennyiségi és teljesítményi adatait),
  • a fogyasztás helyét,
  • a csatlakozási pont (pontok) megjelölését,
  • a gázfogyasztó berendezések felsorolását (darab, típus stb. megjelöléssel),
  • az elszámolás, illetve a díjfizetés alapjául szolgáló gázmérő (berendezés és tartozékai) felsorolását,
  • a gázfogyasztásmérő leolvasásának rendszeres időszakát,
  • külön jogszabályi rendelkezés hiányában a számlázás és a számlázott díj megfizetésének módját – így az alkalmazott ár- vagy díjszabást is, valamint
  • a szerződésszegés következményeit.
A gázszolgáltató és a fogyasztó a fentiekben felsoroltakon túlmenően a szerződésben további feltételekben is megállapodhat.
Korlátozási sorrend
A fogyasztókat a gáz közüzemi szolgáltatás korlátozása tekintetében kategóriákba kell sorolni, kategóriánként meghatározva a korlátozás alá vonható legnagyobb gázteljesítményt. Ennek megfelelően a korlátozási sorrend a következők szerint alakul:
  • I. kategória: egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fűtési fogyasztó;
  • II. kategória: egyedi közüzemi szerződés alapján vételező technológiai fogyasztó, állandó felügyelettel;
  • III. kategória: egyedi közüzemi szerződés alapján vételező, az I-II. kategóriába nem tartozó összes többi fogyasztó;
  • IV. kategória: kommunális fogyasztó;
  • V. kategória: az ápoltak és gondozottak elhelyezését szolgáló egészségügyi és szociális intézményi fogyasztó és a lakossági fogyasztó.
A gázértékesítő az üzletszabályzatában köteles meghatározni a gázszolgáltatókkal egyeztetett korlátozási sorrendet, valamint a korlátozás végrehajtásának rendjét és mértékét. A szolgáltató az üzletszabályzatában köteles nevesítve feltüntetni a korlátozás alá eső, egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztókat és a korlátozás alá vonható gázteljesítményt.A jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltak alapján a gázszolgáltató, valamint a gázértékesítő köteles az egyedi közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztóit tájékoztatni arról, hogy az egyes fogyasztói berendezései tekintetében a korlátozási sorrendben melyik fogyasztói kategóriába tartoznak, és arról, hogy fogyasztói kategóriánként mekkora a korlátozás alá vonható legnagyobb teljesítmény.

A változások bejelentése

Abban az esetben, ha a lakossági vagy kommunális fogyasztó a fogyasztási helyről elköltözik, köteles bejelenteni a gázszolgáltatónak az elköltözés, illetőleg a szolgáltatás igénybevétele megszüntetésének időpontját. A bejelentés elmulasztása esetén az elköltözött fogyasztó felel a legközelebbi mérőleolvasásig, késedelmes bejelentés esetén pedig a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napig terjedő fogyasztás díjáért.

Amennyiben a lakossági vagy kommunális fogyasztó olyan lakásba, illetve helyiségbe költözik, amelyben gázszolgáltatás van, és arra igényt tart, köteles ezt a gázszolgáltatónál bejelenteni. A bejelentéssel a szerződés – a lakossági fogyasztók esetében – a korábbi fogyasztóval kötött feltételek szerint létrejön. A fogyasztó azt is köteles a szolgáltatónak bejelenteni, ha nem tart igényt a továbbiakban a gázszolgáltatásra. Ilyenkor a bejelentéssel egyidejűleg a mérőberendezés leszerelését is kérnie kell. Ennek elmulasztása esetén mindaddig, amíg a bejelentés nem történik meg, őt terheli a fogyasztás és a berendezések bérleti díjának megfizetése.

A gázszolgáltatás megtagadása

A gázszolgáltató a szolgáltatást részben vagy egészben megtagadhatja, ha

  • a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés részben vagy egészben az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,
  • a fogyasztó a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tesz eleget a szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének, különösen ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen, avagy az életet, a testi épséget, az egészséget, illetőleg a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.
A gázszolgáltató és a gázértékesítő részben vagy egészben megtagadhatja a szolgáltatást, ha a fogyasztó a díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, vagy nem a szerződésben foglaltaknak megfelelően használja a gázt.A gázszolgáltató és a gázértékesítő a szolgáltatást – részben vagy egészben – csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadhatja meg.

A gázszolgáltatás szüneteltetése

A gázszolgáltató a gázelosztó vezeték karbantartása, átalakítása, felújítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén – más műszaki megoldás hiányában – szüneteltetheti a szolgáltatást. A szüneteltetés kezdő időpontját és előre látható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket 15 nappal előbb közölni kell a fogyasztókkal.

Az üzemzavar elhárítását a gázszolgáltató köteles haladéktalanul megkezdeni. Az elhárítást követően, vagy a forráshiány megszűnése után a gázszolgáltató köteles a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani a gázszolgáltatást.

A gázszolgáltatás korlátozása

Az üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztói korlátozást a gázszolgáltató és a gázértékesítő a rendeletében meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani. Minden korlátozásról és annak okairól, a korlátozás elrendelését követő 8 napon belül írásban tájékoztatni kell a Magyar Energia Hivatalt. A hivatal valamennyi elrendelt fogyasztói korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a szolgáltatónak felróható ok miatt vált-e szükségessé.

Az általános közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál csak végső esetben és csak akkor lehet alkalmazni korlátozást, ha az egyedi közüzemi szerződés alapján ellátott fogyasztóknál elrendelt korlátozás után az még szükséges.A korlátozásról a gázszolgáltató és a gázértékesítő – a korlátozás kezdő időpontjának, előre látható időtartamának és mértékének, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseknek egyidejű közlésével – köteles tájékoztatni az érintett fogyasztókat.A korlátozás végrehajtásáról a gázértékesítő, illetve a gázszolgáltató gondoskodik. Az egyes átadási pontokon szükséges korlátozást – a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltakkal összhangban – az engedélyes állapítja meg, és erről tájékoztatja a fogyasztót. A szolgáltatás korlátozásáról a lakossági és kommunális fogyasztókat úgy kell tájékoztatni, hogy arról, például tömegkommunikációs eszközök útján, valóban értesülhessenek. Előfordul, hogy a korlátozás csak egy-egy település lakossági, illetve kommunális fogyasztóit érinti. Ilyenkor a közzétételre a helyileg szokásos módon is lehetőség van (például a helyi lapban). A fogyasztó a közzétételt követően köteles haladéktalanul megkezdeni a fogyasztás korlátozását.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

A szolgáltatott és felhasznált gáz mennyiségének és teljesítményének méréséről a fogyasztóknál – az átalánydíjas fogyasztók kivételével – a gázszolgáltató gázmérővel vagy mérési rendszerrel gondoskodik. A fogyasztás díját a fogyasztásmérő adatai alapján kell megállapítani és elszámolni.

A lakossági fogyasztó gázmérőjének felszerelése, karbantartása és időszakos újrahitelesítése a gázszolgáltató feladata. A gázmérő a gázszolgáltató tulajdona, állagmegóvása azonban a fogyasztó kötelessége.A kommunális és az egyedi közüzemi szerződéssel vételező fogyasztók gázmérőinek tulajdonjogát a gázszolgáltató, a gázértékesítő, illetve a fogyasztó szerződésben rendezi. A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, hitelesítése és állagmegóvása – eltérő megállapodás hiányában – a tulajdonos feladata.

Előzetes fizetés

Amennyiben a fogyasztó nem tett eleget az esedékes díjfizetési kötelezettségének, a gázszolgáltató jogosult a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezést felszerelni és alkalmazni, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen mérőberendezést a fogyasztó kérésére is fel kell szerelni, amennyiben a kérelmező vállalja a költségek megtérítését.

Mérésügyi felülvizsgálat

A fogyasztó a gázszolgáltatótól, gázértékesítőtől kérheti a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát. A felülvizsgálat idejére – főszabály szerint – a gázmérő tulajdonosa köteles gondoskodni a gáz méréséről. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos összes felmerült költség a fogyasztót terheli. Jogos kifogás esetén azonban a szolgáltató köteles a fogyasztói elszámolást megfelelően módosítani.

A fogyasztásmérő leolvasása, ellenőrzése, vizsgálata

A fogyasztó köteles a gázszolgáltató, illetve a gázértékesítő részére lehetővé tenni a mérő leolvasását és ellenőrzését.

A fogyasztó kérésére a szolgáltató köteles megvizsgálni a gázmérőt. Ha a fogyasztó kérelmére megvizsgált gázmérő a mérésügyi előírásban meghatározott, ennek hiányában a ą2 százalékot meg nem haladó mérési hibával működik, a vizsgálat költségei átháríthatók a fogyasztóra. A megengedett mérési eltérést meghaladó mérési hiba esetén az elszámolást a vizsgálat eredményének megfelelően módosítani kell.

Ellenőrző mérőeszköz

A fogyasztó – a gázszolgáltatóval egyeztetett módon – jogosult ellenőrző mérőeszközt alkalmazni. Eltérő mérési eredmény esetén a fogyasztás elszámolásánál a mérésügyi felülvizsgálat befejezéséig a gázszolgáltató hitelesített mérőeszközeinek mérési adatai irányadók.

A gáz fűtőértékének mérése

Abban az esetben, ha a közüzemi szerződés szerint a gáz mennyisége mellett a gáz fűtőértékét is mérni kell, arról a gázszolgáltató gondoskodik.

Mérés önálló helyiségekben

Lakás vagy más helyiség, bérlemény műszaki megosztása esetén – a fogyasztó kérésére – a gázszolgáltató minden önállóvá vált bérleményben lévő fogyasztó részére külön gázmérőt köteles felszerelni. A gázszolgáltató a gázmérő felszerelésére vonatkozó kérelem teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a gázfogyasztás szétválasztása műszaki okból nem oldható meg.

A gázfogyasztás elszámolása

A gázszolgáltató megállapodhat a fogyasztóval a gázfogyasztásmérő nélküli, átalánydíjas elszámolásában. Az átalánydíjas megállapodást kivéve a gázfogyasztást időszakonként, rendszeres leolvasással kell megállapítani. A leolvasási időszakot az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Az elszámolás alapja a gázmérőn leolvasott érték, amelyet a gázszolgáltató jogosult gáztechnikai normál m3-re vagy referenciakörülményeknek értelmezett m3-re átszámítani. Az átszámítás szabályait az üzletszabályzatban kell meghatározni.

Díjfizetés, felelősség

A felhasznált gázért a fogyasztó az árszabályozó rendelkezések szerint megállapított díjat köteles fizetni. Ha a gázszolgáltatást egy szerződés alapján többen veszik igénybe – azaz több fogyasztó van -, a fogyasztott gázdíj megfizetéséért egyetemlegesen felelősek. Nem vonatkozik az egyetemleges felelősség a társasházban a közös tulajdonban álló épületrészben (helyiségben) történő fogyasztás utáni díjfizetési kötelezettségre.

Az elfogyasztott gáz díját és az egyéb díjakat – ha jogszabály, illetve a fogyasztóval kötött szerződés másképpen nem rendelkezik – a számla bemutatásakor azonnal meg kell fizetni. Ha az esedékessé vált gázdíjat a fogyasztó írásbeli felszólítás ellenére 15 napon belül nem egyenlíti ki, a gázszolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti.

Számlahelyesbítés

A fogyasztó kérheti a bemutatott számla helyesbítését a számlát kiállítótól, aki erre 15 napon belül köteles nyilatkozni. A helyesbítés iránti bejelentésnek a számla kiegyenlítésére nincs halasztó hatálya, ha a bemutatott számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.Ha a fogyasztót visszatérítés illeti meg, azt a bejelentés érdemi elbírálásától számított 8 napon belül a szolgáltatónak teljesítenie kell.

A hibásan mért fogyasztás elszámolása

Ha a háztartási fogyasztónál felszerelt gázmérő a fogyasztást nem vagy rosszul jelzi, az előző év azonos időszakának fogyasztását, illetve abban az esetben, ha az előző év azonos időszakának gázfogyasztása nem állapítható meg, a megelőző három mérőleolvasási időszaknak egy időszakra eső átlagát – amelyet az évszaknak megfelelően az előző évi fűtési fogyasztás figyelembevételével kell helyesbíteni – kell a számlázás alapjául venni.

A fentiek szerint elszámolható gáz mennyiségét becsléssel kell megállapítani, ha időközben a gázfogyasztó készülékek száma vagy fajtája (a helyiségben lakó személyek száma), vagy a helyiség mérete megváltozott.A nem lakossági fogyasztónál felszerelt gázmérő meghibásodásakor a fogyasztás elszámolásához, illetőleg a számlázáshoz a gázfogyasztó készülékek összteljesítményét, továbbá az üzemi, illetőleg egyéb adatok alapján rögzített használati időt kell figyelembe venni, ha nem állapítható meg az előző év azonos időszakának gázfogyasztása.

A szabálytalan vételezés elszámolása

Amennyiben a fogyasztó szabálytalan módon vételezte a gázt, és ez a mérést befolyásolta, a fogyasztás mennyiségét az adott időszak naptári óraszámának és a beépített gázfogyasztó készülékek névleges gázteljesítményének (m3/h) a szorzatával kell elszámolni.

Az általános közüzemi szerződés megszűnése

A lakossági és a kommunális fogyasztó az általános közüzemi szerződést 15 napos felmondási idővel megszüntetheti. Ha a fogyasztói berendezést leszerelik, azt a munka megkezdése előtt 48 órával a gázszolgáltatónak be kell jelenteni az esetleg szükséges intézkedések megtétele végett.

Az egyedi közüzemi szerződés megszűnésének eseteit a szerződésben kell meghatározni.

Szerződésszegés

A szolgáltató szerződésszegése

A gázszolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül, ha

  • a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
  • a szolgáltatott gáz jellemzői (nyomás, fűtőérték, égési tulajdonság stb.) nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,
  • a gázszolgáltatás tervszerű munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót időben nem értesíti,
  • magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy a korábbiakban meghatározott eseteken túlmenően szünetel, illetőleg korlátozás alá esik, továbbá
  • a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnése és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja.

Szerződésszegés a fogyasztó oldalán

A fogyasztó közüzemi szerződésszegésének minősül, ha a fogyasztó

  • a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,
  • a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő gázfogyasztó berendezést, készüléket, csatlakozó- és fogyasztói vezetéket használ,
  • a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával vételezi, a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését – az értesítésben meghatározott, illetve egyeztetett időpontban – nem teszi lehetővé,
  • a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
  • a gázszolgáltatás díját nem fizeti,
  • a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
  • a gázszolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,
  • a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,
  • a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget, valamint
  • a nyomás alatti gázellátó rendszert megbontja.
A fentieken túl a szerződés nélküli fogyasztás is szabálytalan vételezésnek minősül.

A szerződésszegés következményei

A szerződés megszegése, illetve a szabálytalan vételezés következménye lehet:

  • a díjvisszatérítés, illetve a pótdíjfizetés,
  • a felemelt díjfizetés (szabálytalan vételezéskor),
  • a kötbérfizetési kötelezettség keletkezése,
  • a kártérítési kötelezettség,
  • a fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
  • a gázszolgáltatás felfüggesztése, valamint
  • a fogyasztó kikapcsolása a gázszolgáltatásból (például szabálytalan vételezés esetén).
A következmények közül több együttesen is alkalmazható. A pótdíj és a felemelt díj mértékét a gáz hatósági ára tartalmazza, míg a kötbér alapját és mértékét minden esetben a szerződésben kell meghatározni. A szerződésszegés megszűnése után a szolgáltatást folytatni kell.

Közüzemi szerződés távhőszolgáltatásra

A távhőszolgáltatás szabályait a távhőszolgáltatásról szóló, 1998. évi XVIII. törvény és a végrehajtására kiadott 1/1999. (I. 1.) Korm. rendelet tartalmazza. A távhőszolgáltatást – hasonlóan a többi közüzemi szolgáltatáshoz – az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével, gazdaságosan a nemzetgazdasági, a fogyasztói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek, a Ptk.-ban és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. A távhőtermelőt a távhőszolgáltatóval a polgári jog szerinti, éves és hosszú távú (legalább ötéves időtartamra vonatkozó) szerződéskötési kötelezettség terheli.

Igénybejelentés, tájékoztatás

A távhőt vételezni kívánó, az új vagy a többletteljesítményt igénylő meglevő fogyasztási hely tulajdonosának igénybejelentésére a távhőszolgáltató köteles előzetes tájékoztatást adni az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről, és együttműködni az igénylővel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában. A távhőszolgáltató tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között kell meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak az összegét, amely a fogyasztót terheli.

Általános közüzemi szerződés

A távhőszolgáltatót általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli a lakossági fogyasztóval szemben, kivéve ha a fogyasztó nem teljesítette a tájékoztatóban foglaltakat. Az általános közüzemi szerződés létrejöhet a távhő mérés vagy átalány szerinti szolgáltatására. Az átalány szerinti távhőszolgáltatásra az általános közüzemi szerződés létrejöhet a szolgáltatásnak az épületrész tulajdonosa, illetve bérlője, használója által történő igénybevételével és az igénybevétel bejelentésével. Az általános közüzemi szerződés a felek között határozatlan időre jön létre.

Szerződéses kötelezettségek

Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági fogyasztó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági fogyasztó pedig a távhőszolgáltatás ellenértékének rendszeres megfizetésére köteles.

Közös fogyasztás
A közösen használt helyiségekben lévő gázfogyasztó berendezés és gázmérő használatának joga – eltérő megállapodás vagy bírói ítélet, hatósági határozat hiányában – a tulajdonostársakat, a bérlőtársakat, a társbérlőket stb. egyenlően illeti meg.A gázszolgáltató a közös használat létrejötte vagy a közös használók személyében bekövetkezett változáskor – az érdekelt bejelentésére – a szerződést módosítja, és az általa bérbe adott gázfogyasztó berendezéseket a közös használatra jogosultak nevére írja át. Ha a közös használat megszűnik, a fogyasztási helyen maradó használó válik fogyasztóvá. Az elköltöző személy a felszerelt bérleti gázfogyasztó berendezést a gázszolgáltató és a többi használó hozzájárulása nélkül nem szerelheti le, és nem viheti el.Ha a gázmérő az egyik közös fogyasztó kizárólagos használatára rendelt helyiségben van, a gázmérő főcsapját a helyiség használója csak akkor zárhatja le, ha ezzel más közös használót a gázfogyasztásban nem akadályoz, vagy veszélyhelyzet állt elő.Ha annak műszaki lehetősége fennáll, és a közös használók az elkülönítés költségeinek viselését vállalják, a fogyasztást el kell különíteni, és külön-külön szerződést kell kötni.

Felmondás

Az általános közüzemi szerződést az épület, illetőleg épületrész tulajdonosa vagy a fogyasztók közössége 30 napos felmondási határidővel a közüzemi szabályzatban meghatározott módon és időpontra akkor mondhatja fel, ha

  • az épületben, épületrészben (az épület, épületrész valamennyi tulajdonosának hozzájárulásával) a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű más hőellátást valósít meg;
  • a szerződés felmondása nem okoz kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
  • viseli azokat a költségeket, amelyek a fogyasztói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel, illetve
  • a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi, a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba, műszaki előírásba, továbbá közös tulajdon esetén a tulajdonostársak a felmondással egyetértenek.

Felmondási korlátok

A közüzemi szerződést a távhőszolgáltató csak abban az esetben mondhatja fel, ha

  • a fogyasztó a távhődíjat nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
  • tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses viszonyban álló fogyasztó a távhő vételezését a fogyasztási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közüzemi szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben esetleg bekövetkező kár a fogyasztót terheli.

A szerződéskötés megtagadása

A távhőszolgáltató az általános közüzemi szerződés megkötését

  • köteles megtagadni, ha a fogyasztó által létesített fogyasztói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;
  • megtagadhatja, ha más fogyasztó a távhő vételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti; illetve
  • feltételhez kötheti, ha a fogyasztóval korábban fennálló közüzemi szerződését a díjfizetés 30 napon belüli megfizetésének hiányában felmondta.

Egyedi közüzemi szerződések

Az egyéb fogyasztó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére. Az egyedi közüzemi szerződés határozott időre szól. Az egyedi közüzemi szerződést az egyéb fogyasztó a szerződésben meghatározott felmondási idővel az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

A távhőszolgáltatás szüneteltetése

A távhőszolgáltató az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez jogosult a szükséges legkisebb fogyasztói körben és időtartamban szüneteltetni a távhőszolgáltatást. A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a fogyasztói berendezésekben keletkezett károkat – amennyiben a szolgáltatás szünetelésében a fogyasztó vétlen – a szolgáltató köteles megtéríteni.

A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az érintett fogyasztókat előre értesíteni.

A távhőszolgáltatás korlátozása

A távhőszolgáltató

  • országos tüzelőanyag-hiány miatt a nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy
  • környezetvédelmi érdekből

jogosult a szolgáltatás korlátozására.

A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot köteles tájékoztatni.A korlátozásra a lakossági fogyasztóval szemben csak végső esetben és csak akkor van lehetőség, ha az az egyéb fogyasztók korlátozása után még szükséges.Amennyiben a település folyamatos és biztonságos távhőellátása országos tüzelőanyag-hiány miatt vagy környezetvédelmi okból veszélybe kerül, a távhőszolgáltatónak a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű, de legfeljebb 10 százalékos hőteljesítmény-csökkentéssel (átalány szerinti távhőszolgáltatás esetén a fűtési hőmérséklet 10 százalékos csökkentésével) és a rendelkezésére álló más eszközökkel kell megkísérelnie a korlátozás okának megszüntetését, és a hírközlő eszközökön keresztül kérnie kell a fogyasztókat a távhőfogyasztás önkéntes csökkentésére.Ha a fenti, megelőzést szolgáló intézkedések ellenére a közvetlenül fenyegető távhőhiány, illetőleg távhőellátási zavar nem vagy nem kellő időben hárítható el, avagy a folyamatos és biztonságos távhőszolgáltatás nem biztosítható, a távhőszolgáltató a települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján korlátozza a távhőszolgáltatást. A döntésről, illetőleg a távhőszolgáltatás korlátozásának bevezetéséről a fogyasztókat a távhőszolgáltató értesíti.A korlátozás végrehajtása során a távhőszolgáltató a fogyasztók között nem tehet megkülönböztetést. A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást fel kell oldani.A távhőellátás csökkentése vagy korlátozása esetén – amennyiben a szolgáltatás átalánydíjas – a fogyasztó a szolgáltatás mértékével arányos díjat köteles fizetni.A fogyasztói korlátozás nem terjedhet ki az egészségügyi intézményekre (fekvőbeteg-intézmények, szakrendelők, szociális fekvőbeteg-intézmények), a gyermekintézményekre (bölcsődék, óvodák, alsó- és középfokú oktatási intézmények), valamint a települési önkormányzat képviselő-testülete által meghatározott további létesítményekre.A távhő vételezését korlátozó eszközök, berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató kötelessége.A jogszerű távhőszolgáltatási korlátozásból, illetőleg elvárható magatartás esetén való szüneteltetésből származó károkért a távhőszolgáltatót nem terheli kártalanítási kötelezettség.

Mérés, elszámolás, díjfizetés

A szolgáltatott távhő elszámolása hőmennyiségmérés vagy – átalány szerinti távhőszolgáltatás esetében – átalány szerint is történhet.

Mérés szerinti elszámolás

Mérés szerinti elszámoláskor a távhőszolgáltató a szolgáltatott távhő menynyiségét a fogyasztói hőközpontban, illetőleg a szolgáltatói hőközpontban és a hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. Ilyenkor a szolgáltatott távhő mennyiségének mérésére és elszámolására épületrészenként is lehetőség van, ha a fogyasztó az épület valamennyi épületrészében a mérőműszernek és felszerelésének, valamint a fogyasztói berendezés szükséges átalakításának a költségét viseli.

Átalánydíjas elszámolás

Az átalány szerinti távhőszolgáltatásnál átalánydíjas elszámolást kell alkalmazni. Az átalánydíj megfizetése az épületnek vagy épületrésznek a szolgáltatást igénybe vevő használóját (például bérlőjét, haszonélvezőjét vagy tulajdonosát) terheli.

A mérés szerinti elszámolás megállapodásai

Mérés szerinti távhőszolgáltatásnál a szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a mért távhő és díja épületrészenkénti megosztásának, kiegyenlítésének módját az érdekeltek megállapodása rögzíti. Több tulajdonos esetén a mért fogyasztás díjának kiegyenlítése a tulajdonosok megállapodása szerint együttesen vagy épületrészenként külön is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti megosztása és a megosztás szerinti számlázás – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata. Az érdekeltek megállapodásának hiányában a díjfizetés feltételeire a települési önkormányzatnak a díjalkalmazási feltételekről szóló rendelete az irányadó.

A mérőeszközzel kapcsolatos szolgáltatói kötelezettségek

Az elszámolás alapjául szolgáló és a távhőszolgáltató költségén felszerelt mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, ezért annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a távhőszolgáltató kötelessége.

Mérésügyi felülvizsgálat

A fogyasztó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz mérésügyi felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a fogyasztó köteles viselni.

Díjalkalmazási feltételek

A szolgáltatott távhő elszámolásával, a díjfizetéssel, valamint a szabályozatlan vételezéssel kapcsolatos előírásokat az önkormányzat a díjalkalmazási feltételekben határozza meg. A díjalkalmazási feltételek tartalmazzák az átalány szerinti távhőszolgáltatás esetére a szolgáltatás fajtáját, mértékét, minőségét, időtartamát és helyét, valamint a díjelszámolás alapját.

Szabálytalan vételezés

Szabálytalan vételezés esetén a fogyasztó felemelt díjat köteles fizetni, ha a vételezés szerződés nélküli fogyasztás következménye.

Szerződésszegés

A szolgáltató szerződésszegése

A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

  • a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
  • a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja,
  • a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a fogyasztót a közüzemi szabályzatban előírt módon és időben nem értesíti,
  • felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza, valamint
  • a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a fogyasztónak a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

A fogyasztó szerződésszegése

A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a fogyasztó

  • a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
  • a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
  • a mérőeszközt szándékosan vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be,
  • a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez,
  • a távhődíját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg, továbbá
  • nem tesz eleget a korlátozási rendelkezéseknek.

A szerződésszegés következményei

A közüzemi szerződés megszegésének következménye lehet

  • a díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,
  • a felemelt díj megállapítása, illetve fizetése,
  • a kötbérfizetés,
  • a kártérítési kötelezettség,
  • a távhőszolgáltatás felfüggesztése, valamint
  • a közüzemi szerződés felmondása.
A fenti következmények együttes alkalmazására is lehetőség van.A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár, és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.A díjvisszatérítés, a pótdíj, a felemelt díj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.A távhőszolgáltató köteles a fogyasztó részére
  • a díj arányos részét visszatéríteni, ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszakad, vagy a távhőszolgáltatást a törvényes lehetőségen túlmenően szünetelteti vagy korlátozza,
  • kötbért fizetni, ha a távhőszolgáltatást a szerződött időben nem kezdi meg, nem a szerződés szerint, illetve a tőle elvárható módon szolgáltat, a szüneteltetésről a fogyasztót nem tájékoztatja időben, továbbá a felfüggesztési ok megszűnése írásbeli értesítésének kézhezvételét követő napon a szolgáltatást nem kezdi meg.
A fogyasztó köteles a távhőszolgáltató részére
  • pótdíjat fizetni, ha a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi,
  • felemelt díjat fizetni, ha a mérőeszközt szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését nem jelenti be, a mérőeszköz megkerülésével vagy befolyásolásával távhőt vételez, illetve nem tesz eleget a korlátozási rendelkezésnek.
A távhőszolgáltató
  • a távhőszolgáltatást felfüggeszti, ha a fogyasztó a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetve más fogyasztó szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti,
  • a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a fogyasztó a mérőeszközt szándékosan, vagy vétkes gondatlansággal megrongálja, a mérőeszköz sérülését nem jelenti be, a mérőeszköz megkerülésével vagy befolyásolásával távhőt vételez, illetve a korlátozási rendelkezésnek nem tesz eleget, vagy a távhőszolgáltatás díját késedelmesen fizeti meg,
  • a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a távhőszolgáltatás díját a fogyasztó az esedékességtől számított 30 napon belül nem fizeti meg.
A távhőszolgáltató és a fogyasztó a kötbérrel nem fedezett kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

Közüzemi szabályzat, üzletszabályzat

A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait a kormányrendelettel kiadott távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat állapítja meg. A távhőszolgáltatási közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtására az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.

A távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony általános szabályait a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzat tartalmazza, melynek alapján a távhőszolgáltató köteles üzletszabályzatba foglalni szolgáltatásának feltételeit. Az üzletszabályzatot a működést engedélyező hatóság hagyja jóvá. A távhőszolgáltató gondoskodik arról, hogy a fogyasztók hozzáférhessenek az üzletszabályzathoz.
Korlátozásisorrend-tervezet
A fogyasztás korlátozásakor a távhőszolgáltató úgynevezett fogyasztói korlátozásisorrend-tervezetet készít, melyet háromévenként felülvizsgál. Ha a felülvizsgálat eredménye indokolja, a fogyasztói korlátozási sorrend módosítására új tervezetet kell készítenie. A tervezet elkészítéséhez a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás korlátozásával összefüggő adatokat kérhet a fogyasztótól.A fogyasztói korlátozási sorrend tervezetéről a távhőszolgáltató köteles tájékoztatni a fogyasztókat. A távhőszolgáltató a tervezetet és a fogyasztói véleményeltéréseket a települési önkormányzat részére köteles megküldeni. A fogyasztói korlátozási sorrendet ennek alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendelettel állapítja meg. A fogyasztói korlátozási sorrend megállapításáról az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltató tájékoztatja.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem