×

Országos program a munkavédelemre

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 41. számában (2001. június 15.)

 

A közelmúltban hatályba lépett országos munkavédelmi program jelentős állomása az e területen elkezdődött változási folyamatoknak. A munkaadók értékelése szerint az ötéves időtartamra kijelölt feladatok jó esélyt adnak arra, hogy a munkavédelemben a jelenlegi gazdasági prioritásoknak megfelelő átalakulás menjen végbe. A program sikeres végrehajtásának ugyanakkor az is feltétele, hogy a szociális partnerek folyamatosan együttműködjenek.

 

A parlament megtárgyalta és elfogadta a Munkavédelem Országos Programjáról (MOP) szóló 20/2001. Országgyűlési határozatot, amely a Magyar Közlöny 2001/37. számában jelent meg. Bár a MOP megalkotása a munkavédelemről szóló törvény szerint az állam feladata, azonban az e témában ratifikált nemzetközi egyezmények mindegyike mind a program kialakításában, mind annak végrehajtásában hangsúlyozza a szociális partnerek együttműködésének fontosságát.

A program általános célja a munkavédelmi feladatok megoldása és a problémák megelőzése. Végrehajtása – az ötéves időtartam alatt – éves intézkedési tervek alapján történik oly módon, hogy a kormány a program lejártát követő hat hónapon belül köteles az Országgyűlést tájékoztatni a végrehajtás részleteiről. A kormánynak első ízben legkésőbb a nemzetgazdaság idei munkavédelmi helyzetét értékelő beszámolóval egyidejűleg kell előterjesztenie az éves intézkedési tervet, amely a feladatok végrehajtási szabályait és az azokhoz rendelt pénzügyi forrásokat határozza meg.

A program megalkotása kiemelt jelentőségű, mert az új szemléletű munkavédelmi jogalkotási és jogalkalmazási folyamat kezdetét jelenti.

Bár az előkészítő egyeztetések nehézkesen alakultak és évekig tartottak, azonban eredményre vezettek. Jelzi ezt, hogy a normaszöveget mind az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavédelmi bizottsága, mind az OMT plenáris ülése konszenzussal fogadta el. Ezért is sajnálatos, hogy a munkavédelmi érdekegyeztetés országos fórumának, a munkavédelmi bizottság helyének és szerepének pontos meghatározása nem került az Országgyűlés elé terjesztett határozattervezetbe.

Újszerű a tartalom

A Munkavédelem Országos Programja öt lényeges fejezetből áll. Ezek közül az első a munkavédelem tartalmát tekinti át, s rávilágít arra, hogy miért vált szükségessé a munkavédelem átértékelése. Ezek szerint – elsődlegesen – a rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi változások tették szükségessé a munkavédelem tartalmának újszerű megfogalmazását, azonban a szemléletváltozást elősegítette hazánk európai uniós csatlakozásának közeledte is. Ez utóbbi körülmény szükségessé tette, hogy – a termékek és a szolgáltatások versenyképessége, valamint a munkaerő szabad áramlása miatt – új megvilágításba kerüljön a munkavédelem fogalma és tartalma.

Immár tapasztalati tény, hogy a modern munkavédelem a munkakörnyezet humanizálását és az emberi tényezők messzemenő figyelembevételét igényli, s nem korlátozható csupán a közvetlen munkahelyi egészségkárosodások megelőzésére.

Ebből a szempontból a munkavédelem kiemelt területe közé tartozik a munkahelyek kialakítása és állapota – ideértve a munkahelyi higiéné követelményeit is -, a munkaeszközök milyensége, a veszélyes anyagok és készítmények használatának módja, a munkaszervezés és a munkaidő kérdései, a kiemelt csoportok (terhes és szoptató anyák, fiatalkorúak, megváltozott munkaképességűek) védelme, valamint a munkavédelmi szervezet működése, amely beépül a munkáltató irányítási rendszerébe.

Átalakult környezet

A program második fejezete részletesen elemzi a munkavédelem helyzetét Magyarországon. Mint a dokumentum megállapítja, a rendszerváltás óta eltelt évtized alatt igen sok általánosítható tapasztalat merült fel a lezajlott gazdasági-társadalmi változások következtében. Az átrendeződés mértékét tükrözi például, hogy a korábbiakhoz képest mára a munkáltatók száma ugrásszerűen növekedett – miközben a munkahelyek mérete és létszáma csökkent -, ugyanakkor az állami szerepvállalás is megváltozott, hiszen a tulajdonosi funkció helyett a gazdaságszervező, illetve a közhatalmi funkció került előtérbe. A munka világa jelentősen átalakult: a munkáltatókra és a munkavállalókra súlyos gazdasági terhek nehezedtek – elsősorban a tőkehiány és a munkanélküliség fenyegetése, mindez pedig a kényszerűen magas társadalombiztosítási és adóterhek miatt.

A fejezet második része a munkavégzés tárgyi tényezőinek állapotát részletezi: elemzi a munkaeszközök minőségét, életkorát, származását és ennek alapján a munkavállalók foglalkozás-egészségügyi veszélyességi osztályba sorolásának alakulását. A fejezet harmadik része ugyanakkor kitér a személyi tényezőkre is. Kiemelten részletezi a magyar népesség általános egészségi állapotát, hiszen tudományosan igazolt tény, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos különféle kockázatok igen jelentősen befolyásolják azt. Emellett azonban néhány általánosítható munkáltatói és munkavállalói viselkedési formát is leír az elemzés, főként azért, hogy a munka világa szereplőinek szemléleti átalakításához kiindulási alapot jelentsen.

Kettős irányítás

A munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciók részletes elemzése lényeges része a munkakörnyezet javítását szolgáló további intézkedéseknek. A munkavédelem szabályrendszerének ismertetéséből kiemelést érdemel, hogy a munkavédelmi irányítás kettős: egyrészt a nemzetgazdaság egészére kiterjedő funkcionális, másrészt meghatározott körben egy-egy ágazatra vagy tevékenységre vonatkozó ágazati irányítás.

A funkcionális irányítás – hazai sajátosságként – három tárca (a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Gazdasági Minisztérium) felügyelete alatt álló hatóságok (Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, Magyar Bányászati Hivatal) feladata. Az elemzés megállapítása szerint viszont ebből az következik, hogy "a hatóságoknak annak függvényében, hogy munka-egészségügyi vagy munkabiztonsági előírások tartoznak a hatáskörükbe, szükségképpen eltérőek a prioritásai, ellenőrzési céljai és munkamódszerei."

A fejezet végül a munkavédelmi érdekegyeztetés országos és helyi eredményeit és problémáit tárja fel.

Egyenrangú elvek

A program harmadik fejezete a stratégiai alapelveket határozza meg annak kiemelésével, hogy a megvalósítás ezek egyenrangú, egymással összefüggő kezelésével képzelhető el. Ezek szerint a gazdasági fejlődés nem használhatja el olyan mértékben az emberi erőforrásokat, hogy azok később a fejlődés gátjává váljanak. Az elővigyázatosság elve azt mondja ki, hogy a technológiai fejlesztés során olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek nem növelik a munkavégzés meglévő kockázatait. A megelőzés elve pedig azt jelenti, hogy a kockázatokat a társadalmilag megengedhető legalacsonyabb szinten kell tartani, míg a partneri viszony elve azt a széles társadalmi kört rögzíti, amelynek együttműködése a kitűzött célok megvalósításának esélyét növeli.

A következő, negyedik fejezet a stratégiai fő irányokat határozza meg. Ezek szerint gondoskodni kell arról, hogy a munkavégzés rövid és hosszú távú kockázatai ne haladják meg a társadalmilag elfogadható szintet, s ehhez az állami irányítás rendszerével is elő kell segíteni a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek megteremtését. A stratégiai cél eléréséhez viszont az is szükséges, hogy a meglévő kedvezőtlen munkakörülmények megszűnjenek, illetve azok hatásai mérséklődjenek.

A korszerűtlen munkakörülmények újratermelődésének megakadályozására több eszköz is van, ezek közül igen fontos, hogy a műszaki, gazdasági, társadalmi változásokkal megjelenő új veszélyek, ártalmak feltárásával megtörténjék azok megelőzése is. Ugyancsak fontos nemzetgazdasági érdek a munkabalesetek számának és súlyosságának csökkentése, a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő vagy ezekkel összefüggésbe hozható egészségkárosodások számának és súlyosságának mérséklése, valamint – fizikai és pszichoszociális értelemben is – a jó közérzetet biztosító munkakörnyezet kialakítása.

Gazdasági érdekeltséggel

A stratégiai alapelvek, valamint a fő irányok meghatározása után a program a célok megvalósítását szolgáló részletes feladatokat tartalmazza.

Kiemelést érdemel, hogy e felsorolás munkáltatói szempontból a tennivalók megoldási sorrendjét – prioritását – is mutatja azzal, hogy a munkáltatók szerint a sorrendiség logikai követelményeket is tükröz.

Munkáltatói szempontból komoly sikernek és lényeges eredménynek tekinthető, hogy a program kimondja, miszerint a munkáltatóknak gazdaságilag közvetlenebb módon érdekeltté kell válniuk a munkavédelemben. E célból el kell különíteni a munkahelyi egészségkárosodások és balesetek biztosítási ágát, illetve ezen belül olyan differenciált járulékrendszert kell kialakítani, amelyben a megfelelő veszélyességi (kockázati) besorolás alapján a befizetések arányosak a munkavégzés kockázataival, és függenek a bekövetkezett munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések alakulásától.

A jelenlegi ismeretek szerint a baleset-biztosítási ágazat egyeztetett koncepciójának és törvényi normarendszerének kidolgozására 2002. év végéig van lehetőség, s mivel – az előzetes tárgyalások tükrében – a munkáltatói elvárások és a kormányzati koncepció lényeges eltéréseket nem tartalmaznak, így az érdemi együttműködésnek nincs akadálya.

Az elkülönített biztosítási ág kialakítása és működésének megindulása után a munkavédelmi követelményeket és a biztosítási ágat megfelelő differenciálással az egyszemélyes vállalkozásokra is ki kell terjeszteni, s hasonlóan a foglalkozási betegségek kártalanítási rendszerét is meg kell változtatni.

Közelebb az EU-joghoz

A munkavédelem területén még számos feladat vár megoldásra, egyebek közt meg kell valósítani a teljes és a folyamatos jogharmonizációt az Európai Unióval, s összhangot kell teremteni a nemzetközi egyezményekkel. Szükséges továbbá a joganyag ötévenkénti felülvizsgálata és indokolt korrekciójának végrehajtása. A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében hosszabb távú feladatokat is meghatároz a program. Ezek szerint fokozni kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának multidiszciplináris jellegét, s ki kell alakítani a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és háziorvosok együttműködésének hatékony rendszerét. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok és az ellenőrző szervek tevékenységének akkreditált laboratóriumokon kell alapulniuk, illetve a megelőzés érdekében ki kell alakítani a munkavégzéssel kapcsolatos kockázatok országos nyilvántartását. Fontos feladat továbbá a munkabiztonsági és munka-egészségügyi kutatások intézményi kapacitásának megerősítése, a foglalkozási megbetegedések megelőzésére irányuló rövid és középtávú kutatási programok megindítása, valamint a foglalkozási rehabilitáció komplex és hatékony gyakorlatának kialakítása annak érdekében, hogy a munkavállalók megmaradt munkaképessége hasznosítható legyen.

Napirendre kell tűzni ugyanakkor a munkavédelmi (munkabiztonsági és munka-egészségügyi) képzés rendszerének korszerűsítését is – erősítve a munkavédelmi képzést a felsőoktatásban -, s javítani kell a munka-egészségügyi szakemberek oktatását és továbbképzését. Kialakításra vár továbbá a középfokú, illetve felsőfokú munkavédelmi szakemberek iskolai jellegű képzési rendszere is, amely lehetőséget nyújt a szakirányú graduális végzettség megszerzésére. Változatlanul kell hagyni ugyanakkor a posztgraduális képzési lehetőségeket, s meg kell oldani a középfokú végzettséggel – és kiemelkedő szakmai tapasztalattal – rendelkező munkatársak szakirányú végzettségének elismerését. De támogatásra szorul a munkavédelmi és a foglalkozás-egészségügyi szakemberek továbbképzése is.

Kevesebb kockázattal

A munkavégzés kockázatainak társadalmilag elfogadható szinten tartása érdekében ugyancsak számos feladatot rögzít a program. Így előírja a veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és használatával járó veszélyek csökkentését, az elsődleges megelőző tevékenység fokozását, valamint a munkahelyi expozíció csökkentését: különösen a rákkeltők, allergének és a zaj esetében. Az elvégzendő feladatok között szerepel továbbá az új megbetegedésfajták bejelentése, kivizsgálása és a szükséges intézkedések megtétele; a megelőzés érdekében a nem fertőző betegségek (légzőszervi, mozgásszervi, keringési, neuropszichiátriai megbetegedések) bejelentési elsőbbségének biztosítása, s az építkezési, szerelőipari, karbantartási munkahelyek biztonságának javítása. Hasonlóképpen kiemelt cél a gázmérgezések okozta halálos balesetek megelőzésének fokozása, valamint a kis- és egyéni vállalkozások, illetve az önálló mezőgazdasági foglalkozásúak kockázatainak mérséklése: elsősorban képzéssel, oktatással, médiaprogramokkal, tanácsadói hálózat működtetésével, valamint ágazati egészségmegőrző programok kidolgozásával és végrehajtásával.

Szükség van azonban – különösen a közszférában – a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatos pótlékokra is. Érvényesíteni kell azt az elvet, amely szerint az egészséges és a biztonságos munkakörülmények biztosítása helyett sem pénzbeli, sem egyéb megváltás nem adható.

Finanszírozási háttér

A program gyakorlati megvalósításához számos eszköz igénybevétele szükséges. Így nem mellőzhető a munkavédelem állami tájékoztató-rendszerének kialakítása, illetve a közép- és felsővezetők számára átadott olyan komplex munkavédelmi ismeretanyag, amely beépül a gazdálkodó szervezet irányítási rendszerébe. De állami támogatásra szorulnak a munkavédelmi célú kutatások és fejlesztések is, és szükség van arra is, hogy a költségvetési tervezés során a munkavédelmi feladatok elkülönítve jelenjenek meg a minisztériumok és az országos hatáskörű szervezetek költségvetésében.

Az állami ellenőrzés szintjének emelése és hatékonyságának növelése érdekében a személyi, a tárgyi és az intézményi feltételek is folyamatos javításra szorulnak. Az eredményesség egyik záloga természetesen az, hogy megfelelő anyagi háttér álljon a program mögött. Ezért a finanszírozásába az állami költségvetés mellett be kell vonni a munkaerő-piaci, valamint az egészség- és nyugdíjbiztosítási alap meghatározandó részét, a nemzetközi támogatási forrásokat, az egyéb hazai céltámogatásokat és a pályázat útján elérhető forrásokat, illetve a civil "csatornákon át" elérhető pénzeszközöket, támogatásokat. A részletes finanszírozási szabályok meghatározásának azért van kiemelt jelentősége, mert a program mellé rendeli a forrásokat is, ezzel biztosítva a feladatok végrehajtásának realitását.

A program záró feladata annak rögzítése, hogy meg kell vizsgálni azt a munkavállalói felvetést, vajon szakmai szempontok alátámasztják-e az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a munkavédelmi képviselő választásának kötelezővé tételét.

Bár a program megjelenése óta rövid idő telt el, azonban máris megfogalmazódott néhány fontos, a további tevékenységet meghatározó szakmai észrevétel. Ezek összegzéséből megállapítható, hogy a szakmai közvélemény a programot egyértelműnek és végrehajthatónak tekinti.

Ugyanakkor a szociális partnerek világosan látják folyamatos együttműködésük jelentőségét: mindenekelőtt a jól körülhatárolt feladatok végrehajtásában s ezzel a magyarországi munkavédelmi helyzet folyamatos javításában.

MGYOSZ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem