×

Változóban a szakképzés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 39. számában (2001. április 15.)

 

Az elmúlt években a szakképzés területén is markáns fordulat következett be. A képzőhelyek bázisai, a szocialista típusú nagyvállalatok tönkrementek, míg a multinacionális cégek inkább csak betanítással foglalkoznak, vagy – a kutatás-fejlesztésre összpontosítva – a műszaki felsőoktatást támogatják. A gondokat jelzi az a felmérés, amely a magyarországi német érdekeltségű vállalatok körében készült az itteni szakképzésről. Szakértői vélemények szerint állami szerepvállalás nélkül nem képzelhető el a szakmai képzés megújítása, azaz a gazdaság igényeihez igazodó szakember-utánpótlás.

 

Kritikával illették a magyarországi szakképzést az itteni német érdekeltségű vállalatok – derül ki abból az elemzésből, melyet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara tett közzé a közelmúltban. Értékelésük szerint Magyarország korábban a jól képzett szakemberek országa volt, de ez a megítélés – főleg a szakmunkásokat illetően – kezd a visszájára fordulni. Hibául róják fel, hogy a magyar szakképzés nem veszi figyelembe a vállalatok szükségleteit és nem törekszik az új típusú szakemberkép megvalósítására.

Az elemzés szerint rugalmas képzési rendszer kialakítására lenne szükség, amely figyelembe veszi a gazdaság igényeit. Ez feltételezi a képzés szisztémájának átfogó kialakítását, és azt, hogy az állam a szükséges feladatokra, a keretfeltételek megteremtésére és az ellenőrzésre koncentrál. A felmérés ugyanakkor pozitív fejleményként értékeli, hogy a közelmúltban a magyar kormányzat, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kifejezte elkötelezettségét a duális képzési rendszer hazai kialakítása iránt.

Regionális különbségek

A felmérés értékelésében a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara partnereként közreműködött a Kienbaum Management Consultans. Sághy András irodavezető elmondta: a magyar képzés európai színvonalú, de sok esetben hiányzik a rugalmasság. Ez alatt azt értik, hogy az iskolák többsége figyelmen kívül hagyja a gazdaság kereslet-kínálati viszonyait, s nem mindig azok a szakmák kapnak prioritást, amelyekre a vállalatoknak szükségük lenne.

Megfigyelhető, hogy Magyarországon az egyes régiók szakember-ellátottsága között is nagy a különbség. Kelet-Magyarországon általánosságban véve alacsonyabb a képzettség színvonala, hiánycikk a nyelveket beszélő felső- és középvezető, illetve a számítástechnikai szakember. Ez érthető is, hiszen a rendszerváltás előtt a keleti régió elsősorban a nehéziparra és a textiliparra szakosodott. Az oda telepedő cégeknek új szakmákat kell(ett) meghonosítaniuk. Ezt úgy érhetik el, hogy együttműködési megállapodást kötnek a szakképző intézetekkel, gyakorlati programot adnak, illetve órákat is tartanak az iskolákban. Nyugat-Dunántúlra, illetve Dél-Magyarországra jó néhány multinacionális termelővállalat települt, s megfigyelhető, hogy szinte elfogytak a kvalifikált szakemberek, nagy a kereslet például a nyelveket beszélő villamosmérnökök és a termelésirányításban, a műszaki területen dolgozó vezetők iránt. A vállalatok és az iskolák között jobb együttműködésre van szükség, s ennek a pénzügyi hátterét is meg kell teremteni.

Benedek András, az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára kiemelte, hogy a megkérdezett német cégek egy bérfelmérés során mondták el véleményüket a magyarországi szakképzésről. A felmérés ismeretében a minisztérium felvette a kapcsolatot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) képviselőivel is, hogy minél szélesebb gazdálkodói kör véleményét megismerjék. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság évek óta dinamikusan fejlődik, s a szakképzett munkaerőért éles versenyt vívnak a munkáltatók.

A magyar gazdaságra manapság nem a recesszió a jellemző, csökken a munkanélküliség, s a kvalifikált szakemberek gyorsan el tudnak helyezkedni, illetve munkahelyet tudnak váltani. A duális képzésre a jogi lehetőség adott, a minisztérium szándéka, hogy ezt a formát népszerűsítse, s ennek érdekében az OM és a MKIK március végén együttműködési megállapodást kötött. Benedek András hozzátette: Magyarországon nő az iskolázottság, s egyre többen tanulnak felsőoktatási intézményben, középiskolában, ugyanakkor csökken azoknak a száma, akik az általános iskola után a szakmunkásképzőt választják, s így kevesebb a végzős, illetve a végzés előtt álló szakmunkástanuló. A vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy tanfolyamokon tovább képezzék dolgozóikat.

Fél százalék

A tárca reményei szerint a szakképzési törvény módosítása nyomán a gyakorlati képzés erősödhet, s hosszú távon a gazdaság igényeit is jobban kielégítheti. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb változásaként éppen a rugalmas képzési rendszer kialakítását segítette elő az a rendelkezés, mely lehetővé tette, hogy a szakképzési hozzájárulást fizetők saját munkavállalóik számára – illetve tanulmányi szerződés alapján a hozzájárulási alapjuk 0,5 százalékának mértékéig – képzést szervezzenek. Tavaly több mint ezren éltek ezzel a lehetőséggel, az összeg egymilliárd forintot tett ki, s az idén a minisztérium várakozása szerint elérheti a kétmilliárdot. Az Országos Képzési Jegyzék korszerűsítése jelenleg is folyik, melynek befejezését követően modernizálják a központi képzési programokat is. A csatlakozással kapcsolatos tárgyalásokon a magyar szakképzési rendszer EU-konform minősítést kapott.

Előnyben a versenyképesség

A társadalmi-gazdasági átalakulás Magyarországon is lezajlott, a piacgazdaságban a cégeknél döntő szempont a versenyképesség, s ezt a szakképzésnél sem lehet figyelmen kívül hagyni – emelte ki Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) oktatással és képzéssel foglalkozó menedzsere. Az 1993-as szakképzési törvény a keretfeltételeket biztosítja, ugyanakkor az oktatási rendszer lassan reagál a korszerűsítési folyamatokra. Részben valósult csak meg a duális képzés, az, hogy az elméleti képzésért az állam, míg a gyakorlatiért a gazdaság szereplői a felelősek.

A szakmai és a munkaadói szervezeteknek fontos, hogy érdemi beleszólásuk legyen a szakképzési stratégia megalkotásába, és képviselőik bekapcsolódhassanak a törvénymódosítási munkába. A menedzser hangsúlyozta, hogy az MGYOSZ negyvenhét szakmai szövetségével és tizenhét tagszervezetével képes erre. Számos szakmai szervezet fejtette ki véleményét azzal kapcsolatban, hogy az országos szakmai jegyzékbe mely szakmák kerüljenek be, illetve melyek kerüljenek ki belőle, s reményeik szerint véleményüket el is fogadják. A rendszer rugalmas működése biztosítható lenne. A képzési struktúrára jellemző, hogy vannak olyan szakmák, melyekből túlképzés tapasztalható, ugyanakkor akadnak területek, ahol nincs elég szakember, s az egyes szakmák képzését tartalmilag is felül kell vizsgálni. A menedzser hozzátette: számolni kell azzal, hogy hosszú távon elég nehéz tervezni, s előre megmondani, hogy a gazdaságnak pár év múlva hány és milyen szakemberre lesz szüksége. Fontos meghatározni az iskolák helyzetét, azt, hogy a piacgazdaság körülményei között milyen feladatok hárulnak a tanintézetekre, s mit lehet továbbképzéssel, illetve a felnőttképzés keretében megoldani. Meg kell teremteni az összhangot az alapképzés, egy adott szakma speciális képzése, valamint a felnőttek továbbképzése között.

Akadály a tőkehiány

A német érdekeltségű cégek által megfogalmazott kritikákat nem tartja teljesen jogosnak Szirmai Péter, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke. Szerinte a kilencvenes évek eleje óta nem romlott radikálisan a szakképzés helyzete, s korábban sem volt rossz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a bírálatra oda kell figyelni, hiszen nyilván nem rossz szándékkal tették meg az észrevételeket. Számára kevéssé érthető, hogy a duális képzés hiányát miért vetik fel, holott ennek a meghonosítása éppen német szakemberek segítségével történt a kilencvenes évek elején.

Nyilvánvaló, az iskoláktól nem várható el, hogy kész szakembereket bocsássanak ki, a képzés befejező része a vállalatokra hárul. A multinacionális cégek közül azonban nem mindegyik vette figyelembe, hogy támogathatják az iskolai képzést, s aki pénzt ad, az követelhet is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kilencvenes évek előtt a gyakorlóhelyeket az állami nagyvállalatok tartották fenn, s azok jó része mára már csődbe ment, ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások többségének nincs pénze arra, hogy ezzel foglalkozzon. A gyakorlóhelyek nagy része az iskolákhoz vagy az önkormányzatokhoz került. Az mindenképpen kedvező, hogy az általános műveltség nő, s a kötelező iskolai oktatás ideje is meghosszabbodott. Szirmai Péter szerint az EU-országok többségében is gond van a szakképzéssel, s a színvonal több helyütt nem éri el a magyarországit.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elsősorban a mikro- és kisvállalkozók szemszögéből értékeli a szakképzés helyzetét – hangsúlyozta Solti Gábor nemzetközi és oktatási igazgató. Hozzátette: a szakmunkásképzés hagyományosan jó volt Magyarországon, de e tendencia romlik, s a probléma az alap- és továbbképzést, valamint a kvalifikációs vizsgákat is érinti. Kedvezőtlenül hatott az iskolarendszer változása – tizenhat éven alul nem lehet megkezdeni a szakmunkásképzést – az alapképzésre. Jó néhány szakmánál – például tetőfedő, ötvös, ács, autószerelő – ez nagy hátrányt jelent. Ugyanakkor a gyerekek 20-25 százaléka nem végzi el a tíz osztályt, és sokan közülük elkallódnak. Solti szerint probléma, hogy a duális képzés nem élvez olyan előjogokat – s nem kap annyi anyagi támogatást -, mint az iskolai tanműhelyre alapozott oktatás. A szakmunkástanulóknak viszont nem mindegy, hogy egy cégnél – valós gazdasági körülmények között – vagy egy tanműhelyben, csökkenő gyakorlati óraszám mellett ismerkednek meg a szakmai alapokkal. De még nagyobb probléma van a továbbképzéssel. Nincsenek ugyanis olyan továbbképző központok, ahol a vállalkozók megismerkedhetnének a legújabb technikai, technológiai változásokkal. A jelenleg működő átképzőközpontok a munkanélküliek képzésére szakosodtak. Olyan intézményrendszerre lenne szükség, amit a törvény is elismer, s anyagilag támogat. A külföldi gyakorlat az, hogy ezen intézmények költségvetésének 70-80 százalékát az állam fedezi.

Fogytán az utánpótlás

A továbbképzés elsorvadása oda vezethet, hogy a multinacionális vállalatok nem találnak megfelelő beszállítót a magyar vállalkozói körből, de a lakossági szolgáltatások színvonala is drasztikusan romolhat. A kvalifikációs vizsgákkal kapcsolatban jellemző, hogy Magyarországon könnyebb mestervizsgát tenni, mint Németországban. A vállalkozás szabadságát el kell ismerni, ugyanakkor a szakmai színvonalat is meg kell követelni. Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén áll, s nem lehet elfeledkezni arról, hogy a nyugat-európai országokban, egyes szakmákban mekkora hiány van. Számítani lehet arra, hogy a legjobb hazai szakemberek külföldön találnak majd maguknak munkát, s ha nem javul a szakképzés színvonala, egyes szakmák itthon nagyon "felhígulhatnak". Solti Gábor hozzátette, hogy az Országos Szakképzési Tanácsban az IPOSZ azért küzd, hogy a szakképzési törvényben a továbbképzést is szabályozzák.

A rendszerváltást megelőzően az állami nagyvállalatok aktív szerepet vállaltak a szakképzésben. Jó részük azonban mára már tönkrement, bezárta kapuit, s így a szakképzésnek ezek a bázisai is elvesztek. A kivételek közé tartozik a Jászberényi Aprítógépgyár, mely már több mint négy évtizede szerződéses kapcsolatban áll a helyi szakképző iskolával, s ez a cég privatizációja után sem változott. Kollár Márton humánigazgatótól megtudtuk, hogy évente átlagban nyolc-kilencmillió forintot fordítanak a gyári tanműhely fenntartására, ahol korszerű gépeken ismerkedhetnek a tanulók az alapokkal. Az Aprítógépgyárban négy szakma – forgácsoló, hegesztő, acélszerkezeti és géplakatos – elsajátítására van lehetőség. A cégnél gyakorlaton lévő tanulóknak általában a fele maradhat a gyárban, a társaság természetesen a legügyesebb, legrátermettebb fiataloknak kínál elhelyezkedési lehetőséget. A környéken azonban vannak még olyan munkahelyek, ahol ilyen végzettséggel állást találhatnak a fiatalok.

Szerződés ereje

A szakmai utánpótlás biztosítása érdekében a legjobbakkal tanulószerződést is kötnek. Munkaruhát, étkezési hozzájárulást, tb-ellátást, valamint pénzbeni juttatást – a havi összeg a minimálbér 10-20-30 százaléka lehet – is kapnak ezek a tanulók. A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a diákokkal olyan szerződést köthessenek, amely kötelezné őket arra, hogy az iskola elvégzése után az Aprítógépgyárban vállaljanak munkát, de a cégnél bíznak abban, hogy a szerződésnek megtartóereje lehet, s így biztosítható a szakember-utánpótlás. A tanulószerződésekre az idén 600 ezer forintot fordít a cég. A vasas szakmák egyébként nem tartoznak a felkapott ágazatok közé. Általános jelenség, hogy a rendszerváltás után rohamosan csökkent egyes szakmák presztízse, ma már nem népszerű a termelőszférában munkát vállalni. Sokkal inkább – a könnyebb munka, a jobb kereset reményében – a kereskedelem, a szolgáltatás felé áramlik a munkaerő. Nagy az elszívóhatása a gimnáziumoknak is, még akkor is, ha a négy év elvégzése után azok a diákok, akiket nem vesznek fel a főiskolákra, egyetemekre, szakma nélkül nem találnak maguknak munkát.

Ezermesterek helyett...
Előnyére változott a rendszerváltás óta a magyarországi szakképzés, ez azonban nem minden elemében felel meg a multinacionális vállalatok igényeinek – emelte ki Lukács Péter, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója. A nemzetközi cégeknek ugyanis nagy tömegben van szükségük betanított munkásokra. Náluk nem hátrány, hogy nincs szakképesítésük, hiszen olcsó munkaerőnek számítanak, ugyanakkor egy-egy munkafolyamatot fegyelmezetten, az utasításokat betartva végeznek el. Magyarországon hagyományosan magas szintű volt a szakképzés, a gazdaság jellegéből adódóan a szakemberek rákényszerültek arra, hogy ezermesterré váljanak, ami Nyugat-Európában vagy az USA-ban egyáltalán nem jellemző. 1993-tól elindult egy folyamat, a szakképzés ideje kitolódott, s áttevődött az érettségi utáni időszakra. A képzési rendszer azonban örökös változásban van, s előtérbe került az a nézet, miszerint a gyakorlati szakképzést erősíteni kell tizennyolc éves kor előtt is, ez ugyanis nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szakképzés a gazdaság igényeihez jobban igazodjon.

Az állami támogatáson kívül más forrásokból is áramlik pénz a szakképzésbe, általában azokba a szakmákba, amelyek felértékelődőben vannak. Manapság divatszakmának számít az elektronika, illetve a hozzá kapcsolódó szakmák. Ma is tetten érhető, hogy egyes szakmákból túlképzés, másokból hiány van. Ez területenként változhat, függ attól is, hogy egy-egy iskola milyen szakoktatókkal rendelkezik. Ezért előfordul, hogy egy-egy iskolában olyan szakmákat is oktatnak, amelyekre nincs kereslet. Az iskolaigazgatók azonban nem vállalják fel annak a terhét, hogy megváljanak azoktól a tanároktól, akik kevésbé népszerű szakmákat oktatnak.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem