Kétrészes összeállításunkban az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség (OMMF) fővárosi/megyei felügyelőségei által feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján tekintjük át az elmúlt esztendő tapasztalatait.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapvető célja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek megteremtésével megelőzze a szervezett munkavégzés keretén belüli baleseteket.
A baleset, a munkabaleset megelőzése mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke. A súlyos, a halálos munkabalesetet szenvedett munkavállalót nem pótolja a családnak juttatott kártérítés. A munkáltatónak pedig a kártérítési követelések, munkavédelmi bírság kiegyenlítésén túl pótolnia kell a kiesett munkaerőt, ami többletköltségekkel (például betanítási költség) jár.
A munkabalesetek megelőzése nyers gazdasági érdek. Ez játszik szerepet a munkabalesetek eltitkolásában. A munkavállaló munkahelyének megtartása érdekében gyakran cinkosává válik a munkáltatójának, nem jelenti be sérülését, táppénzes állomány helyett szabadságra megy, sérülten is tovább folytatja munkáját, s csak a legvégső esetben fordul orvoshoz. A munkáltató gyakran megváltoztatja a baleseti tényállást, és az esemény bekövetkezéséért egyedül a munkavállalót teszi felelőssé, mert így a társadalombiztosítás nem követeli vissza a kifizetett ellátásokat (regresszigény).
Ez utóbbi esetek miatt az OMMF fővárosi/megyei felügyelőségeire bejelentett munkabalesetek száma jelentősen kevesebb a valójában bekövetkezett baleseteknél. Az eltitkolás mértéke becslések szerint mintegy 20 százalékra tehető.
Az OMMF fővárosi/megyei felügyelőségeire bejelentett munkabalesetek száma az 1999-2000. évi adatok szerint – ahogy ezt az 1. táblázat tartalmazza – enyhén, számszerűen 517-tel, 1,94 százalékkal emelkedett. A súlyos, ezen belül a halálos kimenetelű munkabalesetek száma minimális mértékben, 3-mal, 1,95 százalékkal mérséklődött. Az összes, csonkolással járó – súlyos és kiscsonkolásos – munkabalesetek száma kismértékben, 42-vel, azaz 10,66 százalékkal csökkent.
| Munkabalesetek számának alakulása (1. táblázat) | |||
|---|---|---|---|
|
Év/megoszlás |
1999 |
2000 |
Előző év %-a |
|
Összesen |
26 697 |
27 214 |
1,94 |
|
Ebből halálos |
154 |
151 |
-1,95 |
| csonkolás |
396 |
352 |
-11,16 |
A munkabalesetek megyei eloszlása nem követi minden esetben a gazdasági fellendülés – iparosítás – területi alakulását. A 2. táblázat adatai szerint külföldön és a megyék 50 százalékánál növekedett, míg a másik 50 százaléknál mérséklődött a bejelentett munkabalesetek száma.
| Munkabalesetek alakulása területi bontásban 2000. évben (2. táblázat) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Megye | I-IV. n. év Munkabalesetek száma |
||||||
| Összesen | Előző év %-ában |
Az összes munkabalesetből |
|||||
| halálos | súlyos csonkulásos | egyéb súlyos | súlyos összesen | csonkulásos összesen | |||
|
Budapest |
4 789 |
95,5 |
15 |
6 |
6 |
27 |
38 |
|
Baranya |
879 |
95,2 |
9 |
1 |
1 |
11 |
15 |
|
Bács-Kiskun |
1 300 |
154,2 |
7 |
6 |
3 |
16 |
19 |
|
Békés |
1 264 |
106,0 |
4 |
6 |
1 |
11 |
29 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
1 649 |
89,3 |
5 |
2 |
2 |
9 |
20 |
|
Csongrád |
1 009 |
99,6 |
6 |
1 |
1 |
8 |
8 |
|
Fejér |
1 517 |
100,7 |
15 |
1 |
5 |
21 |
13 |
|
Győr-Moson-Sopron |
1 981 |
102,6 |
15 |
6 |
1 |
22 |
27 |
|
Hajdú-Bihar |
1 232 |
103,7 |
1 |
3 |
3 |
7 |
26 |
|
Heves |
1 009 |
108,5 |
5 |
5 |
5 |
15 |
20 |
|
Komárom-Esztergom |
1 376 |
112,9 |
7 |
5 |
1 |
13 |
5 |
|
Nógrád |
850 |
97,9 |
0 |
2 |
1 |
3 |
7 |
|
Pest |
1 695 |
120,5 |
14 |
6 |
6 |
26 |
25 |
|
Somogy |
755 |
98,8 |
7 |
1 |
2 |
10 |
9 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
927 |
96,8 |
3 |
1 |
3 |
7 |
13 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
1 164 |
92,0 |
5 |
4 |
3 |
12 |
19 |
|
Tolna |
905 |
104,0 |
6 |
1 |
3 |
10 |
6 |
|
Vas |
994 |
95,5 |
6 |
2 |
1 |
9 |
15 |
|
Veszprém |
1 275 |
101,9 |
13 |
1 |
1 |
15 |
21 |
|
Zala |
551 |
94,5 |
6 |
4 |
2 |
12 |
14 |
|
Külföldön történt |
93 |
112,0 |
2 |
0 |
0 |
2 |
3 |
|
Összesen |
27 214 |
101,9 |
151 |
64 |
51 |
266 |
352 |
A balesetek számának emelkedése Bács-Kiskun, Pest és Komárom-Esztergom megyében, csökkenése Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Zala megyében a legjelentősebb.
A munkabalesetek számának alakulása a nemzetgazdasági ágazati bontása részleteiben a 3. táblázatban követhető nyomon. (A táblázat adatai nem tartalmazzák a bányakapitányság által feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyveket. A szénbányászat, tőzegkitermelés, kőolaj- és földgázkitermelés és egyéb bányászati megnevezések alatt megjelent adatok olyan munkáltatóknál bekövetkezett munkabaleseti eseményeket regisztrálják, melyek korábban bányászati tevékenységet folytattak, de a statisztikai számjel" változatlanul hagyása mellett egyéb, nem bányászati jellegű munkát végeznek.)
| Munkabalesetek az ágazatokban 2000. évben (3. táblázat) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Ágazat | Összesen | Előző év %-ában |
Összes munkabalesetből |
||||
| halálos | súlyos csonkulásos | egyéb súlyos | súlyos összesen | csonkulásos összesen | |||
|
Egyéb |
5 |
500 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és szolgáltatások |
1 963 |
98,1 |
9 |
2 |
2 |
13 |
16 |
|
Erdőgazdálkodás, termelés és szolgáltatás |
207 |
103 |
6 |
0 |
0 |
6 |
2 |
|
Halászat és kapcsolódó szolgáltatások |
20 |
166,7 |
1 |
0 |
1 |
2 |
0 |
|
Szénbányászat, tőzegkitermelés |
4 |
57,1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Kőolaj- és földgázkitermelés |
7 |
116,7 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Uránércbányászat |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fémtartalmú ércek bányászata |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb bányászat |
29 |
241,7 |
0 |
0 |
1 |
1 |
1 |
|
Élelmiszerek és italok gyártása |
2 411 |
94,9 |
4 |
2 |
1 |
7 |
26 |
|
Dohánytermékek gyártása |
16 |
94,1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Textíliák gyártása |
516 |
102,6 |
0 |
1 |
2 |
3 |
6 |
|
Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés |
310 |
106,9 |
0 |
0 |
0 |
0 |
3 |
|
Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása |
181 |
91 |
2 |
0 |
0 |
2 |
1 |
|
Fafeldolgozás |
594 |
106,6 |
3 |
12 |
2 |
17 |
42 |
|
Papír és papírtermékek gyártása |
220 |
105,8 |
0 |
1 |
0 |
1 |
3 |
|
Kiadói és nyomdaipari tevékenység |
188 |
120,5 |
0 |
1 |
0 |
1 |
4 |
|
Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás |
86 |
116,2 |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
|
Vegyi alapanyagok és termékek gyártása |
381 |
87 |
3 |
2 |
0 |
5 |
4 |
|
Gumi- és műanyag termékek gyártása |
720 |
101,3 |
4 |
3 |
1 |
8 |
8 |
|
Nemfémes ásványi termékek gyártása |
675 |
100,3 |
0 |
2 |
1 |
3 |
9 |
|
Kohászat |
815 |
97,5 |
0 |
3 |
1 |
4 |
13 |
|
Fémfeldolgozási termékek gyártása |
1 491 |
111,9 |
6 |
7 |
2 |
15 |
33 |
|
Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása |
1 313 |
95,2 |
4 |
4 |
3 |
11 |
23 |
|
Irodagép- és számítógépgyártás |
58 |
92,1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Villamosipari gépek és készülékek gyárt., jav. |
547 |
110,3 |
0 |
1 |
1 |
2 |
9 |
|
Híradás-technikai termékek gyártása és javítása |
451 |
124,9 |
0 |
1 |
0 |
1 |
3 |
|
Műszergyártás és -javítás |
96 |
80 |
0 |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
Közútigépjármű-gyártás |
835 |
140,6 |
1 |
5 |
0 |
6 |
12 |
|
Egyéb járművek gyártása és javítása |
185 |
106,9 |
0 |
0 |
0 |
0 |
5 |
|
Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása |
458 |
111,7 |
1 |
2 |
1 |
4 |
26 |
|
Nyersanyag visszanyerése hulladékból |
37 |
82,2 |
2 |
0 |
1 |
3 |
0 |
|
Villamosenergia-, gáz- és hőellátás |
334 |
93,3 |
2 |
0 |
1 |
3 |
1 |
|
Víztermelés, -kezelés és -elosztás |
255 |
105,4 |
3 |
0 |
1 |
4 |
3 |
|
Építőipar |
1 545 |
93,2 |
35 |
2 |
13 |
50 |
28 |
|
Közútijármű- és üzemanyag-kereskedelem |
305 |
118,7 |
5 |
0 |
1 |
6 |
2 |
|
Nagykereskedelem |
840 |
113,8 |
6 |
2 |
2 |
10 |
16 |
|
Kiskereskedelem |
1 156 |
118,1 |
6 |
4 |
2 |
12 |
13 |
|
Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás |
634 |
113,2 |
4 |
0 |
0 |
4 |
6 |
|
Szárazföldi és csővezetékes szállítás |
1 839 |
83,9 |
14 |
2 |
4 |
20 |
9 |
|
Vízi szállítás |
29 |
78,4 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Légi szállítás |
50 |
94,3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A szállítás kiegészítő tevékenységei |
284 |
123,5 |
5 |
2 |
0 |
7 |
3 |
|
Posta és távközlés |
607 |
99,8 |
2 |
0 |
2 |
4 |
0 |
|
Pénzügyi tevékenység |
60 |
133,3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés |
39 |
156 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai |
10 |
100 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Ingatlanügyletek |
101 |
99 |
1 |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
Ingó vagyon kölcsönzése |
26 |
113 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenység |
30 |
136,4 |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
|
Kutatás és kísérleti fejlesztés |
37 |
112,1 |
1 |
0 |
2 |
3 |
0 |
|
A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás |
600 |
109,3 |
6 |
0 |
1 |
7 |
4 |
|
Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás |
450 |
82,6 |
1 |
0 |
0 |
1 |
2 |
|
Oktatás |
993 |
110,1 |
7 |
3 |
0 |
10 |
10 |
|
Egészségügyi és szociális ellátás |
1 383 |
100,4 |
3 |
0 |
0 |
3 |
2 |
|
Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolg. |
343 |
120,4 |
0 |
0 |
2 |
2 |
0 |
|
Tagsági viszonyon alapuló, máshová nem sorolt szv. |
60 |
125 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység |
222 |
89,9 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb szolgáltatás |
146 |
122,7 |
2 |
0 |
0 |
2 |
2 |
|
Magánháztartások alkalmazottakkal |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Területen kívüli szervezetek és testületek |
17 |
47,2 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Összesen |
27 214 |
101,9 |
151 |
64 |
51 |
266 |
352 |
A munkabalesetek 1999. évi számához viszonyított aránya a 60 ágazat közül 35-ben növekedett, ebből 21 ágazatban 10 százaléknál nagyobb mértékben, 5 ágazatban nem változott, 3 ágazat ellenőrzése nem tartozik az OMMF feladatkörébe, a további 17 ágazatban csökkent a munkabalesetek aránya.
Az előző évi esetekhez viszonyítva legjelentősebben
- az egyéb bányászatban (+141,7 százalék),
- a halászatban és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokban (+66,7 százalék),
- a biztosítás és a nyugdíjalap-kezelés területén (+56,0 százalék),
- a közúti gépjárműgyártásban (+40,6 százalék),
- a számítástechnika és az ehhez kapcsolódó tevékenységnél (+36,4 százalék),
- a pénzügyi tevékenység ellátása során (+33,3 százalék),
- a híradástechnikai termékek gyártása és javítása területén (+24,9 százalék)
növekedett a munkabalesetek aránya.
Azon ágazatok közül, ahol a balesetek számának csökkenése tapasztalható, legjelentősebb a mérséklődés
- a területen kívüli szervezetek és testületeknél (-52,8 százalék),
- a szénbányászat és a tőzegtermelés közben (-42,9 százalék),
- vízi szállítás során (-21,6 százalék),
- műszergyártás és -javítás területén (-20,0 százalék),
- nyersanyag hulladékból való visszanyerése közben (-17,8 százalék),
- közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás ellátása során (-17,4 százalék),
- szárazföldi és csővezetékes szállítási tevékenység esetében (-16,1százalék).
A jelentős mértékű növekedés-csökkenés – abszolút számokat tekintve – nem mutat ilyen riasztó" képet. Az az ágazat, ahol a bázis jó", és csak egy-két eseménnyel regisztrálnak többet vagy kevesebbet, a százalékos arány kedvezőbben alakul, mint azon a területen, ahol a baleseti események száma eleve alacsony volt. Például abban az esetben, ha a területen a munkabaleseti események száma az előző esztendőben 100 volt, és a következő évben 101 baleset következett be, ez 1 százalékos növekedést jelent. Ugyanakkor, ha a bázis 10, és szintén eggyel emelkedik a balesetek száma, ez 10 százalékos (!) változást (növekedést) jelent.
Az ágazatok gazdasági szerepének változását nyomon követhetjük a munkabalesetek számának változásában is. Például a mezőgazdasági tevékenység – melyet a megműveletlen területek aránya vagy az állatállomány csökkenése is alátámaszt – során bekövetkezett munkabalesetek száma mérséklődött. Ez tapasztalható a kohászatban (Ózd, Diósgyőr), műszergyártás és -javítás (MOM) területén is. Fellendülés tapasztalható a fémfeldolgozásban (forgácsolt termékek beszállítói tevékenysége), a közúti járműgyártásban, jármű- és üzemanyag-kereskedelemben (márkakereskedők, márkaszervizek, üzemanyagtöltő állomások nyitása), számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenység jelentős bővülése.
A gazdálkodási formákat figyelembe véve a munkabalesetek számát és arányát a 4. táblázat tartalmazza. A leggyakoribb vállalkozási forma a kft., így természetszerűen e gazdasági formában foglalkoztatott munkavállalók szenvednek legtöbb alkalommal munkabalesetet. Érdemes azonban az előző év baleseteihez viszonyítva vizsgálni a baleseti helyzet alakulását. Az tapasztalható, hogy az előző évi adatokhoz viszonyítva a kötelező egészségbiztosítási önkormányzat szervezeténél 166,7 százalékkal, közkereseti társaságoknál 80,6 százalékkal, vízi társulatoknál 68,8 százalékkal, közhasznú társaságoknál 57,4 százalékkal, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozásnál 25,8 százalékkal nőtt a munkabalesetek száma.
| Munkabalesetek megoszlása a gazdálkodási formák szerint (4. táblázat) | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Gazdálkodási formák | Összesen | Előző év %-ában |
Összes munkabalesetből |
||||
| halálos | súlyos csonkulásos | egyéb súlyos | súlyos összesen | csonkulásos összesen | |||
|
Egyéb |
10 |
500 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyesülés |
257 |
84,8 |
2 |
2 |
3 |
7 |
3 |
|
Közös vállalat |
231 |
72,2 |
0 |
0 |
1 |
1 |
2 |
|
Korlátolt felelősségű társaság |
11653 |
107,4 |
62 |
34 |
26 |
122 |
187 |
|
Részvénytársaság |
7999 |
98,3 |
25 |
10 |
8 |
43 |
62 |
|
Lakásszövetkezet |
13 |
108,3 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Takarék- és hitelszövetkezet |
10 |
50 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Fogyasztási és hangyaszövetkezet |
445 |
124,6 |
4 |
1 |
2 |
7 |
8 |
|
Mezőgazdasági szövetkezet |
1099 |
80,2 |
2 |
1 |
0 |
3 |
11 |
|
Egyéb szövetkezet |
294 |
100 |
0 |
0 |
0 |
0 |
4 |
|
Ügyvédi, jogtanácsosi iroda |
88 |
89,8 |
1 |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
Oktatói munkaközösség |
3 |
150 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Vízitársulat |
27 |
168,8 |
1 |
0 |
0 |
1 |
0 |
|
Víziközmű-társulat |
28 |
56 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Erdőbirtokossági társulat |
21 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéb máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Közkereseti társaság |
56 |
180,6 |
1 |
1 |
0 |
2 |
1 |
|
Betéti társaság |
783 |
120,3 |
12 |
6 |
4 |
22 |
28 |
|
Polgári jogi társaság |
4 |
200 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Művészeti alkotóközösség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Külföldiek kereskedelmi képviselete, információs és szervizirodája |
13 |
86,7 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Építőközösség |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Társasház |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Máshová nem sorolt jogi személyiség nélküli vállalkozás |
1 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Egyéni (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező) vállalkozás |
536 |
125,8 |
23 |
5 |
3 |
31 |
24 |
|
Egyéb (adószámmal rendelkező) egyéni vállalkozás |
85 |
93,4 |
4 |
1 |
1 |
6 |
3 |
|
Központi költségvetési szervezet |
614 |
82,3 |
1 |
0 |
0 |
1 |
2 |
|
Központi költségvetési szervezet intézménye |
881 |
97,1 |
7 |
2 |
0 |
9 |
4 |
|
Elkülönített állami pénzalap kezelője |
5 |
500 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
Helyi önkormányzati költségvetési szervezete |
831 |
99,9 |
0 |
0 |
2 |
2 |
5 |
|
Helyi önkormányzati költségvetési szervezet intézményei |
667 |
105,7 |
1 |
0 |
0 |
1 |
3 |
|
Kötelező nyugdíj-biztosítási önkormányzat szervezete |
|||||||
