×

Alapos számvetés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 39. számában (2001. április 15.)

 

A Munkaerő-piaci Alap (MPA) kiadásai az idén és jövőre is megközelítik a 200 milliárd forintot. A különböző alaprészekbe áramló befizetések és kifizetések egyenlege az utóbbi három évben negatív, s még két évig a tervek szerint hiánnyal zár. Az alapok által finanszírozott képzésekkel, munkahelyteremtésekkel legalább másfél százalékkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta. A szakképzési alaprész önállóvá tételéről, illetve az MPA regionális jellegének erősítéséről egyelőre viták folynak, döntés csak később várható.

 

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói és munkaadói oldala a közelmúltban elutasította, hogy a Munkaerő-piaci Alap szakképzési részéből az Oktatási Minisztérium kizárólagos felügyelete alá tartozó önálló alapot hozzanak létre. Az erre vonatkozó törvényjavaslat részletes vitáját ezért nem kezdte meg a testület, a témára egy későbbi időpontban visszatérnek. A szociális partnerek kifogásolták, hogy az OMT-üléssel egy időben már a kormány is foglalkozik a törvénytervezettel, így érdemben nem befolyásolhatják az ottani döntéseket.

A kormányzati oldal képviselője ezt cáfolta, megjegyezve, hogy a szociális partnerek véleményét a kormány figyelembe veheti az Országgyűlésnek benyújtandó végleges változat kialakításánál, illetve a változtatások érvényesítésére a parlamenti vita során is mód van. A szakszervezetek ennek ellenére nem kezdtek bele a törvénytervezet részletes vitájába, a munkaadói oldal is csak általános megállapításokat tett.

A munkáltatói érdekképviseletek kifogásolták, hogy a javasolt megoldás alapján kevésbé szólhatnának bele a szakképzési célú támogatások felhasználásába. Ezt elfogadhatatlannak tartják, mert a szakképzési alaprészbe kizárólag a munkáltatók fizetnek be: a bérek után másfél százalékos szakképzési járulékot teljesítenek.

A kormányzati oldal képviselője rámutatott: az önálló Emberierőforrás-fejlesztési Alap létrehozása lehetőséget adna a rendszerszerű, hatékonyabb, takarékosabb szakképzésre. A szakképzés-felsőoktatás átjárható rendszere javítaná a képzés hatékonyságát, az egyének pedig jobban tervezhetnék képzésüket. A szakképzési támogatásból a korábbiaknál nagyobb arányban részesülne a felsőoktatás. Ennek oka, hogy a munkaerőpiacon jelentkező szakképzettek között a felsőfokú végzettségűek aránya a rendszerváltás óta 10 százalékról 25 százalékra emelkedett.

A munkáltatók 1,5 százalékos szakképzésijárulék-kötelezettségének éves értéke eléri a 35-40 milliárd forintot. A kötelezettségnek viszont a munkáltatók megfelelhetnek úgy is, ha gyakorlati képzést, továbbképzést indítanak, támogatnak.

Az alaprészbe csak azok fizetnek be, akik nem, vagy nem a teljes kötelezettség mértékében vállalkoznak képzésre. Az alaprész éves bevétele mintegy 10 milliárd forint.

A Munkaerő-piaci alap előirányzatai – Bevételek (E Ft)

Bevételek/kiemelt előirányzat neve

2000. évi tervezett teljesítés

2001. évi előirányzat

2002. évi előirányzat

2003. évi irányszám

Munkaadói járulék

96 927,90

104 850,70

115 964,80

527 793,20

Munkavállalói járulék

43 224,30

48 058,40

53 152,60

58 574,20

Egyéb bevitel

2 525

900

900

900

Rehabilitációs hozzájárulás

2 000

2 100

2 200

2 300

Visszterhes támogatások törlesztése

150

150

150

150

Szakképzési hozzájárulás

11 650

11 500

12 000

13 500

Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetés

150

50

50

50

Bérgarancia-támogatás törlesztése

100

600

900

900

Költségvetési bevételek

156 722,20

168 209,10

185 317,40

204 167,40

Költségvetési kiadások

160 507,90

178 930,60

190 347,80

204 256,20

Új testületek

A törvénytervezet javaslatot tesz arra, hogy a szakképzési támogatások országos, illetve regionális előkészítését új testületek végezzék. Ennek alapján létrehoznák az országos Emberierőforrás-fejlesztési Tanácsot, valamint régiónként a regionális emberierőforrás-fejlesztési bizottságokat.

Az országos tanácsban szerepet kapnának a munkavállalói, munkaadói érdekképviseletek, a gazdasági kamarák, az iskolafenntartók, a felsőoktatási intézmények, a szakképesítésért felelős minisztériumok, a Gazdasági, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselői.

A régiós bizottságokban a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleteken túl helyet kapnának a képzőiskolákat fenntartó önkormányzatok, a területi gazdasági kamarák, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok, a munkaügyi központok, a felsőoktatási intézmények, valamint az Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont képviselői.

Bérgarancia-juttatás
Az idén már 308 748 forint igényelhető munkavállalónként a felszámolás alá kerülő cégeknél bérgarancia-támogatásként, jóval nagyobb összeg, mint a múlt évben – derül ki a Gazdasági Minisztérium közleményéből. E szerint az idén már a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének négyszeresét lehet figyelembe venni a bérgarancia-juttatás maximális összegeként, ez idén háromszázezer forint fölé nőtt.

Tavaly maximálisan a minimálbér ötszörösét kaphatták meg a felszámolás alá kerülő cégek dolgozói a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprészéből. Ennek összege a 2000. évi 25 500 forintos minimálbérrel számolva 127 500 forint, s a jelenlegi 40 ezer forintos minimálbérrel is csak 200 ezer forint lenne.

A magasabb összegről a költségvetési törvény elfogadásával döntött a parlament, módosítva a bérgarancia-törvényt. A bérgaranciára vonatkozó jogszabály átfogó korszerűsítése már tavaly óta napirenden van, azóta foglalkoznak ezzel a témával a szakminisztériumok.

A Szociális és Családügyi Minisztérium egy korábbi, az Országos Munkaügyi Tanácsnak készített előzetes tanulmánya szerint fontos lenne, hogy kötelezővé tegyék a felszámolóknak a bérgarancia-támogatás igénybevételét. Jelenleg ugyanis a felszámolók döntésétől függ, hogy igénylik-e a felszámolás alá kerülő cég dolgozóinak a bértartozások rendezéséhez a bérgarancia-támogatást. A felszámolók egy része ezt nem teszi meg. Ebben szerepet játszhat, hogy jogosulatlan igénylésnél vagy jogszerűtlen felhasználás esetén a támogatást büntetőkamattal együtt kell visszafizetni.

A javaslat szerint a felszámolókon kívül kötelező feladata lehetne a bérgarancia-intézményrendszer igénybevétele a vagyonfelügyelőnek, az elszámolási bizottságnak és a pénzügyi gondnoknak is. Így segítséget kaphatnának a dolgozók az egyszerűsített felszámolás, a csődeljárás, illetve a vagyonfelügyelő kirendelésekor is.

Jelenleg a csődtörvény hatálya alá nem tartozó fizetésképtelen nonprofit szervezetek, vállalkozások bérgaranciája is megoldatlan.

Amennyiben az adott vállalkozás külső hitelező hiányában nem felszámolással, hanem e nélkül szünetelteti, vagy szünteti meg tevékenységét, akkor a dolgozók így sem jutnak hozzá jogos kereseti követelésükhöz a bérgarancia segítségével. A javaslat szerint ebben az esetben lehetőséget kellene adni a dolgozóknak, hogy közvetlenül az illetékes munkaügyi központokhoz forduljanak a támogatásért.

A kezdetben önálló bérgarancia-alapba 1994 és 1998 között 9 milliárd forintot fizettek be a munkaadók, a bérek után számított 0,3 százalékos járulékként. A megítélt támogatások ugyanakkor alig haladták meg az egymilliárd forintot. Hasonló volt a helyzet 1999-ben is, amikor a Munkaerő-piaci Alap bérgarancia alaprésze költségvetésében 600 millió forintot tervezett erre a célra, de csak 212,4 millió forintot vettek igénybe a felszámolók. Tavaly ugyancsak 600 millió forintot terveztek a bérgarancia-kiadásokra, a féléves teljesítés viszont 149,2 millió forint volt.

Alapfeladatok

A Munkaerő-piaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap.

A Munkaerő-piaci Alap célja: a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a szakképzéshez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével a munkanélküliek ellátásának biztosítása, a munkaerő alkalmazkodásának, a munkanélküliek munkához jutásának támogatása, a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése. Emellett az MPA a szakképzés fejlesztésének a támogatását, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítését, az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítását, valamint a munkaerő-piaci szervezet működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához való hozzájárulást is biztosítja.

A Munkaerő-piaci Alap bevétele a munkaadói járulék, a munkavállalói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, a központi költségvetési támogatás, a privatizációból származó bevételek. Továbbá olyan egyéb bevételek, mint az MPA javára teljesített visszafizetések, a hatósági eljárás alapján befolyt bevételek, bírságok, kamatbevételek, az MPA javára teljesített önkéntes befizetések, támogatások, valamint működésével összefüggő bevételek.

A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) a foglalkoztatási törvény által létrehozott, a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselőiből álló önkormányzati jellegű, tripartit testület, amely a Munkaerő-piaci Alappal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja és teljesíti. A MAT célja, hogy a törvényben meghatározott jogainak gyakorlásával, a Munkaerő-piaci Alappal való gazdálkodáson, annak ellenőrzésén keresztül is járuljon hozzá a foglalkoztatási feszültségek mérsékléséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez, nyújtson segítséget ahhoz, hogy a kormány, a munkaadók és a munkavállalók tevékenységükkel, a törvényben foglalt kötelezettségeik teljesítésével is szolgálják e célt. A MAT meghatározza, illetve elfogadja a Munkaerő-piaci Alap (MPA) a munkaerő-piaci helyzet befolyásolását szolgáló hároméves stratégiai programját, az MPA foglalkoztatási és rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználására vonatkozó irányelveket.

A MAT dönt – a szakképzési alaprész kivételével – az MPA egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, az érdekegyeztetés működési feltételeinek biztosításához történő hozzájárulásról, annak felhasználási módjáról, a gazdaságfejlesztést és a területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való csatlakozásról, valamint a munkaerő-piaci szervezeteknek a MAT által indított programokhoz tartozó feladatairól s az ezzel összefüggő, nem tervezett működési kiadások finanszírozásáról.

A foglalkoztatási alaprész tekintetében a MAT határoz a központi és decentralizált keret arányáról, a decentralizálás elveiről, valamint az átcsoportosításokról, központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci integrációs programok indításáról, valamint a programokhoz kapcsolódó költségekről, foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatásáról, illetve a közhasznú munka támogatásáról, amennyiben ennek anyagi fedezetéül az MPA foglalkoztatási alaprészének központi kerete szolgál. A MAT megbízatása négy évre szól. A MAT egyes oldalain részt vevő tagok száma hatnál több nem lehet.

Függőben a regionális rendszer
Helyeselte az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) munkavállalói és munkaadói oldala, hogy a kormány egyelőre levette a napirendről a regionális munkaügyi intézményrendszer kialakításának kérdését.

A szakszervezeti oldal képviselője hangsúlyozta: ezt a regionális intézményrendszert csak alaposabb előkészítést követően, az általános közigazgatási reformmal együtt lehet kialakítani. Mint mondta, az európai uniós követelmények sem sürgetik ezt az átalakítást.

Ezek szerint egyelőre nem kívánja megszüntetni a megyei munkaügyi központokat a módosítást előkészítő Gazdasági Minisztérium, és a helyettük létrehozandó hét regionális foglalkoztatási hivatalt csak egy későbbi időpontra, 2003-ra szervezik meg.

Erről Székely Judit, a tárca államtitkár-helyettese tájékoztatta az OMT-ülés résztvevőit. Ennek megfelelően a foglalkoztatási törvény előkészített módosítási javaslatából kikerül a regionalitásra vonatkozó rész. Továbbra is javasolja viszont a tárca a törvénymódosításban, hogy az idén július 1-jétől hozzák létre az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ (OMKMK) bázisán az országos jellegű foglalkoztatási hivatalt. Ez az intézmény átvenné a Gazdasági Minisztériumtól az operatív teendőket, összefogná a területi központok szakmai irányítását, a fejlesztési, a módszertani, az informatikai tevékenységet.

Alapfelosztás

A Munkaerő-piaci Alap idei kiadásainak tervezett összege 179 milliárd forint, a jövő évi előirányzat pedig 193 milliárd. Az alap a korábbi évekhez hasonlóan az idén és jövőre is a legtöbb pénzt munkanélküli-járadékra, a munkanélküliek társadalombiztosítási járulékára és más, a munkanélkülieknek fizetendő ellátásra költi. Az uniós elvárásoknak megfelelően a kiadások között egyre nagyobb arányt képviselnek az úgynevezett aktív eszközök: az elhelyezkedést segítő foglalkoztatási, illetve képzési programok támogatása. E célokra csaknem a segélyezési keretnek megfelelő összeg jut: idén 43 milliárd forint, jövőre pedig meghaladja az 50 milliárdot.

Aktív támogatás

Az aktív ráfordításoknál említhető a Gazdasági Minisztérium által közvetlenül felügyelt, mindkét évben a 3 milliárd forintot meghaladó keretösszeg is. 2000-ben közel harminc ilyen munkaerő-piaci program indult, melyek tartama általában két-három év, és a teljes költségvetésük három évre vonatkozóan több mint hárommilliárd forintot tesz ki. 2001-re 120-130 ezerre tehető azok száma, akik foglalkoztatási és támogatási képzésben részesülnek. Ez a kör 2002-ben várhatóan 130-140 ezer munkavállalót jelent. Mindebből következik, hogy az aktív támogatások nélkül az országos munkanélküliség aránya valószínűleg 1,5-2 százalékkal magasabb lenne a jelenleginél.

A pénzeszközök döntő részét decentralizáltan használják fel. Ez lehetővé teszi az egyes régiók eltérő fejlettségi szintjének, a térségek foglalkoztatási helyzetének, munkaerő-piaci körülményeinek figyelembevételét. A decentralizálás révén a keleti országrészben elhelyezkedő három hátrányos helyzetű régió például az idén a rendelkezésre álló aktív forrás közel kétharmadát kapta. Emellett az elmaradottabb megyék részére elkülönített keretet hoznak létre területkiegyenlítő támogatás céljára, amely szintén a megyék kritikus térségeinek fejlesztését hivatott szolgálni.

Önkormányzati többletfeladatok

Az idén több mint 29 milliárd forintot, jövőre pedig 37 milliárdot meghaladó összeget szán az alap az önkormányzatok foglalkoztatáspolitikai feladatainak finanszírozására. A múlt évben megszüntetett jövedelempótló támogatás helyett a járadékellátásból kikerülő munkanélküliek rendszeres szociális segélyt igényelhetnek az önkormányzatoktól. E segély feltétele, hogy a munkanélküliek közcélú munkában vegyenek részt. Az ezzel kapcsolatos igazgatási többletfeladatokra mindkét évben több mint egymilliárd forintot ad át a központi költségvetésen keresztül az önkormányzatoknak a Munkaerő-piaci Alap, míg a közcélú munkák szervezését idén 10,5, jövőre 14,5 milliárd forinttal segíti. A munkanélküliek önkormányzatoknál igényelhető rendszeres szociális segélyéhez pedig több mint 17, illetve 21 milliárd forinttal járul hozzá.

Számottevő a szakképzési célú kifizetések összege: az idén az ilyen jellegű kiadás meghaladja a 11 milliárdot, míg jövőre a 12 milliárd forintot. Az országos munkaerő-piaci szervezetnek – bérekre, működési költségre – az alap 11-12 milliárd forintot ad át.

Az alap legfontosabb bevétele a munkáltatók és a munkavállalók által fizetett, úgynevezett szolidaritási járulék. Ennek a munkáltatók által befizetendő tervezett összege az idén 104,8, jövőre pedig 115,9 milliárd forint.

A munkavállalók által fizetendő járulék összege a feltételezések szerint az idén meghaladja a 48 milliárd forintot.

A munkáltatók a szakképzési hozzájárulás címén az idén a tervek szerint 11 és fél milliárd, jövőre pedig 12 milliárd forintot fizetnek be a Munkaerő-piaci Alapba.

A munkaerő-piaci alap előirányzatai – kiadások (E Ft)
Kiadások/kiemelt előirányzat neve 2000. évi várható teljesítés 2001. évi előirányzat 2002. évi előirányzat 2003. évi irányszám
Aktív foglalkoztatási eszközök
Foglalkoztatási és képzési támogatások 30 864,00 43 446,60 50 555,20 53 406,00
Katasztrófa-célelőirányzat átadása 1 000,00      
Gazdasági Minisztérium célelőirányzatának átadása 2 580,00 3 374,00 3 603,30 3 930,80
Szakképzési célú kifizetések 10 700,00 11 550,00 12 050,00 13 550,00
Munkanélküli-ellátások 57 196,40 48 158,00 10 662,40 54 725,20
Jövedelempótló támogatás 21 850,50 5 317,20 1 043,30 181,50
Bérgarancia-kifizetések 600 1 280,00 1 600,00 1 700,00
Rehabilitációs célú kifizetések
Munkahelyteremtés és – megtartás támogatása 2 150,00 2 250,00 2 350,00 2 450,00
Megváltozott munkaképességűek támogatása (átadás központi költségvetésnek) 10 000,00 18 000,00 19 000,00 20 000,00
Átadott pénzeszközök
Alapkezelőnek működési célra 293 307,7 320 332,80
Alapkezelőnek felhalmozási célra 17 17,3 18 18,20
Munkaerő-piaci szervezetnek működési célra 10 645,30 11 097,60 11 529,00 11 993
Munkaerő-piaci szervezetnek felhalmozási célra 400 412 412 412
Munkaerő-piaci szervezet központosított keret 200 206 206 206
Munkaerő-piaci szervezet fejlesztési program 850 1 200,00 1 200,00 1 200,00
Munkanélküli ellátórendszerrel kapcsolatos költségvetési befizetés
Munkanélküli-járadékból kikerülő aktív korúak rendszeres szociális segélyezésére 1 827,00 17 279,30 21 546,00 22 105,10
Közcélú munkavégzés kiadásaira 3 773,00 10 488,20 14 565,60 15 300,00
Munkanélküli-ellátó rendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatok 1 217,00 1 270,00 1 314,50 1 360,50
Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Főfelügyelőségnek működési célra pénzeszközátadás 344,70 359,2 372,5 385
Társadalombiztosítási (nyugdíj) alapnak átadás   2 000,00 1 000,00 1 000,00
Költségvetési kiadások 160 507,90 178 933,60 193 347,80 204 256,20
ÖSSZES KIADÁS 160 507,90 178 933,60 193 347,80 204 256,20
Költségvetési bevételek 156 722,20 168 209,10 185 317,40 204 167,40
Költségvetési kiadások 160 507,90 178 933,60 193 347,80 201 256,20
GPS-egyenleg -3 780,20 -10 724,50 -8 030,40 -53,8
Forrás: MPA

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem