×

Igazolt és igazolatlan mulasztások

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 38. számában (2001. március 15.)

 

A dolgozók fegyelemsértése minden munkahelyen elkerülhetetlen. Igazolatlan mulasztásnak számít például, ha a munkavállaló késik, előbb távozik a munkahelyéről, vagy a 30 perces ebédszünetet egy órára kitolja. A cikk az igazolt és az igazolatlan munkahelyi mulasztásról, valamint annak lehetséges szankcióiról szól.

 

Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) a munkavállaló fő kötelezettségeként a munkavégzést jelöli meg. E szerint a munkavállaló köteles a munkahelyén az előírásoknak megfelelően, munkára képes állapotban munkavégzés végett megjelenni, az előírt munkaidőt munkában tölteni, illetve a munkavégzésre készen állni.

Amennyiben a dolgozó a munkaviszonyából származó kötelezettségét vétkesen megszegi, fegyelmi vétséget követ el. A kötelezettségszegések nagyon sokfélék lehetnek, a leggyakoribb fegyelemsértés a késés és az igazolatlan mulasztás.

Mikor igazolt a mulasztás?

A munkavállaló bizonyos esetekben igazoltan „mulaszthat", vagyis távol lehet a munkahelyétől anélkül, hogy fegyelemsértést követne el. Ezeket az eseteket az Mt. sorolja fel, és azt is meghatározza, hogyan kell a munkabérét ilyenkor kifizetni. Az Mt. alapján mentesül, illetve mentesíthető a dolgozó a munkaidő alatti munkavégzési kötelezettsége alól:

  • az állampolgári kötelezettség teljesítésének idejére [Például a dolgozó választáson vesz részt, vagy a bíróságon, ügyészségen tanúként jelenik meg, illetve amikor hadkötelesként sorozáson köteles megjelenni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a bíróságra félként történő idézés nem mentesíti a dolgozót automatikusan a munkavégzési kötelezettség alól. Érdemes azt is kiemelni, hogy a mentesülés csak a tényleges szükséges időre következik be, tehát nem feltétlen egy teljes munkanapra (Legfelsőbb Bíróság MK 23. számú kollégiumi állásfoglalása)],
  • közeli hozzátartozó (házastárs, egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér, élettárs) halála esetén a szükséges időre, de legalább két munkanapra,
  • a munkavállaló keresőképtelen betegsége esetére (az ilyen mentesülés abban az esetben áll fenn, ha a munkavállaló a betegszabadság iránti éves igényét már kimerítette),
  • a kötelező orvosi vizsgálat miatt távol töltött teljes időtartamra (Kötelező orvosi vizsgálat mindenképpen a terhességgel összefüggő, valamint az egyéb orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállaló az egészségi állapotától függetlenül köteles részt venni. A betegség miatti orvosi vizsgálat a keresőképtelenséggel járó betegségre vonatkozó szabály alapján mentesíthet a munkavégzési kötelezettség alól.),
  • önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként a tűzoltási, illetve műszaki mentési szolgálat idejére, feltéve hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége a dolgozónak,
  • a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a munkahelyen kívül szervezett véradás esetén legalább négy órára (A véradás miatt távol töltött idő akkor is mentesít, ha a véradásra a munkavállaló állapota miatt nem kerül sor.),
  • ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a dolgozó a munkahelyén megjelenni (Idetartozhat bármely olyan, a munkavállalónak fel nem róható ok, amely a munkahelyen való megjelenést megakadályozza, például vonatkimaradás, a hó-, útakadályok, sztrájk miatt nem járnak a közlekedési eszközök, vagy útelzárás, természeti katasztrófa következett be.),
  • a munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a munkáltató engedélye alapján is a munkavégzés alól. (Ezek például az olyan esetek, amikor a munkavállaló valamely családi ok miatt előbb akar elmenni a munkahelyéről, vagy olyan tanfolyamra, iskolába jár, amit a munkáltatója nem támogat, és ezért kéri a munkáltatója engedélyét. Ilyenkor a munkáltatón múlik, hogy elengedi-e a munkavállalóját, vagy sem.)

A szabadság kiadása időpontjának meghatározása a munkáltató kizárólagos jogköre. Így ha a dolgozó igazolatlanul volt távol a munkahelyétől, a távollét idejének szabadságon töltött időnként való elismerését nem követelheti még abban az esetben sem, ha az addig esedékessé vált szabadságát még nem vette ki.

Díjazás az igazolt távollétnél

Ha a munkavállaló igazoltan van távol a munkahelyéről, akkor az esetek nagy részében távolléti díjat kell neki fizetni (állampolgári kötelezettség teljesítésekor, közeli hozzátartozója halálakor – legfeljebb 2 munkanapra -, kötelező orvosi vizsgálat idejére, tűzoltási, műszaki mentési feladatok ellátásakor, általános iskolai tanulmányok folytatásához biztosított munkaidő-kedvezmény igénybevételekor). A betegség miatti keresőképtelenség idejére táppénz jár. Megállapodás szerint részesül díjazásban – átlagkereset vagy távolléti díj – a munkavállaló, ha a munkáltató engedélyezi a távolmaradását.

Távolléti díj

A távolléti díjat az Mt. 151/A §-a határozza meg. Ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka(i), valamint a túlmunka miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

A távolléti díj számításánál rendszeres bérpótlék alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban, illetőleg a munkaszerződésben rögzített olyan bérpótlékok értendők, amelyek a munkavállalót a munkavégzés esetén folyamatosan megilletik.

A távolléti díj számításánál műszakpótlékként

  • két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén a személyi alapbér 7,5 százalékát,
  • két műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatás esetén, ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 15 százalékát,
  • folytonos munkarendben történő foglalkoztatásnál a személyi alapbér 20 százalékát

kell figyelembe venni.

Ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több mint 50 óra túlmunkát teljesített, a távolléti díj megállapításánál túlmunka miatti kiegészítő pótlékot kell figyelembe venni. A kiegészítő pótlék mértéke, ha az irányadó időszakban a túlmunka 100 óránál kevesebb volt, a személyi alapbér három százaléka, ha 100 óránál több volt, a személyi alapbér öt százaléka. Ha a munkavállalót a tárgyévet megelőző időszakban törtévben foglalkoztatták, az óraszámhatárokat arányosan kell figyelembe venni.

Órabér esetén az egy napra fizetendő távolléti díj az egy órára megállapított távolléti díj és a munkavállaló napi teljes munkaidejének a szorzata.

Teljesítménybér alkalmazásánál a távolléti díj számításakor a munkavállaló távolléte idején (időszakában) érvényes személyi alapbéreként az ekkor érvényes személyi alapbérének – ha ez kisebb, mint a tárgyév január 1-jei személyi alapbér, akkor ez utóbbinak – a munkavállaló tárgyévi teljesítménytényezőjével szorzott összegét kell figyelembe venni.

Igazolatlan mulasztás – fegyelemsértés

Az igazolatlan mulasztás – például ha a munkavállaló ügyintézés miatt engedély nélkül „kiugrik" a munkahelyről, vagy a meghosszabbítja az ebédidejét – nemcsak a legelterjedtebb, de gyakori ismétlődés esetén az egyik legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétség is. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntése rögzítette, hogy a többször ismétlődő igazolatlan mulasztás olyan súlyos fegyelmi vétség, amellyel szemben az elbocsátás arányos munkáltatói szankció (BH 1989/37. számú jogeset).

Hasonló elbírálás alá esik, ha a dolgozó indokolatlanul késedelmeskedik a jogos távolmaradása várható időtartamának bejelentésével, ha engedély nélkül eltávozik a munkahelyről, illetve – ami a leggyakrabban fordul elő – ha elkésik a munkából.

A fegyelemsértés szankcionálása

A fegyelemsértések szankcionálására az Mt. több eszközt is ad a munkáltató kezébe.

Figyelmeztetés

A törvény ugyan külön nem nevesíti a figyelmeztetést, de a munkaviszony hierarchikus jellegéből következően a munkáltatónak egyértelműen jogában áll a mulasztó dolgozóját szóban megfedni és figyelmeztetni arra, hogy a jövőben tartózkodjék a meg nem engedett távolmaradásoktól. A figyelmeztetését nyomatékosíthatja például jutalom, prémium, pluszjuttatás megvonásával is.

Szankció a kollektív szerződésben

Amennyiben a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződés eleget tesz a törvény előírásainak, és meghatározza a fegyelemsértések körét, pontosan megnevezi az alkalmazható munkáltatói szankciókat, valamint meghatározza a fegyelmi eljárás menetét, a munkáltató súlyosabb fegyelmi vétség esetén a kollektív szerződés által lehetővé tett fegyelmi szankciók valamelyikét is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Ilyen esetekben a munkáltató – a fegyelemsértés súlyától függően – például csökkentheti a dolgozó alapbérét, meghatározott időre áthelyezheti a fegyelemsértőt más munkakörbe. A kollektív szerződés azonban csak olyan, a munkaviszonyhoz kötődő hátrányokat állapíthat meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a munkáltatói döntéssel, munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

Felmondás

A gyakran ismétlődő igazolatlan mulasztás a legsúlyosabban minősülő fegyelmi vétségek közé tartozik, és mint ilyen, akár maga után vonhatja a legsúlyosabb munkáltatói szankciót, az elbocsátást is. A munkáltató rendes felmondással természetesen abban az esetben is elbocsáthatja a dolgozóját, ha a rendes felmondást nem nevesíti külön a kollektív szerződés a fegyelmi szankciók között, vagy ha a munkáltatónál nincsen érvényes kollektív szerződés. A munkáltatói rendes felmondásnak a bírói gyakorlatban indokául szolgálhat a dolgozó sorozatos, súlyos fegyelemsértése, így a gyakori igazolatlan mulasztás is (BH 1989/37.).

A fegyelemsértés kirívóan súlyos eseteiben a munkáltató az azonnali hatályú rendkívüli felmondást is alkalmazhatja a dolgozójával szemben. Így a bírói gyakorlat szerint indokolt volt azonnali hatállyal felmondani például annak a dolgozónak, aki rendszeresen engedély nélkül italozni járt a munkaidejében. (BH 1979/344. számú jogeset).

A szankció kiszabása

A vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy év elteltével nincs helye a dolgozóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedésnek. A dolgozót terhelő szankció csak írásban szabható ki. Az iratban a munkáltatónak indokolnia kell a döntését, és tájékoztatnia kell a dolgozót az intézkedéssel szembeni jogorvoslat lehetőségéről.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem