×

Felkészülés és biztonság

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 37. számában (2001. február 15.)

 

A munkahelyeket számos hatóság több tucat szempont szerint ellenőrizheti. A munkáltatók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen még a legkisebb vállalkozóknak is több törvényt és rendeletet kell ismerniük, nyomon követniük és betartaniuk, hogy elkerülhessék az elmarasztalást. Sokat javíthat helyzetén az a cég, amelyik időben felkészül a várható ellenőrzésre és tájékozódik annak mibenléte felől is.

 

A külső, vagyis valamilyen szakosodott hatóság által kezdeményezett ellenőrzésekre mindenképp érdemes előre felkészülni – tanácsolja Takács György, az ÉTOSZ jogi szakigazgatója. A hatóságok meghatározott jogszabályok alapján végezhetik a vizsgálatokat, így célszerű, ha e törvényeket, szabályokat a munkáltatók is ismerik. Így maguk is figyelemmel kísérhetik, hogy az ellenőrzést végzők a szabályok szerint járnak-e el, vagy sem.

A külső ellenőrzések alapvető csoportja az iratellenőrzés, amelyek során nagyon gyakoriak a félreértések. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen dokumentum kerül a hatóság kezébe, mi adható ki és mi tartozik a védett kategóriába.

A cégek, szervezetek számos adata nyilvános, azokhoz bárki hozzájuthat. Ezek nyilvánvalóan nem tartoznak a védett dokumentumok közé. Vannak azonban olyan iratok, amelyekbe csak korlátozottan lehet betekinteni, vagy akad olyan céginformáció, amelyhez csak engedéllyel lehet hozzájutni. Hogy mi adható ki és mi nem, azzal minden munkáltatónak tisztában kell lennie. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az ellenőrzés nem a cégnél zajlik, hanem a hatóság bekéreti az iratokat. Ilyenkor sem lehet mindent kiadni, s még az átadás előtt tisztázandó, hogy a hatósági ellenőrzés pontosan mire irányul. A tapasztalatok szerint a munkáltatók nincsenek tisztában az iratokra vonatkozó előírásokkal, és sokszor olyan személyi anyagokat is rendelkezésre bocsátanak, amelyek a dolgozók személyiségi jogait sértik. Olyan eset is előfordulhat, amikor a munkáltató saját magának okoz kellemetlenséget a hanyagsággal, a dokumentumok szelekció nélküli átadásával. Az adóhivatali vagy tb-ellenőrzés során például az ellenőr feladata, hogy bizonyítsa állításait. Ha a bizonyítékokat tudatlanságból, vagy véletlenül maga a munkáltató adja át, akkor ezt az ellenőr felhasználhatja, a cégvezető pedig megfosztja magát a védekezés lehetőségétől. Más a helyzet a munkaügyi ellenőrzésnél, amikor a bizonyítási kényszer az ellenőrzött munkáltatót terheli. Ilyenkor érdemes minden olyan iratot átadni, amely az ártatlanságot támasztja alá – mondta Takács György, hozzátéve: a cégeknek időt és pénzt kell fordítaniuk az iratkezelés pontosságára.

Munkaügyi intézkedések
(Átlagos, tájékoztató jellegű adatok az elmúlt évekből)
Intézkedés tárgya Intézkedések aránya

Munkabér

kb. 36%

Munkaszerződés hiánya, leplezett munkaszerződés

kb. 25%

Munkaidő, pihenőidő, túlmunka, szabadság

kb. 25%

Igazolások kiadása

kb. 6%

Bejelentési és nyilvántartási kötelezettség

kb. 6%

Külföldiek alkalmazása

0,5% vagy kevesebb

Nők, fiatalkorúak stb.

0,5% vagy kevesebb

Szakszervezeti ügyek

0,5% vagy kevesebb

Diszkrimináció

0,5% vagy kevesebb

Egyéb

0,5% vagy kevesebb

Forrás: OMMF

Készülés az ellenőrzésre

Az iratellenőrzés mellett gyakori vizsgálat továbbá a helyszíni ellenőrzés, amelyet szakellenőr, például tűzoltóság, közegészségügyi szakértő végez, s a törvényességi előírások betartását veszi górcső alá. Ez esetben a cég saját szakértőjének érdemes elkísérnie az ellenőrt, mintegy felügyelve rá. Ezzel számos utólagos kellemetlenség megelőzhető. Persze erre nem minden esetben nyílik lehetőség, hiszen amikor az ellenőr bejelentés nélkül, váratlanul érkezik, akkor látogatására nem lehet előre felkészülni. Egy esetleges, bármikor előforduló vizsgálatra azonban lehet számítani, s arra is fel lehet készíteni a dolgozókat, hogy milyen magatartást tanúsítsanak az ellenőrrel szemben.

A munkáltató felelőssége, hogy a dolgozója milyen kijelentéseket tesz. A munkavállalónak közölnie kell például a személyi adatait s a tevékenységére vonatkozó tudnivalókat, de a kollégájával kapcsolatban nem adhat információkat. A munkáltató tehát felkészítheti dolgozóit a helyes magatartásra, ugyanakkor azonban nem késztetheti a munkavállalókat arra, hogy bejelentenivalójukat – amennyiben van ilyen – elhallgassák. A munkavállaló ugyanis akár az adott hivatalnak, akár az éppen eljáró ellenőrnek bejelentést tehet. A dolgozók felkészítése mellett természetesen nem kerülhető ki az sem, hogy a tulajdonos vagy cégvezető azt a munkatársát is kiképezze, aki őt helyettesíti. Az ellenőrzés során ugyanis többnyire az alkalmazott kerül szembe a hatóság képviselőjével, s az elutasító magatartás éppen olyan hiba és éppen olyan káros, mint a túlzott odaadás vagy a felelőtlen fecsegés. Az egyszeri felkészítés önmagában persze nem mindig elegendő, s időnként nem árt ellenőrizni az átadott tudást. Takács György szerint sok munkáltató nem szereti, de a belső ellenőrzés kialakítása és működtetése számos problémától kímélheti meg a cégeket. Elsősorban a közepes, illetve a nagyvállalatok számára létfontosságú a szakértői apparátus fenntartása.

A cégvezetőknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy nem kiszolgáltatottak a hatóságokkal szemben. Nem kizárólag az ellenőr tehet fel kérdéseket, de a munkáltatók is szerezhetnek – sőt kell is, hogy szerezzenek – információt az ellenőrzés céljáról, menetéről. A munkáltatók, amennyiben az ellenőrzéssel kapcsolatban bármiféle észrevételük, panaszuk van – vagy jogtalannak érzik a kiszabott büntetést -, a hatóságokhoz s a bírósághoz is fordulhatnak.

A legtöbb ellenőrzés a munkavégzés helyszínén zajlik. Az ilyen vizsgálatok során legtöbbször a munkavédelmi, illetve munkaügyi ellenőrökkel találkozhatnak a munkáltatók.

A munkahelyi biztonságot és védelmet sokan sokszor nem tartják fontosnak, holott a munkakörnyezet veszélyes. Jóllehet ez kevésbé igaz a "csillogó" irodaépületekben, az íróasztal mellett tevékenykedők esetében, azonban tévedés azt hinni, hogy csak a gyárakban vagy a bányákban érheti ártalom a munkavállalókat. A számítógép sem védi a szemet, s a nem kellően megtervezett irodabútorok miatt is fájhat a fej, a hát, a láb, romolhat a látás. Az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérései szerint a munkahelyek környezetében több mint százféle vegyi anyag, ötvenféle fizikai, kétszáznál is több biológiai és húsz ergonómiai kórokozó akad. Ennek következtében a világon évente 58-150 millió foglalkozási megbetegedés fordul elő. A becslés azért pontatlan, mert a betegségek kialakulását sokszor nem lehet egyetlen okhoz kötni.

Eltitkolt balesetek

A munkahelyi balesetekkel már egyszerűbb a helyzet: a világon évente mintegy 120 millióan szenvednek balesetet a munkahelyükön – illetve a munkavégzéssel összefüggésben -, 200 ezer a halálos munkabalesetek száma, s egymillió végződik rokkantsággal.

Magyarországon – a különböző felmérésektől függően – eltérő adatok láttak napvilágot a balesetek számáról. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) regisztrációja szerint évente átlagosan 27-28 ezer baleset történik, azaz az év minden napjára – munkaszüneti és ünnepnapokat is beleértve – nyolcvan eset jut. Ennél is szomorúbb képet adnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, amelyek szerint egy év alatt, 1998 és 1999 áprilisa között 84 ezer baleset történt a munkahelyeken. A KSH széles körű – 70 ezer főt érintő – adatgyűjtés alapján jutott az eredményére, az OMMF viszont a beérkezett baleseti jelentések alapján dokumentálta az adatait.

A jelentős eltérés egyik fő oka, hogy a tapasztalatok szerint a munkáltatók sokszor nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, s nem hozzák az OMMF tudomására a baleseteket. Arra természetesen nincs adat, hogy ezek mekkora százalékát titkolják el, de a becslések szerint a felét: vagyis éppen kétszer annyi eset történik, mint ahányat bejelentenek. A munkáltatók elsősorban az egyszerűbb, kisebb baleseteket titkolják el, így az ütéseket, a horzsolásokat, a ficamokat, a rándulásokat, azaz a "katonadolog" kategóriájába tartozó sérüléseket. Az esetek többségében a dolgozók maguk is hajlanak a történtek eltussolására, s a kisebb sérülések miatt még orvoshoz sem fordulnak.

Szerencsére az esetek jelentős részében nincs is szükség orvosi kezelésre, hiszen a leggyakoribb sérülések – ütés, zúzódás, vágás, horzsolás – valóban nem komolyak, s a munkavégzést sem akadályozzák. Gyakori az ínszakadás, csonttörés, ficam, égési sérülés, ezek azonban már komolyabbnak számítanak, amelyeket mindenképpen el kell látni, hiszen – például – ez utóbbi akár fertőzéshez is vezethet. Hazánkban évente átlagosan 150 dolgozót ér halálos munkabaleset.

Az esetek fele az iparban történik, de veszélyes a mezőgazdaság is, főként a fizikai dolgozók számára. Éppen ezért itt lenne a legnagyobb szükség az óvatosságra és a védelemre, ám hazánkban éppen ezen ágazatokban a leglazább a munkavédelmi és munkabiztonsági fegyelem.

A veszélyes munkakörökben dolgozók sokszor nem kapnak megfelelő védőeszközöket (kesztyű, sisak, álarc), s biztonsági berendezések (állványzat, biztonsági kötél) nélkül dolgoznak. Igaz, előfordul, hogy a dolgozók nem használják a védőeszközöket, azért, mert kényelmetlenek. Az OMMF tapasztalatai szerint az építőiparban és a mezőgazdaságban, ott is a kisebb vállalkozásoknál gyakori, hogy a gépek, a berendezések sem felelnek meg az előírásoknak: elavultak, rosszak, és senki nem végzi el a karbantartásukat. Emiatt a hatóságok évente több ezer gép és berendezés használatát tiltják meg: 2000 első félévében például csaknem kilencezer munkaeszköz használatát függesztették fel. A veszélyeztetés súlyossága miatt több mint 4600 dolgozót el is tiltottak a munkavégzéstől.

Nehéz a tettenérés

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény megalkotása során a munkáltatóknak nem kevés fejfájást okozott, hogy miként finomíthatnák a tervezetet. Próbálkozásaik azonban nem sok sikerrel jártak: a törvény hatályba lépett, s rendkívül széles körű jogokat biztosít a hatóságoknak. A felügyelők például bármikor, bejelentés nélkül beléphetnek a munkahelyre, s ott vizsgálódhatnak. Az ellenőrzés mindenre kiterjedhet: a szerződések érvényességétől a szakszervezeti jogosítványok betartásáig, a munkavállalóknak járó juttatások teljesítéséig, sőt azt is ellenőrizhetik, hogy a munkáltatók megsértik-e diszkrimináció tilalmát. Ez utóbbira az elmúlt években elenyészően kevés esetben derült fény. Annál inkább a munkaszerződések körüli anomáliákra, a túlzott túlóráztatásra, a pótlékok, juttatások ki nem fizetésére. Az OMMF adatai szerint a cégek csaknem harminc százalékánál túllépik a napi munkaidőt, a megengedettnél több túlórát írnak elő, s nem adják meg a dolgozóknak a pihenőidőt és a szabadságot. A munkáltatók 27 százaléka megsérti a bérrel kapcsolatos előírásokat: a minimálbérnél is kevesebb pénzt fizetnek nyolcórás munkáért, a pótlékokat és a túlórapénzt pedig egyáltalán nem fizetik ki. A cégek csaknem negyede nem köt munkaszerződést a dolgozókkal, vagy ha köt is, az hiányos, így érvénytelen, s fekete-, illetve szürkefoglalkoztatásnak számít. Ez még a nagyobb vállalatoknál, sőt a multinacionális cégeknél is előfordul, ahogy a túlórával, szabadsággal kapcsolatos szabálytalanságok is, illetve a munkaszüneti napokon való munkavégzés. A tapasztalatok szerint a nagyobb vállalatok elsősorban tájékozatlanság miatt vétenek a szabályok ellen, ám ez nem mentesíti őket a következmények alól.

A feketemunka másik – közismertebb – formája, amikor a vállalkozók mindenféle szerződés nélkül alkalmazzák dolgozóikat, akiket nem jelentenek be, bérüket zsebbe fizetik, ami után nem fizetik meg a közterheket. Ez elsősorban az építőiparban, a mezőgazdaságban, illetve a kereskedelemben, vendéglátásban tevékenykedő kisebb vállalkozásoknál fordul elő. A tapasztalatok szerint sokkal nehezebben is ellenőrizhető. Számos kis cég szándékosan áthágja a szabályokat, így egy esetleges ellenőrzésnél hamar köddé válhatnak. Főleg a mezőgazdasági vagy építőipari idénymunkáknál jellemző, hogy a munkások hirtelen szétszélednek, mihelyt ismeretlen ember vagy autó közeledik. Így a tettenérés sokszor szinte lehetetlen. Az illegális foglalkoztatásnak ez a formája nem korlátozható kizárólag a külföldiekre, sőt számuk – legalábbis azoké, akiket tetten érnek – sokkal kevesebb, mint az a köztudatban él. Évente általában ezer külföldi feketemunkást fülelnek le a hatóságok.

Munkabiztonsági intézkedések

Intézkedés tárgya

Intézkedések száma

1996 1997 1998 1999 2000. I. félév

Munkaeszköz veszélyessége

51 479

40 865

54 804

52 032

28 816

Munkahely, üzem állapota

13 643

13 008

16 046

17 885

10 102

Technológiai fegyelem megsértése

8 676

8 045

10 801

10 262

5 235

Felülvizsgálat elmulasztása

10 655

6 620

9 455

8 439

5 480

Létesítési előírások megszegése

5 946

4 797

8 067

7 862

4 820

A foglalkoztatás egészségügyi feltételei

4 764

5 130

5 722

6 712

1 579

Egyéni védőfelszerelés hiánya

3 863

4 088

5 142

8 273

3 627

Munkabalesetek kivizsgálása

1 550

1 477

1 947

2 144

1 994

Munkavédelmi ismeretek hiánya

733

814

1 317

958

458

Szakmai képesítés hiánya

532

677

1 018

773

409

Egyéb

4 266

3 179

6 059

5 106

6 918

Szabálysértések száma

3 668

3 539

4 181

4 963

1 778

Szabálysértési bírságok összege

18 479 000

2 466 500

29 270 000

40 947 500

14 698 000

Munkavédelmi bírságok száma

77

196

295

534

331

Munkavédelmi bírságok összege

50 930 000

66 755 000

68 650 000

98 595 000

54 235 000

Érdemi intézkedés

102 544

92 435

124 854

125 943

67 542

Egyéb intézkedés

3 563

2 200

3 905

4 048

1 896

Intézkedések összesen

106 107

94 635

128 759

129 991

69 438

Forrás: OMMF

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem