×

A munkáltató kártérítési felelőssége

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 37. számában (2001. február 15.)

 

Összeállításunkban elsősorban a mindennapokban előforduló eseteken keresztül vázoljuk fel a munkáltatót terhelő szigorú kárfelelősségi szabályok alkalmazásának problémáit, a felelősség alóli mentesülés lehetőségeit.

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel a munkavállaló munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Más a helyzet a legfeljebb 10 főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltatóval, aki csak vétkessége esetén felel a munkavállalónak okozott kárért.

Működési kör

Az Mt. csak általánosan fogalmazza meg, mi esik a munkáltató működési körébe. A működési kör magában foglalja a munkáltató tevékenységének megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Idetartoznak különösen a munkáltató által a feladatai során kifejtett tevékenységgel összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgatásából és működéséből eredő okok. A munkáltató felel az általa igénybe vett személyek, a nála munkát végző idegen cégek alkalmazottai, a hatósági ellenőrzést végzők, a látogatók magatartásáért is.

Kapcsolat a munkaviszonnyal

A törvény szerint a munkáltató kártérítési felelőssége a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért áll fenn. Munkaviszonyból folyó tevékenységen a bírói gyakorlat nem csak a tényleges munkavégzést érti. Ebbe a körbe vonja a munkavégzéshez szükséges előkészületi, a személyi szükségletek kielégítését (étkezés, tisztálkodás stb.) szolgáló, a munka befejezésével együtt járó, illetve a munkáltató által üzemben tartott közlekedési eszközön végzett tevékenységet, a munkáltató telephelyén kívül a munkáltató érdekében végzett tevékenységet és a munkatársnak nyújtott segítséget is (akkor is, ha annak nem a legmegfelelőbb módját választotta a dolgozó). Ha a balesetet egyértelműen a munkáltató működési körébe eső ok idézte elő, a munkaadó felelőssége akkor is fennáll, ha annak oka nem volt elhárítható. Ilyen esetben kármegosztásnak sincsen helye (BH 1995/495. sz.).

Színlelt szerződés

Nem áll fenn a munkáltató munkajogi felelőssége, ha a nála dolgozóval nem munkaviszonyt létesített, hanem vállalkozási vagy megbízási szerződést kötött. Amennyiben azonban a felek valójában a megbízási, vállalkozási szerződéssel munkaviszonyt lepleznek, és erre egy munkaügyi ellenőrzés során fény derül, a munkáltató munkajogi felelőssége megállapítható.

A felelősség esetei

Üzemi baleset, egészségkárosodás

A munkáltató köteles a dolgozó kárát megtéríteni, ha üzemi baleset történik, foglalkozási betegségben szenved, illetve egyéb egészségkárosodás éri (szemsérülés, szilikózis, tüdőgyulladás stb.). Amennyiben az okozati összefüggés megállapítható, a munkáltató vétkesség nélkül is felel a kárért.

Baleset

A munkáltató kártérítési felelősségének legtipikusabb esete a baleset. Balesetnek kell tekinteni az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatást, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntésben mutatott rá arra, hogy nem állapítható meg üzemi baleset, amikor a munkavállaló az acélmű edzőtermében hosszabb időn át megerőltető fizikai munkát végzett, és emiatt a bal karjában két hónap múlva fokozódó fájdalmak jelentkeztek, aminek folytán betegállományba került. Az orvos-szakértő véleménye szerint ugyanis a karon történt elváltozás lassan és fokozatosan alakult ki. Az sem volt megállapítható, hogy a dolgozónál foglalkozási betegség következett volna be.

Ha a munkavállaló különleges testi adottsága vagy betegsége mellett a munkakörét maradéktalanul el tudta látni, a munkáltatót teljes kártérítési felelősség terheli, függetlenül attól, hogy a felelősségi körébe eső ok miatt milyen mértékű munkaképesség-csökkenés következett be (Legfelsőbb Bíróság MK 30. számú kollégiumi állásfoglalása). Így a bíróság a munkáltató teljes mértékű kártérítési felelősségét állapította meg abban az esetben, amikor a munkakörét ellátni képes dolgozó a baleset miatt a másik szemét is elvesztette.

Ugyancsak a teljes kárért felel a munkáltató, ha a munkavállalónak természetes kórokú gerincbetegsége korábban keresőképtelenséget nem okozott, azonban a munkaviszonyával összefüggésben, a létráról leesve gerincsérülést szenvedett.

Rándulás, megerőltetés

Baleseti eredetűnek minősül a rándulás, megerőltetés folytán bekövetkezett egészségkárosodás is. Idetartozik például, amikor a munkavállaló dereka nehéz teher emelése közben megroppan, vagy amikor magasabbról a padlóra lépve porckorongszakadást szenved (BH 1973/475. számú jogeset).

Közlekedés

Általában nem felel a munkáltató a munkahelyre menet és jövet történt balesetért, kivéve ha az utazás a munkáltató által üzemben tartott szállítóeszközön történt. Érdemes tudni tehát, hogy a baleset csak társadalombiztosítási szempontból minősül üzemi balesetnek, a munkáltatót ilyenkor azonban nem terheli kártérítési felelősség.

A bírói gyakorlat alapján nem felelt a munkáltató azért a balesetért, ami amiatt következett be, hogy a munkavállaló lakásának ajtózárja reggel, munkába menet elromlott, ő erre az ablakon akart kimászni, és eközben a párkányon megcsúszott, másfél méter magasból lezuhant és gerincsérülést szenvedett. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló ténykedése, amelynek során a balesetet elszenvedte, a munkaviszonyból folyó kötelezettségeinek teljesítésével nem állt összefüggésben.

A munkáltató tulajdonában vagy használatában lévő közlekedési eszközön szállított munkavállalók járművön bekövetkezett balesetéért a munkáltató felelősséggel tartozik. Felel a munkáltató akkor is, ha a dolgozót a munkahelyre menet vagy onnan jövet olyan úton éri baleset, amelynek kezelője szintén a munkáltató.

Mérgezés

A mérgezés akkor minősül balesetnek, ha az egészségre károsító hatása aránylag rövid idő alatt következik be. Megállapította a bíróság a munkáltató felelősségét abban az esetben, amikor a növényvédő szerek árusításával foglalkozó dolgozó az egyik vevő kiszolgálása közben az említett szerért a pult alá nyúlt, és érezte, hogy valami csúszós anyaghoz ér a keze. Amikor odanézett, látta, hogy az egyik üvegből kifolyt a növényvédő szer. A következő napon súlyos mérgezési tünetek jelentkeztek nála, és hosszabb ideig betegállományban volt. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló heveny mérgezése üzemi balesetnek minősül, így a munkáltató kártérítési felelőssége megáll (BH 1980/60. számú jogeset).

Kulturális, sportrendezvények

A munkáltató akkor is felelős, ha a dolgozó a munkaviszonyból eredő munkaköri kötelezettségét a munkáltató telephelyén kívül végzi. A munkáltatónál vagy az általa szervezett kulturális, sport- vagy egyéb rendezvényen bekövetkezett kárért a munkáltató csak akkor felel, ha az a kárt szenvedő munkavállaló munkaviszonyával összefüggött, vagyis ha a dolgozó a munkáltató utasítására vagy munkaköréből eredően vett részt a rendezvényen.

Munkáltató érdekében végzett tevékenység

Az is megalapozza a munkáltató kártérítési felelősségét, ha a munkavállaló a munkakörén kívüli, de a munkáltató érdekében végzett tevékenysége során szenved balesetet.

Maszekolás

Nem felel azonban a munkáltató, ha a baleset a munkahelyen a munkavállaló engedély nélküli „magánmunkája" (más szóval maszekolása) során következett be. Ezt állapította meg a bíróság, amikor a dolgozó egyik munkatársát megkérte, hogy a tulajdonában lévő hengert munkálja meg, s a kérésének eleget tevő munkavállaló e munka közben szenvedett balesetet. Hasonlóképpen nem állapítható meg a munkáltató kártérítési felelőssége a szabadságon lévő orvos működési területén kívül, szívességből végzett orvosi tevékenységéért (BH 1996/89. számú jogeset).

Sérülékeny munkavállalói csoportok

Az Mt. alapján a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek – az úgynevezett sérülékeny csoportok – egészségük védelme érdekében fokozott munkajogi védelemben részesülnek. Az e rendelkezések megszegése következtében előállott kárért a munkáltató felelősséggel tartozik. Kártérítést köteles például fizetni a munkaadó abban az esetben, ha a terhes nő a számára tilos vegyszerekkel való foglalkoztatása következtében megbetegszik.

Tanulmányi szerződés

A tanulmányi szerződés alapján folytatott tanulmányok során bekövetkezett károsodás nem függ össze a munkaviszonnyal, a munkáltató utasítására végzett tanulmányok, tanfolyamon való részvétel vagy továbbképzés viszont igen, tehát ez utóbbi körben előállott károkért felel a munkáltató.

A tanulmányi szerződés tartalmának megfelelően a munkáltató különféle szolgáltatásokat köteles teljesíteni. A munkavállaló a munkáltató szerződésszegése esetén kárigényt érvényesíthet. Így például, ha a munkaadó megtagadja a munkaidő-kedvezmény vagy a szabadság kiadását, és ezért a vizsgáról való hiányzás miatt a dolgozónak pótvizsgadíjat kell fizetnie, ezt a költséget kártérítés címén követelheti munkáltatójától.

Kirendelés

A kirendelés során elszenvedett kár azzal a munkáltatóval szemben érvényesíthető, amelyik a munkáltatói jogkört gyakorolta.

Nem tekintette azonban a bíróság a munkáltató működési körébe tartozónak, amikor a kiküldetésben lévő munkavállaló úgy szenvedett balesetet, hogy a bankfiókból távozva a gyalogjárdán lévő gödörbe lépett és megsérült.

Rendeltetésellenes joggyakorlás

A munkáltató kárt okozhat a dolgozónak a munkáltatói jogok rendeltetésellenes gyakorlásával is. Rendeltetésellenes joggyakorlásnak minősülhet, ha például a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül közöl harmadik személlyel a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot stb., vagy ha a felmondáshoz való jogát zaklatásszerűen, megtorlásképpen gyakorolja, illetve ha az együttműködési kötelezettségét megszegi (ilyen például a terhes nő áthelyezése) stb.

Határozott idejű munkaszerződések

A rendeltetésellenes munkáltatói joggyakorlás gyakori esete, amikor a munkáltató kellő indok nélkül köt a dolgozóval több határozott idejű munkaszerződést határozatlan időre szóló helyett. A bírói gyakorlat ezt állapította meg abban az esetben is, amikor a munkáltató 9 év alatt ugyanarra a munkakörre 21 alkalommal kötött határozott idejű munkaszerződést a munkavállalóval, és természetesen ezeket a szerződéseket nem helyettesítés céljából vagy más fontos okból újította meg. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 6. számú állásfoglalásában külön rámutatott arra, hogy amennyiben a munkavállaló bizonyítja a határozott idő kellő érdek nélküli kikötését, a munkaszerződésnek ez a része érvénytelen, a munkaviszonyt határozatlan időre szólónak kell tekinteni. Ezáltal a munkaviszony megszűnése esetén a munkáltatónak a törvényben meghatározott felmondási járandóságot ki kell fizetnie. A dolgozó kártérítés iránti igényt is érvényesíthet, ha a határozott időre kötött munkaszerződésből kifolyóan elesett valamilyen jogosultságától.

Adatkezelés

A munkaviszony fennállása alatt, illetve annak keletkezésekor csak a munkaviszonyt érintő és a személyiségi jogot nem sértő adatközlés kérhető a munkavállalótól. Kártérítési kötelezettséget keletkeztethet tehát az olyan alkalmassági vizsgálat, amely személyiségi jogot sért. Kártérítésre tarthat tehát igényt a dolgozó a munkaviszonyhoz indokoltan nem kapcsolódó ideggyógyászati vizsgálat elrendelése esetén. Az előbbieken túl kártérítési igényt alapozhat meg az is, amikor a munkaadó harmadik személlyel engedély nélkül közli a munkavállalóról megtudott adatokat, így például ha mást tájékoztat a dolgozó betegségéről.

Jogkövetkezményként kártérítés megfizetésére kötelezhető a munkáltató, amennyiben a munkavállalónak vagyoni vagy nem vagyoni kára származik abból, ha valamely adatához harmadik személy hozzájut.

A bírósági gyakorlat szerint, ha a károsult a követelését a Munka Törvénykönyve rendelkezéseire (például adatok védelmét szolgáló rendelkezések) alapítja, ügyében a munkaügyi bíróság jár el, amennyiben pedig a Polgári Törvénykönyv (például jó hírnév sérelme) rendelkezéseire hivatkozik, keresetét polgári perben bírálják el.

Hátrányos megkülönböztetés tilalma

A dolgozók közti hátrányos megkülönböztetést az Mt. kifejezetten tiltja. A tilalom megszegése miatti jogvitában a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a tilalmat nem szegte meg. Ugyanakkor a törvényi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a kollektív szerződés vagy valamely munkaviszonyra vonatkozó szabály előnyben részesítési kötelezettséget írjon elő.

Mindkét tilalom megszegése esetén keletkezhet a dolgozónak vagyoni vagy nem vagyoni kára is, amelyet kártérítés címén érvényesíthet.

Érvénytelen munkaszerződés

A munkaszerződés számos okból lehet részben vagy teljesen érvénytelen. A dolgozó követelheti a munkáltatótól az érvénytelenségből eredő kárai megtérítését is. Így az egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatott munkavállaló érvényesítheti a törvénybe vagy jogszabályba ütköző munkaidőre vonatkozó munkáltatói kikötéséből eredő kárát, például ha a megbetegedése folytán keresetcsökkenése következett be. Hasonlóképp a dolgozó kártérítési igénnyel élhet a próbaidő érvénytelen kikötése miatt is.

Munkáltatói jogkör gyakorlója

Ha a munkáltatói jogkört nem az erre feljogosított személy gyakorolta, az emiatt fennálló érvénytelenség következtében a munkáltatónak kártérítési kötelezettsége keletkezhet. Abban az esetben például, ha a munkaszerződést nem a munkáltatói jogkör gyakorlója kötötte meg, és emiatt – egy lakáscsere folytán – a dolgozót kár éri, a munkáltató köteles a felmerült kár megtérítésére.

Jogellenes munkaviszony-megszüntetés

Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyt, a munkáltató köteles az ebből eredő kárt is megtéríteni. Ez a kártérítési kötelezettség a munkaviszony helyreállításakor is egyaránt fennáll. A megtérítendő kár körébe tartozik például a munkakereséssel felmerült költség (például egy másik munkáltatóhoz benyújtott pályázattal kapcsolatos költség), illetve az elmaradt munkabér pótlására igénybe vett bankkölcsön kamata is stb.

Eljárás munkaviszony megszüntetésekor

Az igazolásokhoz, a működési bizonyítványhoz, az ezekben foglalt adatok és tények helyességéhez a munkavállalónak fontos érdeke fűződik. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató tehát az Mt.-ben előírtak szerint köteles eljárni. Emiatt az iratok kiadásának elmulasztása vagy megtagadása, illetve a helytelen adatközlés kártérítés-fizetési kötelezettséggel jár (BH 1992/209. számú jogeset).

A bíróság kártérítés címén az elmaradt munkanélküli-ellátás megfizetésére kötelezte azt a munkáltatót, aki a szükséges igazolásokat a dolgozó többszöri kérelme ellenére is csak a munkaviszony megszüntetését követő 3 hónap elteltével és a valóságnál alacsonyabb béradatokkal kitöltve adta ki (BH 1992/734. számú jogeset).

Munkarend

Az Mt. szabályozza a munkáltató munkarend kialakításával kapcsolatos kötelezettségeit. Ezek elmulasztása vagy a jogszabálytól eltérő alkalmazása szintén kártérítési felelősség alapja lehet.

Szabadság

Abban az esetben, ha a munkáltató a dolgozó megkezdett szabadságát megszakítja vagy eltér a szabadság kiadásának már korábban közölt időpontjától, köteles megtéríteni az ebből eredő kárát. A munkavállaló részéről például kárként merülhet fel a külföldi turistaút lemondása miatt az utazási szerződésekben kikötött összeg megfizetése, vagy a lakásfelújításnál a saját munka pótlásához igénybe vett idegen munkaerő részére kifizetett díjazás is.

Adó- és tb-fizetés

Amennyiben a munkáltató az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint a személyijövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatos kötelezettségét megszegi, vagy hibásan teljesíti, köteles az ebből eredő kár megtérítésére.

Szakszervezeti munka

Nem tekinthető a munkaviszonnyal összefüggőnek az országos érdekegyeztetésen való részvétel, és a munkahelyen kívüli szakszervezeti munka. Amennyiben azonban a szakszervezeti képviselő a munkáltató képviselőjével való egyeztetés során a munkaügyi kapcsolat egyik alanyaként szenved balesetet, érvényesül a munkáltató kártérítési felelőssége.

Felelősség a munkavállalónak a munkahelyre bevitt tárgyaiért

A munkáltató az általános szabályok szerint vétkességre tekintet nélkül felel a munkavállalónak a munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett káraiért. A magánszemély munkáltató azonban az ilyen károkért csak vétkessége esetén felel.

Megőrző

A munkáltató előírhatja, hogy a munkavállaló a munkahelyére bevitt dolgait megőrzőben helyezze el. A munkáltató megtilthatja vagy korlátozhatja, és feltételhez kötheti a munkába járáshoz nem szükséges tárgyak bevitelét. Ha a munkavállaló ezeket a szabályokat megszegi, a munkáltató csak szándékossága esetén felel a kárért. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság az egyik eseti döntésében rámutatott, hogy a munkáltató tárgyi felelősséggel tartozik a munkavállaló munkahelyre bevitt dolgaiban bekövetkezett kárért. E felelősség alól csak abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a munkavállaló megszegte a dolog elhelyezésére (őrzésére) vagy a bevitel bejelentésére vonatkozó szabályt (BH 1997/502. számú jogeset).

Nem fogadta el a bíróság annak a munkáltatónak a védekezését, akivel szemben a dolgozó azért érvényesített kártérítés iránti követelést, mert a motorkerékpárját lezárt állapotban a munkáltató őrzött tárolójából ellopták. A munkáltató azzal védekezett, hogy 3500 forintos értékhatár felett kizárta a felelősségét a munkahelyre bevitt járművekben keletkező károkért. A bíróság megállapította, hogy nem volt hatályban olyan rendelkezés, mely a járművek bevitelét kifejezetten megtiltotta. Ennek hiányában pedig a felelősséget az általános szabályok szerint kell megállapítani, és nem lehet figyelembe venni a kártérítés mértékének kirívóan alacsony összegét meghatározó rendelkezést sem.

Bírósági gyakorlat
Megalapozottnak ítélte a bíróság annak a munkavállalónak a kártérítési igényét, aki a műszak befejezése után a zuhanyozóba ment, majd az öltözőhelyiségben, ahol a padló sáros volt, felállt a padra, hogy öltözködjön, s onnan lelépve porckorongszakadást szenvedett.

A munkáltató kártérítési felelősségét állapította meg a bíróság abban az esetben is, amikor a munkavállaló a vagyonvédelem körében próbált segítséget nyújtani, ha annak nem is a legmegfelelőbb módját választotta. A jogesetben szereplő dolgozó fél órával a munkakezdés előtt érkezett munkahelyére. Ekkor a szolgálatban lévő portás értesítést kapott arról, hogy a diákszállón betörés történt. A munkavállaló a portással együtt sietett a helyszínre, ahol segíteni akart a kiérkező rendőrnek. Eközben az egyik elkövető hasba szúrta. A bíróság a munkáltatót kártérítés megfizetésére kötelezte annak ellenére, hogy megállapította: a munkavállaló kellő körültekintés nélkül cselekedett.

Elutasította azonban a bíróság annak a hozzátartozónak a kártérítési igényét, akinek férje a munkáltató alkalmazottjaként kiküldetésben végzett munkát, és a munkásszálláson, ahol az elhelyezésüket biztosították, a rossz fűtéstechnológia miatt szén-monoxid beszívása következtében életét vesztette. A bíróság rámutatott, hogy a baleset a munkaviszony keretén kívül esik, mert a napi munka és annak befejeztével járó tevékenység elvégzése után a munkaterületen kívül bekövetkezett balesetért a munkáltatót nem terheli felelősség.

A bíróság megállapította a munkáltató kártérítési felelősségét abban az esetben, amikor a segédmunkásként alkalmazott dolgozó egy szűk világítóudvarban, hóesésben, a munkavédelmi előírásoknak nem megfelelő létrákkal végezte a munkáját. A világítóudvar falazatában kifagyott, meglazult téglák voltak, amelyek megcsúsztak, amikor a munkavállaló és munkatársai a létrákat leengedték. A helyszínen sem kijelölt vezető, sem a munkavégzéshez szükséges tároló- és álláspadozat, sem védősisak nem volt. A dolgozónak a leesett téglák fejsérülést okoztak. A bíróság megállapította, hogy a téglák leesése a munkáltató működési körébe eső okból következett be, mivel a munkaadó a kár bekövetkezését kijelölt felelős vezető alkalmazásával, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításával elháríthatta volna.

A bíróság megállapította a baleset következményeiért a munkáltató felelősségét abban az esetben is, amikor a gazdaság állatorvosa a rendelkezésére bocsátott kétkerekű fogaton egy távolabbi telep felkeresése közben úgy szenvedett balesetet, hogy a befogott ló útközben egy szembejövő kombájntól megriadt, és a kocsit az árokba fordította.

Mentesülés a kártérítési felelősség alól

A munkáltató csak akkor mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár olyan okból következett be, amely nem volt kapcsolatban a működésével, és elháríthatatlan volt. Ha a kár a munkaviszonnyal összefüggésben következett be, de konkrét oka független volt a munkáltató működésétől – tehát az előidéző ok és a munkáltató tevékenysége között nincs okozati összefüggés -, a kár a munkáltató működési körén kívülinek minősül (Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú kollégiumi állásfoglalása). Elháríthatatlan az az ok, amely a technika adott szintjén a rendelkezésre álló idő alatt nem hárítható el. A kialakult bírói gyakorlat szerint nem várható el a munkáltatótól, hogy a munkavállalók egészségének védelme érdekében csúcstechnológiát alkalmazzon, az azonban igen, hogy az általánosan alkalmazott – megfelelő – védőeszközöket beszerezze.

A munkáltató köteles ellenőrizni és szankcionálni a munkavégzésre és a munkavédelemre vonatkozó előírások betartását, ezért ha ezt elmulasztja, vagyis bizonyítottan eltűri a szabálytalan munkavégzést, a felelősség alól nem mentesülhet.

A károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása

A munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a károsult (munkavállaló) kizárólagos és elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult munkavállaló magatartása volt-e, figyelembe kell venni a munkahely káros hatásait, az adott munkavégzés sajátos körülményeit is. Amennyiben a balesetet a dolgozó figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, az óvó rendszabályok megszegése, a munkavégzés során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai.

Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban a munkáltató működési körébe eső vagy a munkáltató működési körébe nem eső, de részéről objektíve elhárítható ok is közrehatott, a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól. Ebben az esetben a kármegosztás alapjául a dolgozó vétkes magatartása szolgálhat (Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú kollégiumi állásfoglalása).

Kármegosztás

Nem kell a munkáltatónak megtérítenie a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő. A kármegosztás arányát a sérült közrehatásának mértéke dönti el. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 31. számú állásfoglalása szerint a felelősség mérve nem azon alapul, hogy a munkáltatót is terheli-e vétkesség, és ha igen, ez milyen arányban áll a munkavállaló vétkességével. A kárviselés arányát az dönti el, hogy a munkavállaló vétkes közrehatása milyen mérvű volt. A munkáltató vétkessége tehát enyhíti a munkavállaló vétkes magatartásának megítélését.

Kármegosztást alkalmazott a bíróság annak a dolgozónak az ügyében, aki a munkáltató telephelyén a síkos, jeges udvarra kerékpárral hajtott be annak ellenére, hogy látta a síkos talajt. Tekintettel arra, hogy a munkáltató elhanyagolta az udvar rendben tartását, a munkavállalói közrehatás mértékét csupán 20 százalékban állapították meg (BH 1980/390. számú jogeset).

Egy másik esetben halálos sérüléssel járó baleset következett be úgy, hogy a munkavállaló az egyik munkatársával egy alumíniumhordó tetejét ívhegesztővel akarta levágni. A hordót úgy helyezték el a többi üres hordó között, hogy feliratából a tűzveszélyességre, illetve ennek hiányára nem lehetett egyértelműen következtetni. A sérülés oka a robbanás volt. A bíróság ebben az esetben 60-40 százalékos kármegosztást alkalmazott a munkáltatóra hátrányosabban. A sérült terhére a szabályellenes munkavégzést értékelte, de nagyobb súllyal vette figyelembe a „robbanásveszély" felirat hiányát, és azt, hogy a nem teljesen üres hordó az üresek között volt.

Nem alkalmazott azonban kármegosztást a bíróság abban az esetben, amikor a dolgozónak kiadott védőszemüveg rövid idő alatt bepárásodott, ezért azt nem használta, majd esztergálás közben a munkadarabról levált forgácsszilánk az egyik szemébe pattant. A bíróság rámutatott, hogy a munkavállaló részére kiadott védőeszköz az elérni kívánt célra alkalmatlan volt, így használatának elmulasztása nem tekinthető vétkes magatartásnak.

Bírói gyakorlat
A bíróság mentesítette a munkáltatót a kártérítési felelősség alól, amikor a munkavállaló epilepsziás megbetegedése folytán rohamot kapott, eszméletét vesztette, és így érte sérülés. Az orvosszakértői vélemény alapján a rosszullét nem volt összefüggésbe hozható sem a munka jellegével, sem a munkahely adottságaival.

Egy másik esetben a bíróság mentesítette a munkáltatót a halálos üzemi baleset miatti kártérítési felelőssége alól, mivel a perben igazságügyi munkavédelmi és bányaműszaki szakértő bevonásával azt állapította meg, hogy a halálos baleset egyedüli és bizonyított oka az elhunyt munkavállaló óvó rendszabályokat sértő eljárása volt, amikor a bányában a robbantást szabálytalanul végezte.

Nem mentesítette a munkáltatót a kártérítési felelősség alól a bíróság abban az esetben, amikor a dolgozó munkahelyének lépcsőjén elcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Mivel az elesés konkrét okát nem lehetett kideríteni, a bíróság rámutatott arra, hogy ha nem lehet megállapítani, milyen módon, milyen kiváltó okra visszavezethetően következett be a baleset, akkor az sem állapítható meg, hogy a balesetet kizárólag a sérült munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta.

A bíróság megállapította a munkáltató anyagi felelősségét, amikor a dolgozó úgy szenvedett balesetet, hogy tehergépkocsiról kőzúzalékot lapátolt, eközben megszédült, és a gépkocsiról leesve mindkét lába eltörött. A határozat indokolása szerint, ha a balesetet a munkavállaló rosszulléte vagy egyéb személyi adottsága okozta, az még nem jelenti, hogy a károsodásnak kizárólag ez volt az oka. A munkavállalónak a munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte összefüggésben állhat a munka jellegével és a munkahely adottságaival is.

A munkáltató nem hivatkozhat a dolgozó meggondolatlan mozdulatára, mint a baleset kizárólagos okára, ha az áramütéses balesetet szenvedett munkavállaló azért sérült meg, mert a munkáltató a szerelések szünetében elmulasztotta a feszültségmentesítést.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2001. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem