Az építőiparban érdekelt munkáltatókra különösen szigorú munkavédelmi előírások vonatkoznak, gyakran kell munkaügyi ellenőrzésekre számítaniuk. Éppen ezért nem érdektelen számukra, hogy augusztusban rendelet született az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység szakmai szabályairól és az építési naplóról.
Az építkezésekre vonatkozó szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény tartalmazza, amit jelentősen módosítottak.
Ráadásul 2000. augusztus 17-én új rendelet lépett hatályba az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról [51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet]. A rendelet előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló építmények kivételével minden építmény építőipari kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenységére és annak résztvevőire alkalmazni kell.
Építőipari kivitelezés
A törvény alapján építési munkát – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős és végrehajtható építési engedélynek, továbbá a hozzá tartozó, jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – terveknek és egyéb okiratoknak, valamint jogszabályban meghatározott esetekben az ezek alapján készített műszaki megvalósítási terveknek megfelelően szabad végezni.
A jóváhagyott – engedélyezési záradékkal ellátott – tervtől csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével szabad eltérni, kivéve ha az eltérés önmagában nem engedélyhez kötött építési munka.
Az építési munka során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a megengedett mértéken belül maradjon. Az építtető felelős azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, a tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg. Az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, a maradék építőanyagot és az építési segédeszközöket el kell szállíttatnia, a környezetet és a terep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.
A kivitelező felelős a megvalósított építmény, építményrész, szakmunka rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért, valamint az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben előírtak biztosításáért.
Személyi feltételek
Az építőipari kivitelezési tevékenységre természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogosult. 2000. március 1-jétől az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények kivitelezését csak az végezheti, akinek a tevékenységi körében szerepel az építőipari kivitelezés, és akinél az építés műszaki munkálatait az építési munka jellegének megfelelő, illetve megfelelő szakképesítéssel és gyakorlattal rendelkező felelős műszaki vezető irányítja.
A magánszemély, illetőleg akinek az építőipari kivitelezés nem szerepel a tevékenységi körében – a felelős műszaki vezető irányítása mellett – csak saját céljára végezhet építési munkát.
Kiviteli terv
Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak műszaki megvalósítási tervdokumentáció (kiviteli terv) alapján végezhető. A kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli tervek készítője felel. A kivitelezés megkezdésekor a terveknek és a kiviteli tervnek az építési munkahelyen rendelkezésre kell állniuk. Az építmény elkészítését követő műszaki átadás-átvétel befejezésekor a kivitelező köteles a kiviteli terveket – a tényleges megvalósulásnak megfelelő módosítással – átadni az építtetőnek.
Kiviteli munka
Az építtetőnek a kivitelezési munka megkezdésekor át kell adnia az építési munkahelyet a kivitelező részére. Ha a kivitelezés nem fővállalkozással valósul meg, és az építési munkát több kivitelező végzi, az építtetőnek minden kivitelező részére át kell adnia az építési munkahelyet.
A közbeszerzésről szóló 1995. évi XL. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében az építési beruházásokra megállapított értékhatár feletti beruházásoknál – a kivitelezés megkezdése előtt – a telken jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni
- az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét,
- az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját,
- az építési-szerelési munka és a kivitelező szervezet megnevezését.
Az építés során előkerülő természeti, műemléki, építészeti, régészeti értékek megőrzése a kivitelezés ideje alatt a kivitelező feladata. Az ezzel kapcsolatos költségeit a megbízó köteles megtéríteni.
Megfelelőségigazolás
Építési célra csak megfelelőségigazolással lehet forgalomba hozni, megrendelni, építménybe betervezni vagy beépíteni bármely anyagot, szerkezetet és berendezést. A megfelelőségigazolás annak írásos megerősítése, hogy az anyagok, szerkezetek és berendezések kielégítik a nemzeti szabványokban, az ágazati műszaki szabályzatokban és előírásokban, az építőipari műszaki engedélyekben előírt követelményeket. Az anyagoknak, a szerkezeteknek és a berendezéseknek meg kell felelniük a mechanikai ellenállásra, stabilitásra vonatkozó és a tűzbiztonsági, a higiéniai, az egészség- és környezetvédelmi, a használati biztonsági, a zaj-, rezgésvédelmi, az energiatakarékossági és hővédelmi követelményeknek.
A megfelelőségigazolást csak megfelelőségi vizsgálatok alapján lehet kiadni.
A megfelelőségigazolás lehet:
- szállítói (forgalmazói, gyártói) megfelelőségi nyilatkozat,
- független tanúsító szerv által kiadott irat.
Műemlékvédelem
Ha az építési munka során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt haladéktalanul bejelenteni az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.
| Fogalmak |
|---|
|
Építési munkahely: az építőipari kivitelezési munkavégzés helye. A munkavégzés helyének minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a munka elvégzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület.
Építési szakmunka: jogszabály vagy szabvány alapján szakirányú képesítéssel végezhető építési-szerelési munka. Építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása. Építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg. Építtető: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel. |
Használatbavétel
Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt kellett kérnie, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie. Új rendelkezés, hogy a kérelem elbírálásához az érdekelt szakhatóságok, az érintett infrastruktúra-hálózatot működtető közüzemek és a kéményseprő (építésügyi szakértő) nyilatkozata mellett be kell csatolni az építési napló részét képező, a felelős műszaki vezetők jogszabályban meghatározott nyilatkozatait is arról, hogy az építmény, építményrész (önálló rendeltetési egység), az elvégzett szakmunka megfelel a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervnek, s rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. Amennyiben az építőipari kivitelezési tevékenységet több kivitelező végezte, az építtető vagy annak helyszíni megbízottja köteles gondoskodni arról, hogy az összes felelős műszaki vezetői nyilatkozat – a használatbavételi engedélyezési eljárás során – az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon.
A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy annak egy részét az építési engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. Ha viszont az építmény vagy annak egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében egy másik ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építésügyi hatóság megtilthatja az építmény használatbavételét, vagy azt a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teheti függővé.
Építésügyi hatóság
Az építésügyi hatósági jogkört első fokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. A kiemelt építésügyi hatósági ügyben első fokon a városi (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője jár el. A kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről a 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendelet szól. Ezekben az ügyekben az építésügyi hatósági jogkört annak a települési önkormányzatnak a jegyzője is elláthatja, amely önkormányzat – akár önállóan vagy önkormányzati társulásban – tartósan biztosítja a meghatározott szakmai feltételeket.
Kiemelt építésügyi hatósági ügy
- az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az azokkal összefüggésben keletkezett ellenőrzési és kötelezési ügyek,
- a kiszolgálóút céljára történő lejegyzés és a telekalakítások engedélyezése,
- a szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetése,
- az építést megelőző állapot helyreállítása,
- a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítása,
- a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélése,
- az építmény, az építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítása, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmében megkövetelik.
Az építésügyi hatósági ügyekben másodfokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jár el.
A sajátos építményfajták, továbbá a műemlékvédelem alatt álló építmények és területek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek gyakorolják.
| Az építési napló vezetése |
|---|
|
Az építési napló címoldalból, nyilvántartási részből és folyamatosan számozott naplórészből áll. Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később ne lehessen észrevehetetlenül változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani. Az építési naplót az építőipari munkaterület átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni.
A naplórészt naponta, naprakész állapotban kell vezetni. A napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel. A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is mindennap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. A naplórész minden oldalán fel kell tüntetni az építmény megnevezését vagy azonosító számát. Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő építési napló megnyitására van szükség, illetve az építési napló betelt, a naplókat folytatólagosan kell sorszámozni, és minden naplóoldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A munkálatok szüneteltetése (például műemléki feltárás, útelzárás, vágányzár engedélyezése vagy elrendelése) esetén a naplórészben fel kell tüntetni a szüneteltetés időpontját, az érte felelős személy vagy szerv nevét és a feloldás időpontját. A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni. Ha az építési naplót több építményről egyesítve vezetik, a bejegyzéseket építményenként el kell különíteni. |
Felelős műszaki vezető
Felelős műszaki vezető csak az lehet, akit felvettek a felelős műszaki vezetői névjegyzékbe. A felelős műszaki vezető jogosultságának megnevezését (építményfajta, szakterület) és névjegyzéki számát köteles az építési napló megfelelő rovatába bejegyezni. Az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetőinek nevét, képesítését, jogosultsági számát az építési naplóban folyamatosan rögzíteni kell. A felelős műszaki vezető sem szakértői, sem építési műszaki ellenőri tevékenységet nem végezhet az általa irányított építési-szerelési munkában.
Jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor láthat el felelős műszaki vezetői tevékenységet, ha azt az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM rendeletben előírt feltételeknek megfelelő tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja. A felelős műszaki vezető felel az építménynek, építményrésznek, szakmunkának, a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
Az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a felelős műszaki vezetők szakképesítés és szakmai gyakorlat szerinti kategóriáit. Az építtető a szakszerű építési-szerelési munka folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére helyszíni képviselőjeként műszaki ellenőrt bízhat meg.
Helyettesítés
A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítéséről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő személy felel. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (például munkahelyi irányítás, építésinapló-vezetés), illetve építési-szerelési szakterületek felelős irányításával a tevékenységnek megfelelő képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
Felelősség
A felelős műszaki vezető felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. Ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozója, az építmény, építményrész, az elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk elvégeztetett kivitelezési munkákról.
A felelős műszaki vezető szakmai tevékenységének ellenőrzése során feltárt hibákat, illetőleg a tevékenysége ellen irányuló panaszokat az építésfelügyelet vizsgálja ki.
Feladatkör
A felelős műszaki vezető feladata:
- az építési-szerelési munkák irányítása,
- az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának ellenőrzése az általa vezetett építkezéseken,
- az építési napló megnyitása, vezetése, ellenőrzése és lezárása, az építési munkahely átvétele, őrzésének biztosítása,
- az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
- a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
- a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
- az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
- az építtetővel, illetve annak helyszíni képviselőjével (építési műszaki ellenőr), továbbá az esetleges alvállalkozók felelős műszaki vezetőivel való együttműködés,
- az építési tevékenység műszaki terveitől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
- az átadás-átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban,
- az építményen végzett építési-szerelési munkák, továbbá az alvállalkozók munkájának összehangolása,
- az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása és a munkaterület átadása az építtetőnek.
Felelős műszaki vezetői névjegyzék
Felelős műszaki vezető csak a névjegyzékbe felvett, és abban az építményfajta, valamint a szakterület megjelölésével szereplő személy lehet. A névjegyzéket az építésfelügyelet vezeti. A névjegyzékbe – kérelemre – az a büntetlen előéletű magyar állampolgár vehető fel, aki rendelkezik az előírt szakirányú szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlati idővel, továbbá befizette az igazgatási szolgáltatási díjat. Az építésfelügyelet a kérelmezőt a feltételek fennállása esetén 5 évre névjegyzékbe veszi. Ismételt kérelemmel a névjegyzékbe vétel hatálya újabb 5 évre meghosszabbítható. A névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elbírálására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók.
Ki kell zárni a névjegyzékből, akit a felelős műszaki vezetői foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, és akinél a névjegyzékbe vételhez szükséges feltételek bármelyike utóbb megszűnt.
Törölni kell a névjegyzékből, aki
- elhalálozott,
- a törlését kérte,
- nem kérte a jogosultság megújítását.
Az a felelős műszaki vezető, aki a 2000. augusztus 17. előtt megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységet irányítja, a névjegyzékbe vételi kötelezettségének 2002. január 1-jéig köteles eleget tenni.
| Építésügyi bírság |
|---|
|
A törvény alapján az építésügyi hatóság szabálytalanul épített épületre is adhat fennmaradási engedélyt, illetőleg épület engedély nélküli lebontását is – határozattal – tudomásul veheti.
Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg az építésügyi bírságot is ki kell szabni. Az építésügyi bírság alapjául a szabálytalanul létrehozott vagy megsemmisült építménynek, építményrésznek a külön jogszabályban meghatározott értéke szolgál. Az építésügyi bírság az építmény, építményrész készültségi fokának megfelelő – külön jogszabályban meghatározott – számított értéknek legalább 20 százaléka, legfeljebb 100 százaléka. Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedheti. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. Az építésügyi hatóság által jogerősen és végrehajthatóan megállapított építésügyi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. |
Építési napló
A kivitelezőnek minden építési (létesítési) engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb építőipari kivitelezési munkáról építési naplót kell vezetnie. Az építési napló nem más, mint az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezésig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (például tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.
Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkahelyen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni. Az építési naplót az építési-szerelési munka befejezését követően le kell zárni, és az építtetőnek alá kell írnia.
A kivitelezőnek az építési naplót és mellékleteit a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie. Az építési naplóról a lezáráskor két másolatot kell készíteni, amelyből egy példányt az építtetőnek át kell adni. A kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók (például felmérési napló), továbbá a kivitelezéssel kapcsolatos jegyzőkönyvek, tervrajzok, megfelelőségigazolások (például tanúsítvány), számítások és egyéb okiratok az építési napló mellékletét képezik.
Bejegyzések
Az építési naplóba csak az építtető, annak helyszíni képviselője (az építési műszaki ellenőr), továbbá – ha az építtető külön (erről szóló) szerződésben helyszíni tervezői művezetéssel bízza meg – a tervező, a kivitelező, a kivitelező felelős műszaki vezetője, valamint az építésfelügyelet, továbbá az építésügyi (létesítési) hatóság és az ellenőrzésre feljogosított más államigazgatási szerv tehet bejegyzést. A bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja.
Az építőipari kivitelezés résztvevői az építési naplóba történő bejegyzéssel kötelesek értesíteni egymást azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését veszélyeztetik. Az építési tevékenység környezetében fellépő veszélyhelyzetről a bejegyzésre jogosultak az építési naplóban értesíthetik egymást.
Az építési napló ellenőrzése
Az építési naplót – az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt – az építtető vagy az általa megbízott műszaki ellenőr a szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként ellenőrzi.
Építéshatósági ellenőrzés
Az első fokú építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munkát a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálnia kell:
- a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását,
- az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását,
- az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét,
- az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását.
Elméletben az első fokú építésügyi hatóságnak az építési munka ellenőrzésén túl meg kell előznie, fel kell kutatnia, meg kell akadályoznia az építésügyi hatósági engedély nélkül, vagy attól eltérően, építésügyi engedélyhez nem kötött építési munka esetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírások megsértésével – szabálytalanul – végzett építési tevékenységet, a rendeltetéstől eltérő építményhasználatot.
Szankciók
Az építésügyi hatóság a helyszínen – alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra – megtilthatja a munka folytatását, ha az szabálytalan, vagy pedig az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. Az építésügyi hatósági ellenőrzési feladatok végrehajtásában – az építésügyi hatóság felkérése esetén – a rendőrség, a közterület-felügyelet, továbbá más szervek is közreműködhetnek. A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező természetesen tűrni köteles a hatósági ellenőrzést.
Építésfelügyeleti ellenőrzés
Az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenység célja annak a megállapítása, hogy
- az építési munka során betartották-e az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések), módszerek és eljárások minőségi követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és engedélyeket,
- az építmények, építési termékek használat során vagy egyébként kialakult állapota megfelel-e a rájuk vonatkozó – az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot szolgáló – követelményeknek.
Az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat a közigazgatási hivatal vezetője, a sajátos építményfajták tekintetében az arra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott államigazgatási szerv látja el.
Építésügyi hatósági kötelezés
Az építésügyi hatóság – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az ingatlan tulajdonosát kötelezi az általa elrendelt munkálatok elvégzésére. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére a tulajdonoson túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell. Az építésügyi hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti. Az építésügyi hatóság által elrendelt munkálatok költségei általában a kötelezettet terhelik.
Az építésügyi hatóság elrendelheti:
- az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint
- a szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,
- a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését,
- az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik,
- a jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, valamint a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését,
- az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését.
Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie:
- az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását – amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja -, a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik,
- az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését,
- az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett,
- az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti.
Az építésügyi hatóság megkeresésére be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba a jogerős és végrehajtható kötelezettséget. Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.
| Építésügyi szabálysértések |
|---|
|
A szabálysértések miatti eljárás főszabályként az építésügyi hatóság, de – bizonyos esetekben – a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő, valamint a bányahatóság hatáskörébe is tartozik.
Építmény engedély nélküli használatbavétele Aki használatbavételi engedélyhez kötött építményt engedély nélkül ad vagy vesz használatba, az építményt nem a rendeltetésének megfelelően használja, a külön jogszabályban meghatározott építési tevékenység elkészültét a hatóságnak nem jelenti be, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Építőipari kivitelezési jogosultság szabályainak megszegése Aki építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna, illetve az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki az építési napló vezetését és az építés helyszínén tartását elmulasztja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Aki építési szakmunkát a tevékenységére előírt szakmai feltételek teljesítése nélkül végez, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság szabályainak megszegése Aki anélkül, hogy arra jogosult volna, építészeti-műszaki tervezési tevékenységet folytat, úgyszintén, aki a más által készített tervet sajátjaként igazol, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az építés biztonsági szabályainak megszegése Aki az építmény építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, javítása, emeletráépítése, tetőtér-beépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása, rendeltetésmódosítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. |
