November 1-jén hatályba lép a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény, október 31-éig pedig megtartják a soron kívüli kamarai választásokat. Cikkünkben az újraformálódó kamarai rendszer alapját jelentő törvényi rendelkezéseket tekintjük át.
A fejlett piacgazdaságú országokban a gazdasági kamarák szerepe kiemelkedő jelentőségű a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók érdekeinek érvényre juttatásában, valamint, de nem utolsósorban a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában. A gazdasági kamarákról megalkotott 1994. évi XVI. tv. előkészítésekor, illetve elfogadásakor az az általános koncepció vált elfogadottá, hogy a gazdasági kamarák tekintetében a kötelező tagság kell hogy irányadó legyen, mert így vélték biztosítani a közigazgatási feladatkör teljes körű érvényesülését. A kamarák helyzete azonban ezzel nem jutott nyugvópontra, mert a 83/1998. (XII. 26.) OGY határozat a törvény felülvizsgálatáról rendelkezett. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés elfogadta az 1999. évi CXXI. törvényt. A kamarai tagság önkéntessé vált, megváltozott a gazdasági kamarák szervezeti rendszere is. A jogalkotói igény szerint a kamaráknak jobban kell igazodniuk a gazdaságfejlesztési kormányprogramhoz.
Erősebbé váltak a kamarák törvényességi felügyeletének szabályai, az Állami Számvevőszék hatásköre a gazdasági kamarák gazdálkodásának ellenőrzésére is kiterjed.
Az új törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek a következők: a magyarországi székhelyű vagy fióktelepű gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá a mezőgazdasági vállalkozó (ideértve a kistermelőt és az őstermelőt is).
A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket
- a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;
- a tagdíjból;
- az egyéb bevételekből (ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is) fedezik.
A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31-éig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. (A kézműveskamarákat megillető meg nem fizetett tagdíjtartozást 2000. március 31-étől a kereskedelmi és iparkamarák hajtják be.)
A kamarák rendszere
Gazdasági kamara csak kereskedelmi és iparkamaraként, valamint agrárkamaraként hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el.
A kamarai rendszert a területi gazdasági kamarák és az országos gazdasági kamarák alkotják. Területi gazdasági kamara a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara. A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe azonos az egyesülő kamarák illetékességi területével. A gazdasági kamara – alapszabályának megfelelően – helyi szervezeti egységet hozhat létre. Országos gazdasági kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Agrárkamara.
A gazdasági kamarák köztestületek, amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák – külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve – jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket.
Kamarai tagság
A gazdálkodó szervezetek kötelező tagsági jogviszonya 2000. október 31. napjával szűnik meg. Ezt követően a gazdálkodó szervezet kamarai tagsága – kérelmére – a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az erről szóló határozat, illetve bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig nem lehet a gazdasági kamara tagja az a gazdálkodó szervezet, amelyet kizártak a kamarából. Egyéb okból a kamarai bejegyzés nem tagadható meg.
A gazdasági kamara tagjának joga, hogy küldöttek útján részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén, és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit és elnökét. Az egyéni vállalkozót megilleti a jog, hogy őt magát vagy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének), az ellenőrző bizottság tagjának válasszák, illetve hogy ő maga vagy a képviseletében eljáró természetes személy a kamarában tisztséget viseljen.
A tag kötelezettsége, hogy megfizesse a tagdíjat, valamint megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket.
Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha
- a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozónak megszűnik a vállalkozás gyakorlására való joga,
- a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti,
- a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja,
és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból.
| A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata |
|---|
|
A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely kamarai törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésének joga a gazdasági kamarát illeti meg.
Perindítás előtt a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül az ellenőrző bizottságnak be kell jelenteni a jogsértést. Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni az ügyben. A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy az állásfoglalásra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A perindításra megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. |
Kamarai feladatok
A gazdasági kamarák közfeladataikat főszabályként nemcsak a tagjaikkal szemben, hanem minden gazdálkodó szervezettel kapcsolatban ellátják. Egyáltalán végezhetnek azonban szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet.
Gazdaságfejlesztés
A területi gazdasági kamarák:
- előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt – e célra fordítható – részét;
- elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, de a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását;
- közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában;
- közreműködnek az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve a szakképzésben, illetve végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást;
- a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködnek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szerveznek;
- tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését.
A kamarák részt vesznek a fentiekben meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében.
Az üzleti forgalom biztonsága
A területi gazdasági kamarák feladata az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, fokozása is. Ennek érdekében
- árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek;
- összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat;
- a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartásnál pedig kezdeményezhetik a szükséges intézkedést a versenyfelügyeletet ellátó szervnél;
- határozatban figyelmeztetik az iparjogvédelmi és a szerzői jogokat megsértő gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák;
- határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedéseket;
- ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt;
- együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal;
- minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek;
- törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek a cégbíróságnál.
A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése
A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából javaslatokkal, véleményekkel, tájékoztatásokkal előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását. Ennek érdekében statisztikai adatokat gyűjtenek, és azok alapján elemzéseket készítenek a gazdasági folyamatokról, s azokat nyilvánosságra hozzák.
A gazdasági kamarák kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát.
Gazdasági előterjesztések véleményezése
Gazdasági előterjesztést csak úgy lehet beterjeszteni a kormányhoz, ha előtte megkérték az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét. Gazdasági előterjesztésnek minősül a gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős – előterjesztés. A helyi önkormányzat képviselő-testületéhez benyújtandó gazdasági előterjesztéshez a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét kell megkérni. (Mindez nem vonatkozik az olyan előterjesztésekre, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik.)
Az országos kamarák feladatai
Az országos gazdasági kamara:
- véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;
- kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel;
- összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató- és propagandamunkáját;
- megszervezi a magyar gazdasági napokat;
- kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;
- kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
- részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában.
Választottbíróság
Azokban az ügyekben, amelyekben a szerződő felek a szerződésben a Magyar Kézműves Kamara mellett működő választottbíróság hatáskörét kötötték ki, november 1-jétől a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság jár el. (Az említett időpontban a Magyar Kézműves Kamara mellett működő választottbíróságnál folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni.)
Szervezeti felépítés
Küldöttgyűlés
A területi gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból a gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;
- a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadása;
- a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása;
- a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról szóló döntés;
- az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy.
A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
A küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a kamara elnöke hívja össze. A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelen levő küldöttek számától függetlenül határozatképes.
A küldöttgyűlés egyszerű többséggel hozza meg a határozatait. A jelen lévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges azonban
- az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához;
- a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához;
- a tagozati autonómiát érintő döntésekhez;
- az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez.
Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a kétharmadosnál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat.
Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása;
- a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása;
- a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása;
- az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél;
- a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kizárólagos hatáskörébe tartozik ezenfelül a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróság választottbíráinak megválasztása és visszahívása.
Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének döntéshozatali rendje megegyezik a területi kamaránál írtakkal.
Elnökség
Az elnökség testületi szerv, feladata, hogy a küldöttgyűlések közötti időszakban a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően irányítsa a gazdasági kamara működését.
Elnök, alelnök
A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve írásban átruházhatja az alelnökökre. A kereskedelmi és ipari kamaráknak négy alelnöke van (egy általános alelnök, valamint a kereskedelmi, az ipari és a kézműipari tagozat által választott alelnökök). Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.
Ellenőrző bizottság
A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ, amely vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság emellett vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is, s köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. A kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől megkérhet minden olyan adatot, tájékoztatást, illetve megtekinthet minden olyan iratot, amely szükséges a feladatainak ellátásához.
A küldöttgyűlés csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről). Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjainak – a feladataik ellátása körében – utasítás nem adható.
Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is. Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. Ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének, a küldöttgyűlést az ellenőrző bizottság elnöke hívja össze.
Etikai bizottság
Az etikai bizottság a gazdasági kamara testületi szerveként az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén határozatban figyelmezteti a gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon – a figyelmeztetést nyilvánossága hozza. Ugyancsak határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és – az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon – a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedéseket. Amennyiben a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, az etikai bizottság pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt. Az etikai bizottság együttműködik a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozataikról értesítik az illetékes gazdasági kamarákat.
Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. A gazdasági kamara tisztségviselői – szükség szerint – közreműködnek az etikai bizottság tevékenységében.
Titkár, főtitkár
A titkár a gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője, s gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók feletti munkáltatói jogokat. Az országos gazdasági kamara ügyintéző szervezetét a főtitkár vezeti. A titkár (főtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.
Egyéb szervek, szervezeti egységek
A kereskedelmi és iparikamarán belül kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, valamint osztályokat, az agrárkamarán belül a kis- és középvállalkozások fejlődéséről szóló törvényben meghatározott kisvállalkozások, középvállalkozások, illetve ennél nagyobb méretű vállalkozások szerint tagozatokat, valamint osztályokat kell létrehozni. A kereskedelmi és iparkamarák, valamint az agrárkamarák tagozataiban legfeljebb 12-12 kamarai osztály alakítható, és legalább 3-3 kamarai osztályt kell alakítani.
A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket (szakmai bizottságokat) hozhat létre. (Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.)
| Alapszabály |
|---|
|
A gazdasági kamarák december 30-áig kötelesek az e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozni és elfogadásra a küldöttgyűlés elé terjeszteni alapszabályukat és más önkormányzati szabályzataikat. 2001. január végéig össze kell hívni az országos kamara küldöttgyűlését, és ezzel egyidejűleg elfogadásra a küldöttgyűlés elé kell terjeszteni az országos gazdasági kamara megfelelő alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait.
A gazdasági kamara alapszabályában meg kell határozni:
|
