×

Minimálbér-emelés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 33. számában (2000. október 15.)

 

A munkaadók és a munkavállalók képviselőinek egy része úgy látja, a kormány azzal, hogy előre bejelentette a minimálbér emelésének rendkívüli mértékét, megnehezítheti a tárgyalásokat az Országos Munkaügyi Tanácsban, hiszen így a kormányzati tárgyalócsoportnak már szinte nem maradt mozgástere. Sőt egyes információk szerint a kormány már eldöntöttnek tekinti a legkisebb bér ügyét.

 

Járai Zsigmond pénzügyminiszter nemrég úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy a munkaadók és a munkavállalók képviselői ne egyeznének bele a minimálbér 40 ezer forintra emelésébe.

A szociális partnerek többsége a nehézségek ellenére is szükségesnek tartja a minimálbér emelését, ám úgy vélik, ez csak akkor vezethető be, ha a kormány egyidejűleg komoly kompenzációs csomagot fogad el. A járulékterhek tervezett csökkentése – álláspontjuk szerint – ehhez kevés.

Igaz, vannak olyan álláspontok is, amelyek szerint túlzott a kormány jövő évi minimálbérterve. A kormány egyébként már meghatározta a 2001. évi legkisebb bért is, az 50 ezer forint lenne.

Másként hat

Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szerint – amelynek tárgyalását már megkezdte a parlament – a kormány a minimálbér-emelés miatt a munkaadóknál jelentkező költségtöbblet enyhítése érdekében határozta el a munkáltatói társadalombiztosítási járulék csökkentését évi három-három százalékkal. A legutóbbi elképzelések szerint azonban a tervezettnél nagyobb nyugdíjemelés lenne jövőre, és ennek fedezetét abban látja a kormány, hogy mégsem 3, hanem csupán 2 százalékkal csökkenne a tb-járulék. Ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy a kis- és közepes vállalkozások 10 millió forintig terjedő adókedvezménye is kompenzációja részben a minimálbér megemelésének.

A minimálbér emelése gazdasági áganként másként hat, hiszen ez az adott ágazat munkaerő-igényességétől és a minimálbéren foglalkoztatottak arányától függ. A Pénzügyminisztériumban (PM) elkészített előterjesztés szerint e lépés előnyös azokban az ágazatokban, ahol jelenleg kevés a minimálbéren foglalkoztatottak száma. Itt ugyanis főképp a járulék mérséklésének kedvező hatása érvényesül. Ez a helyzet például azokban az ágazatokban, ahol jelentős a multinacionális vállalatok súlya, mint például az autógyártásban, az elektronikában, de idesorolható a bankszektor is.

A minimálbér ilyen mértékű emelése problémát okoz viszont azokon a területeken, ahol alacsony az átlagkereset, illetve magas a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. Jellemzően ez a helyzet a könnyűiparban, a hagyományos szolgáltatások területén, a kereskedelemben és a mezőgazdaságban.

A kormány elképzelései szerint a jövő évi emelés után 2002-ben 50 ezer forintra emelnék a minimálbért, igaz, ez már szükségessé teszi a ma hatályos járulékfizetési szabályozás újragondolását.

Jelenleg – a PM adatai szerint – a nemzetgazdaságban összesen mintegy 2,7 millió fő dolgozik, ebből 1,9 millió a versenyszektorban és több mint 750 ezren pedig a közszférában.

Az összlétszámból mintegy 666 ezer embert – 24,7 százalékot – érint a minimálbér-emelés. A szociális terület számára jelenti majd e terv megvalósítása a legjelentősebb változást, hiszen ott az 57 ezer foglalkoztatott 47,2 százaléka dolgozik jelenleg a minimálbér alatti juttatásért. Nem sokkal jobb a helyzet a textiliparban sem, ahol 46,8 százalék, és a mezőgazdaságban, ahol 41 százalék számára jelentené a változtatás a bérek automatikus emelkedését (l. 1. számú táblázat).

A lépés legkevésbé a vegyipart, a gépipart, illetve a villamosenergia-ipart érintené.

Települési különbségek

A területi hatásokat vizsgálva egyértelműen a főváros és környéke, valamint az iparilag fejlett régiók, illetve megyék – ahol jelentős a külföldi tőke aránya – vannak kedvező helyzetben. A munkanélküliséggel sújtott régiókban, illetve ahol jelentős a mezőgazdaság, az érintettek aránya 30 százalék feletti (l. 2. számú táblázat).

Nehéz helyzetben lesznek az idén a munkaadók és a munkavállalók az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) a minimálbér-tárgyalásokon, hiszen egyes információk szerint a kormány elhatározása a 40 ezer forintról tulajdonképpen már döntés, annak ellenére, hogy ennek meghatározása az OMT hatásköre. Lapzártánkkor még nem született döntés arról, mikor kezdődjenek meg a minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások az OMT-ben.

A MINIMÁLBÉR 40 000 Ft-RA TÖRTÉNŐ EMELÉSÉNEK ÁGAZATI HATÁSAI 2001-BEN
Ág/ágazat

Összes létszám (ezer fő)

Ebből a 40 000 Ft alattiak

Szükséges bértömegnöv. az ágazat bértömegéhez viszonyítva (%)

létszáma (ezer fő) aránya (%)

A, B

01-05 Mezőgazdaság, halászat

145,4

59,5

40,9

6,1

C

Bányászat

8,9

1,7

19,1

1,9

D

Feldolgozóipar

746,2

162,1

21,7

2,2

15, 16 Élelmiszer-, ital-, dohánytermékgy. 128,9 32,9 25,5 2,4
17-19 Textília, ruházati, bőrtermékgy. 132,8 62,2 46,8 7,9
20-22 Fa-, papír-, nyomdaipari termék gy. 52,8 16,5 31,3 4,2
23-25 Vegyipar 83,4 6,7 8,0 0,6
26 Nemfém ásványi termék gyártása 32,0 5,6 17,5 1,4
27, 28 Kohászat, fémfeldolgozás 73,9 12,2 16,5 1,5
29-35 Gépipar 215,9 18,5 8,6 0,6
36-37 Egyéb feldolgozóipar 26,7 7,5 26,1 3,6

E

Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellát.

78,4

4,2

5,4

0,3

C-E

Ipar

833,5

166,0

20,2

2,0

F

Építőipar

111,4

36,2

32,5

4,3

G

Kereskedelem, közúti jármű és közsz.

272,1

97,0

35,6

4,7

H

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

75,0

32,5

43,3

6,8

I

Szállítás, raktározás, posta és távk.

226,5

21,8

9,6

0,8

J

Pénzügyi tevékenység és kiegészítő sz.

56,9

6,4

11,2

0,6

K

Ingatlanügyek, bérbeadás

136,7

36,5

26,7

2,7

L

Közigazgatás, kötelező társadalombizt.

304,7

60,0

19,7

1,5

M

Oktatás

245,3

39,0

15,9

1,4

N

Egészségügy és szociális ellátás

207,9

85,8

41,3

4,8

851 Egészségügyi ellátás 150,4 58,8 39,1 4,4
853 Szociális ellátás 57,0 26,9 47,2 6,5

O

Egyéb közösségi, társadalmi és szem. sz.

77,2

22,9

29,7

3,5

Nemzetgazdaság összesen

2692,5

665,7

24,7

2,5

 
Ebből:
  Versenyszféra összesen 1934,7 480,9 24,9 2,7
  Közszféra összesen 757,8 184,8 24,4 2,2
Forrás: PM

Több év lemaradása

A minimálbér rendezésével az 1980-as évek végén kezdett foglalkozni az akkori kormány, ami azt jelenti, hogy 1988 óta folyamatosan növekszik a legkisebb bér. Az első években, 1989-ben és 1990-ben egy éven belül több alkalommal is változott ez az összeg.

Egyes években – 1990-91 – a minimális bér növekedése meghaladta a bruttó bér dinamikáját, míg később már némiképp elmaradt e mögött. Ez volt jellemző főképp az 1992-96-os évekre. Emiatt a legkisebb bérek reálérték-csökkenése jelentősebb volt, mint az átlagkereseteké, és így egyre inkább elmaradt a létminimumtól. Természetesen a szakszervezetek a növekvő megélhetési költségekre hivatkozva mindig sürgették az alsó határ megemelését, ám a munkaadók ellenezték ezt.

Ez főképp az alacsony bérszínvonalú iparágak képviselői körében volt jellemző, és az ma is. A szakszervezetek fő érvei között a szociális megfontolásokon túl az volt a meghatározó, hogy a legkisebb bér alacsony színvonala adó- és járulékfizetés elkerülésére adhat lehetőséget. Sok munkaadó – főleg kisvállalkozó – ugyanis a munkaszerződésbe a minimálbért írja be, és a munkabér fennmaradó részét zsebbe fizeti, elkerülve a bruttó béreket terhelő járulékok befizetésének kötelezettségét.

Az utóbbi években figyelhető meg az a jelenség, hogy a munkaadók a minimális bérért foglalkoztatás mellett különféle szerződésekkel – vállalkozói, alvállalkozói szerződések, meghatározott idejű szerződések – foglalkoztatnak, így kerülve el a bérterheket. A szakszervezetek szerint ez szintén növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát.

Az MSZOSZ éppen a zsebből zsebbe fizetés meghonosodására hivatkozva javasolta többször – és szorgalmazza jelenleg is – a háromszintű, differenciált minimálbér bevezetését a jelenlegi egyszintű helyett. Ez a gyakorlatban módot adna arra, hogy más-más legkisebb bért fizessenek a cégek például a segédmunkásnak, a szakmunkásnak, illetve a diplomásnak. E javaslatot azonban a háromoldalú tárgyalásokon sem a munkaadók, sem a munkavállalók nem támogatták, és ma sincs napirenden.

A minimális bérek évenként sorra kerülő emelésének történetében változást jelentett az 1999-es év, amikor a kormány a korábbi évektől eltérő gyakorlatot honosított meg. Ekkor ugyanis a Fidesz parlamenti frakciójának támogatásával a kormány már augusztus végén gyakorlatilag meghatározta a minimális bér összegét. Ez 25 ezer forint volt.

Akkor ez a bejelentés nagy felháborodást keltett a munkaadók és a munkavállalók körében. Borsik János, a munkavállalók akkori soros elnöke úgy nyilatkozott, hogy sem a mérték, sem a bejelentés módja nem fogadható el. Károlyi Miklós, a munkaadók soros elnöke pedig újszerűnek minősítette a kormányzat, illetve a Fidesz megoldását. Az OMT-ben lefolytatott viták során aztán – némiképp dacból is – a partnerek 25 500 forintban állapodtak meg.

A tavalyi meglepetés után az idén már nem volt semmi szokatlan abban, hogy a kormány bejelentette – egyesek szerint javaslatát, mások szerint – döntését. Igaz, a végkifejlet még kérdéses, de sem a munkaadói, sem a munkavállalói szervezetek nem vonják kétségbe azt, hogy a minimálbér-emelésre szükség van, ha másért nem, az EU-csatlakozás miatt. Az EU-ban ugyanis a minimálbér 60 százaléka az átlagbérnek, ám nálunk ez az arány alig haladja meg a 30 százalékot.

MGYOSZ-felmérés

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a közelmúltban megkérdezte a tagvállalatait a 40 ezer forintos minimálbér ügyéről – közölte Ungvárszky Ágnes, a szervezet gazdasági szakértője. A véleményekből kitűnik, hogy a cégek jelentős része csak úgy tudná ezt az emelést elfogadni, ha a kormány valamiképp kompenzálná.

A cégek a 3 (s így természetesen a 2) százalékos tb- járulék-csökkentést nem tekintik kompenzációnak, hiszen az élőmunka terheinek mérséklése a kormányprogram egyik eleme, s a két dolgot – a kormányprogram teljesítését és a minimálbér jövő évi emelésének ügyét – nem szerencsés összekeverni. Álláspontjuk szerint kívánatos lenne a fix összegű egészségügyi hozzájárulást mérsékelni, illetve jelentős mértékben csökkenteni az egészségügyi tb-járulékot. A minimálbér okozta költségnövekedést mérsékelhetné a munkáltatók által fizetett munkaerő-piaci járulék csökkentése is.

Sok válasz utalt rá, hogy a cégvezetők szerint az ilyen mértékű minimálbér-emelés ellehetetlenítené a vállalkozást, így csak jelentős kompenzáció garantálásával tudnák támogatni.

Valamit valamiért

A mezőgazdaságban – ahol a foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka 40 ezer forintnál kevesebbért dolgozik – a tervezett minimálbér-emelés 10-11 milliárd forint többletköltséget jelentene, amit segítség híján elbocsátások árán tudna csak finanszírozni az ágazat. Ám reményt ad a Vállalkozásfejlesztési Tanács augusztusi ülésén elhangzott javaslat, amelynek lényege a bérterhek csökkentése – mondta Szeremi Lászlóné, a MOSZ szakértője.

E szerint a 3900 forintos egészségügyi hozzájárulást az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél 2100 forintra csökkentenék, s e vállalkozói körben megszüntetnék a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. E javaslatot a Gazdasági Minisztérium is támogatta, ám még ezek bevezetése után is 5-6 milliárdos többletteher maradna. (Azóta már kiderült, hogy a kormány e javaslatokat nem fogadja el.) Így mindenképpen szükség lenne egy kompenzációs rendszer kidolgozására. A MOSZ elképzelései szerint a megoldás az lehetne, ha létrehoznának egy ugyanekkora összeget tartalmazó alapot, amely pályázati úton adna támogatást a minimálbér-emelés miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak. Ezzel a jelenlegi állapot nem javulna ugyan, de nem is romlana – vélekedett Szeremi Lászlóné.

Az IPOSZ is úgy látja kivitelezhetőnek a tervezett minimálbér-emelést, ha a kormány komoly kompenzációs tervet fogadna el. Mint a szervezet illetékese elmondta, az utóbbi években megközelítően 10 százalékkal nőtt a minimális bér, s némely ágazatban már ez is gondokat okozott. A mostani, csaknem 50 százalékos emelést csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha a mintegy 10 és 50 százalék közötti különbözetet a munkáltatók számára teljes egészében kompenzálná a kormány. Ellenkező esetben a kisvállalkozók jelentős része tönkremenne. Kompenzáció lehetne szerintük a tb- és adócsökkentés, illetve az egészségügyi hozzájárulás megszüntetése.

A szintén kisvállalkozásokat képviselő Kisosz ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor szerint az említett kompenzáció mellett szükséges lenne az adójóváírás igénybevételét biztosítani a vállalkozók számára. Az adójóváírás mértéke az egyéni vállalkozóknak nem lehetne több – a Kisosz szerint – havi háromezer forintnál, ha az éves jövedelem nem haladja meg az egymillió forintot. Célszerű lenne az is, ha a minimálbéren foglalkoztatottak számára, akiknek éves jövedelme 480 ezer forint, visszaállítanák a 0 százalékos szja-kulcsot – mondta a Kisosz elnöke.

Szakszervezetek kényes helyzetben

Az MSZOSZ szükségesnek tartja és támogatja a minimálbér emelését, ám ennek végrehajtásához a tervezett 3 százalékos tb-járulék-csökkentés elégtelen – mondta Hódi Zoltán ügyvivő. A bérfeszültség elkerülése végett szükség lenne arra is, hogy a reálbér olyan mértékben növekedjen, amit szélesebb társadalmi rétegek is érzékelnek. Így az MSZOSZ a bértárgyalásokon arra törekszik, hogy az átlagkereset-növekedés megfelelő szintű legyen.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) támogatja a kormány elképzelését a minimálbér emelésére, ám csak feltételekkel – közölte Borsik János elnök. Emellett ugyanis el kell kezdeni a legkisebb bér feletti bérek rendezését is, ami az EU-beli bérekhez való felzárkózáshoz elengedhetetlen. Erre a GDP és a termelékenység növekedése adhat lehetőséget. A 40 ezer forint támogatása mellett ugyanakkor a szakszervezet nem tudja elfogadni azt a módot, ahogyan a kormány ezt az ügyet az idén is kezeli. Borsik János szerint a kormány és a parlament törvényt sért akkor, amikor kivonja az OMT-ből az adó- és járuléktörvények módosításának megtárgyalását, hiszen ez alapvetően befolyásolja a munkajövedelmek alakulását, s így erről konzultálnia kellene a szociális partnerekkel.

Nehéz helyzetben van a közszféra, hiszen a tárgyalások a középtávú felzárkózási programról már az év elején megkezdődtek a Miniszterelnöki Hivatallal – ahol a tárgyalásokat Stumpf István miniszter vezette -, ám már több hónapja megrekedt e munka. Így nem lehet pontosan tudni, mire számíthat jövőre az ágazat, mik a kormányzat tervei. Eddig ugyanis csak ígéretek hangzottak el. A közszféra számára kívánatos lenne a minimálbér ilyen mértékű emelése, hiszen ez a területen foglalkoztatott 800 ezer dolgozó egynegyedét érinti.

Ám önmagában ez a lépés nem elegendő – vélekedett Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke – hiszen a közszféra bérei eleve elmaradnak az elvárhatótól. Így a minimálbér emelésén kívül szükséges az e fölötti bérek rendezése is.

A kormány által a jövő évre tervezett 8,75 százalékos átlagos emelés kevésnek tűnik, főképp ha a kormány az idei gyakorlatot folytatja, és ennek csak egy részét finanszírozza. Mindenképpen szükséges a minimálbér okozta feszültség enyhítése – hangsúlyozta Szabó Endre. Hasonlóképpen látják a helyzetet az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnél is, ahol szintén a bérek torlódásától, illetve az ebből eredő feszültségektől tartanak. Aggályosnak nevezte a szakszervezeti vezető azt a tavalyi kormányzati gyakorlatot, hogy a béremeléseknek csak egy részét finanszírozta a költségvetés, másik részét az intézményeknek kellett kigazdálkodniuk. Az idén jó lenne ezt elkerülni – vélik e szakszervezetnél is.

Nyitott kérdések

A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a közelmúltban felmérés készült a minimálbér-emelés tervéről, amelyet – mint az a válaszokból kiderül – a felnőtt lakosság négyötöde támogat. Igaz, ezen belül az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek nagyobb arányban helyeselték a tervet, míg a vállalkozók többsége szerint ez nem lenne helyes lépés. A megkérdezett 1524 személy túlnyomó többsége úgy vélekedett, az ilyen mértékű emelés negatív hatása az lehet, hogy a munkaadók nem fizetik a megemelt bér után járó járulékokat, hanem új kiskapukat keresnek annak érdekében, hogy elkerülhessék fizetési kötelezettségüket. Sokan félnek a legkisebb bér emelésének attól a negatív hatásától is, hogy a munkaadók a korábban tervezettnél jóval több embert fognak elbocsátani, éppen a megemelkedő bérköltségek miatt. Félő az is, hogy ez az intézkedés a munkaerőpiacról kiszorult embereket érinti majd hátrányosan. Azaz nekik már semmi esélyük sem lesz az ismételt elhelyezkedésre.

A MINIMÁLBÉR 40 000 FT-RA TÖRTÉNŐ EMELÉSÉNEK TERÜLETI HATÁSAI 2001-BEN
Régió/megye

Összes létszám  (ezer fő)

Ebből a 40 000 Ft alattiak

Szükséges bértömegnöv. a régió bértömegéhez viszonyítva (%)

létszáma (ezer fő)

aránya (%)

 

Budapest

749,1

114,7

15,3

1,3

Pest megye 160,9 41,4 25,7 2,7

Közép-Magyarország összesen

910,0

156,1

17,2

1,5
 

Fejér megye

118,9

21,8

18,3

1,8

Komárom-Esztergom megye 77,1 19,6 25,7 3,0
Veszprém megye 101,4 27,5 27,1 3,1

Közép-Dunántúl összesen

297,4

69,0

23,2

2,5
 

Győr-Moson-Sopron megye

139,0

25,0

18,0

1,8

Vas megye 99,0 22,0 22,2 2,5
Zala megye 87,3 21,9 26,1 2,9

Nyugat-Dunántúl összesen

325,3

68,9

21,2

 2,3
 

Baranya megye

95,1

28,3

29,8

3,5

Somogy megye 78,3 24,8 31,7 3,7
Tolna megye 65,7 20,3 30,9 3,9

Dél-Dunántúl összesen

239,1

73,4

30,7

3,7
 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

159,9

49,9

31,2

3,7

Heves megye 73,0 18,2 24,9 2,8
Nógrád megye 44,1 15,0 34,0 4,3

Észak-Magyarország összesen

276,9

83,1

30,0

3,6
 

Hajdú-Bihar megye

123,0

43,0

35,0

4,5

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 101,6 33,6 33,1 4,2
Jász-Nagykun-Szolnok megye 98,0 32,3 33,0 4,2

Észak-Alföld összesen

322,5

108,9

33,8

4,3
 

Bács-Kiskun megye

125,6

41,0

32,6

4,4

Békés megye 91,6 32,7 35,7 4,6
Csongrád megye 104,1 32,6 31,3 3,7

Dél-Alföld összesen

321,3

106,2

33,1

4,2

Összesen

2692,5

665,7

24,7

2,6

 
Forrás: PM

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem