Költségvetési előkészületek

 

Ahogyan azt több kormánytag is jelezte, a jövő évi az áttörés költségvetése. Járai Zsigmond pénzügyminiszter erről úgy nyilatkozott, hogy a gazdaságfejlesztési program gyümölcsei most értek be, és a 2001-es és 2002-es költségvetésben lehet majd igazán látni a gazdaságnövekedésből és az egyensúlyi helyzet javulásából fakadó előnyöket.

 

A kedvezőbb helyzetben több pénz maradhat a gazdaságban, mert az állam arányaiban kevesebbet von majd el. Ez persze nem jelent nominális csökkenést a befizetett adóknál, hiszen a növekvő állami kiadások fedezetét biztosítani kell. A csökkenésre jellemző, hogy összességében 2001-ben az állami költségvetés 1,8 százalékponttal kevesebbet fog elvonni a gazdaságból, mint az idén. Az elvonás mértéke 41,7 százalék helyett 39,8-ra csökken, 2002-ben viszont már csak 37,7, azt követően pedig 36,9 százalék lesz.

A bruttó hazai termék (GDP) tervezett 5-6 százalékos növekedésének a hatására 2001-ben az állam többet tud majd elosztani, mint az idén. A tervek szerint a központi költségvetés 18, az egész államháztartás 14 százalék körüli kiadás- és ennek megfelelő bevételnövekedést könyvelhet majd el 2001-ben az idei költségvetési előirányzathoz képest. (A növekedés azért is lehet ilyen nagy, mert az idei előirányzatok a magasabb infláció miatt eleve magasabbak lesznek.) A számítások szerint a 18 százalék körüli kiadásnövekedés, 6 százalékos infláció mellett 12 százalékos reálérték-növekedést jelent, a 2000. évi költségvetési előirányzatokhoz képest. 2002-ben pedig 4,9 százalékos lesz a központi költségvetés növekedése és 6,2 százalékos az államháztartásé, miközben 5 százalék az inflációs prognózis.

A Pénzügyminisztérium által a költségvetési és az adótörvényekhez készített összeállítás szerint: az állam az intézmények és önkormányzatok saját bevételein túl alapvetően az adó- és járulékrendszer különböző elemein keresztül centralizálja a gazdaságban képződött jövedelmek egy részét.

Az államháztartás által 2000-ben központosításra kerülő bruttó – nem konszolidált – bevételek összege 6674,2 milliárd forint.

Ebből a központi költségvetésre 3353,5 milliárd forint (50,2 százalék), a társadalombiztosítási alapokra 1678 milliárd forint (25,2 százalék), az elkülönített állami pénzalapokra 165,2 milliárd forint (2,5 százalék), a helyi önkormányzatokra 1477,5 milliárd forint (22,1 százalék) jut.

A központi költségvetés bruttó bevételeiből 2681,5 milliárd forint (80 százalék) az adóbevételekből, 672 milliárd forint (20 százalék) egyéb forrásokból származik.

A kormány által elfogadott, az adó- és járulékreformban bekövetkezett változások a PM értékelése szerint illeszkednek az 1999-ben életbe lépett módosításokhoz, azok folytatását képezik.

Az összes adóbevételnek a GDP-hez viszonyított arányát tekintve az OECD-országok sorában Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, és nem éri el az EU-tagállamok átlagát. A fogyasztást terhelő adók (áfa, jövedéki és fogyasztási adó) aránya összességében, európai mércével mérve magas. A jövedelemadók aránya ugyanakkor az OECD- és az EU-átlag kétharmadát éri csak el. A fogyasztást terhelő adók és a jövedelemadók magyarországi arányának nemzetközitől eltérő alakulása több okra (a GDP makroszerkezete, a munkatermelékenység szintje, a gazdaság egyensúlyi követelményei, a fogyasztás-felhalmozás aránya, a magasabb áfakulcs) vezethető vissza. A jövedelemadók alacsony részesedése a bevételekből a jövedelmek viszonylag alacsony színvonalával magyarázható főként, de valószínű, hogy a feketegazdaság nagy súlyának is szerepe lehet ebben.

A kormány által megfogalmazott legfontosabb adópolitikai cél a családok támogatása, valamint a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítása.

Kedvezmények a társasági adóban

A legnagyobb hatású és eddig példa nélküli intézkedés lenne a gazdaság szereplői számára a társaságiadó-kedvezmény, amelyről a kormány már döntött, ha az adótörvényekről szóló törvényjavaslatba még nem is kerülhetett be.

A tervezet részleteit lapzártánkig nem hozták nyilvánosságra, de az elmondottak alapján az 50-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozóknak, illetve vállalkozásoknak 10 millió forint nyereségig nem kellene tányát fizetniük, ha a pénzt beruházásra fordítják.

A társasági adóban további, kedvezménynek tekinthető változások:

1. A beruházási hitelre fizetett kamat 20 százaléka, illetve kiemelt térségben, vállalkozási övezetben vagy társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben üzembe helyezett és üzemeltetett beruházás esetén 40 százaléka levonható az adóalapból. Egy adóéven belül e jogcímen igénybe vehető adókedvezmény nem haladhatja meg az 5 millió forintot. Ugyanez vonatkozna az egyéni vállalkozókra is.
2. A kutatás-fejlesztés tevékenység költségeinek jelenlegi 20 százalékos adóalap-kedvezményét 100 százalékra emelik.
3. Általános törekvés az adószabályok közelítése a számviteli törvényhez. Ezen belül pozitív hatású szándék, hogy 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedne azon tárgyi eszközök értéke, amelyeknél a számviteli törvényben meghatározott terv szerinti értékcsökkenés lenne érvényesíthető. Az elvégzett számítások szerint e módosítás a gazdálkodó szervezeteknél közel 24 milliárd forintos, míg a pénzügyi tevékenységet folytatóknál mintegy 3,4 milliárd forintos adóalap-mérséklést eredményezhet, ami 3,6 és 0,4 milliárd forinttal kevesebb társasági adó megfizetését jelentené az említett vállalkozások részéről.
4. A tárgyi eszközök egyösszegű értékcsökkenési leírási lehetőségének értékhatára 30 ezer forintról 50 ezerre emelkedne.
5. Nehezen számszerűsíthető tétel, de mindenképpen pozitív hatású, hogy a társasági adóban a jogelődnél keletkezett veszteség jogutód által történő érvényesítésének lehetőségét ki kívánják terjeszteni az átalakulás azon formáira is, ahol a jogelőd nem szűnik meg (kiválás, részleges átalakulás). Az egyéni vállalkozóknál a veszteségelhatárolás szabálya úgy módosulna, hogy az első három év helyett az első négy év vesztesége lesz korlátlan ideig elszámolható.
6. Ugyancsak valószínűleg nem sok kis- és közepes vállalkozást érint egyelőre az a tervezett módosítás, amely szerint megszűnne a korlátozás a készletek, a befektetések és az értékpapírok esetében az értékvesztés elszámolására, a számvitelben elszámolt értékvesztés már az elszámoláskor teljes egészében érvényesíthető lesz az adóalap megállapításakor. A 2001. évig felhalmozódott, de az adóalapnál még el nem ismert értékvesztéssel a tervezet szerint 5 adóév alatt egyenlő részletekben csökkenthető az adózás előtti eredmény. A kis- és középvállalkozásoknak az elszámolt értékvesztést nem kötelező visszaírással bevételként elszámolni, így az adókötelezettség csak akkor merül fel, ha az eszköz felhasználásra kerül.
7. A jelenlegi 3 millió forint helyett 5 millió forint fizetendő adó esetén kötelezik az adózót havonta adóelőleg-fizetésre.
8. Az egyéni vállalkozókra vonatkozóan lényeges módosítási javaslat – az egyszerűbb adminisztrációt jelentő átalányadózás alkalmazásának kiterjesztése érdekében -, hogy az szja-törvényben nem meghatározott tevékenységet végző, főfoglalkozású egyéni vállalkozók esetében a jelenlegi 35 százalékról 40 százalékra, a kiegészítő tevékenységet végzőknél pedig 17-ről 25 százalékra emelkedne a vélelmezett költséghányad.
9. A jelenleg hatályos törvény szerint az egyéni vállalkozó tárgyi eszközének selejtezését köteles az adóhatósághoz bejelenteni, illetőleg annak jelenlétében végrehajtani. Ez a szabály 2001-től úgy változik, hogy a dokumentumokkal megfelelően alátámasztott selejtezés önállóan is elvégezhető, azt nem szükséges az adóhatósághoz bejelenteni, illetőleg annak képviselője jelenlétében végrehajtani.

Az adóelkerülések érdekében szigorodik az úgynevezett alultőkésítettségi szabály.

Az osztalékadónál ugyancsak szigorodnak a szabályok a telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozások esetében.

Általános forgalmi adó

1. A pénztárkönyvben, illetve a naplófőkönyvben a bevételeket és a kiadásokat nem kell általánosforgalmiadó-kulcsok szerinti részletezésben kimutatni, továbbá egyértelművé válik, hogy nem kell a számítógéppel feldolgozott adatokat manuálisan a pénztárkönyvbe, illetve a naplófőkönyvbe is bevezetni.
2. Az általános forgalmi adóban lehetőség nyílik arra, hogy azok az adózók, akiknek az éves bevétele a 8 millió forintot nem éri el, a tárgyévet megelőző év utolsó adómegállapítási időszakáról benyújtott bevallásukkal egyidejűleg nyilatkozzanak arról, hogy az éves bevallás helyett a tárgyévben a negyedéves bevallási rendszert kívánják-e választani.
3. Az uniós jogharmonizáció jegyében változik egyes szolgáltatások besorolása, például a rádiós és televíziós szolgáltatás a normál kulcs alá kerül.

Helyi adók

A helyi adó egyre komolyabb terhet jelent a vállalkozásoknak, és egyre nagyobb részt képvisel a fizetendő adóterhek között. Így nem lényegtelen kérdés, hogy e sokat kifogásolt adófajtánál milyen változásokra lehet számítani:

1. A kisvállalkozóknak jelentős tehercsökkenést hoz majd, hogy a helyi adóban a vállalkozásalapítás, -kezdés terheinek könnyítése érdekében a tevékenységüket jogelőd nélkül kezdő vállalkozásoknak nem kell adóelőleget fizetniük az adókötelezettség keletkezésének évében.
2. Az átalányadózó egyéni vállalkozók egyszerűsített módon fizethetnek iparűzési adót. Ez azt jelenti, hogy választhatóvá válik az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók, illetve az adóévet megelőző évben 4 millió forint nettó árbevételt el nem érő vagy – kezdő vállalkozó esetén – várhatóan el nem érő egyéb magánszemélyek, iparűzésiadó-alanyok számára.
   Az egyszerűsítés lényege, hogy nem lesz szükség az egyes adóalapelemek tételes kigyűjtésére és összegzésére az adóalap megállapításához.
3. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységet végző építőipari vállalkozások adminisztrációs terhei enyhülnek azáltal, hogy meghosszabbodik az az időszak, amíg az építőipari tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, és eszerint adózik. Így csökken azoknak az eseteknek a száma, amikor a tevékenység folytatása telephelyet keletkeztet. A tapasztalatok szerint az építőipari tevékenység okán számos alkalommal keletkezik telephely-, illetve adóalap-megosztási kötelezettség, annak adminisztrációja azonban sok esetben nincs arányban a fizetendő adó összegével. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után naptári naponként továbbra is legfeljebb 5000 forint adóátalányt állapíthatnak meg az önkormányzatok.

Az adózás rendje

Miközben adókönnyítéseket vezet be a javaslat az adók területén, a javaslat készítői megpróbálták szigorítani a jogszabályi környezetet, hogy így is növelhető legyen a beszedett adó.

1. A vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek adózása közelít a gazdasági társaságok adózásához, ennek ellenére a hatályos törvény az adózás rendjéről a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek esetében – szemben az egyéb vállalkozásokkal – kizárja a bírság, illetve pótléktartozás mérséklését a gazdasági ellehetetlenülésre tekintettel. E szabályozási következetlenség feloldásával a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek régi "sérelme" nyerne orvoslást. Így lehetővé válik a bírság, pótléktartozás méltányosságból történő mérséklése, elengedése akkor is, ha a magánszemély létfeltételeit még nem fenyegeti a fizetési kötelezettség, de a vállalkozási tevékenység folytatását igen.
2. A javaslat szerint az adótanácsadó (adószakértő) közreműködésével elkészített bevallás esetleges hibájáért az adótanácsadó felel, és viseli a hibáért kiszabható mulasztási bírságot. Az adótanácsadó, adószakértő felelősségvállalása csak az általa ellenjegyzett adóbevallás tekintetében állhat fenn. A javaslat e szabállyal érdekeltté teszi az adózókat – köztük a kis- és középvállalkozókat – abban, hogy a pénzükért ne "zug"-tanácsadókkal végeztessék el a munkát, hanem olyanokkal, akik a nevüket adják az adóbevalláshoz, és felelősséget is vállalnak érte.

Családi kedvezménnyel az adó alól mentesített évi jövedelem (Ft)
	Jelenlegi adótábla és gyermekkedvezmény mellett	A 2001. évre javasolt adótábla és gyermekkedvezmény mellett	Változás (százalék)
1 gyermek esetén	330 000	400 000	+21,2
2 gyermek esetén	460 000	642 857	+39,8
3 gyermek esetén	657 143	1 350 000	+105,4

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadóban a két leglényegesebb változás a gyermekkedvezmények növelése és a jövedelemadó-kulcsok valorizációja. Ezek hatásaként az átlagos adóterhelés 20,7 százalék lesz, ami megegyezik az ideivel, de majdnem 2 százalékponttal alacsonyabb annál, mint ha nem történt volna változás a szabályokban.

A kormány javaslata az adótáblára 2001-ben:

0-480 000 Ft között 20 százalék,

480 000 és 1 millió 50 ezer Ft között 96 ezer Ft és a 480 ezer Ft fölötti rész 30 százaléka,

1 millió 50 ezer Ft fölött 267 ezer Ft plusz az 1 millió 50 ezer forint fölötti rész 40 százaléka.

Adójóváírás: a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 (évi 36 000) forint, és 1 millió 250 ezer forint feletti jövedelem esetén nem jár; az 1 millió 50 ezer és 1 millió 250 ezer forint közötti jövedelemnél – az ideivel azonos módon – fokozatosan csökkenő összegben szűnik meg.

2002-ben:

0-600 000 Ft között 20 százalék.

600 001-1 200 000 Ft között 120 000 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 30 százaléka,

1 200 001 Ft-tól 320 000 Ft és az 1 200 000 Ft-on felüli rész 40 százaléka.

Adójóváírás: a bérjövedelem 10 százaléka, de legfeljebb havi 3000 (évi 36 000) forint és 1 millió 400 ezer forint feletti jövedelem esetén nem jár; az 1 millió 200 ezer és 1 millió 400 ezer forint közötti jövedelemnél fokozatosan csökkenő összegben szűnik meg.

Családi kedvezmény

A családi kedvezmény összege a fogyatékos (a magasabb összegű családi pótlékban vagy rokkantsági járadékban részesülő gyermek, illetőleg felnőtt) eltartottak esetében ugyanolyan összegű, mint a gyermekek esetében. A fogyatékos eltartottak esetében a kedvezményezést az adórendszeren kívüli költségvetési támogatás keretében indokolt biztosítani, havonta egy személyre jutóan 3000 forint összegben. Ez összességében az érintetteknek mintegy 3 milliárd forint költségvetési támogatást jelent.

A családi kedvezmény annyiban bővül, hogy a többgyermekes családokban a gyermek(ek) nem veszítené(k) el az elért jogosultságot (például a háromgyermekes családban akkor is a magasabb összegű kedvezményt lehet igénybe venni, ha már csak egy gyermek után jár a nevelési ellátás, de annak megállapításánál testvéreit figyelembe veszik). A többlettámogatás hatása 2-3 milliárd forint.

Több apróbb változtatás mellett minden bizonnyal sokakat ér majd kellemetlenül az az intézkedés, hogy megszűnik az adótőkeszámlán elhelyezett értékpapírok árfolyam-növekedésének adómentessége.

Az szja változtatásában az egyéni vállalkozókra is kiterjed a tárgyi eszközökre vonatkozó változások nagy része.

Jövedéki adó

A jövedéki adók általában 7 százalékkal növekednek, néhány alkoholtermék és a cigaretta adója azonban az átlag feletti mértékben emelkedik.

A kormány megállapodott a közúti fuvarozókkal, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának valorizációja (mintegy 6 százalékos emelése) mindaddig elmarad, amíg a kőolaj negyedéves világpiaci átlagára nem süllyed 25 dollár alá.

A módosítások elsődlegesen a tételes jövedéki adók valorizációjára irányulnak. 2001-ben jellemzően 6 százalékkal, a 2002. évben pedig 4 százalék körüli mértékben emelkedne a jövedéki adó.

A közösségi minimumszinttől való elmaradás, illetve a minimumszinthez való fokozatos közelítés miatt nőne 2001-ben 6 százalékot meghaladóan a gyümölcspálinka, a borpárlat (10 százalék), a köztes alkoholtermék (9, illetve 15 százalék) és a cigaretta (15 százalék) tételes adója.

Egyszerűsítést jelent, hogy az adómentes felhasználóknak nem kell havonta (jellemzően 0-s) adóbevallást adniuk, csak akkor, ha tényleges adófizetési kötelezettségük keletkezik.

Egyszerűsödnek a kiskereskedelemben a jövedéki termékek kereskedelmi mennyiségnél nagyobb tételű értékesítése esetén kiállítandó számlára vonatkozó előírások (nem kell a vevő adószámát, aláírását stb. a számlán feltüntetni).

A postai csomagküldemények jövedéki hatósági ellenőrzési lehetőségét is meg kívánja teremteni a kormány, mert az utóbbi időben elterjedt egy új visszaélési forma, az adójegy nélküli cigaretták postai továbbítása.

A javaslat szerint az adózók a jövő évtől nemcsak a tartozást, hanem a túlfizetést mutató adószámla egyenlegéről is értesítést kapnak, a magánszemélyek évenként augusztus 31-ig, más adózók október 31-ig.

Betegség, külföldi tartózkodás vagy egyéb körülmény gyakorta akadályozza az adózókat az adóhatósághoz eljuttatandó nyomtatványok saját kezű aláírásában. A javaslat elfogadásával lehetővé válna, hogy a nyomtatványokat az adózó képviseletére jogosult más személy írja alá.

Fontos változás egyes külföldi érdekeltségek számára is, hogy a naptári évtől eltérő adóév is választható lesz.

Illetékek

Az illetékszabályozásban annyi változtatás történt, hogy az otthonteremtés támogatása érdekében az első lakás vásárlása illetékmentes lesz a jövőben, és illetékmentes lesz az első orvosi praxis eladása is.

Ha valaki megkapja most az orvosi praxist, és utána eladja, akkor az első értékesítésnél nem kell utána sem személyi jövedelemadót, sem illetéket fizetnie. De már a második értékesítésnél, ha drágábban adja el, mint amennyiért vette, akkor személyi jövedelemadót és illetéket egyaránt fizetnie kell.

A gépjárműilletéket nem emelik. A gépjármű-adóztatás rendszerében csökken néhány adóelem, a legszigorúbb környezetvédelmi normáknak megfelelő Euro-3-as gépjárművek 60 százalékos adókedvezményben részesülnek.

Járulékok

Egyelőre (lapzártánkig) nem született meg a döntés arról, hogy a kormány 10 százalék feletti nyugdíjemelést javasol-e jövőre, s ennek fedezetét a járulékcsökkentésben találja-e meg. Így az eredeti javaslatnak megfelelő számokat közöljük, de nagy a valószínűsége, hogy a tb-járulék a tervezett 3 helyett csak 2 százalékponttal csökken 2001-ben.

A változtatások célja a kormányzati előterjesztés szerint az élőmunkaterhek csökkentése, a foglalkoztatottság, a versenyképesség növelése. Lényeges az is, hogy a közteherviselés arányosabbá váljon.

A javaslat szerint 2001-ben és 2002-ben 3-3 százalékponttal csökkennek a munkaadói tb-járulékok. Így a jelenlegi 33 százalékról 2001-ben 30-ra, 2002-ben pedig 27 százalékra.

Ez jövőre a foglalkoztatók terheit mintegy 110 milliárd forinttal, a következő évben pedig 123 milliárd forinttal mérsékli.

A tételes egészségügyi hozzájárulás 2001-ben a jelenlegi 3900 forint/fő/hóról 4200 forint/fő/hóra, 2002-ben pedig 4500 forint/fő/hóra növekszik.

2001-től megszűnik a 3 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulékfizetés felső határa. Egyidejűleg a táppénzjogosultságnál eltörlik a táppénz felső korlátját is. Csak az egyéni nyugdíjjárulék-fizetésnél marad meg a felső határ.

Megváltozik a visszalépési határidő a vegyes finanszírozású nyugdíjrendszert önkéntesen választók részére. Jelenleg ez a határidő 2000. december 31., ami a kormány javaslata szerint 2002. december 31-ig meghosszabbodna.

A kormány a minimálbér összegét a jelenlegi 25 500 forintról 2001-ben 40 000 forintra, 2002-ben pedig 50 000 forintra javasolja emelni.

A gyed felső határa 2001-ben a 40 000 forintos minimálbér kétszerese lesz, 2002-ben pedig az infláció figyelembevételével növekszik.

Járulékváltozás
	1998	1999	2000	2001	2002
Munkáltatói nyugdíjjárulék	24 százalék	22 százalék	22 százalék	19 százalék	17 százalék
Munkáltatói egészségbiztosítási járulék	15 százalék	11 százalék	11 százalék	11 százalék	10 százalék
Munkáltatói járulék összesen	39 százalék	33 százalék	33 százalék	30 százalék	27 százalék
Munkavállalói nyugdíjjárulék	7 százalék (6+1)	8 százalék (6+2)	8 százalék (6+2)	8 százalék (6+2)	8 százalék (6+2)
Munkavállalói egészségbiztosítási járulék	3 százalék	3 százalék	3 százalék	3 százalék	3 százalék
Munkavállalói járulék összesen	10 százalék	11 százalék	11 százalék	11 százalék	11 százalék
Járulék összesen	49 százalék	44 százalék	44 százalék	41 százalék	38 százalék
Egészségügyi hozzájárulás, fix	2100 Ft/hó	3600 Ft/hó	3900 Ft/hó	4200 Ft/hó	4500 Ft/hó
Egészségügyi hozzájárulás, százalékos		11 százalék	11 százalék	11 százalék	11 százalék