×

Időn túli egyeztetés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 33. számában (2000. október 15.)

 

Kétségtelen, hogy soha ilyen korai időpontban nem terjesztették az Országgyűlés elé az adó- és különösen a járuléktörvény-tervezeteket. Szeptember közepén már az általános vitán is túl volt a parlament. A szociális partnerek véleményét ebben az évben nem kérte ki a kormány, ami a munkaadók szerint súlyos mulasztás.

 

A kormány a társadalmi párbeszéd új formáinak és fórumainak kialakulásakor ígéretet tett arra, hogy – ha nem is az Országos Munkaügyi Tanács keretein belül, de – a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel egyezteti az adó-, járulék- és költségvetésitörvény-tervezeteket. A szociális partnerek hiába várták, hogy hivatalosan módjuk nyíljon véleménynyilvánításra. Egyes munkaadók és egyes kormányzati szervek tárgyaltak ugyan egymással, de ez korántsem minősíthető a társadalmi párbeszéd hivatalos formájának.

Bizottsági támogatás

Éppen ezért is minősítette gesztusértékűnek az Országos Munkaügyi Tanács munkaadói oldala az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának meghívását a kétoldalú megbeszélésre, melynek során a bizottság informálódni próbált a munkaadók véleményéről a változásokat illetően.

Tekintettel arra, hogy e törvényekhez szeptember 8-ig lehetett módosító indítványokat benyújtani, nem elhanyagolható körülmény, hogy bizottsági támogatással talán még eszközölni lehet némi változtatásokat a benyújtott javaslatokhoz képest.

A szeptember 19-én lezajlott megbeszélésen a munkaadói szervezetek képviselői ismertették azokat az indítványokat, amelyekben érdemi elmozdulást remélnek a benyújtott törvényjavaslathoz képest.

E problémák fókuszát vitathatatlanul a kormány javaslataiban és számításaiban szereplő 40 ezer forintos havi minimális bér jelenti.

A jelenlévők véleménye szerint a munkaadók által fizetendő társadalombiztosítási járulék 3 százalékpontos csökkentése nem kompenzálja a minimálbér-emelés következtében keletkező munkaadói terheket. Ez a vélemény nem kizárólag a kis- és középvállalkozásokat, hanem a nagyvállalatokat képviselő szervezetek részéről is megfogalmazódott. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének képviselője kifejtette, hogy a nagyvállalatoknál különösen kiélezett helyzet keletkezhet az érvényes kollektív szerződések azon szabályai miatt, amelyek bizonyos bérkategóriákat és juttatásokat a mindenkori minimális bér mértékéhez kötnek. Mivel a nagymértékben növekvő minimális bér egyéb költségnövekedést (bérek, juttatások, járulékok) is involválna, vélhetően igen sok helyen mondják majd fel a kollektív szerződéseket, s ez mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára bizonytalan helyzetet idézhet elő.

Veszélyeztetett területek

A kis- és középvállalkozások számára a probléma még „földhöz ragadtabb". Számukra ugyanis – mint azt érdekképviseleteik egybehangzóan állították – a minimális bérűek „szintre hozása" is gondot jelent. A fogyasztási szövetkezetek által foglalkoztatottak 30-40 százaléka a tervezett minimális bér alatti jövedelemmel rendelkezik. A Magyar Iparszövetség által képviselt ipari szövetkezetek 70-75 százalékát fenyegeti a tönkremenés veszélye, ha a minimális bér a tervezett mértékben emelkedik. Az egyéni vállalkozók 96 százaléka önfoglalkoztató, többségük a legkisebb bér után fizet járulékot. Valószínűtlen, hogy piaci viszonyaik olyan mértékben javuljanak, ami fedezetet nyújthatna a növekvő járulékterhekre.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak szintén igen jelentős hányada kénytelen beérni a legkisebb bérrel. Az ágazatban – ahol eddig az is gondot okozott, hogy a mindenkori törvényes minimumot a többi ágazattal egy időben vezessék be – a tervezett emelés kigazdálkodására semmi esélyt nem látnak.

Mindezek alapján (noha a legkisebb bér fölemeléséről egyelőre semmiféle megállapodás, sőt még tárgyalás sem történt az illetékes Országos Munkaügyi Tanácsban) a munkaadók az adó- és járulékszabályok kedvezőbb alakításával szeretnének mozgásteret nyerni a minimális bér újragondolásához.

Felvetődött mindenekelőtt a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése, de legalábbis erőteljes mérséklése. Ugyancsak szóba került a 11 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás megszüntetése. A munkaadók kifejezték igényüket a költségnövekedéssel arányos, a Munkaerőpiaci Alapból fizetendő kompenzációra. Hangsúlyozták, hogy a minimális bér egyáltalán ne viseljen személyi jövedelemadó-terhet.

Javasolták, hogy ne csupán az 50 dolgozónál kevesebbet foglalkoztató, hanem a 250 főt foglalkoztató vállalkozások számára is legyen adómentes a beruházás, valamint a beruházásra való tartalékolás is.

Az IPOSZ elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimális bér kategóriája számos jogszabályban szerepel (gondoljunk csak a szociális juttatásokra), s ezeknél a jogszabályoknál nincs „végigvezetve" a módosulásból következő változás.

Kompenzációs igények

A Költségvetési Bizottság elnöke kifejezte azt a véleményét, hogy személy szerint – tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozással járó követelményekre – egyetért a minimális bér nagymértékű emelésével, de csak megfelelő kompenzáció esetén.

A munkaadók – az egyes adó- és járuléktörvény-tervezetek őket érintő problémáit felsorolva – a következő változtatási javaslatokat tették:

  • Az egyéni vállalkozók – tekintettel arra, hogy az úgynevezett személyes kivétjük progresszív adó alá esik, s lényegében munkabérként funkcionál – a munkavállalókhoz hasonlóan részesüljenek adójóváírásban.
  • Ne csak egyes adótételeket, hanem az adómentes természetbeni juttatások értékét is valorizálják. A Stratosz képviselője az adómentes étkezési hozzájárulás 2800, illetve meleg étkezés esetében 4400 forintra való emelését, a napidíj 500 forintban való megállapítását javasolta.
  • A személygépjármű használatával kapcsolatos 3 forint/km-es – jó néhány éve változatlan – átalányt 10 forint/km-re kellene emelni.
  • Az üzemanyag-megtakarítás megadóztatása vagy rendkívül nagy mértékű többletráfordítást okoz a közlekedési vállalatoknak, vagy dolgozóik jövedelme csökken. Ezért e javaslat elhagyását kérik a munkaadók.
  • A VMOSZ képviselője javasolta, hogy a 18 százalékos nyereségadó-mentesség ne csupán a beruházások után járjon, hanem – 10 millió forintos mértékig – általánosan is.
  • Az MGYOSZ kifogásolta a tőkeszámlára helyezhető értékpapírok utáni 20 százalékos adó bevezetését, mivel az a kisbefektetők befektetési hajlandóságát rontja, ezáltal – a tőkebevonás megnehezülése okán – lassulhat a növekedés.
  • Hangsúlyosan vetődött fel az üzleti célú reprezentáció kérdése. A munkaadók ésszerűtlennek és célszerűtlennek tartják a parlament elé benyújtott tervezet vonatkozó részét, és kifogásolják a reprezentációs kiadások megadóztatását. Érveik szerint ez erősen akadályozhatja a normális üzleti kapcsolatok kiépítését.
  • Kifogásolták a munkaadók az áfa-visszatérítés jelenlegi rendszerét is. Egyetértés alakult ki abban, hogy e rendszer a vállalkozói likviditást erősen rontja.
  • Eddig nem kellett fizetni idegenforgalmi adót az úgynevezett konferenciaturizmus után. Bevezetése komoly mértékben megdrágítja a tanfolyamra és konferenciára utazást, rendezvények lebonyolítását, ezért célszerű lenne elhagyni.
  • A környezetvédelmi termékdíjak egészen extra mértékben (több esetben 100 százalékkal) emelkednek, s újabb termékekre terjesztik ki azokat. Mivel e díjak csupán pótlólagos állami bevételt jelentenek, s nincs garancia ezek környezetvédelmi célú felhasználására, így e változások elhagyását javasolják a munkaadók.
  • Az egyéni vállalkozók évi minimumjövedelmét pillanatnyilag – törvényi felhatalmazás alapján – minden évben pénzügyminiszteri rendelet szabja meg. Ez több szempontból diszkriminatív, ráadásul idegen a jelenlegi, jövedelem típusú adórendszertől. Az IPOSZ az ennek kiadására felhatalmazó törvényhely visszavonását szorgalmazza.

A Költségvetési Bizottság elnöke ígéretet tett arra, hogy megvizsgálják a felvetett problémák adó- és járulékrendszeren belül való megoldásának lehetőségeit, s amennyiben a bizottság egyetértésével módot találnak az egyes javaslatok érvényesítésére, akkor képviselni fogják azokat.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem