×

Nyugdíjas munkavállalók

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)

 

Sok nyugdíjas kényszerül arra, hogy a nyugdíja mellett munkát vállaljon, illetve bizonyos munkakörökben – például portás, teremőr – a munkáltatók is szívesebben alkalmaznak nyugdíjast, mint aktív korú munkavállalót.

 

A nyugdíjas munkavállaló munkajogi helyzete nem sokban tér el a nem nyugdíjas dolgozók munkajogi helyzetétől. A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas mindazokra a járandóságokra jogosult, amelyek a vele együtt munkaviszonyban levő és azonos munkát végző nem nyugdíjas munkavállalókat is megilletik. A nyugdíjast – főleg a korára, egészségi állapotára tekintettel – gyakran alkalmazzák részmunkaidőben, illetve bedolgozóként.

A Munka Törvénykönyvének (Mt.) 2000. május 25-étől hatályos módosítása pontosította, hogy munkajogi szempontból ki számít nyugdíjasnak. A módosításra azért került sor, mert a nők nyugdíjkorhatárát fokozatosan emelik fel, és az átmeneti időszakban a nők több évvel korábban válnak jogosulttá az öregségi nyugdíjra, így az ilyen munkavállaló nőket a módosításig hamarabb lehetett nyugdíjba küldeni a munkahelyekről, mint a hasonló korú férfiakat. A nyugdíjas munkajogi fogalmának bevezetésével mindkét nem egyenlő elbírálás alá esik ebből a szempontból is.

Ki tekinthető nyugdíjasnak?

Munkajogi szempontból a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha a hatvankettedik életévét betöltötte, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (öregségi nyugdíjra való jogosultság).

Ezenkívül a munkavállaló akkor minősül nyugdíjasnak, ha:

  • a 62. életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
  • korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
  • előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
  • szolgálati nyugdíjban, vagy
  • korengedményes nyugdíjban, vagy
  • más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg
  • rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban

részesül, és kérelmére a nyugellátást meg is állapították.

A korábbi szabályok alapján csak az előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a szolgálati nyugdíj és a korengedményes nyugdíj tekintetében volt jelentősége, hogy a jogosult igénybe veszi-e az ellátást, az öregségi nyugdíjnál elég volt a korhatár elérése is. Az új szabályok szerint a jogosultság önmagában csak akkor elég, ha a jogosult a 62. életévét is betöltötte, más esetben ez a korhatár nem érvényesül.

Bejelentési kötelezettség

Az Mt. 87/A §-ának (3) bekezdése alapján a munkavállaló köteles a munkáltatót tájékoztatni arról, hogy munkajogi szempontból nyugdíjassá vált. A nyugdíjasnak nemcsak kötelessége, hanem érdeke is a bejelentés, hiszen a jelenleg hatályos társadalombiztosítási törvények értelmében nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetnie (1997. évi LXXX. tv. 25. §). A nyugdíjas munkavállalásnak adózási, adóelőleg-levonási következményei is vannak.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Az Mt. 5. §-a alapján a munkaviszonynyal kapcsolatosan tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között nemük, koruk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásuk, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt. Tilos a hátrányos megkülönböztetés a munkavállaló kiválasztásánál (munkaerő-felvételnél), és tilos az alkalmazás során is. A nyugdíjasnál kicsit más a helyzet, így ha a munkaerő-felvételnél nem a nyugdíjast részesítik előnyben, az önmagában nem jelent hátrányos megkülönböztetést. Amennyiben azonban a nyugdíjas munkavállaló már munkaviszonyban áll, az alkalmazás során ugyanúgy érvényesül a hátrányos megkülönböztetés tilalma, mint a többi dolgozónál.

A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 74. számú állásfoglalása alapján a nyugellátásokra és a baleseti ellátásokra vonatkozó rendelkezések szerint – eltérő társadalombiztosítási rendelkezés hiányában – folyósítani kell a munkaviszonyban foglalkoztatott öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas dolgozó nyugdíját. A munkaviszonyban álló nyugdíjas nyugdíjára vonatkozó rendelkezések nem érintik a munkaviszonyban álló nyugdíjas e jogviszonyából eredő jogait, így különösen munkabérét, a szabadságának tartamára járó díjazást, a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó átlagkeresetét stb. A munkaviszonnyal kapcsolatosan ugyanis tilos hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkavállalók között – többek között – koruk és minden egyéb, az ügyre nem tartozó körülmény miatt [Mt. 5. § (1) bek.]. Ezért a munkaviszonyból eredő jogok, különösen az említett járandóságok a munkaviszonyban álló nyugdíjast ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő-beosztás és azonos egyéb feltételek mellett foglalkoztatott nem nyugdíjas munkavállalókat.

Munkaszerződés, kollektív szerződés

A nyugdíjas munkavállalóval is munkaszerződést kell kötni, amelyben meg kell határozni a munkakört, munkahelyet és a munkabért, valamint – ha a foglalkoztatás a törvényesnél rövidebb idő mellett történik – a munkaidőt is. A részmunkaidő arányát a nyugdíjasnak adandó járandóságoknál is be kell tartani. A nyugdíjas munkavállalóra is kiterjed a kollektív szerződés hatálya. A nyugdíjas munkavállaló alkalmazásánál is ki lehet kötni próbaidőt.

Felmondás

A határozatlan idejű munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. Főszabályként a munkáltató köteles a felmondását megindokolni, a felmondás indoka azonban csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A munkáltató nem köteles azonban indokolni a rendes felmondását, ha a munkavállaló az Mt. szerint – munkajogi szempontból – nyugdíjasnak minősül.

Felmondási tilalom

A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a 62. életév eléréséig csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. Ez nem vonatkozik arra a munkavállalóra, aki a 62. életév betöltése előtt öregségi nyugdíjban, korkedvezményes öregségi nyugdíjban, előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetve rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül.

Ellentétes gyakorlat mutatkozott meg abban a kérdésben, hogy meg lehet-e szüntetni a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett munkavállaló munkaviszonyát. Az egységes és helyes gyakorlat biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 9. számú állásfoglalása szerint abból kell kiindulni, hogy a rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett munkavállalónál nem áll fenn az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti védettség, vagyis hogy a betegség alatti keresőképtelenség idején a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt. A rokkantsági nyugdíjra jogosult dolgozó helyzete ugyanis jelentősen különbözik az említett rendelkezés szerint felmondási védelem alatt álló beteg munkavállalóétól.

A megrokkant munkavállaló – munkaviszonyának felmondása esetén – a megváltozott munkaképességének megfelelő munkát vállalhat, és emellett – a nyugdíjjogszabályok szerint – rokkantsági nyugdíjat kap. A beteg (keresőképtelen) munkavállalónál ez a lehetőség nem áll fenn, mert a betegség (keresőképtelenség) ideje alatti munkavállalás tilos.

A munkáltató – kellő alappal – az Mt. 89. §-ának alkalmazásával jogszerűen felmondhatja a rokkant munkavállaló munkaviszonyát, de megteheti azt is, hogy a munkavállalóval történt megállapodás alapján fizetés nélküli szabadságot biztosít a részére. Ugyanakkor a munkavállaló nem köteles a munkaviszonyát megszüntetni.

Az előbbivel nem azonos a többször módosított 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 11. §-ának (1) bekezdésében szabályozott eset, amely szerint nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, bedolgozói jogviszonyát annak a dolgozónak, aki

  • az egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül, ha munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri,
  • üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált, amíg baleseti járadékban részesül,
  • gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán, nem foglalkoztatható mindaddig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdőbeteg-gondozó intézet igazolása szerint fennáll.

Az utóbb említett esetben ugyanis a jogszabály olyan munkavállaló részére biztosít védelmet, aki bár megváltozott munkaképességű, de nem olyan mértékben, hogy rokkantsági nyugdíjra jogosult lenne.

Végkielégítés

Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a munkavállalót végkielégítés illeti meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a munkáltatónál legalább 3 éve fennálljon. Nem jár azonban végkielégítés annak a munkavállalónak, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A végkielégítés ugyanis az újrakezdésre nyújt pénzügyi segítséget, illetve azt az átmeneti időszakot hívatott átsegíteni, amikor a munkavállaló még nem talált új munkahelyet. A nyugdíjasnál azonban ezek az indokok nem állnak fenn, hiszen ő már a nyugdíjjal bizonyos ellátásban részesül, és a nyugdíjba vonulásával a pályája befejezettnek tekinthető.

Végkielégítés illeti meg azonban azt a dolgozót, aki még nem érte el a 62. életévét, de valamelyik nyugellátásra jogosulttá válik, ám azt nem veszi igénybe.

Szabadság

A nyugdíjast ugyanúgy megilleti a rendes szabadság, mint a nem nyugdíjas munkavállalót. Mivel a szabadság mértéke az életkor emelkedésével nő, a nyugdíjas dolgozó alapszabadsága 30 nap. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának MK 19. számú állásfoglalása alapján az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató nem teljes munkaidőben alkalmazza a munkavállalót.

Betegszabadság

A nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatásánál a betegszabadság jelenthet problémát, ugyanis a saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott munkavállaló nem köteles nyugdíj-, valamint egészségbiztosítási járulékot fizetni, ezért keresőképtelenség esetén nem jogosult táppénzre sem. A táppénz és a betegszabadság azonban nem azonos. A betegszabadság munkajogi fogalom, amelynek az alapfeltétele a munkaviszony fennállása, nem pedig a járulékfizetés. Az Mt. 137. §-a alapján a munkavállalót – a nyugdíjast is – a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét – a keresőképesség orvosi elbírálásáról szóló rendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvosnak kell igazolnia. A betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár.

A magyarok külföldi nyugdíja
Külföldi nyugdíja számos magyar állampolgárnak lehet és van is. Elegendő ugyanis bizonyos időre munkát vállalnia külhonban – nem magyar szervezet megbízásából, hanem egyéni munkavállalóként -, s sok országban máris jogosulttá válik.

Nyugdíjának elbírálásánál azonban nem közömbös, mely országban dolgozott az illető. Ismeretes ugyanis, hogy a magyar szervek ez ideig összesen nyolc állammal kötöttek úgynevezett szociálpolitikai biztonsági egyezményt.

Hat egykori szocialista országgal az egyezmény leegyszerűsíti a biztosítási ügyet: egy az egyben összeadják, azaz itteni jogosultságához hozzászámítják az illető országban munkával töltött biztosítási időt, és a kedvezményezetteknek arányosan és automatikusan folyósítják a javadalmazást Magyarországról.

Vannak azonban újabb egyezmények – Németországgal és Svájccal -, amelyek esetében minden ország külön bírálja el, mennyiben van meg az egykori munkavállaló önálló jogosultsága az ellátásra. Itt már befolyásoló tényező lehet az eltérő jogosultsági szabályozás, például az eltérő korhatárnak van jelentős szerepe.

A nyugdíj megállapítását közismerten kérelmezni kell. Ha megvan az említett önálló jogosultság, akkor a német és a magyar szervek külön bírálják azt el.

A harmadik eset azokra az országokra vonatkozik, ahol ugyan a biztosított bizonyos ideig munkában állt, de nincs meg velük az említett egyezmény. Ilyenkor a biztosítottnak magának kell intézkednie ellátásáról, illetve nyugdíjának folyósításáról az ottani nyugdíjbiztosító szervek intézkednek.

Ez attól függetlenül így van, hogy az illető munkavállalónak, mivel gyakorlatilag minden esetben Magyarországon is dolgozott, meg kell küldenie a teljes munkaanyag összeállításához kérelmét a hazai igazgatósághoz is.

Ezt a teljes munkaanyagot a szerződéses államokban dolgozottak esetében is el kell készíteni, és természetesen ki kell tölteni a német vagy a svájci igénybejelentést is. Ettől fogva azonban a magyar és az érintett külföldi szervek egymás között intézik el az ellátás ügyét.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem