×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)

 

Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőző két hónapban megjelent jogszabályokat ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

 

Vámszabályok

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvényt a közelmúltban átfogóan módosították. A módosítások 2000. július 1-jén léptek hatályba. A törvény módosítása után megváltoztak a törvény végrehajtására kiadott rendeletek is.

Hatályon kívül helyezték például azt a rendelkezést, ami alapján azoknak a vámraktár-engedélyeseknek, akik számítógéppel vezetik a vámáru-nyilvántartást, az aznap felvett adatokat ki kellett nyomtatniuk, és az így készült okmányt legkésőbb a tárgyhét utolsó napján hitelesíttetniük kellett a vámhivatallal.

Ezentúl a kiléptetés során a kiviteli okmányokat (árunyilatkozat, fuvarlevél, a devizahatóság által jóváhagyott apportlista) a kiléptetés tényének megállapítását tartalmazó záradékkal kell ellátni. A vámhivatalnak ellenőriznie kell, hogy az áru, vámáru a vámterületet elhagyta-e. Ha ez nem történik meg, vagy a szomszédos állam vámszerve az árut, vámárut nem léptette be és azt a vámterületre visszahozzák, a kiléptetési záradékot a vámhivatalnak törölnie kell. Vámáru esetén ilyenkor gondoskodni kell a vámfelügyelet fenntartásáról. A Magyar Köztársaság által elfogadott nemzetközi egyezmény alapján szállított áru, vámáru kiléptetését – amennyiben törvény másként nem rendelkezik – a vonatkozó egyezményben meghatározottak szerint kell elvégezni.

Amennyiben az áru, vámáru a vámterületet ténylegesen elhagyta és a határvámhivatalnál a kivitelben elszámolt vámokmányról az igazolás hiányzik, úgy a kiléptetés igazolása a kiléptetést végző határvámhivatalnál utólag elvégezhető.

Kiléptetés utólagos igazolására szolgál:

  • külső árutovábbítási eljárás egyidejű alkalmazása esetén az árutovábbítás rendeltetési vámhivatalnál történt bemutatást igazoló nemzetközi egyezményben meghatározott okmány vagy igazolás, illetve
  • az olyan rendeltetési ország vámhatóságának igazolásával ellátott vámokmány vagy nemzetközi fuvarlevél, amellyel a Magyar Köztársaság vám-együttműködési megállapodást kötött.
  • Az árubejelentési kötelezettséget
  • a Magyar Közlönyben kihirdetett vagy közzétett nemzetközi szerződésben előírt vám- és egyéb okmányok benyújtásával, vagy
  • vasúti forgalomban "vonatjegyzékkel",
  • hajózási forgalomban – a magánhasználatra szolgáló vízi jármű kivételével – "érkezési-indulási jelentéssel",
  • légi forgalomban "áru és postajegyzékkel" (Manifest),
  • közúti forgalomban "rakományjegyzékkel",
  • postaforgalomban "zárlatjegyzékkel", "rovatlap vámküldemények rovatolásához" nyomtatvánnyal, vagy "rovatlappal",
  • csővezetéken, elektromos vezetéken beérkező, illetve külföldre kiszállított vámáruról/áruról "jegyzék" benyújtásával kell teljesíteni.

Változtak – többek között – a vám elé állításnak a szabályai, az árubejelentésre szolgáló okmányok kiállítására, tartalmára vonatkozó szabályok.

[89/2000. (VI. 20.) Korm. rendelet, 27/2000. (VI. 23.) PM rendelet]

VIBER-rendszer

A Magyar Nemzeti Bank elnöke módosította a pénzforgalomról szóló 6/1997. (MK 61.) MNB rendelkezést. A rendelkezés kiegészült azzal a szabállyal, hogy ha a fizetési megbízás továbbítása a valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER) igénybevételével történik, és a rendszerben történő teljesítésére 12.00 óráig kerül sor, akkor a fizetési megbízás összegét a hitelintézet oly módon köteles a jogosult bankszámláján jóváírni, hogy a jóváírt összeg az ugyanazon a napon a rendelkezés 6. §-ának (2) bekezdésében említett hitelintézeti elszámolóházhoz továbbítandó fizetési megbízásoknak is fedezetéül szolgáljon. A rendelkezés tartalmazza továbbá a levelező banki szolgáltatás szabályait is. A rendelkezés 2000. július 1-jén lépett hatályba.

[2/2000. (MK 64.) MNB rendelkezés]

Üzemanyagárak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közzétette a 2000. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek

ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 243 Ft/l
ESZ-98 ólmozatlan motorbenzin 252 Ft/l
Keverék 243 Ft/l

MSZ 127 gázolajok

Gázolaj 0,2 normál gázolaj 213 Ft/l

(Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye a 2000. július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról)

Közüzemi díjak

2000. július 1-jétől a gazdasági miniszter rendeletben módosította a földgáz, a közcélú villamosművek villamos energia vásárlási és a közcélú villamosmű és hőtermelő létesítménye (fűtőműve) által értékesített gőz és melegített víz árát.

A földgáz legmagasabb díjai áfa nélkül
A) Viszonteladói árszabás
Éves viszonteladói teljesítménydíj (Ft/MJ/nap) Viszonteladói gázdíj (Ft/MJ) Viszonteladói díjkedvezmény (Ft/MJ)
9,01 0,571 0,055
B) Szállítóvezetéki árszabás
Éves szállítóvezetéki teljesítménydíj (Ft/MJ/h) Szállítóvezetéki gázdíj (Ft/MJ)  
432 0,585  
C) Lakossági fogyasztás árszabása
Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) Éves lakossági alapdíj (Ft) Éves lakossági alapdíj* [Ft/(m3/h)] Gázdíj (Ft/MJ)
20-nál kisebb 2016 - 0,917
20 és 20-nál nagyobb - 3776 0,834
* m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva
D) Mérővel nem rendelkező lakások árszabása
Fogyasztás egységára (Ft/MJ) 0,952  
E) Nem lakossági árszabás
Gázmérő(k) névleges (össz)teljesítménye (m3/h) Éves alapdíj (Ft) Éves alapdíj* [Ft/(m3/h)] Gázdíj (Ft/MJ)
20-nál kisebb 2016 - 0,917
20-100 - 3776 0,834
Gázmérő(k) névleges (össz-)teljesítménye nagyobb 100 m3/h-nál Éves teljesítménydíj (Ft/MJ/h) Gázdíj (Ft/MJ)
Teljesítménylekötés
101-500 432 0,680
500-nál nagyobb 432 0,587
* m3/h a gázmérő(k) névleges (össz)teljesítményére vonatkoztatva
F) Üzemanyag-árszabás
Üzemanyagdíj (Ft/nm3) 77,7  
G) Felemelt díj
Felemelt gázdíj (Ft/MJ) 2,2  
[20/2000. (VI. 21.) GM rendelet, 21/2000. (VI. 21.) GM rendelet, 22/2000. (VI. 21.) GM rendelet]

Kamat

Az Országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyvnek a kamatra vonatkozó rendelkezéseit. 2000. szeptember 1-jétől a kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz vagy a felek másként nem állapodnak meg – az évi költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték. Az idén ez tizenkét százalék.

Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett a késedelmet kimenti.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, a kötelezett – ha jogszabály kivételt nem tesz, vagy a felek másként nem állapodnak meg – a késedelembe esésétől ennek az évi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal növelt összegét, legalább azonban a költségvetési törvényben meghatározott mértékű kamattal köteles megfizetni. Jelenleg ez évi négy százalék.

(A Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 2000. évi LXXXVIII. törvény)

Munkaügyi Tanács

A munkavállalói, a munkaadói és a kormányzati oldal az Országos Munkaügyi Tanács 2000. július 6-ai ülésén tárgyalt a munkavédelem országos programjáról. Az erről szóló országgyűlési határozattervezet előterjesztése során a kormányzat képviselője rámutatott arra, hogy az előterjesztést – amely megalapozza a munkavédelem, munkaegészségügy hosszú távú fejlesztését – évekig tartó és konfliktusoktól sem mentes előkészítés előzte meg, amely végül is kompromisszumos eredménnyel zárult. Nagyra értékelte azt a tényt, hogy a dokumentumot az OMT Munkavédelmi Bizottsága konszenzussal fogadta el. Mind a munkaadói, mint a munkavállalói oldal támogatta az előterjesztésben foglaltakat, mert megítélésük szerint annak végrehajtása hozzájárulhat a ma még sok szempontból kifogásolható munkavédelmi helyzet javításához. Szükségesnek tartják, hogy lehetőleg a parlament őszi ülésszaka elé kerüljön az előterjesztés, annak érdekében, hogy a végrehajtással összefüggő költségvetési források már a 2001-es állami költségvetésben rendelkezésre álljanak. E tény mellett fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy a program végrehajtása jelentősen hozzájárulhat az európai uniós tagság e területen szükséges követelményeinek teljesítéséhez.

A kollektív szerződések nyilvántartási rendszerének tapasztalatairól, valamint az 1998-ban bejelentett és nyilvántartásba vett kollektív szerződések adatlapjainak értékeléséről szóló előterjesztés kapcsán a tárgyaló felek egyetértettek az előterjesztés megállapításaival, mely szerint a feldolgozás pontosabb képet ad a kollektív szerződések helyéről, szerepéről a munkaügyi kapcsolatokban.

A vita során a munkaadói oldal az előterjesztésben foglalt javaslatokat nem támogatta, mert álláspontja szerint minden olyan javaslat, amely egyrészt további adminisztratív kötelezettségeket ró a gazdálkodó szervezetekre, valamint szankciókat helyez kilátásba, gyengíti a szerződéskötési hajlandóságot.

A munkavállalói oldal támogatta a kollektív szerződések általános letétbe helyezési kötelezettségének előírását, valamint azt, hogy ennek teljesítését a munkaügyi ellenőrzés tárgyává kellene tenni. Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az országos szintű érdekegyeztetésben tapasztalható nehézségek, a megegyezések hiánya negatívan befolyásolja az alsóbb szintű megállapodásokat. Ezen összefüggés keretében a kormányzat mértékadó és – tulajdonosi minőségében – példaadó magatartását szorgalmazta.

A kormányzati oldal megítélése szerint országos szintű megállapodások létrejöttéhez elsősorban a munkaadói és a munkavállalói oldalak közötti tárgyalásokra és megállapodásokra van szükség. Ezek hiányában konszenzus nem jöhet létre, sőt, a kormány "döntőbírói" szerepbe kényszerül, ami konfliktusokat generál. A kormányzati oldal konszenzus hiányában az előterjesztésben tett javaslatokat visszavonta, és kezdeményezte egy tripartit bizottság létrehozását, melynek feladata:

  • tekintse át az eddigi adatgyűjtés tapasztalatait, és tegyen javaslatot a 2001. évi felmérés adatlapjának korrekciójára,
  • tekintse át azokat a lehetőségeket, amelyekkel ösztönözhető a kollektív szerződések számának, rendszerének kiterjesztése, megerősítése.

A javaslatot a szociális partnerek elfogadták.

(Az Országos Munkaügyi Tanács 2000. július 6-ai üléséről szóló OMT tájékoztató)

Építkezések

2000. augusztus 17-étől kötelező az építési napló vezetése minden építési engedélyhez kötött, továbbá a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó egyéb kivitelezési munkáknál. Az erről szóló rendelet meghatározza – többek között – az építési munkahely, az építési napló, az építési szakmunka, az építési-szerelési munka fogalmát, tartalmazza a kiviteli tervet, a kivitelezésre, a kivitelezőre és a felelős műszaki vezetőre vonatkozó szabályokat.

Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezéséig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket.

Építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munka csak a külön jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű műszaki megvalósítási tervdokumentáció (kiviteli terv) alapján végezhető. A kiviteli terv tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól. Ennek betartásáért a kiviteli tervek készítője felel. Fontos szabály, hogy felelős műszaki vezető csak az lehet, akit a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvettek.

Az építési naplót az építőipari munkaterület kivitelezési tevékenységre történő átadásának napján kell megnyitni. A nyilvántartási részt ekkor kell kitölteni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell pótolni. A napló vezetéséért a felelős műszaki vezető felel.

A naplórész "napi jelentés" rovatának adatait akkor is mindennap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.

[51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet]

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem