Fogyatékossági támogatás

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A fogyatékos emberek - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.

 

A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. A támogatásra vonatkozó szabályokat az 1998. évi XXVI. törvény, valamint a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.

Támogatásra jogosultak

Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos, Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert olyan személy jogosult, akinek

  • segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
  • értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizenegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
  • a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos),
  • az előzőekben meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
  • hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és egyéb fogyatékossága is van,

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes, vagy mások állandó segítségére szorul. A fogyatékossági támogatás megállapítása szempontjából a súlyos fogyatékosság akkor minősül tartósnak, ha annak időtartama előreláthatólag három évig fennáll.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság legkorábbi kezdő időpontja 2001. július 1-je.

Lemondás az egyéb ellátásokról

Nem jogosult a támogatásra az a súlyosan fogyatékos személy, aki a vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül. A magasabb összegű családi pótlékban vagy vakok személyi járadékában (úgynevezett egyéb ellátások) részesülő személy csak akkor szerezhet jogosultságot a fogyatékossági támogatásra, ha az egyéb ellátásáról lemond. A MEP a lemondást tartalmazó nyilatkozatot a fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén megküldi az egyéb ellátást folyósító szervnek azzal, hogy az ellátás folyósítását haladéktalanul szüntesse meg, és a megszüntetés napjáról tájékoztassa a MEP-et. Ilyen esetben a MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultságot az egyéb ellátás folyósításának megszüntetését követő hónap első napjától állapítja meg. Az egyéb ellátás folyósítása - a lemondás következtében - legkorábban 2001. június 30-ával szüntethető meg.

Látási fogyatékosok

Látási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek látóélessége megfelelő korrekcióval

  • mindkét szemén 5/70,
  • az egyik szemén 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat,
  • az egyik szemén 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik. Rövidlátás esetén - a fenti látásélesség értékeitől függetlenül - csak az jogosult a fogyatékossági támogatásra, akinek közeli látásélessége Csapody V., vagy annál rosszabb. Látási fogyatékos az is, akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb. A szürkehályog műtéttel való gyógyíthatósága kérdésében a megyei, fővárosi vezető szemész szakorvos állásfoglalása az irányadó. Fogyatékossági támogatásra az a személy jogosult, akinek műtéti gyógyítását a szakorvos nem tartja indokoltnak, mivel a műtéti beavatkozástól állapotjavulás nem várható.

Hallási fogyatékosok

Hallási fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, akinek hallásküszöbértéke a beszédfrekvenciákon kilencven dB felett van, és ennek következtében a hangzó beszéd elsajátítására és megértésére még segédeszközzel sem képes. Ez utóbbi feltétel a szóbeli kifejezőkészség elsajátítása terén megnyilvánuló olyan súlyos és végleges zavart jelent, amely a kommunikációt lehetetlenné teszi, s a kifejezésmód zavaraiban vagy a beszéd akusztikus megnyilvánulásának hiányában mutatkozik meg.

Értelmi fogyatékosok

Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kismértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne. Az ilyen személy IQ-pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.

Értelmi fogyatékos az is, aki a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott. Az ilyen ember IQ-pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van, és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.

Értelmi fogyatékosnak kell tekinteni továbbá azt a személyt, aki IQ-értékétől függetlenül a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómiatesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető, s BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9.

Mozgásszervi fogyatékosok

Mozgásszervi fogyatékosnak kell tekinteni azt a személyt, akinek a mozgásrendszer károsodása vagy funkciózavara miatt a helyváltoztatása az alább felsorolt segédeszközök állandó és szükségszerű használatát igényli:

  • végtagprotézisek (alsóvégtag-protézisek egy végtagra - lábszárcsonkra, combcsonkra, csípőízületi csonkra, alsó végtag fejlődési rendellenességeire -, felsővégtag-protézisek mindkét végtagra - alkarcsonkra, felkarcsonkra, vállcsonkra);
  • végtagortézisek (alsóvégtag-ortézisek mindkét végtagra - alsó végtag izomzatának bénulása esetén dinamikus rögzítéssel ortézisek, járógépek -, felsővégtag-ortézisek mindkét végtagra - felső végtag izomzatának bénulása esetén egy alsó- és egy felsővégtagortézis);
  • személyes mozgás nem testen viselt segédeszközei (egy karral működtetett járóeszközök - hónalj- és könyökmankók, abban az esetben, ha az igénylő protézis vagy ortézis állandó használatára az állapotából következően nem képes -, kerekesszékek, ideértve az olyan helyváltoztatást szolgáló eszközt is, amely valamilyen életfunkciót fenntartó készülékhez kötött - kézi meghajtású, illetve elektromos kerekesszék).

Halmozottan fogyatékos állapot

Halmozottan fogyatékos állapot minősítéséhez az adott fogyatékossági típusra vonatkozó orvos-szakmai mutatókat kell értelemszerűen alkalmazni.

Önálló életvitelre való képtelenség

Nem képes önálló életvitelre az a személy, aki

  • a mindennapi életviteléhez, társadalmi életben való részvételéhez szükséges tevékenységeket testi, illetőleg érzékszervi fogyatékossága vagy az azzal összefüggő kommunikációs képtelenség miatt még a szükség szerinti segédeszköz igénybevételével sem képes más személy közreműködése nélkül elvégezni, vagy
  • a mindennapi életvitelében értelmi fogyatékossága miatt állandó felügyeletet, irányítást igényel, mivel térben és időben tájékozódni nem tud, a lakásban nem képes egyedül élni anélkül, hogy ez önmagára vagy másokra nézve veszélyt ne jelentene, továbbá a pénz értékét nem ismeri, s így a mindennapi élet szintjén önálló gazdálkodásra képtelen.

A támogatás mértéke

A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 százaléka (látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékosok). (80 százalékos támogatás jár a halmozottan fogyatékos személynek, valamint annak, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, és egyéb fogyatékossága is van. Ugyancsak 80 százalékos támogatást kap az értelmi, mozgásszervi fogyatékos, ha az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik. Az önkiszolgálási képessége annak a személynek hiányzik, aki mások személyes segítsége nélkül nem képes étkezni, vagy tisztálkodni, vagy öltözködni, vagy az illemhelyet használni, vagy a lakáson belül - a szükség szerinti segédeszköz igénybevétele mellett sem - közlekedni.

Támogatási igény

A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (MEP) hatáskörébe tartozik.

A fogyatékossági támogatásra való igény legkorábban abban a hónapban nyújtható be, amikor az igénylő a tizennyolcadik életévét betölti. A fogyatékossági támogatás iránti igényt az "Igénybejelentés fogyatékossági támogatásra" című nyomtatványon kell előterjeszteni az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárnál. A nyomtatvány térítésmentes. A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

Orvosi beutaló

A támogatás iránti igényhez mellékelni kell az igénylő háziorvosa, bentlakásos szociális intézményben élő igénylő esetén az intézmény orvosa (háziorvos) által kiállított orvosi beutalót, valamint a fogyatékosságot igazoló orvosi dokumentációt. Az orvosi beutalóban a háziorvos nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alkalmas-e a súlyosan fogyatékos állapot minősítésére, s véleményt ad az igénylő önálló életvitelre való képességének és önkiszolgálási képességének minősítéséhez. A háziorvos nyilatkozik továbbá arról, hogy amennyiben szükség van arra, hogy az igénylőt szakértői bizottság személyes vizsgálatnak vesse alá, úgy a vizsgálatot az igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (OOSZI) telephelyén indokolt-e elvégezni.

Amennyiben az igénylő nem rendelkezik a minősítéséhez szükséges iratokkal, a súlyos fogyatékosság minősítésének előkészítése érdekében a háziorvos gondoskodik a megfelelő szakvizsgálatok elvégeztetéséről.

Hiánypótlás

Amennyiben az igénylésre szolgáló nyomtatványt pontatlanul vagy hiányosan töltötték ki, vagy az orvosi dokumentáció nélkül nyújtották be, a MEP tizenöt napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel az igénylőt.

Minősítés

A MEP az igénybejelentés beérkezésétől számított három munkanapon belül megkeresi az OOSZI szakértői bizottságát, hogy végezze el a súlyos fogyatékosság minősítését. (A megkereséshez mellékelik az igénylő által becsatolt orvosi dokumentációt.) A MEP a megkeresésről egyidejűleg értesíti a fogyatékossági támogatást igénylőt, s felhívja, hogy működjön együtt a szakértői bizottsággal. Az értesítésben az igénylőt tájékoztatják az együttműködés hiányának jogkövetkezményeiről is. (A legalább három főből álló szakértői bizottság tagjai: az OOSZI főigazgatója által megbízott két szakorvos, valamint a fogyatékosság jellege szerinti más szakember.)

Vizsgálat

A szakértői bizottság a MEP-től érkezett dokumentáció alapján megvizsgálja, hogy az igénylő súlyos fogyatékosnak minősül-e. Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció nem alkalmas a minősítés elvégzésére, a szakértői bizottság a fogyatékosság jellegének megfelelő szakvizsgálatra utalja be az igénylőt, illetve vizsgálat céljából felhívhatja a szakértői bizottság előtti személyes megjelenésre is. Amennyiben az igénylő személyes vizsgálata szükséges, a szakértői bizottság - a háziorvos javaslatától függően - a vizsgálatot az ellátást igénylő lakóhelyén, tartózkodási helyén (bentlakásos szociális intézményben, élő igénylő esetén az intézményben) vagy az OOSZI telephelyén végzi el.

Szakvélemény

A szakértői bizottság a súlyos fogyatékosság minősítésének eredményéről szakvélemény megküldésével értesíti a MEP-et. A súlyosan fogyatékos állapot megállapításakor a szakértői bizottság a szakvéleményben nyilatkozik arról is, hogy szükséges-e az igénylő felülvizsgálata. Igenlő esetben a szakvéleményben meghatározzák a felülvizsgálat időpontját is.

Határozat

A fogyatékossági támogatással kapcsolatos érdemi határozatot az igény benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni.

A támogatás iránti igényt elbíráló határozattal egyidejűleg a szakértői bizottság szakvéleményét is kézbesítik az igénylő számára. A MEP határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) bírálja el.

Hatósági bizonyítvány

Ha a fogyatékossági támogatást igénylő utazási, illetve adókedvezményre jogosult, erre vonatkozóan a MEP a szakértői bizottság szakvéleménye alapján hatósági bizonyítványt ad ki. A hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell az érvényesség időtartamát is.

A támogatás folyósítása

A támogatás - az egyéb ellátásban részesülő személy kivételével - az igénybejelentés hónapjának első napjától illeti meg az igénylőt. A fogyatékossági támogatást a MEP havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig folyósítja. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének változásával a támogatás összegét külön határozattal módosítani nem kell.

Jogalap nélküli folyósítás

Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték. A határidő elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb mint három év telt el. Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egy összegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a MEP legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.

Felülvizsgálat

A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - ötévenként az OOSZI felülvizsgálja. Amennyiben a nyilvántartás adatai alapján a felülvizsgálat esedékessé válik, erről a MEP értesíti a jogosultat, egyben megkeresi a szakértői bizottságot a felülvizsgálat elvégzése végett. A felülvizsgálat esedékességéről szóló értesítésben a MEP - határidő megjelölésével - felhívja a jogosultat, hogy a felülvizsgálathoz szükséges orvosi dokumentációt küldje meg a MEP részére. A megküldött orvosi dokumentációt a MEP a felülvizsgálat elvégzésére irányuló megkeresés mellékleteként továbbítja a szakértői bizottságnak.

A felülvizsgálat a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó szabályok szerint történik. Ha a felülvizsgálat szerint a súlyosan fogyatékos állapot továbbra is változatlanul fennáll, a fogyatékossági támogatást tovább kell folyósítani.

A továbbfolyósításról nem hoznak külön határozatot, azonban a felülvizsgálat eredményéről a jogosultat értesíteni kell.

Állapotváltozás

A MEP az ellátás mértékének a jogosult állapotváltozásával összefüggő emeléséről, illetve csökkentéséről határozattal dönt. A határozattal egyidejűleg a felülvizsgálat eredményét tartalmazó szakvéleményt is kézbesítik a jogosult számára. Ha a szakértői bizottság a felülvizsgálat során a jogosult állapotában, illetve önkiszolgálási képességében a fogyatékossági támogatás mértékét befolyásoló rosszabbodást állapít meg, úgy a magasabb ellátási összeget annak a hónapnak az első napjától kell megállapítani és folyósítani, amelyben a felülvizsgálatra sor került.

Amennyiben a felülvizsgálat javulást állapít meg, úgy az alacsonyabb ellátási összeget az állapotjavulást megállapító szakvélemény kiállítását követő hónap első napjától kell megállapítani és folyósítani.

Felülvizsgálat kérelemre

A jogosult állapotrosszabbodásra hivatkozással - a szakvéleményben meghatározott felülvizsgálati időpont előtt - maga is kezdeményezheti felülvizsgálatát. Az eljárásra az új igény érvényesítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha a MEP a magasabb összegű ellátási igényt azért utasítja el, mert az igénylő állapotában a fogyatékossági támogatás mértékének megváltozását indokoló rosszabbodás nem következett be, az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül előterjesztett újabb kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha a fogyatékosság jellege szerinti orvosi igazolás megfelelően tanúsítja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben a magasabb összegű ellátás iránti igényt bizonyítás nélkül el kell utasítani.

Felülvizsgálat soron kívül

A MEP soron kívüli felülvizsgálatot kezdeményez, ha tudomására jut, hogy a fogyatékossági támogatásban részesülő személy a támogatást jogalap nélkül veszi igénybe. Az ilyen eljárásra a felülvizsgálat szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a MEP-et.

A támogatás megszüntetése

Ha a súlyosan fogyatékos állapot már nem áll fenn, a fogyatékossági támogatást a felülvizsgálatot követő hónap első napjától kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fogyatékossági támogatást abban az esetben is, ha a jogosult nem működik együtt a szakértői bizottsággal, illetve felülvizsgálata céljából nem jelenik meg a szakértői bizottság előtt. Ilyen esetben az ellátást a mulasztást követő hónap első napjától kell megszüntetni.

Lakhelyváltozás

A jogosult köteles bejelenteni az ellátást folyósító MEP-nek, ha megváltozott a lakóhelye. Ebben az esetben az ellátást folyósító MEP az ügyben keletkezett iratokat átteszi a jogosult új lakóhelye szerinti MEP-hez, s ezzel egyidejűleg megszünteti a támogatás folyósítását. A jogosult új lakóhelye szerint illetékes MEP a fogyatékossági támogatást az előző lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja. Ugyanez a szabály az irányadó abban az esetben is, ha a támogatást a jogosult tartózkodási helye szerint illetékes MEP állapította meg, de a jogosult kéri, hogy az ellátást a lakóhelye vagy az új tartózkodási helye szerinti MEP folyósítsa.

Külföldi tartózkodás

Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.

A jogosultnak a három hónapot meghaladó egybefüggő külföldi tartózkodását is be kell jelentenie a támogatást folyósító MEP-nek. Ilyenkor a fogyatékossági támogatás továbbfolyósítására csak a jogosult igénybejelentésére kerül sor. Ebben az esetben az ellátást annak a hónapnak az első napjától kell tovább folyósítani, amelyben a jogosult visszatér Magyarországra.

Nyilvántartás
A MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
  • a jogosult természetes személy azonosító adatait, állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását, belföldi lakó- és/vagy tartózkodási helyét, társadalombiztosítási azonosító jelét;
  • a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
  • a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
  • a felülvizsgálat időpontját.

A MEP a nyilvántartásból csak a törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat adatot. A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.

A MEP a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatja, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat. Az adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.