×

Foglalkoztatás részmunkaidőben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)

 

Magyarországon, bár egyes esetekben kívánatos lenne a részmunkaidő, az alkalmazottak többsége visszalépésként élné meg a négy- vagy hatórás foglalkoztatást. A kormányzat ösztönözné e lehetőség kiszélesítését elsősorban a gyermekes anyák részére, ám mindeddig nem születtek olyan intézkedések, amelyek akár a munkavállalókat, akár a munkaadókat a kormány által kívánatosnak tartott irányba terelnék.

 

A megyei munkaügyi központok tapasztalatai szerint egyes, főképp szolgáltatási területeken képzelhető el a részmunkaidős foglalkoztatás. Sem a szociális partnerek, sem a munkaügyi szakemberek nem látják gyorsan megoldhatónak e problémát. A részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztésére már az előző kormány idején is voltak próbálkozások, s e törekvések – mivel az új kabinet által meghirdetett családpolitikával, de az EU-csatlakozási szándékokkal is összhangban van – újra erőre kaptak. A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy míg az EU tagországaiban a foglalkoztatottak 16,5 százaléka részmunkaidős, addig nálunk ez az arány mindössze öt százalék. Szakemberek szerint az eddigi sikertelenség egyik oka a kétkeresős magyar családmodellben keresendő, illetve a hazai árakhoz és szolgáltatásokhoz viszonyított alacsony keresetekkel, a közteherviselés jelenlegi rendszerével, valamint az igen elterjedt fekete- és szürkefoglalkoztatással van összefüggésben.

A gátak magasak

Mint Tóth László, a Gazdasági Minisztérium (GM) foglalkoztatásstratégiai főosztályának vezetője elmondta, a jelenlegi helyzetben a legfőbb gát mind a munkaadók, mind a munkavállalók oldalán az érdekeltség hiánya. Emellett a munkaadóknál érzékelhető a kényelmi szempont is, ami a gyakorlatban a már bevált módszerek továbbvitelét jelenti. A munkavállalók esetében pedig a jövedelemkiesés miatt egyértelműen visszalépést jelentene a négy- vagy hatórás foglalkoztatás a házastársak egyikénél. A GM-ben úgy látják, esetleg a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő családoknál lehet igény e formára. A nehézségek ellenére a kormányzat arra törekszik, hogy bizonyos rétegeket bevonjon ebbe az atipikus foglalkoztatási formába.

Kismamák, pályakezdők

Így például – mint első számú cél – a kisgyermekeket nevelő szülők számára lehet ez jó lehetőség ahhoz, hogy összeegyeztessék a gyermeknevelést a munkavállalással. Segítség lehet a közvetlen családtagot ápoló számára, a még tanuló fiataloknak, illetve az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalóknak is.

Elképzelések szerint e forma lehetőséget nyújtana egyrészt a fiatal, pályakezdő munkanélkülieknek és a tartósan munka nélkül levő idősebbeknek is. Az SZCSM javaslata szerint a részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztését a Munka Törvénykönyvében, valamint a köztisztviselői és közalkalmazotti törvényekben kellene szabályozni. Ennek lényege az kellene hogy legyen – mondta Tóth László -, hogy a munkaadóknak írásban kelljen megindokolni, ha elutasítják a munkavállaló részmunkaidőre vonatkozó kérését.

Magas az egészségügyi hozzájárulás

A szociális partnerek szerint – mint Geiger Tiborné a munkaadók és Pék Zsolt a szakszervezetek részéről elmondta – a részmunkaidő elterjedésének egyik legfőbb akadálya a fix összegű egészségügyi hozzájárulás. Ez az idén 3900 forint, jövőre 4200 forintra emelkedik.

A minisztérium ezért azt javasolja, hogy a kisgyermekes szülők négy- vagy hatórás foglalkoztatása esetén a Munkaerő-piaci Alap vállalja át a munkáltatótól meghatározott időre a fix összegű egészségügyi hozzájárulás fizetését. Ez 20 ezer érintettel számolva az idén becslések szerint egymilliárd körüli összeget tenne ki. Ez a kedvezmény annak járna, aki legalább két kisgyermeket nevel, s a gyerek 3-6 éves kora között lehetne élni a lehetőséggel. A társadalombiztosítási rendszerben pedig olyan változást kellene végrehajtani, amely szerint a kisgyermekes szülők szolgálati ideje nem csökkenne. E javaslat azonban egyelőre az asztalfiókba került, konkrét lépések mindeddig nem történtek.

A fix összegű egészségügyi hozzájárulás kompenzálása segítene, de önmagában kevés a részmunkaidő elterjesztéséhez – véli Geiger Tiborné, az MGYOSZ szakértője. Emellett ugyanis a munkaadóknak dolgozóikkal kapcsolatban számos kiadásuk van. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás, a képzési, utazási költségek, amelyeket minden dolgozó után fizetni kell, függetlenül az illető munkaidejének a hosszától. Így a munkáltatóknak nem éri meg a részmunkaidő elterjesztése, bármennyire kívánatos cél is ez a kormány számára. Az iparban egyelőre teljesen irreális az elképzelés, ám a szolgáltatás, kereskedelem területén hétvégi vagy esti nyitva tartáskor, ha csekély mértékben is, de lehet mód.

A szakszervezetek számára – bár egységes álláspont még nincs e kérdésben – csak több feltétel teljesítése esetén képzelhető el e forma törvényi bevezetése. Ugyanis adott esetben a munkáltató a dolgozó rovására, akarata ellenére élhet a részmunkaidő adta lehetőséggel – vélekedik Pék Zsolt, az MSZOSZ foglalkoztatáspolitikai ügyvivője. Az egyik legfontosabb, hogy a részmunkaidős foglalkoztatásra csak akkor legyen lehetőség, ha azt a munkavállaló kéri, s legyen mód arra is, ha a dolgozó vissza kíván térni a teljes munkaidőre, akkor megtehesse. Nem lenne szerencsés, ha ez a munkáltató akaratából is megtörténhetne, azaz ha a főnök kényszeríthetné beosztottját a rövidebb idejű munkára, s így kevesebb bért kellene fizetni neki.

A szerződés tartama

Fontos az is, hogy a részmunkaidős dolgozónak is határozatlan idejű munkaszerződése legyen. Ha ugyanis ez átváltozik határozott idejűvé, a dolgozó azonnal kiszolgáltatottá válik. A szakszervezetek ragaszkodnak ahhoz is, hogy a részmunkaidő törvénybe foglalása ne pusztán kormányzati akarat legyen, hanem a jogi módosítást előzze meg komoly egyeztetés a szociális partnerekkel, mindenekelőtt a szakszervezetekkel. Az érdekvédők ugyanis szeretnék azt elérni, hogy a részmunkaidő bevezetéséért cserébe a kormány egy-két órával csökkentse a törvényes munkaidőt.

A megyékben is csak csekély lehetőséget látnak a munkaügyi központok vezetői a részmunkaidő bevezetésére. Mint Vladiszavlyev András, a Csongrád megyei munkaügyi központ igazgatója elmondta, megyéjükben csak elvétve van igény részmunkára. Kell még néhány év és tartós gazdasági fejlődés ahhoz, hogy a „másfél" keresős családmodell meghonosodjék Magyarországon. Bár az is kétségtelen, hogy jelenleg az embereknek kevés információjuk van e lehetőségről. Elképzelhető, hogy egy jó PR-munka felszínre hozná az esetleg lappangó igényeket.

Vas megyében, főként a kereskedelemben már eléggé elterjedt a részmunka – tájékoztatott Éder Géza, a megyei munkaügyi központ vezetője -, aki egyelőre arra nem lát esélyt, hogy ez az iparban is elterjedjen. Igaz, erre igény is csak elvétve akad.

Hasonlóan látja a helyeztet Kiss György igazgató Debrecenben. Tapasztalatai szerint a szezonális foglalkoztatásban, az őszi mezőgazdasági munkáknál ez elképzelhető. Bár jelenleg a részmunka nem gyakorlat, a cégek inkább a túlórázást alkalmazzák.

A multik élen járnak

A Magyarországon működő multinacionális cégeknél elterjedt, bevett gyakorlat a részmunkaidős foglalkoztatás. Így például a McDonald's magyarországi cégénél mintegy 3700-4000 dolgozót foglalkoztatnak, s a létszám mintegy 35 százaléka részmunkaidőben dolgozik. Jellemzően diákok vállalnak így munkát, vagy olyan fiatalok, akiknek a csökkentett munkaidő az első lépés a munkaerőpiacon. Nemzetközi tapasztalatok szerint a szolgáltatócégeknél ideális lenne 50 százalékra emelni a részmunkaidősök arányát, így nem kizárt, hogy az amerikai tulajdonú társaságnál e téren előrelépés lesz a következő években. Hasonlóan bevált a részmunkaidő a Tesco áruházláncnál is. Ott a dolgozók 15 százaléka dolgozik a törvényes munkaidőnél kevesebbet.

Általában az eladói, árufeltöltői, pénztárosi, számla-ellenőrzési és adatrögzítői munkakörökben keresnek részmunkaidősöket. Van olyan eset, amikor a dolgozó kéri ezt, ám nem ritka, hogy a Tesco kifejezetten négy vagy hat órára keres alkalmazottakat.

Akik választják

Magyarországon még a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére sem túlságosan magas, jóval elmarad a nyugat-európai átlagtól. Vidéken, kisebb településeken pedig még rosszabb a helyzet – vélekedik Oroszi István, a Tisza Bútor és Kereskedelmi Rt. humánpolitikai vezetője. Az emberek nemigen válogathatnak az elhelyezkedési lehetőségek között, így a munkaadóknak lehetőségük van arra, hogy alacsonyan tartsák a béreket. A tapasztalatok szerint elsősorban azok fogadják el a másfajta foglalkoztatási formát, akiknek – legálisan vagy feketén – más megélhetési forrásuk is van, illetve vidéken kertészkedéssel, földműveléssel is foglalkoznak. A cégnél egyébként részmunkaidőben csupán néhány takarítónőt alkalmaznak.

A Dunapacknál vannak olyan területek – üzemegészségügy, sportpálya, kézbesítés, telefonközpont -, ahol részmunkaidőben alkalmazunk munkatársakat – mondta a vállalat személyügyi vezetője, Frész József. Az ott dolgozók elfogadták a szerződésmódosítást. Tudomásul vették, hogy munkabérük némiképp csökkent, de így legalább megmaradt a munkahelyük. A szellemi dolgozóknál lehetőség van a rugalmas munkaidőre, ezt a kollektív szerződés is rögzíti. Vannak olyan munkakörök, ahol azt kell számon kérni, hogy a munkatársak az adott feladatot hogyan végzik el, s nem a jelenlét a döntő szempont.

Uniós tapasztalatok
Az EU tagországaiban 1997-ben az összes foglalkoztatott közül a részmunkaidősök aránya 16,5 százalék volt. A férfiak körében ez jóval csekélyebb, 6,1 százalékot, míg a nőknél 29,6 százalékot tett ki. (Magyarországon ez az arány a nyugdíjas foglalkoztatottakat is beleértve mindössze öt százalék.) Hollandiában – ahol az összes munkavállaló 37,4 százaléka részmunkaidős – ugyanekkor a női munkavállalók 54,6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, a férfiaknál 10,6 százalék volt ez az arány. Az OECD-országokban – a kormányok erőfeszítései nyomán – az aktív munkavállalók 10-30 százaléka, ezen belül az aktív nők 20-40 százaléka dolgozott a törvényesnél rövidebb időben.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem