×

A bedolgozói jogviszony sajátosságai

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 32. számában (2000. szeptember 15.)

 

A bedolgozók foglalkoztatására részben speciális munkajogi és adózási szabályok vonatkoznak. Cikkünkben ezeket foglaljuk össze.

 

A BEDOLGOZÓK FOGLALKOZTATÁSA

A bedolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) felhatalmazása alapján a 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet (R.) tartalmazza. Ennek alapján bedolgozói jogviszony létesíthető minden olyan önállóan végezhető munkára, amelyre a teljesítménykövetelmény munkanorma formájában, illetve más minőségi vagy mennyiségi mutatókkal határozható meg.

A bedolgozói jogviszony létrejötte

A jogviszony a foglalkoztató és a bedolgozó – írásba foglalt – megállapodásával, az általános szabályok szerint határozatlan időre jön létre. Amennyiben a felek a megállapodást határozott időre kötik, úgy a jogviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Amennyiben a megállapodásban a felek nem rendelkeznek a bedolgozói jogviszony időtartamáról, úgy azt határozatlan idejűnek kell tekinteni.

A megállapodás módosítása

A bedolgozói jogviszonyra irányuló megállapodást a szerződő felek kizárólag közös megegyezéssel módosíthatják, mégpedig a szerződés megkötésére vonatkozó szabályok alkalmazásával.

A jogviszony vége

A bedolgozói jogviszony bizonyos feltételek bekövetkezésével megszűnik, illetve azt a felek – írásbeli formában – megszüntethetik.

Megszűnés

A bedolgozói jogviszony megszűnik:

  • a bedolgozó halálával,
  • a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével, továbbá
  • határozott idejű jogviszony esetében a határozott idő lejártával.

Megszüntetés

A bedolgozói jogviszonyt a felek is megszüntethetik:

  • közös megegyezéssel,
  • rendes felmondással és
  • rendkívüli felmondással.

Közös megegyezés

A bedolgozói jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének nincs időkorlátja, azt ilyen módon a felek bármikor megszüntethetik.

Rendes felmondás

A határozatlan időre létrehozott jogviszonyt rendes felmondással lehet megszüntetni, ahol a felmondási idő 15 nap.

Rendkívüli felmondás

A rendkívüli felmondás joga mind a foglalkoztatót, mind pedig a bedolgozót megilleti. Ennek megfelelően a foglalkoztató a jogviszonyt akkor szüntetheti meg rendkívüli felmondással, ha a bedolgozó felróható jelentős késedelme miatt a munka elvégzése már nem áll érdekében, avagy a bedolgozó olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a bedolgozói jogviszony fenntartását. A bedolgozó pedig akkor jogosult a jogviszony rendkívüli felmondással való megszüntetésére, ha a foglalkoztató jelentős mértékű szerződésszegése a munka elvégzését vagy egyébként a bedolgozói jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

A felmondási jog gyakorlása tekintetében az R. mindkét fél vonatkozásában egységes határidőt jelöl meg. Eszerint a rendkívüli felmondási jog gyakorlására az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított hat hónapon belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig van lehetőség.

Igazolás

A bedolgozói jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató a bedolgozó részére igazolást ad. Az igazolás tartalmazza a bedolgozói jogviszonyban eltöltött időtartamot, valamint a bedolgozó díjazásából jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást és annak jogosultját.

A munkavégzés főbb szabályai

Nincs irányítás

Ellentétben az Mt. szerint létesített munkaviszonytól, a bedolgozó önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül végzi a tevékenységét. A munkavégzéshez igénybe veheti a vele közös háztartásban élő és az Mt. szerint munkaviszony létesítésére jogosult személyek segítségét. (Munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki betöltötte a 16. életévét – a törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is. Emellett a nyári szünetben való munkavégzésre az is munkaviszonyt létesíthet, aki a 15. életévét betöltötte és általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerű képzésben vesz részt azzal, hogy amennyiben a 16. életévét nem töltötte be, úgy a munkaviszony létesítéséhez szükséges a törvényes képviselőjének a hozzájárulása is.)

Az utasítás joga

A foglalkoztató utasítási joga a bedolgozóval szemben az általa alkalmazott technikára és a munkavégzés módjára terjed ki, ha a munkavégzésre irányadó szabályok e vonatkozásban nem állapítanak meg kötelező rendelkezéseket, és ha az utasítás a munka elvárt minősége szempontjából szükséges. Ki kell azonban emelni, hogy ezen túlmenően a foglalkoztató a munkavégzéssel kapcsolatban nem utasíthatja a bedolgozót.

A munkavégzés megtagadása

Az R. lehetőséget ad arra is, hogy egyes – konkrétan meghatározott – esetekben a bedolgozó megtagadja a foglalkoztató által adott anyaggal, eszközzel való, illetve utasítása szerinti munkavégzést. A bedolgozónak erre akkor van lehetősége, ha a munkavégzés az életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, illetve jogszabályba, avagy hatósági rendelkezésbe ütközne. A bedolgozó köteles megtagadni a munkavégzést, ha az más személy életét, testi épségét, egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

Munkavédelem

A munkavédelem vonatkozásában a foglalkoztató leglényegesebb kötelezettsége, hogy a bedolgozót a végzendő munkával kapcsolatban munkavédelmi oktatásban részesítse, és ellássa egyéni védőeszközökkel. Emellett – az általa adott anyag, termék, eszköz tekintetében – biztosítania kell, hogy az anyag, termék, eszköz megfeleljen a biztonságos munkavégzés követelményeinek. Ugyanakkor a foglalkoztató jogosult arra, hogy meghatározza a felsoroltak kezelésének, illetve tárolásának a szabályait. Ezen túlmenően azonban a biztonságos munkavégzés feltételeinek a megteremtése – a munkavégzés körülményeinek sajátos jellege miatt – a bedolgozó kötelezettsége.

Ellenőrzési jog

A foglalkoztatónak lehetősége – de nem kötelezettsége -, hogy a munkát, a felhasználandó anyagot, valamint a kezelési előírások és a munkavédelmi szabályok betartását időszakonként ellenőrizze. Az R. az ellenőrzés gyakoriságára nem tartalmaz rendelkezést.

Teljesítmény és díjazás

A munka elvégzéséért járó díjazást, valamint az ún. teljesítménykövetelményt a munka kiadásával egy időben kell meghatározni, emellett – írásban – kell rögzíteni a munka elvégzéséért járó ellenérték összegét, a teljesítménykövetelményt és a teljesítménydíjazás egyéb tényezőit is.

A teljesítménykövetelmény megállapítása vonatkozásában az R. tiltja, hogy a foglalkoztató a munkaviszonyban állók teljesítménykövetelményénél kedvezőtlenebb feltételeket határozzon meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a teljesítménykövetelményt úgy kell megállapítani, hogy az 100 százalékos mértékű teljesítmény mellett, a teljes munkaidőnek megfelelő munkavégzés esetén legalább a minimális munkabért, illetőleg rövidebb tartamú munkavégzésnél a díjazás legalább ennek időarányos részét elérje.

Arra az időre, amelyet a bedolgozó a munka átvételével, illetve átadásával tölt el, nem jár díjazás, azonban ha a bedolgozó emiatt a foglalkoztatónál két óránál hosszabb időt tölt, erre az időre legalább a mindenkori minimális órabér alapján számított díjazásra jogosult, kivéve ha a várakozás saját hibája miatt történt.

Biztosított bedolgozó

Biztosított bedolgozói jogviszonyról, illetve biztosított bedolgozóról abban az esetben beszélünk, ha a foglalkoztató és a bedolgozó megállapodást köt arra, hogy a foglalkoztató a bedolgozót meghatározott munkamennyiséggel ellátja, a bedolgozó pedig annak mértékében rendszeresen munkát végez. Az ilyen jogviszonyra az R. speciális rendelkezéseket tartalmaz, amelyek közelítenek az Mt. szabályaihoz, és a bedolgozónak bizonyos fokú védelmet biztosítanak mind a munkavégzés, mind pedig a jogviszony megszüntetése körében.

Munkamennyiség és díjazás

Az R. ennél a formánál meghatározza azt is, hogy az említett szerződést legalább olyan mennyiségű munkára kell megkötni, amelynek elvégzése esetén a bedolgozó havi díjazása eléri a legkisebb havi munkabér 30 százalékát. Lényeges, hogy amennyiben a foglalkoztató nem biztosítja a bedolgozó részére azt a munkamennyiséget, amelyet a felek a megállapodásban meghatároztak, az ott megjelölt, de legalább a kötelező munkabér 30 százalékát elérő díjazást akkor is meg kell fizetnie.

Felmondás

Biztosított bedolgozó esetében a rendes felmondási idő 30 nap.

A foglalkoztató rendes felmondással nem szüntetheti meg a biztosított bedolgozói jogviszonyt

  • a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napjától számított egy év, gümőkóros megbetegedés esetén két év, további üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság teljes ideje;
  • a terhesség és a szoptatás ideje (a szülést követő hatodik hónap végéig), valamint
  • a bedolgozó sor- vagy tartalékos katonai szolgálatának a behívóparancs, a polgári szolgálatának a teljesítésre vonatkozó felhívás kézbesítésétől számított időtartama alatt.

A foglalkoztató a biztosított bedolgozó jogviszonyát is megszüntetheti rendkívüli felmondással. Amennyiben a bedolgozó a felmondással szemben jogvitát kezdeményez, úgy az ügy jogerős elbírálásáig felfüggesztheti a bedolgozó szerződés szerinti munkamennyiséggel való ellátását.

Szabadság

A biztosított bedolgozót – ellentétben a bedolgozóval – szabadság illeti meg, amelynek időtartama négy naptári hét. A szabadság időtartamára a biztosított bedolgozónak díjazás jár, amelynek mértéke nem lehet kisebb a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékánál. Az R. szerint a szabadság kiadása, számítása, valamint pénzbeli megváltása tekintetében az Mt. szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A BEDOLGOZÓK SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁSA

A bedolgozói jogviszonyban alkalmazott magánszemély munkaviszonyban állónak minősül, a tevékenységéért kapott juttatás nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít. Az R. alapján a bedolgozó részére térítést kell megállapítani az általa viselt, a munkavégzés során ténylegesen felmerült – a rendelet mellékletében megállapított – rezsiköltségekre. Amennyiben a munka jellege nem teszi lehetővé a tényleges rezsiköltség megállapítását, a műszaki számítások alapján rezsiátalányt kell fizetnie.

A térítés megállapítása, rezsiköltségek

A bedolgozó és a foglalkoztató között megállapodásban kell rendezni a térítés megállapításának módját és mértékét, a foglalkoztatónál kialakított önköltség-számítási és árképzési szabályoknak megfelelően. A kötelezően megtérítendő rezsiköltség magában foglalja a magánszemély tulajdonában lévő munkaeszközök elhasználódási költségét, bérelt eszköz esetén a bérleti díjat, a használt gépek javításának, karbantartásának, működtetésének költségét, a munkahely vagy helyiségrész használati díját, megvilágításának költségét, a beszerzett segédanyagokra fordított igazolt kiadást, a termékek el- és visszaszállításának díját, valamint a munkaruha költségét, ha a munkavégzés a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár.

Látható tehát, hogy a bedolgozónak járó juttatás két részből tevődik össze: a munkabérből (munkadíjból), valamint a tevékenységgel összefüggő költségtérítésből. Az R. a munkáltató által adható költségtérítésről, annak számítási módjáról rendelkezik, a jövedelemadó-törvény azonban – részben ettől függetlenül – szabályozza az adózási kötelezettséget.

Bevétel

Mivel a bedolgozói jogviszonyból származó bevételre a jövedelemadó-törvénynek a nem önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért a kapott költségtérítést a munkaviszonyból származó bevétel részének kell tekinteni.

Költségelszámolás

A kapott költségtérítés azonban a bedolgozó olyan bevétele, amellyel szemben az adózó – a költségtérítés erejéig – elszámolhatja a felmerült és igazolt költségeit.

Tételes elszámolás

A tételes elszámolás keretében valamennyi olyan – számlával igazolt – költséget figyelembe lehet venni, amely a kapott költségtérítés kapcsán felmerült. A költségelszámolásnál ügyelni kell arra, hogy a bedolgozó értékcsökkenési leírást nem alkalmazhat – erre csak az egyéni vállalkozónak van lehetősége -, az elszámolt munkaruha összhangban legyen a jövedelemadó-törvény munkaruha-fogalmával, valamint arra az alapvető szabályra, hogy az R. által felsorolt valamennyi költségtételt csak hitelt érdemlő bizonylat birtokában lehet elszámolni.

Költségátalány

Ha a bedolgozó nem kívánja tételesen, számlák alapján elszámolni a költségeit, akkor legfeljebb az évi munkabér (munkadíj) 30 százalékának megfelelő összeget mindenféle igazolás nélkül levonhatja a kapott költségtérítésből. Az ilyen módon történő – egyszerűbb – költségelszámolás feltétele azonban, hogy a bedolgozó a tevékenység kapcsán más, jogszabályban meghatározott mértékű költséglevonást ne alkalmazzon. A törvényben meghatározott, 30 százalékos mértékű költséghányad ugyanis az összes, a bedolgozói tevékenység során felmerült költséget tartalmazza.

Kizárt a "vegyes" költségelszámolás

Fontos szabály, hogy a tételes költségelszámolás, illetve az igazolás nélküli költséghányad levonása nem egymást kiegészítő jellegű, hanem egy adóéven belül vagylagosan alkalmazható. Tehát nincs arra mód, hogy a 30 százalékos keret fölötti bevételszerzésre a bedolgozó az R. szerinti tételes költségelszámolást alkalmazza.

Adójóváírás, adóelőleg

Említettük, hogy a bedolgozói jogviszonyból származó jövedelem munkaviszonyból származónak számít, a bevételből a költségek levonása után fennmaradó összeg bérjövedelemnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a bedolgozót is megilleti az adójóváírás, így adókedvezményként érvényesíthető a bér 10 százaléka, maximum jogosultsági hónaponként 3000 forint.

Az adóelőleget a foglalkoztatónak a munkaviszonyból származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítania.

Bírósági gyakorlat
Ha a foglalkoztató (munkáltató) a szerződésben nem vállalta a bedolgozónak rendszeres munkával való ellátását, a bedolgozó az elmaradt munkabérre nem tarthat igényt (BH 1996. 564. számú jogeset).

A bedolgozóval a munka kiadásával egyidejűleg közölni kell a munka elvégzéséért járó díjazást. Azt, hogy a bedolgozónak kifizetett összeg magában foglalja a bedolgozó rezsiköltségét is, vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítania (BH 1988. 465. számú jogeset).

Bedolgozói jogviszonyt csak önállóan elvégezhető fizikai vagy nem fizikai munkára lehet létesíteni. Nem létesíthető bedolgozói jogviszony olyan munkára, amelyet a dolgozónak a munkáltató telephelyén, a munkáltató más dolgozóival együttműködve kell végeznie (BH 1986. 120. számú jogeset).

A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szempontjából bedolgozónak az olyan személy minősül, aki gazdálkodó szervezet (vállalkozás) részére bedolgozói jogviszony alapján nem a vállalkozás telephelyén, hanem – eltérő megállapodás hiányában – a saját lakásán végez termelő (fizikai) vagy olyan mechanikus jellegű szellemi munkát, amelynél a teljesítmény mérhető (BH 1979. 89. számú jogeset).

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem