×

Pénztári tagság

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 30. számában (2000. július 15.)

 

Cikkünkben a munkavállaló és a munkáltató szempontjából ismertetjük az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó rendelkezéseket és ezzel összefüggésben az idei fontosabb változásokat.

 

Jelenleg Magyarországon többféle pénztári forma működik, így az önsegélyező és egészségbiztosítási pénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak – egyszerűbben önkéntes nyugdíjpénztárak -, valamint a magánnyugdíjpénztárak. Megjegyezzük, hogy annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint a nyugdíjbiztosításra alakult pénztárak rendelkeznek jelentősebb tagsággal, 1999. augusztus 31-től a nem pályakezdő munkavállalóknak nincs lehetőségük magán-nyugdíjpénztári tagság létesítésére.

A pénztáraknál általában csak az alapszabályzatukban rögzített célok érdekében célszerű tagságot létesíteni. Ez a kedvezmények ellentételezéseként megjelenő, a tag számláján lévő összeg likviditását korlátozó rendelkezéseknek tudható be, amelyeket a pénztártörvények, illetve az adójogszabályok egységesen rögzítenek.

A pénztárak viszonylag egysíkú szolgáltatást nyújtanak, egy nyugdíjpénztár például a tag elhalálozása – és más „biztosítási események" – esetén semmivel sem fizethet ki többet annál az összegnél, ami a tag számláján az adott időpontig összegyűlt.

Nonprofit jelleg

A pénztárak nonprofit szervezetek, melyek a tagság tulajdonában állnak. A pénztárak azon a hozamon túl, amelyet a tagok számláján jóváírnak, semmilyen profitot nem könyvelhetnek el. Ezért a pénztárak hátterében álló, vagy működtetésükben érdekelt pénzintézetek némi „áttétellel" érvényesítik az elvárt profitjukat olyan formában, hogy vállalkozásként szolgáltatást nyújtanak a pénztárak részére, amelynek díjai már a profitot is biztosítják. Ilyen szolgáltatás lehet például a tagtoborzás, az adminisztráció üzemeltetése, a vagyonkezelés és az ehhez kapcsolódó befektetői, portfóliókezelői tevékenységek.

A kockázat csökkentése

A pénztárak gazdálkodása és befektetése teljes mértékben a pénztártagok kockázatára történik. Ezért rendkívül fontos stabil pénztárat választani. Ebből a szempontból elsősorban a pénzintézeti (bank, biztosító) háttérrel rendelkező pénztárakat javasoljuk.

A kockázatokat közvetve csökkenti a pénztárak feletti állami felügyelet. Közvetlen garancia azonban kizárólag a magánnyugdíjpénztárak esetében adott a Garanciaalapon keresztül, amelynek fizetőképességéért az állam korlátlan kezességet vállal.

Tb-vonatkozások

A tb-járulékból a bér 6 százalékának megfelelő rész 25 százaléka, azaz a bruttó bér 1,5 százaléka adócsökkentő tétel, függetlenül attól, hogy a járulék 6 százaléka magán-nyugdíjpénztári tagdíjként funkcionál-e, avagy továbbra is a társadalombiztosításhoz kerül.

A tagdíjak adókedvezménye

A pénztári tagdíjak után ez évtől egységesen 30 százalékos mértékű adókedvezményt lehet igénybe venni. A mértékből látható, hogy a nem nyugdíjcélú pénztárak kedvezménye kismértékben nőtt – 25 százalékról 30 százalékra -, az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj után és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés után igénybe vehető kedvezmény viszont jelentősen csökkent.

Kötelező munkáltatói hozzájárulás

A munkáltató főszabályként köteles valamennyi dolgozójának munkáltatói hozzájárulást felkínálni, arról a dolgozó jogszerűen csak írásbeli nyilatkozatban mondhat le. A kevesebb mint hat hónapja alkalmazásban állók tekintetében a munkáltatót ilyen kötelezettség nem terheli. A felajánlott hozzájárulás mértéke azonban a munkáltató által differenciálható. A hozzájárulásnak vagy minden dolgozó esetében azonos összegűnek kell lennie, vagy a munkabér azonos százaléka lehet. Tehát amennyire a munkabér differenciált, annyiban lehet eltérő az egyes munkavállalók esetében a hozzájárulás.

Ha valamely dolgozó nem igényli a hozzájárulást, arról célszerű írásbeli nyilatkozatot készíteni, és azt a munkavállaló személyi anyagában megőrizni, nehogy egy esetleges, későbbi munkajogi vitában a munkáltatót hátrány érje.

A tagdíjfizetési kötelezettséget a pénztárral kötött megállapodás szerint előre, vagy utólag, tehát tárgyhóban, vagy az azt követő hónapban, a hó 10. napjáig kell megfizetni. Amennyiben a munkáltató hozzájárulást fizet, és egyúttal a pénztártag dolgozó béréből a tagdíj további részét ő vonja le, valamint a hozzájárulással együtt átutalja, úgy a pénztártagot megillető adókedvezményt figyelembe lehet (egyes vélemények szerint, kell!) venni havonta, az adóelőleg levonásakor. A személyijövedelemadó-kedvezmény tehát akár havonta is érvényesíthető.

Önkéntes nyugdíjpénztár

Egyéni pénztártag lehet a magyar állampolgár, illetve a hazánkban letelepedett vagy a magyarországi munkavállalási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, amennyiben betöltötte a 16. életévét. Egy személy egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárnak is tagja lehet, azzal, hogy erre magánnyugdíjpénztárak esetében nincs lehetőség.

Munkáltatói tag lehet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a pénztárral kötött szerződés alapján egészben vagy részben átvállalja munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét. A munkáltató a hozzájárulást a pénztárral kötött szerződés alapján teljesíti. Amennyiben a munkáltatók által fizetett hozzájárulás a tagdíjbevétel 50 százalékát meghaladja, akkor a munkáltatók egy képviselőt delegálhatnak a pénztár ellenőrző bizottságába. A pénztárak egy része lehetővé teszi, hogy a nagyobb dolgozói létszám után hozzájárulást fizető munkáltatók pénztártagjai önálló tagozatként, némi autonómiát élvezzenek a pénztáron belül. Képviselőik esetenként tanácskozási joggal részt vehetnek az ellenőrző bizottság munkájában, illetve jelöltet állíthatnak a pénztár testületeinek, igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának választásakor.

A pénztártag tagsági jogviszonyának feltétele, hogy írásban jelezze a belépési szándékát. Erre a pénztárak formanyomtatványokat, úgynevezett belépési nyilatkozatokat rendszeresítettek. A pénztártagnak önmagára nézve kötelezőnek kell elismernie a pénztár alapszabályában rögzítetteket, illetve tagdíjat kell fizetnie.

Tagdíj

Az önkéntes nyugdíjpénztárak meghatároznak egy úgynevezett „egységes tagdíjat". Az „egységes tagdíj" az a minimális összegű tagdíj, amelyet a pénztártagoktól havi, illetve más rendszeresség szerint elvárnak. A ténylegesen fizetett tagdíj az egységestől felfelé eltérhet, továbbá nem szükséges állandó összegűnek lennie, ami annyit jelent, hogy egy éven belül többször is módosítható.

A tagdíjfizetési kötelezettséget a munkáltatói pénztártag hozzájárulási szerződés alapján részben vagy egészében átvállalhatja.

A tagdíjat a pénztárral kötött megállapodás szerint előre, vagy utólag, tehát tárgyhóban, vagy az azt követő hónapban, a hónap 10. napjáig kell megfizetni.

A pénztárak különböző összegű belépési díjat is felszámítanak, melyet esetenként külön kell befizetni, más esetben az első tagdíjból vonják azt le.

A tagdíjat a pénztárak három alap között osztják meg – az „alap" ez esetben elkülönülő elszámolást jelent a pénztár gazdálkodásán belül. Az egyik a likviditási alap, amely a pénztár napi fizetőképességét biztosítja. A likviditási alapba általában a tagdíj kevesebb mint 1 százalékát irányítják, és alapvetően a költségek és szolgáltatások finanszírozására használják fel az itt halmozódó összeget.

A következő a működési alap, amely kimondottan a pénztár szervezésével, működtetésével és napi üzemeltetésével kapcsolatos költségek fedezetére szolgál. Ezek a költségek a jutalék és bérköltségektől, a dologi kiadásokon át, a kötelező közlemények finanszírozásáig a napi működés valamennyi részét felölelik. A működési alapba manapság általában a tagdíjak 2-5 százaléka folyik be.

A pénztártag szempontjából a legfontosabb a fedezeti alap, amely a pénztár szolgáltatásainak a fedezetét biztosítja. Itt gyakorlatilag személyenként, azaz pénztártagonként elkülönített „számlán" tartják nyilván azt, hogy kinek-kinek mennyi pénze gyűlt össze a befizetett tagdíjakból, pontosabban a tagdíjak fedezeti alapba befolyó részéből és ennek hozamaiból. A fedezeti alapba általában a tagdíj 93-96 százaléka irányul. Ez a néhány százaléknyi különbség ugyan fontos, de nem feltétlenül döntő szempont a pénztár megválasztásánál.

Támogatás

A munkáltató nemcsak hozzájárulási, hanem támogatói szerződést is köthet. A megállapodás alapján a támogató a pénztár, illetve azon belül egy meghatározott tagsági kör – saját dolgozói – részére egyszeri vagy rendszeres adományt nyújt. Ez az adomány azonban nem helyettesíti a tagdíjat. A támogatás (adomány) közhasznú kötelezettségvállalásnak minősül. Így a pozitív adóalap adójának 20 százalékáig terjedő összegben költségként leírható. A hozzájárulás teljes egészében költség.

A tagdíjfizetés szüneteltetése

Az önkéntes nyugdíjpénztár tagja a tagdíjfizetést egy alkalommal, írásos bejelentése alapján, legfeljebb három hónapig szüneteltetheti. Ez azonban méltányolható esetekben, melyeket részben az Öpt., részben a pénztárak alapszabálya rögzít, megismételhető, illetve meghosszabbítható. Ha tehát a pénztártag munkanélkülivé válik, sorkatonai szolgálatát kell letöltenie, gyesen, gyeden van, vagy netalán tartósan beteg, nem szükséges tagdíjat fizetnie.

A szüneteltetés időtartama azonban nem számít bele a tagsági jogviszony időtartamába, így az úgynevezett várakozási időbe sem, ha csak az esedékes tagdíj utólagos befizetésével a pénztártag a kiesett időt „meg nem váltja". A szüneteltetés alatt a tagsági jogok csak korlátozottan gyakorolhatók.

Szükség esetén a munkáltatói hozzájárulás is szüneteltethető. Ez előfordulhat például a munkáltató gazdasági nehézségei miatt. Ilyen esetben az adott munkáltatóhoz tartozó pénztártagok kérhetik, hogy tagdíjfizetési kötelezettségüket ők is szüneteltethessék. Fontos lehet ez minden esetben, ha a tagdíj nagy részét a munkáltatói hozzájárulás fedezi, és a dolgozók által fizetett rész jelentősen elmarad az egységes minimális tagdíj összegétől. A szüneteltetést a munkáltató természetesen egységesen, minden alkalmazott tekintetében érvényesíti. Lehetőség van azonban arra, hogy a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetését egy-egy pénztártag kezdeményezze a saját tagdíja tekintetében. Ez a szüneteltetés a többi dolgozó részére fizetendő hozzájárulást nem érinti.

Függőszámla

A befizetett tagdíjak, a munkáltatói hozzájárulás, illetve a támogatás függőszámlára is kerülhetnek. Ez kellemetlen helyzet, minden esetben veszteséggel jár, mivel a függőszámlán lévő összeget a pénztár a vonatkozó törvényi előírások miatt nem fektetheti be.

Minden olyan összeg függőszámlára kerül, amely nem rendelhető egyértelműen valamely pénztártaghoz. Erre leginkább akkor van esély, ha a tagdíjakat, és alkalmasint a hozzájárulást a munkáltató utalja át a pénztár számlájára. Ha valamilyen okból az adatszolgáltatás és az utalt összeg nem feleltethető meg egymásnak, esetleg nem is érkezik adatszolgáltatás, a beérkezett összeget függőszámlán tartják.

Adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak akkor is van, ha netán az adott hónapban mindössze egyetlen dolgozó után utal át tagdíjat és hozzájárulást. Jeleznie kell, ha valamely pénztártag munkaviszonya megszűnik, és emiatt a továbbiakban nem teljesít tagdíjfizetést a részére. Szintén fontos jeleznie, ha az alkalmazottak közül valaki újonnan válik pénztártaggá, és megkezdi részére az átutalást.

Pénztárválasztás

Bár a magánszemélyek egyszerre több önkéntes pénztárnak is tagjai lehetnek, a munkáltatónak nem kötelessége az adott személyre vonatkozó hozzájárulást több pénztár között megosztani. Ilyen esetben meg kell állapodniuk, hogy a dolgozó melyik pénztárnál kéri érvényesíteni a hozzájárulást. A pénztárválasztás a dolgozó joga, hiszen az egyéni számlára kerülő összeg, ha alacsony likviditású is, de az ő tulajdona, befektetése az ő kockázatára történik. Ezért a munkáltató nem kötheti ki, hogy melyik pénztárhoz hajlandó teljesíteni a vállalt kötelezettségeit.

A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik a pénztártag kilépésével, halálával, más pénztárba történő átlépésével, a tagdíjfizetés elmulasztásával, a pénztár jogutód nélküli megszűnésével, azaz csődjével, továbbá a nyugdíjjogosultság elérésékor a nyugdíjpénztári szolgáltatások teljesítésével, valamint ha a tag úgy tartozik háromhavi tagdíjjal a pénztárnak, hogy nem nyújtott be kérelmet a fizetés szüneteltetése iránt.

A fentiekben ismertetett megszűnési formák közül a kilépésre csak a kötelező várakozási idő, azaz tíz év letelte után van lehetőség. Ebben az esetben az egyéni számlán lévő tőke egy összegben vehető fel, és a mindenkor aktuális jogszabályok szerint jövedelemadó-köteles. Ezek a szabályok nem vonatkoznak arra az esetre, ha valaki a korábban választott pénztárból más pénztárba lép át.

Ahhoz, hogy a nyugdíjjogosult pénztártag adó- és illetékmentesen jusson a pénztárban felhalmozott tőkéjéhez, a szolgáltatás igénybevételekor legalább hároméves pénztártagság szükséges.

Öröklés, kedvezményezettség

Amennyiben a pénztártag a felhalmozási időszakban elhalálozik, úgy az általa megjelölt kedvezményezettek, kedvezményezett jelölés hiányában a törvényes örökösök jutnak az egyéni számlán felhalmozott tőkéhez. Azt akár egy összegben felvehetik, illetve ha szintén rendelkeznek önkéntes nyugdíjpénztári számlával, oda átutalhatják abban az esetben is, ha más pénztárnál van a számlájuk.

Amennyiben a pénztártag már nyugdíjjogosulttá vált, és az egyéni számláján felhalmozódott tőkét egy összegben felvette, a pénztárral szemben további követeléssel nem lehet élni. Ugyanez a helyzet akkor is, ha a pénztártag egyszerű, egy személyre szóló életjáradékot vásárolt a tőkéjéből, garanciaidő nélküli változatban. Garanciaidős változat esetén, amennyiben a garanciatartamra eső szolgáltatásra még igényt lehet formálni, úgy a kedvezményezett, illetve az örökösök jogosultak erre.

A pénztártag halála miatt a kedvezményezettre vagy az örökösre szállt összeget 11-21 százalékos illeték terheli. Ezért esetenként célszerű lehet üzleti biztosítótól megvásárolni a járadékszolgáltatást, amelyre a pénztárak jelentős része nyújt is megoldást; a biztosító szolgáltatása ugyanis illetékmentes.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem