×

Béralakulás az év elején

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 29. számában (2000. június 15.)

 

A vállalatok béremelési gyakorlata igen eltérő. Amiben a többség egyezik: év elején bért emel dolgozóinak. A mértékek sokszínűségére jellemző, hogy az átlagos béremelések többszöröse is előfordul, míg számos cég – gazdasági helyzete okán – nem képes magasabban díjazni munkatársait. A jövőt tekintve mind a munkaadók, mind a szakszervezetek egyelőre tanácstalanok: miként vegyék majd figyelembe az átlagos emelések számításakor a minimálbér kötelező emelését?

 

Megalapozott béremelési ajánlások

– Hosszabb távon az infláció, a termelékenység és a termelés bővülése határozzák meg a keresetkiáramlást, ha korábban voltak is tényezők, amelyek eltérítették ettől az iránytól a folyamatokat – állítja Pirisi Károly, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Ez látszik érvényesülni az év első két hónapjának adatai szerint is, bár ezekből még nem lehet az egész évre vonatkozó következtetéseket levonni. A tendenciát azonban jól érzékeltetik az elmúlt néhány év számai, főként ami a versenyszférát, a magángazdaságot illeti. A közszféra keresetalakulása ugyanis nem lehet meghatározó e kérdésben, hiszen ott a fizetéseket törvénnyel állapítják meg – igaz, az antiinflációs politika jegyében a kormányzat törekszik arra, hogy a béremelések ezeken a területeken is alkalmazkodjanak a makrogazdasági mutatókhoz, s növekedésüket a GDP várható növekedése alapján kalkulálja.

A versenyképesség és a termelés növekedésének meghatározó szerepét a versenyszférában Pirisi Károly szerint jól tükrözi, hogy a százszázalékos külföldi tulajdonban lévő cégeknél – amelyek az összes bérkifizetés 14 százalékát adták 1998-ban – az átlagkereset a nemzetgazdasági átlag 125 százaléka volt. Ez a különbség nem véletlen, hiszen köztudott, hogy e cégek rendelkeznek megfelelő exportpiacokkal, árbevételük megalapozott, s ez vezérli körükben a bérkiáramlást. Az 1999-es adatok is e tendencia erősödését mutatják, hiszen a külföldi tulajdonban lévő cégek aránya a bruttó bérfizetésből 17 százalékra nőtt, miközben az általuk fizetett keresetek átlagos értéke 126,9 százalékra emelkedett.A többségi külföldi tulajdonú cégek esetében ez a bérelőny 115,8 százalékról 117-re emelkedett 1998-ról 1999-re. Eközben a magyar tulajdonban lévő vállalatoknál a százszázalékos átlagbérnek csak a 89,3, illetve tavaly annak 88,6 százalékát tudták teljesíteni. A Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese szerint ez az elmaradás abból következik, hogy a magyar tulajdon olyan iparágakban képvisel nagyobb súlyt, ahol a gépesítés relatív lehetőségei alacsonyak (szolgáltatások), illetve privatizációs extraköltség jelentkezik, aminek nincs meg a megfelelő tőkefedezete.Pirisi Károly – aki szakértőként részese a szociális partnerek érdekegyeztetésének – fontosnak tartja az éves béremelési ajánlásokat. Szerinte ugyanis a magyar gazdaság jelenlegi helyzetében, amikor a bérmegállapodások rendszere nem túl kiterjedt a gazdaságban, ez az emelési mérték irányadó szerepet játszik, fontos orientációs pont a cégeknek. Ezen belül jelentős a szerepe a kormányzati előrejelzéseknek, illetve azok pontosságának.Akár követhető példa is lehetne Magyarország számára az évek óta sikeres belga bérmegállapodási rendszer, ahol a követendő keresetemelési mértéket a munkaadók, a munkavállalók és a kormányzat képviselői az ország legfontosabb exportpiacainak versenyképességi mutatóit figyelembe véve szabják meg. Azt tekintik alapnak, hogy miként alakultak a bérek, a termelékenység és a gazdasági növekedés Németországban és Hollandiában. A megállapodásokat két évre kötik, és azoktól 1 százalékkal lehet eltérni anélkül, hogy adó-, illetve egyéb szankciókkal járna az emelés. E példa már csak azért is jól alkalmazható lenne, mert Belgium a magyarországihoz hasonló nyitott gazdasággal rendelkezik, és az állam eladósodottsága miatt folyamatosan 4-5 százalékos elsődleges költségvetési egyenleget kell biztosítania, ami ugyancsak megfelel a magyarországi helyzetnek.

Tíz százalék felett

Az év első hónapjaiban az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva országos szinten az átlagkereset-növekedés nagymértékű, 3 százalékos elmaradása volt megfigyelhető. Ez azonban a költségvetési intézményrendszerben elmaradt bérfejlesztésekkel magyarázható, hiszen a vállalkozási szektorban az első kéthavi keresetindex 2 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál – mondta Őri János, a Gazdasági Minisztérium bérpolitikai főosztály osztályvezetője.

A múlt évi I-II. havi 14,3 százalékkal szemben most 16,2 százalékos a növekedés. Több hónap elteltével, valószínűsíthetően gyorsulással már nem kell számolni, azonban az éves index leszorítása a 10 százalék körüli mértékre meglehetősen kétségesnek mutatkozik a szakember szerint.A keresetek ilyen mértékű növekedése annak következménye, hogy a gazdaság dinamikusan bővül, ezen belül a feldolgozóipar "szárnyalása" viszonylag mérsékelt létszámgyarapodás mellett zajlik. Az egy dolgozóra vetített termelési mutatók javulása nyilvánvalóan nem hagyhatja érintetlenül a kifizetett béreket. Egyrészt az egyéni teljesítmények javulása, bizonyos bérezési formákban automatikusan emeli a kereseteket. Másrészt a bővülő termelés és értékesítés a vállalati jövedelmet is növeli, ebből pedig többet lehet béremelésre fordítani.Az év elején közölt adatok szerint a viszonylag magas bérindexek ellenére az egységnyi termelésre jutó bérmutatók a feldolgozóiparban, de az ipar egészében is csökkenést (azaz javulást) mutatnak. Ez a hazai termelés versenyképessége szempontjából igen kedvező fejlemény.Őri János ugyanakkor megjegyezte, hogy a gazdaságnak olyan szektoraiban is jelentős, sőt az átlagot meghaladó keresetnövekedés történt az év elején, ahol a teljesítmények változása egzakt módon nem követhető nyomon. Így például a pénzügyi szférában és a gazdasági szolgáltatások területén 20 százalék, illetve azt meghaladó a nominális bérnövekedés.A szakember elmondta, hogy a reálkereset 1997-től folyamatosan olyan módon emelkedik, hogy közben a keresetek nominális növekedése évről évre mérséklődik. Ez csak úgy valósulhat meg, illetve tartható fenn, ha az infláció üteme csökken.Érdekes, hogy a versenyszférában az elmúlt három évben a bruttó átlagkereset dinamikájának mérséklődése különösen kiegyenlített mértékű volt, eltérően a költségvetési intézményi szektortól, amelyre inkább a hullámzó "teljesítmény" megjelölés igaz. Az utóbbi években kialakult tendencia feltehetően az idén is folytatódik, tehát a növekedési ütemek további mérséklődésére számíthatunk. Az éves szinten várható mértékek azonban ma még kellő biztonsággal nem jelezhetők előre.A gazdaság versenyszektora, ezen belül a magántulajdonú vállalkozások bérpolitikája, ma már öntörvényűnek nevezhető. Ugyanis az adott gazdasági lehetőségek, a munkaerő-piaci helyzet, valamint a szakszervezetekkel történő megállapodások határozzák meg a béreket. A bővülő termeléshez szükséges megfelelő képzettségű és számú munkaerő megszerzése – különösen az ország egyes térségeiben – ma már nem is egyszerű feladat, s ez a keresetek növekedése irányába hat – hangsúlyozta Őri János.Hiányzó hatásvizsgálat

Még az idei béremelések összegzése sem teljes, a bérek jövő évi tervezéséhez szükséges keretek kialakításáról pedig végképp semmit sem lehet tudni, hiszen mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldal tárgyalási pozícióit az határozza majd meg, valóban 40 ezer forintra emelkedik-e a minimálbér. Ungvárszki Ágnes, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közgazdasági igazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a legkisebb bér ilyen drasztikus emelése nemcsak azokra a cégekre hat, amelyek ténylegesen minimálbéren foglalkoztatnak, hanem azok jövőjét is befolyásolja, akiket elvileg nem érint ez a fizetési kategória. Számos olyan társaság van ugyanis, ahol a felsőbb fizetési kategóriákat a minimálbér százalékában határozzák meg, így bérköltségeiket automatikusan növeli a változtatás. A minimálbér drasztikus növelése áttételesen ott is problémákat okoz, ahol ilyen egyenes összefüggés nincs, de elviselhetetlen bérfeszültséget indukál. A leginkább érintett kis- és középvállalkozói körben a kormányzati intézkedés elbocsátásokhoz vagy a feketefoglalkoztatás térhódításához vezethet.

Az igazgató úgy véli, hogy a hirtelen nagymértékű kiigazítás a munkavállalóknak sem érdekük, mert számukra előnytelen munkaadói reakciókat válthat ki.Az emelést ugyan a kormányzat szorgalmazza, ám az MGYOSZ közgazdasági igazgatója szerint az olyan jelentős költségvetési többletkiadásokkal jár majd, hogy a látszólag népszerű intézkedés végül akár a szándékokkal ellentétes hatást is kifejthet. Emlékeztetett egyebek között arra, hogy számos szociális juttatás összege függ a minimálbértől. – Ott, ahol a kormány lépni akar, inkább más módon, például az adómentesség kiterjesztésével, a járulékrendszer módosításával kellene ezt megtenni – szögezte le az igazgató. Példaként hozta fel, hogy számos nyugat-európai országban a minimálbér és az ahhoz közeli jövedelmek esetében más, csökkentett járulékkulcsokat alkalmaznak. Álláspontja szerint aktuális lenne az egészségügyi hozzájárulás eltörlése is, hiszen az bizonyos méretkategóriában és ágazatokban a minimálbér emelésével egy időben elviselhetetlen terheket okoz majd.A tervezett intézkedés tovább rontja az élőmunka-igényes, ám az alacsony bérek révén eddig versenyképes ágazatok piaci pozícióit. Nézete szerint az Európai Unió bérarányaihoz csak fokozatosan szabad közelíteni.A bérek idei alakulására vonatkozóan az igazgató elmondta, hogy a GKI-val közös tavaszi felmérésük szerint az MGYOSZ vállalatai az év során 9-10 százalékos bérnövekedésre és 8-9 százalékos inflációra számítanak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a béremelkedést a cégek 2-3 százalékponttal alábecsülik.A felmérés tanúsága szerint ugyanakkor a jövedelmezőség tekintetében a vállalatok nem túlságosan bizakodóak: az exportárakban nem számítanak emelkedésre, költségeiket illetően viszont igen.

Az adó- és a bérrendszer vizsgálata

Az MSZOSZ az idén 10-11 százalékos keresetnövekedésre számít, ami azt jelenti, hogy a reálbér emelkedése nem lesz akkora, mint amit a konföderáció el akart érni – mondta Hódi Zoltán, a szövetség ügyvivője. Rámutatott, hogy a béreket illetően már évek óta igen nagy szóródás tapasztalható, s a kereseti különbségek az eltérő ütem miatt tovább növekednek. Rendre a pénzintézeti szférában a legnagyobb a változás, de a jól prosperáló vegyipar, járműipar, gépipar szintén kiemelkedő jövedelem-emelkedést mutat. A feldolgozóipar ezen ágaiban a termelékenységi mutatókkal együtt a bérek is jobbak lettek.

A szakszervezeti vezető elmondta azt is, hogy nemcsak az ágazatok, de a fizikai és a szellemi állománycsoportok között is tágul a szakadék. A bérnövekedés rendre azokon a területeken kisebb, ahol amúgy is elmaradás tapasztalható. Hódi Zoltán szerint az EU-csatlakozásig mindenképpen változtatni kell ezen a helyzeten.Ebben az évben az MSZOSZ nemrégiben készült elemzése szerint átlagosan 1-1,5 százalékos reálbér-növekedés valószínűsíthető, szemben a szakszervezetek által célul kitűzött 3,5 százalékkal. Arra a kérdésre, hogy a félévi inflációs adatok ismeretében a versenyszférában mód lesz-e korrekcióra, Hódi Zoltán elmondta: újabb bértárgyalásokra nem lehet számítani, hiszen azok – a hosszadalmas procedúra miatt – nem férnének bele az évbe. Ágazati, vállalati szinten azonban áttekintik a bérek alakulását, egyes helyeken félévkor, másutt pedig negyedévente, megállapodástól függően.A jövő évre, illetve a minimálbér emelésére vonatkozóan az MSZOSZ ügyvivője kifejtette: a szakszervezeti szövetség természetesen érdekelt a minimálbér lényeges emelésében, ám egyelőre hiányoznak azok a hatástanulmányok, amelyekből kiderül: mivel járna a kabinet által jelzett nagymértékű változtatás. Éppen ezért szorgalmazzák, hogy a kormány mielőbb tegyen le az asztalra egy ilyen hatásvizsgálatot.Hódi Zoltán elmondta: nem mindegy, mit történik jövőre az adó- és járulékrendszerben, hiszen a közterhek csökkentése nélkül egyes ágazatok bizonyosan nem tudják majd kigazdálkodni a magasabb minimálbért. Nézete szerint a járulékterheket legalább 3-5 százalékponttal kellene csökkenteni, s mérsékelni szükséges a szolidaritási járulékot is.A minimálbér emeléséről tehát csak az adórendszerre vonatkozó elképzelésekkel együtt érdemes tárgyalni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem