A magyar gazdaság- és vállalkozásfejlesztés gyakorlatában meghatározó szerepet játszanak az állami forrásokat csoportosító célelőirányzatok, illetve az ezek felosztását szolgáló pályázati rendszerek. A munkaadói szervezetek – attól függően, hogy a cégek mely körét képviselik – eltérő véleményeket fogalmaznak meg a pályáztatás gyakorlatáról, két dologban azonban egyetértenek: a pénz az idén is kevés, de a felhasználást illetően kedvező folyamatok indultak el.
Középpontban a kisvállalkozások
Nagy Róza, a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára jelentős fejleménynek tartja, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlesztésük támogatásáról szóló törvény ez év január elsejei hatálybalépésével lehetővé vált az e réteg speciális igényeit figyelembe vevő program kidolgozása.
A jogszabály a Gazdasági Minisztérium költségvetési fejezetében új elemként hozta létre a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC), amelynek felhasználását, kezelését, ellenőrzését minisztériumi rendelet szabályozza.
A KKC-ből első ízben 2000-ben valósul meg támogatás. A minisztérium a kis- és középvállalkozások (kkv-k) speciális igényeinek, problémáinak figyelembevételével, az eddigi támogatási tapasztalatok felhasználásával egységes szemléletű támogatási programokat dolgozott ki. A költségvetési törvény erre az évre 5,23 milliárd forintot biztosít a KKC-nek, amihez 1,81 milliárd forint PHARE-forrás társul.
Nagy Róza kiemelte, hogy a tárca – összhangban a kkv-törvény rendelkezéseivel – a kis- és középvállalkozói kör eddiginél hatékonyabb támogatását tűzte ki célul, az idén induló programok kialakítása során ez a szemléletváltás érvényesült. A programok prioritásokat meghatározva koncentrálják az erőforrások felhasználását. Ilyen például az új típusú beszállítói pályázati támogatás, a hitellehetőségek bővítése, az exportösztönzés, a magas tudástartalmú termékek előállításának preferenciája.
Annak is meghatározó szerepe van a minisztérium illetékese szerint, hogy a célelőirányzat felosztása során meghatározó szerepet kapnak a vállalkozásfejlesztést segítő szervezeteken keresztül nyújtott, célzottan kis- és középvállalkozásokhoz jutó támogatások. A vállalkozások működési feltételeinek javítását célzó támogatásoknál, illetve a széles körű kereskedelmi banki szolgáltatást feltételező pénzügyi konstrukcióknál elsődlegességet kell biztosítani a pályázatoknak.
A források elosztásánál kiemelt szempont lesz a multiplikatív hatás vizsgálata is. A rendelkezésre álló források szűkössége miatt az idén megkülönböztetett figyelmet fordítanak a piaci intézményeken keresztül bevonható források mozgósítására – ígérte az államtitkár.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az integrált beszállítói program új típusú vertikális struktúra kialakítását, az integrátori programhoz kapcsolódó pénzügyi szolgáltatásokat tesz szükségessé.
A programok között szerepel a kisvállalati hitelprogram, amelynek része az átalakuló mikrohitel, az azt kiegészítő – maximum 10 millió forintos – kamattámogatásos kishitel, az ahhoz illeszthető garanciarendszer, a készfizető kezességvállalások garanciadíjaihoz biztosítandó 50 százalékos támogatás, valamint a garanciaszövetkezetek regionális hálózatának kiépítése is.
További segítséget jelent a kis- és középvállalkozásoknak a piaci pozíciót, versenyképességet javító program, amelybe beletartozik az exportfejlesztést segítő, a tudás- és technológiafejlesztő program, az új kamattámogatási pályázat, valamint az exkluzív turisztikai beruházásokat támogató program.
Nagy Róza elmondta azt is, hogy a gazdaságfejlesztés jövőbeni súlypontjai a Széchenyi-tervben ismertetett programcélok, amelyek fontos és támogatandó területek. Változást elsősorban a prioritások egyértelmű meghatározása, a célokhoz kapcsolódó cselekvési terv és forrásigény meghatározása jelent, amely a megvalósítás, végső soron a sikeres európai felzárkózás záloga. A kormányzat mindenki számára érzékelhető fellendülést kíván elérni úgy, hogy az a hazai gazdasági élet szereplőinek mind szélesebb bázisán alapuljon.
A pályázatkészítés nehéz feladat
A zömében nagyvállalatokat tömörítő Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szakértője, Cseresné Kovács Zsuzsanna szerint a kis- és középvállalkozások a nagyoknál sokkal nehezebben érhetik el a megpályázható pénzeket, számukra sokkal bonyolultabb feladat az anyagok elkészítése, a szükséges dokumentumok beszerzése, a határidők nyomon követése.
A nagyvállalatoknál a pályázatok elkészítését többnyire felkészült szakemberekből álló külön apparátus végzi, így nem jelent problémát egy-egy tender elkészítése, benyújtása. A gyakorlat szerint a nagyobb cégek több információval rendelkeznek arra vonatkozóan is, hogy a pályázathoz kapcsolódóan honnan, milyen engedélyeket, dokumentumokat kell beszerezni.
Fontos az is, hogy a vállalkozások tisztában legyenek azzal, milyen határidőket, hol kell betartani, és hol lehet "elcsúszni" – mondta el az MGYOSZ szakértője. Ezek mind olyan kifinomult technikák, amelyek ismerete a sikeres pályázathoz elengedhetetlen, ám ezen tudás megszerzésére a nagyvállalatok sokkal inkább képesek, mint a kisebb méretű cégek.
A pályázatokat elbíráló testület munkájáról szólva Cseresné Kovács Zsuzsa – aki maga is tagja a zsűrinek – azt emelte ki, hogy a grémium törekszik a szubjektív befolyásolás kizárására és az előre lefektetett objektív szabályok szerinti döntéshozatalra. A kis- és közepes vállalkozások számára nem könnyű feladat a pályázat beadásához szükséges többoldalas, bonyolult, részletekbe menő, számos mérlegadatot, engedélyeket tartalmazó beadvány elkészítése, ám a szakértő szerint éppen ezek a dokumentumok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a pályázatokról objektív döntés születhessen.
Az ez évi gazdaságfejlesztési forrásokról szólva az MGYOSZ szakértője kifogásolta, hogy évről évre a költségvetési irányelvek tárgyalásának kezdetekor szép ígéretek hangzanak el a vállalkozások támogatására szánt összegekről, de mire az irányelvekből elfogadott költségvetési törvény lesz, a beígért keret jelentősen megcsappan. – Tavaly is ez történt – szögezte le.
Értékelése szerint a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzatból támogatandó célokban lényegesebb változás nem történt az idén az előző évekhez képest. A támogatásra szánt összeg továbbra is kevés, a harmadik negyedévre kimerülhet a keret, s akkor már csak a következő év terhére, az arra az évre vonatkozó szabályok szerint lehet elfogadni pályázatot.
Úgy véli, hogy a gazdaságfejlesztési források akkor gyakorolhatnának igazán komoly hatást a foglalkoztatásra, ha a támogatások nagyobb része segítené a kis- és középvállalkozásokat. – A piacgazdasággal működő országokban ott bővül a foglalkoztatottság, ahol a kis- és középvállalkozások is fejlődnek – mutatott rá.
A szakértő szerint a vállalkozások számára kedvezőtlen, hogy a rendelkezésre álló állami források túlságosan szétszabdaltak.
Beszállítói kapcsolatok erősítése
Berényi János, a stratégiai nagyvállalatokat tömörítő országos munkaadói érdekképviselet, a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz) elnöke azt emelte ki a támogatási rendszerről szólva, hogy a közszolgálatot ellátó vállalatok jellegükből adódóan kedvezően értékelik az infrastruktúra fejlesztésének változatlanul kiemelt helyen történő szerepeltetését a gazdaságpolitika elképzelései között.
A jelentős, országos infrastruktúra-fejlesztési programok – amelyek végül is a gazdaság vérkeringését hivatottak biztosítani – a Stratosz számára elfogadhatóak, akár közvetve, akár közvetlenül érintik őket a fejlesztések, beruházások.
A Stratoszba tömörült nagyvállalatokra valójában nem jellemző, hogy közvetlenül is részt vennének a különböző gazdaságfejlesztési pályázatokon, mivel ezek a támogatások alapvetően a kis- és középvállalkozásokat érintik – fogalmazott az elnök.
A munkaadói érdekképviselet elnöke szerint a pályázati kiírásokból kiolvasható, illetve a gyakorlatban is érezhető, hogy a kormány alapvetően a kis- és középvállalkozásokat igyekszik támogatni. Példaként említette erre a a beszállítói programot, amelyek révén szintén e réteg lehetőségei bővülnek. E kormányzati szándékhoz az elnök ígérete szerint a Stratosz tagjai partnerek lesznek.
Berényi János külön hangsúlyozta, hogy a Stratosz nagyvállalatai – köztük a Magyar Államvasutak, a Magyar Posta, az Antenna Hungária, illetve a GYSEV – különböző megbízásokkal, megrendelésekkel próbálják elősegíteni a kis- és középvállalkozások fejlődését. Konkrét példaként említette a Stratosz elnöke, hogy a GYSEV pályafelújítási munkálataiban jelentős szerephez jutottak a helyi kisvállalkozók.
A közszolgálatot ellátó nagyvállalatok állami támogatást többnyire az alapellátási tevékenységhez szükséges infrastrukturális beruházásokhoz kapnak. Ilyen esetekben, az állami pénzek felhasználásánál a nagyvállalatok igyekeznek – a jogszabályok betartása mellett – a kis- és középvállalkozásokat preferálni.
A kormány jövőbeni gazdaságfejlesztési elképzeléseit összegző Széchenyi-terv a Stratosz számára elfogadható. Berényi János elmondta, hogy a terv továbbfejlesztésére vonatkozó érdek-képviseleti javaslataikat májusra készítik el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ) közösen. A munkába komoly szakértői gárdát vonnak be, és igyekeznek követendő példát mutatni a nagy közszolgáltatók és a kisvállalkozók együtt gondolkodására – mondta el a Stratosz elnöke.
Kevés jut a vidéknek
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetsége (KISOSZ) főtitkára elmondta: alapvetően kedvezőnek tartják, hogy mostanra már megjelentek a konkrét gazdaságfejlesztési pályázati kiírások. Korábban ugyanis gyakran anélkül múlt el az első félév, hogy a felhívások napvilágot láttak volna. Éppen ezért jelentős előrelépés, hogy a gazdasági tárca nagyjából időben közzétette a különböző fejlesztési források pályázatait.
A KISOSZ ugyanakkor számos olyan elemet hiányol a rendszerből, amelyek a kis- és középvállalkozások további forráshoz jutását segítenék. A főtitkár példaként utalt arra, hogy még mindig nem megfelelő az idegenforgalmi, turisztikai pénzalapok elosztási gyakorlata. Kimutatások szerint a Turisztikai Célelőirányzatba történő befizetésekben 40 százalékos arányt tesznek ki a vidéki vállalkozások, ennek ellenére vannak olyan megyék, ahol mindössze 1-2 százaléknyi a pályázatokon visszajuttatott idegenforgalmi fejlesztési forrás. Vagyis a vidéki vendéglátósok turisztikai befizetéseik ellenére gyakorlatilag nem jutnak az alapból beruházási támogatáshoz.
A KISOSZ álláspontja szerint, a nemdohányzók védelméről szóló törvény végrehajtása érdekében az idén kiemelt fontosságú lenne, hogy a kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások ki tudják alakítani a jogszabályban előírt feltételeket. A törvény ugyanis megköveteli a vendéglátóhelyekre különböző ventilátorok, levegőelszívó berendezések felszerelését, ami igen költséges beruházás.
További gondot jelent a KISOSZ tagvállalkozásainak, hogy az eddig csak a kereskedők számláinál kötelező áfarészletezés a jövőben a vendéglátósokra is kiterjed. A forgalmi adó tételes feltüntetése a vendéglősök esetében azt jelenti, hogy az eddigi kézi számlázást gépinek kell felváltania. A bizonylat kiállításához szükséges számítógépek, szoftverek beszerzése további jelentős invesztíciót kíván. A KISOSZ szerint ezekhez a fejlesztésekhez a pályázati rendszer keretében kamattámogatást kellene biztosítani.
A KISOSZ emellett továbbra is kevesli azt a támogatást, amit a kis- és középvállalkozások kaphatnak a munkahelyteremtéshez. Bár a munkanélküliek vállalkozóvá válását a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatok útján szándékozik elősegíteni, a tárcánál ma még senki sem tud felvilágosítást adni a pályázati kiírás formájáról, várható időpontjáról, vagyis a konkrét lehetőségekről. A munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatásával a KISOSZ egyetért, mert megítélésük szerint a munkanélküliség akkor csökkenhet jelentősen, ha az önfoglalkoztatóvá válást meg lehet valósítani.
A főtitkár szerint a forráshoz jutás korlátai a részletekben rejlenek, és sajnos változatlanul nem dominál a belföldön működő, termelő, értékesítő kis- és középvállalkozások támogatása állami pénzforrásból.
Összességében úgy látja, hogy a kormány gazdaságfejlesztési gyakorlatában kedvező folyamatok indultak el, ám szükség van az eddigi eredményeknek a vállalkozók bevonásával történő értékelésére, a további teendők meghatározására.
