×

Foglalkoztatási akcióterv

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)

 

A nagy kezdőbetűs, jelzős szerkezetű gazdasági tervek korszakát éljük. A középtávú tervből Széchenyi-tervvé avanzsált fejlesztési elképzelések mellé felsorakozik az 1991 óta foglalkoztatáspolitikai irányelvként kiadott, a várható munkaerőhelyzetről és az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedésekről szóló nemzeti foglalkoztatási akcióterv.

 

Mint mostanában minden terv, irányelv, törvénytervezet, előterjesztés, a foglalkoztatáspolitikáról kialakított kormányzati elképzelések is az Európai Unióban kialakult gyakorlat átvételét célozzák.

Az Európai Unióban a közelmúltban kezdődött el a nemzeti foglalkoztatáspolitikák összehangolása, amivel deklaráltan két fő problémát kívánnak megoldani: a foglalkoztatás bővítését, valamint a munkanélküliség visszaszorítását. Az Unió tanácsa évente határozza meg a – foglalkoztatási irányvonalaknak nevezett – feladatcsoportokat. Az országonként kialakított nemzeti foglalkoztatási akciótervek a tanács által kijelölt – négy pillérnek nevezett – stratégiai célok köré épülnek fel.

A magyar foglalkoztatáspolitika kialakításának előkészítéséért felelős Gazdasági Minisztérium olyan nemzeti foglalkoztatási akcióterv elkészítésére tett kísérletet, amely az EU által megfogalmazott négy pillér és az alájuk rendelt 22 irányvonal szerint csoportosított feladatokat ötvözi a hazai elvárásokkal.

Vita a tanácsban

Az Európai Unióban alapvető elvárás, hogy a szociális partnerek már a foglalkoztatáspolitikai célok kialakításának kezdeti fázisaiban bekapcsolódjanak a munkába. A hazai viszonyok ismeretében a munkaadók és a munkavállalók szinte már azzal is elégedettek, hogy a 2000. évre szóló akcióterv tervezetét a kormány a tárgyév első negyedévének végén az Országos Munkaügyi Tanács elé terjesztette.

A kései beterjesztést az ülésen szóvá tették a szociális partnerek, de végül is magyarázatul elfogadták, hogy ez a dokumentum mind műfajilag, mind tartalmilag új, ezért kidolgozásához több idő kellett. Azt azonban továbbra is fontosnak tartották, hogy a szociális partnerek tevékenysége ne csupán a jogszabályok véleményezésében merüljön ki, hanem olyan javaslatok is készüljenek, amelyek – a szociális partnerek bevonásával – foglalkoztatáspolitikai megegyezéseket céloznak. A munkáltatói oldal azt is kiemelte, hogy a már előkészített törvénymódosításokat szerepeltessék az akciótervben.

Nagyon fontos jellemzője az új struktúrának, hogy logikus felépítésű, áttekinthető és jól követhető, s mindez lehetővé teszi a hiányosságok biztosabb felismerését.

Hazai sajátosságok

Kétségtelen, hogy az akcióterv kidolgozói figyelemmel voltak a magyar munkaerőpiac egyes sajátosságaira, de ezt nem minden esetben sikerült érvényesíteni. Így tekintetbe vették, hogy a munkavállalási korú népességen belül Magyarországon nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya. (Az EU-tagállamok 61,1 százalékos átlagánál jóval kisebb, 55,7 százalék.) A munkanélküliségi ráta ugyan alacsonyabb az EU-énál (az ottani 8,9 százalékkal szemben tavaly novemberben nálunk csak 7 százalékos volt), de ez egyrészt következik az előzőekben említett alacsony foglalkoztatási arányból, másrészt a regionális munkanélküliség esetenként nagyon magas aránya, valamint a tartós munkanélküliség sokkal kevésbé megnyugtató, mint az a statisztikából érzékelhető. A hazai munkaerőhelyzetet romolhat azáltal, hogy a középtávú demográfiai előrejelzések szerint a következő években jelentősen bővülő munkaerő-kínálat alakul ki. E paraméterek figyelembevétele csak korlátozottan sikerült az akcióterv kimunkálása során. Korántsem kielégítő továbbá a regionális problémák kezelése. E kérdéskörnek az egész akcióterven keresztül, azaz horizontálisan érvényesülnie kellene, a dokumentum azonban csupán érintőlegesen foglalkozik vele.

A 22 irányvonal nagy többségének megvalósításához elsősorban jelentős pótlólagos források kellenének. Ezek fedezete azonban az anyagban nem kerül szóba.

Az első pillér

A első pillér a foglalkoztathatóság javításáról szól. Az e címszó alatt említett elsődleges feladat az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni fellépés. Bár a munkanélküli pályakezdőkkel kapcsolatos intézkedések a viszonylag rendezett, jól működő eszközök körébe tartozik, felvetődött, hogy az akciók bővüljenek a végzős tanulók számára a munkahelykeresés technikájának oktatásával, valamint azzal is, hogy a tanulók még az iskolában kapják meg a számukra nélkülözhetetlen helyi munkaerő-piaci információkat.

A tartós munkanélküliség kialakulásának megelőzéséhez szükséges akciónak ítéli a tervezet, hogy a munkaügyi szervezethez forduló minden munkanélküli a szükséges információt személyre szólóan a legeredményesebb formában és tartalomban kapja meg. Ezt a munkaügyi szervezet szolgáltatótevékenységének továbbfejlesztésével kívánják elérni, ám ezt rendkívül kérdésessé teszi az, hogy a köztisztviselői létszám évről évre csökken.

Aktív eszközök

A passzív eszközökről az aktív eszközökre való áttérés szorgalmazása puszta deklaráció marad. Egyetlen olyan konkrét lépést sem említ a tervezet, amellyel bővülne a munkanélküliség megelőzésére szolgáló eszközök hatóköre.

A foglalkoztatás ösztönzésének egyik legelterjedtebb, klasszikus eszköze a segélyezési és az adórendszer ösztönző hatásának kihasználása. Bármennyire is sajnálatos, nálunk ez jószerével a segélyezési rendszer fokozatos leépítését jelentette. A munkaerőpiac korai elhagyására késztető nyugdíjazási konstrukciók felülvizsgálata során sem az idősebb munkavállalók egészségi és képzettségi állapotának javítása a cél, csupán a nyugdíjba vonulási lehetőségek adminisztratív korlátozása. A feladatok végrehajtásához szükséges akciók között az előterjesztés kétségkívül megemlíti a legtöbb olyan eszközt, mellyel az irányvonal címében jelölt cél elérhető lehet, de a konkrét intézkedések felsorolása hiányzik. A jelenlegi helyzetben ugyanis az éves távú irányelvek esetében már elfogadhatatlan az akciók olyan mélységű (vagy inkább magasságú), semmitmondó megjelölése, mint például: a kis- és középvállalkozások támogatása, a beszállítói kapacitások bővítésének ösztönzése, a multinacionális vállalatok foglalkoztatási hajlandóságának növelése stb.

Partneri megállapodások

Az akcióterv egy másik irányvonala szerint szociális partnerségi megállapodásokkal kell elősegíteni a foglalkoztathatóságot javító intézkedések alkalmazását. Az előterjesztésben foglaltak a szociális párbeszéd résztvevői számára enyhén szólva megütközést keltőek. Az akcióterv megállapítása szerint – s ezt senki sem vitathatja – a szociális partnerek együttműködése a foglalkoztathatóság tekintetében jelentős kihasználatlan lehetőségeket tartalmaz. Ám azzal a megfogalmazással, hogy: "a partnerek együttműködése az esetek döntő részében a kormány által kidolgozott jogszabályok és programok véleményezésére terjedt ki, és nem sikerült kialakítani azokat a működési mechanizmusokat, amelyek lehetővé tették volna a szociális partnerek aktívabb közreműködését a feladatok megfogalmazásában, az általuk felvállalható feladatok meghatározásában és végrehajtásában a foglalkoztathatóság növelése érdekében", igencsak vitatkoznak a szociális partnerek. Ez a helyzet ugyanis nem a szociális partnerek, hanem a kormányzat szociális párbeszédet lebecsülő és visszaszorító magatartása következtében alakult ki. Ilyen hozzáállás mellett azután természetesen nem lehet elvárni a szociális partnerektől a kormányzati intézkedések iránti empátiát. Mindemellett az sem elfogadható, hogy a szociális partnerek ez irányú együttműködését kizárólag az oktatás, szakképzés területén igénylik, míg a foglalkoztathatóság növelésének egyéb eszközei területén nem, vagy alig.

A munkáltatók egyébként szükségesnek tartják az akciók közé beilleszteni, hogy a fiatalok képzési ideje alatt kapjon támogatást a gyakorlati oktatás. S mivel az oktatáshoz szükséges tanműhelyek száma kevés, ösztönözni kell a munkáltatókat, hogy létesítsenek és tartsanak fenn tanműhelyeket.

Igen komoly gondot jelent, hogy a munkanélküliség és főleg a munkaerőpiacon kívülre kerülésben leginkább érintett réteg, a cigányság problémáját az akcióterv túlzottan is szemérmesen, a szükségesnél lényegesen szűkebben kezeli. Ez különösen azért is aggályos, mert a Magyarországról szóló országértékelések általában negatív jelenségként említik a cigánykérdés hazai kezelését.

A második pillér

A vállalkozói szellem megerősítése – az akcióterv második pillére – elvileg minden olyan lehetőséget felsorakoztat, amellyel a vállalkozók és vállalkozások munkahelyteremtésre ösztönözhetők. Azonban a gazdasági szabályozók hosszabb távú alakulásával foglalkozók számára teljesen világos, hogy a szükséges akciók között felsorolt intézkedések döntő többsége csupán jámbor óhaj. Az egyszerű és hatékony szabályozási környezet kialakítása, az élőmunkát terhelő elvonások további (sic!) mérséklése, egyszerűsített számviteli eljárások kialakítása, az adminisztrációs terhek mérséklése, áfacsökkentés egyes szolgáltatásoknál, mind-mind olyan elképzelések, amelyek jövőbeni jótékony hatását senki sem vonja kétségbe, de gyakorlati megvalósításuk valahogy mindig elmarad. Kisebb-nagyobb változások mindig történnek, de ezek eredője a végső elszámoláskor valahogy soha nem a vállalkozói terhek mérséklődése, hanem éppenséggel azok növekedése irányába mutatott. Tartani lehet attól, hogy az akcióterv által felsorakoztatott szükséges ösztönzők nem csupán az idén, de a következő évben is kevéssé épülnek majd be a fiskális politika eszköztárába.

A harmadik és a negyedik pillér

Az akcióterv foglalkozik a vállalatok és dolgozóik alkalmazkodóképességének fejlesztésével, valamint az esélyegyenlőség megteremtésével (III. és IV. pillér). A foglalkoztatáspolitika e klasszikus területein belül alapvető feladatként jelöli meg a munkaszervezetek modernizációjának elősegítését, a munkajogi szabályok adta rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztését, az alkalmazkodóképesség növelését gátló, az adórendszerben fellelhető akadályok felülvizsgálatát, illetve a férfiak és nők esélyegyenlőségének biztosítását, valamint a munkaerőpiacról hosszabb ideje távol lévők beilleszkedésének segítését.

A szociális partnerek úgy értékelték, hogy a 2000. évre szóló nemzeti foglalkoztatási akcióprogram jó struktúrában, de késve elkészített, ugyanakkor az Európai Unióban kialakított kategóriákhoz jól igazodó, de tartalmilag mindenképpen kiegészítendő előterjesztés. Legnagyobb hiányossága, hogy a szükségesnek tartott akciók meghatározása nem elég konkrét, és ezek pénzügyi fedezetét sem mutatja be.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem