A fizetés nélküli szabadság társadalombiztosítási vonatkozásai

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 28. számában (2000. május 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Írásunkban részletes képet adunk a fizetés nélküli szabadság fajtáiról, a jogosultság feltételeiről, valamint a kapcsolódó munkáltatói feladatokról.

 

A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó rendelkezéseket a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) VI. fejezetének „Egyéb munkaidő-kedvezmények" fejezete tartalmazza. Az Mt. alapján egyéb munkaidő-kedvezménynek minősül a szülési szabadság, a gyermek gondozása és ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság, a szoptatási munkaidő-kedvezmény, a hozzátartozó ápolására adott fizetés nélküli szabadság, valamint a saját lakást építő munkavállaló fizetés nélküli szabadsága. Ezekben az esetekben a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ezek törvényben szabályozott - a munkáltató részéről kötelezően elismerendő - kedvezmények.

Természetesen előfordulhat olyan helyzet is a munkavállaló életében, amikor a törvényben szabályozott eseteken túl is szüksége van fizetés nélküli szabadságra, azonban ebben az esetben a kérelem pozitív elbírálása - tehát a fizetés nélküli szabadság engedélyezése - kizárólag a munkáltató döntésétől függ. Főszabály azonban mind a törvényben szabályozott, mind pedig a mérlegelési jogkörben biztosított munkaidő-kedvezményeknél, hogy ezek kiadása minden esetben a munkavállaló kérelmére történik.

A társadalombiztosítás rendszerében az úgynevezett „biztosítotti" állapothoz kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szabályozza, ezen belül a biztosítottak körét tételesen a Tbj. 5. §-a határozza meg.

A társadalombiztosítás oldalán a probléma abból adódik, hogy a fenti esetekben annak ellenére, hogy az alapul szolgáló jogviszony - munkaviszony - fennáll, a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosított részére a keresőtevékenységében járulékalapot képező jövedelemkifizetés nincs, ezért járulékfizetési kötelezettség hiányában a biztosítás szünetel.

A következőkben a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének biztosításra való hatását tekintjük át.

Gyermek gondozása, ápolása

A biztosítás szünetelése tekintetében kivételt képez, ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre (gyes) való jogosultság, továbbá 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe.

A törvényi kivétel a munkavállaló társadalombiztosítási jogviszonyára nézve azt jelenti, hogy biztosítása a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt is fennáll. A társadalombiztosítás keretében igénybe vehető készpénzellátások megállapításánál tehát a biztosítási idő folyamatos, ami azért lényeges, mert a biztosítási idő folyamatossága kihatással van az ellátások mértékére és azok időtartamára.

Gyermekgondozási segély

Az első két esetben engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt gyermekgondozási segély igényelhető, amelynek a szabályait a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.

Gyes utáni járulékok

A megállapított, illetve folyósított gyes összege után az ellátásban részesülő személy nyugdíjjárulékot - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíjat is - fizet. A nyugdíjjárulék összegét a folyósító szerv köteles levonni az ellátás összegéből, és azzal csökkentetten kell átutalnia a jogosult részére.

Megszakítás

A fizetés nélküli szabadság időtartama - gyes folyósítása - munkába állás címén bármikor megszakítható, azonban az igényjogosultsági időn belül történő újbóli gyes igénybevételekor újabb kérelem benyújtására és annak a munkáltató részéről való engedélyezésére van szükség.

Nem kell a fizetés nélküli szabadságot újból kérelmezni és engedélyezni, ha a gyesben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyes folyósítása - kérelemre - a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel.

Gyermekgondozási díj

2000. január 1-jétől annyiban változik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása címén kérelmezett fizetés nélküli szabadság időtartamára igényelhető ellátások köre, hogy a gyermek kétéves koráig gyermekgondozási díjra (gyed) jogosultságot szerezhet a szülő, ha a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (Ebtv.) meghatározott biztosítási feltételekkel rendelkezik.

A gyedre való jogosultság feltételei

Gyermekgondozási díjra jogosult:

  • a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt,
  • a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt, és a gyermeket a saját háztartásában neveli [Ebtv. 42/A § (1) bekezdésének a)-c) pontjai].

Lényeges, hogy az Ebtv. fenti rendelkezésének alkalmazásában a szülővel esik egy tekintet alá a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, továbbá a szülővel együtt élő házastárs, valamint az a személy, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni - feltéve ha az arra irányuló eljárás már folyamatban van -, továbbá a gyám is [Ebtv. 42/A § (2) bekezdésének a)-c) pontjai].

Megjegyezzük, hogy a tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén fizetés nélküli szabadság iránti kérelmet általában abban az esetben nyújtanak be, ha szülő a gyermek után járó - az előbb említett Ebtv. szerinti - úgynevezett táppénzes napokat kimerítette.

Közeli hozzátartozó ápolása

Közeli hozzátartozójának otthoni ápolása vagy gondozása céljából a munkavállaló az ápolás idejére maximum két évre fizetés nélküli szabadságot kérhet. Az ápolást a munkavállaló csak személyesen végezheti, és szükséges a kezelőorvos igazolása arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozó tartós otthoni ápolása indokolt.

A kérelem teljesítését a munkáltató nem utasíthatja el, és az engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama felmondási tilalom alá esik.

Szünetel a biztosítás

A társadalombiztosítási jogviszony és a biztosítás tekintetében a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a biztosítás szünetel még abban az esetben is, ha erre az időtartamra a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény értelmében a munkavállaló ápolási díjban részesül.

Kérelem

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes önkormányzathoz kell benyújtani, az ápolási díj megállapításáról és folyósításáról a települési önkormányzat dönt.

Szolgálati idő

Amennyiben az ápolási díjat megállapítják és folyósítják, úgy a folyósító szervnek a díj összegéből le kell vonnia a nyugdíjjárulék (tagdíj) összegét. Az ápolási díj folyósításának időtartama kizárólag nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt eredményez. Ez azt jelenti a munkavállaló szempontjából, hogy amennyiben az ápolás időtartama és az erre engedélyezett fizetés nélküli szabadság a 30 napot meghaladja, a biztosítás folyamatossága megszakad. Ezért a fizetés nélküli szabadság lejártát követően bekövetkező keresőképtelenség esetén a táppénzigény elbírálásánál az azt követően szerzett rövid biztosítási idő vehető csak figyelembe a táppénz mértékének és időtartamának a megállapításánál.

A munkáltató feladata

Gyakran előfordul, hogy a szellemet és fizikumot is próbára tevő hosszú ápolás után munkába visszatérők nehezebben találnak önmagukra. Általában röviddel a visszatérés után következik be a keresőképtelenség. Az időarányos betegszabadság lejártát követően pedig csak annyi ideig részesülhet táppénzben a dolgozó, mint amennyi az fizetés nélküli szabadság lejártát követően a keresőképtelenségig eltelt naptári napok száma.

Ebben és a következőkben tárgyalt esetekben is a munkáltató feladata - lenne -, hogy felhívja a fizetés nélküli szabadságot igénylő munkavállaló figyelmét erre a következményre, továbbá arra is, hogy a Tbj. lehetőséget biztosít a jelzett időtartamokra az alábbiak szerinti megállapodás megkötésére.

Megállapodás egészségbiztosítási ellátások megszerzésére

A Tbj. 34. §-a részletesen szabályozza, hogy milyen ellátások megszerzésére és milyen feltételekkel köthető járulék fizetésének vállalása mellett megállapodás.

Az ebben a pontban tárgyalt fizetés nélküli szabadság időtartamára - ha ápolási díj folyósítása történik, az már szolgálati idő - célszerű a megállapodás az egészségbiztosítási ellátások megszerzésére. Lényeges, hogy ez a megállapodás nem keletkeztet szolgálati időt, azonban általa a biztosítási jogviszony nem szakad meg. Utalunk arra, hogy teljes körű megállapodás alapján lehetőség van természetesen szolgálati idő megszerzésére is.

A 14 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék megfizetése legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapján történik, legfeljebb a járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével.

A munkavállaló mindezek ismeretében már maga döntheti el, hogy vállalja-e a megállapodás kötelezettségeit. Amennyiben a tájékoztatás után úgy dönt, hogy nem köti meg a szerződést, ezzel egyidejűleg tudomásul veszi a biztosítási jogviszonya megváltozását is.

Magánerős lakásépítés

Amennyiben a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít, kérelmére a munkáltató egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni.

A kiadás ütemezése

A törvény lehetőséget biztosít a szabadság részletekben történő igénybevételére, illetve kiadására is. A kiadás ütemezéséről a feleknek - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének figyelembevételével - előzetesen meg kell állapodniuk.

Ebben a vonatkozásban lényeges, hogy a lakásépítés céljából adott fizetés nélküli szabadság alatt a munkáltató rendes felmondással felmondhatja a munkavállaló munkaviszonyát.

Szünetel a biztosítás

A fizetés nélküli szabadság időtartama egy tekintet alá esik az előző pontban tárgyaltakéval. Ez pedig azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási jogviszony a biztosítás vonatkozásában szünetel. Nem keletkezik kötelezettség, mivel az alapul szolgáló jogviszonyban - munkaviszony - a munkavállaló nem rendelkezik járulékalapot képező jövedelemmel, így a jogosultság is megváltozik a korábban már tárgyaltakhoz hasonlóan.

Eltérések és azonosságok

Társadalombiztosítási szempontból az erre az időtartamra engedélyezett fizetés nélküli szabadság annyiban különbözhet az előbbi pontban tárgyaltakhoz képest, hogy - mint korábban már említettük - lehetőség van a részletekben történő igénybevételre.

Abban az esetben pedig, ha - előzetes megállapodás alapján - az igénybevétel során egybefüggően 30 naptári napnál nem hosszabb időtartamú fizetés nélküli szabadságot ad ki a munkáltató, úgy a folyamatos biztosítási idő tartamától függő ellátások tekintetében nem következik be jogvesztés.

Amennyiben a fizetés nélküli szabadságot - az általános gyakorlatnak megfelelően - egybefüggően adja ki a munkáltató, úgy a következmények társadalombiztosítási szempontból ugyanolyanok, mint a közeli hozzátartozó ápolása címén engedélyezett fizetés nélküli szabadság esetén.

Járulékfizetés vállalása mellett megállapodás megkötésére is van lehetősége a munkavállalónak attól függően, hogy a társadalombiztosítás keretében nyújtott szolgáltatások, ellátások melyikére van szüksége kora, anyagi lehetősége stb. alapján.

Egyéb jogcím

A bevezetőben említést tettünk egyéb címen engedélyezett fizetés nélküli szabadságról is. Ezt kérelmezni lehet hosszabb időtartamú külföldi tartózkodás (például külföldön élő rokonlátogatás) esetén, amennyiben a munkavállaló rendes szabadsággal már nem rendelkezik. Ebben az esetben, mint már említettük, a munkáltató a munkavállaló kérelmére mérlegelési jogkörében biztosíthatja a fizetés nélküli szabadságot.

Társadalombiztosítási szempontból az elbírálás itt is hasonlóan alakul, mint az előző két esetben. A Tbj. 8. §-a szerint ugyanúgy bekövetkezik a biztosítás szünetelése is.

Alapvető különbség az Mt. szerint van, miután a fizetés nélküli szabadság engedélyezése ebben az esetben a törvény szerint nem kötelező.

A munkáltatók jelentős része a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó engedélyek kiadását követően a szabadság lejártáig nem is találkozik a munkavállalóval. A munkavállalót „passzív" állományba veszik, majd az engedélyezett időtartam leteltét követően ismét folytatódik az érdemi munka. A gyakorlatban az utóbbi három pontban felvázolt társadalombiztosítási jogviszonnyal kapcsolatos problémával sokszor nem is találkozik a munkáltató például azért, mert a társadalombiztosítási ügyintézés máshol történik. Amikor viszont tudomására jutnak a fizetés nélküli szabadság engedélyezésének társadalombiztosítási jogosultságokkal kapcsolatos következményei, akkor azok a legtöbb esetben már visszafordíthatatlanok. Ezért fontos az előzetes tájékoztatás és figyelemfelhívás.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. május 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.