×

Bírságok a munkaadókkal szemben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 27. számában (2000. április 15.)

 

A munkavégzéssel kapcsolatos szankciórendszer azt a célt szolgálja, hogy a munkavállalók a jogszabályokban előírt módon, megfelelő körülmények között végezhessék munkájukat, és ennek érdekében a munkáltatók betartsák a foglalkoztatás szabályait.

 

A hatóságok által igénybe vehető eszközrendszer igen széles skálán mozog. Az egyes eljárásokat négy nagy csoportban szabályozták, és ennek megfelelően az alkalmazható pénzbírságok is négy nagy kategóriába sorolhatók. A négy szankciócsoport a következő:

  1. munkaügyi szabálysértési bírságok,
  2. munkaügyi bírság,
  3. rendbírság,
  4. a külföldi munkavállalás, illetve foglalkoztatás szabályainak megszegése miatt megállapítandó pénzösszeg.

Eljárástípusok

A szabálysértési eljárás különbözik a többi eljárástól, mert az arra vonatkozó szabályokat külön törvény (1999. évi LXIX. törvény) határozza meg. A többi három szankcióra vonatkozó eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályai (1957. évi IV. törvény) szerint kell lefolytatni. A szabálysértési hatóságok által folytatott speciális eljárás szabályai március 1-jétől lényegesen változnak, például nem lehet rendes jogorvoslattal (fellebbezés) élni az I. fokú határozat ellen, hanem a közléstől számított nyolc napon belül kifogást lehet előterjeszteni a határozatot hozó hatósághoz, amely – ha azzal nem ért egyet – a helyi bírósághoz továbbítja azt az ügy összes irataival. A bíróság ezt követően tárgyaláson kívül, úgynevezett ügydöntő végzésben határoz. Tárgyalást csak akkor kell tartani, ha ezt az érintett felek kifejezetten kérik.

Szabálysértések – jogsértések

A szabálysértést és megvalósításának körülményeit tekintve is jelentős változás van a szabálysértés és más államigazgatási tényállás között. A szabálysértés ugyanis valamilyen deliktuális elkövetési magatartást feltételez, ami azt jelenti, hogy egy negatív emberi magatartás eredménye, amely magatartás lehet szándékos vagy gondatlan. Ezt tehát kizárólag természetes személy valósíthatja meg, míg a többi három csoportba tartozó szabálytalanságot valamely szervezet (jogi személy, gazdálkodó szerv vagy más munkáltatói jogkörben eljáró szerv) is megvalósíthatja. A munkaügyi bírságot azonban utóbbi esetben is kizárólag csak a munkáltatói pozícióban lévő természetes személlyel szemben lehet alkalmazni.

SZABÁLYSÉRTÉSI BÍRSÁG

Jelentős mértékben emelkedtek az egyes szabálysértések miatt kiszabható pénzbírság összeghatárai. Ez a változás nem kerülte el a munkaügyi szabálysértésekre alkalmazható pénzbírságokat sem. Azonban nem csak egyszerű összeghatár-emelésről van szó, mert tartalmilag is módosultak a munkaügyi szabálysértések törvényi tényállási elemei, és bővült a szabálysértések köre is.

A munkavállalók hátrányos megkülönböztetése

Továbbra is szabálysértést képez a munkavállalók hátrányos megkülönböztetése (például nemük, koruk, nemzetiségük stb.) szerint. Ugyanerre vonatkozó tiltó rendelkezést tartalmaz a Munka Törvénykönyve is, azonban a szankcionálást a szabálysértési rendelkezések állapítják meg. Az emiatt kiszabható bírság eddigi 50 000 forintos felső határa 100 000 forintra emelkedett.

A munkaviszonnyal és a munkabérrel kapcsolatos rendelkezések megszegése

Szabálysértési tényállás a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos és a munkabérre irányuló rendelkezések megszegése is. Az új megfogalmazás konkretizálta, hogy szabálysértést képez a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó szabályok megszegése, például az írásbeli munkaszerződés hiánya. A Munka Törvénykönyve kötelezően előírja az írásbeli munkaszerződést. A gyakorlatban előforduló verbális, tehát szóbeli munkaszerződés nemcsak az érvénytelenség jogkövetkezményeit vonja maga után, hanem szabálysértést is képez.

Ehhez a szabálysértési alakzathoz tartozik továbbá a bejelentési kötelezettség elmulasztása – például a nyugdíj – vagy az egészségbiztosítási bejelentés. Idetartozik még a nyilvántartási kötelezettség elmulasztása. Ugyanez a szabálysértési tényállás tartalmazza továbbá a jogszabályban előírt igazolások kiadásának elmulasztását a munkaviszony megszűnésekor. Gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem adja ki a munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólapot, amelyet külön jogszabály állapít meg és szabályoz részletesen [4/1997. (I. 28.) MüM rendelet]. Ez az igazolás azért fontos, mert annak tartalma szerint történik a munkanélküli-járadékra való jogosultság megállapítása, illetve a munkanélküli-járadék folyósítása. Ez az igazolólap több olyan adatot tartalmaz, amelyet más forrásból nem tud beszerezni az eljáró munkaügyi központ.

A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság az eddigi 30 000 forintról 50 000 forintra emelkedett.

A nők, a fiatalkorúak, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megszegése

Ugyancsak itt került szabályozásra – változatlan tartalommal – a nők, a fiatalkorúak, továbbá a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó szabályok megszegésének szankcionálása. Ugyanezen szakasz állapítja meg továbbá a munkaidőre, pihenőidőre, a szabadságra és a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok megszegésének szabálysértési jogkövetkezményeit. Szintén a gyakorlatban gyakran előforduló eset az, hogy főleg a kis létszámot foglalkoztató munkáltató nem biztosít fizetett szabadságot, így a munkavállaló a teljes havi kereset reményében kénytelen 12 hónapon át munkát végezni.

Új tényállási elemként iktatta be január 1-jétől a jogszabály az előírt munkaköri alkalmassági vizsgálat nélkül foglalkoztatott munkavállaló szabálysértési tényállását. Azt, hogy a munkáltató a munkába lépése előtt köteles a munkavállalót előzetes vagy később időszakos munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni, a munkavédelemről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri rendelet szabályozza és írja elő.

A szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság az eddigi 30 000 forintról 50 000 forintra emelkedett.

Hatáskörök

Az összes eddig felsorolt szabálysértés miatt indult eljárás a munkabiztonsági és munkaügyi megyei (fővárosi) felügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) munkaügyi központ munkaügyi felügyelője vagy a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik. Ez alól egy eset képez kivételt, mégpedig a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ellenőrzése, amelynél a munkavégzés helye szerint illetékes ÁNTSZ jár el szabálysértési hatóságként.

A magán-munkaközvetítői tevékenység szabályainak megszegése

Némileg módosult a magán-munkaközvetítői tevékenység szabályainak megszegését tartalmazó szabálysértési tényállás. Az erre vonatkozó speciális szabályokat a 274/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet tartalmazza, amelynek értelmében a tevékenység legfontosabb feltétele, hogy azt nyilvántartásba vétel céljából bejegyeztessék a munkaközvetítő cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központnál. A nyilvántartásba vételre csak akkor van lehetőség, ha a vállalkozás rendelkezik elkülönítetten kezelt 300 000 forintnyi pénzbeli letéttel (külföldi közvetítés bonyolítása esetén ez az összeg 500 000 forint). Ezenkívül rendelkezni kell megfelelő irodahelyiséggel és a kormányrendeletben előírt szakképesítéssel.

Szabálysértésnek minősül a vállalkozás által a kiközvetítés alkalmával esetleg alkalmazott – az előbbiekben már tárgyalt – diszkrimináció például a munkavállaló neme, kora, vallási meggyőződése stb. miatt. Ugyancsak szabálysértést képez, ha nem létező, fiktív állásba történik a kiközvetítés, valamint ha jogszabálysértő feltételekkel közvetítenek munkaerőt.

MUNKAÜGYI BÍRSÁG

A munkaügyi bírság a munkaügyi ellenőrzés keretében alkalmazható.

Munkaügyi ellenőrzés

A munkaügyi ellenőrzés rendjét az 1996. évi LXXV. törvény szabályozza. A hatósági ellenőrzést az illetékes megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség folytatja le.

Az ellenőrzés kiterjed:

  • a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok (például a munkaszerződés) alakszerűségére (írásbeliség),
  • a munkáltató bejelentési kötelezettségére (például az egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási bejelentés),
  • a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, továbbá a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek alkalmazására,
  • a munkaidőre, a pihenőidőre és a szabadságra,
  • a jogszabályban (kollektív szerződésben) megállapított munkabér összegére,
  • a munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló részére kiadandó igazolásokra,
  • a külföldiek foglalkoztatására, valamint
  • a szakszervezet szervezésére, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével összefüggő szabályok betartására.

Mindezeken túlmenően az ellenőrzés magában foglalja a munkanélküli-járadék folyósítása mellett foglalkoztatott személyek foglalkoztatási körülményeinek a vizsgálatát is. A munkanélküli-járadék folyósítását szabályozó 1991. évi IV. törvény értelmében a folyósítás időtartama alatt legfeljebb 90 napig lehet szüneteltetni a munkanélküli-járadék folyósítását, valamilyen rövid időtartamú munkavégzés miatt. Ha a rövid idejű, meghatározott időre szóló munkaviszony még nem szűnt meg, azonban a dolgozó ismét kezdeményezte a járadék folyósítását, a munkáltató szabálytalanul foglalkoztatja a munkanélküli-járadékot igénylő munkavállalót.

Intézkedések

A munkaügyi ellenőrzést végző hatóság a munkaügyi bírság alkalmazását megelőzően, illetve amellett számtalan intézkedésre jogosult. Az eljáró felügyelőnek joga van felhívni a munkáltatót a szabályok megtartására, és kötelezheti a visszásság megszüntetésére. Jogosult továbbá megtiltani a szabálytalan foglalkoztatást. Január 1-jétől a felügyelő kezdeményezheti a jogalap nélkül igénybe vett munkanélküli-járadék megszüntetését, illetve a munkanélküli-járadék folyósításának szüneteltetését.

A bírság mértéke

A munkaügyi bírság 50 000 forinttól 1 000 000 forintig terjed. Ha azonban a munkáltatónál több jogszabály megsértését észlelik, vagy három éven belül újabb jogsértés történt, a munkaügyi bírság kiszabható összege akár 3 000 000 forint is lehet.

A munkaügyi felügyelő különleges jogosultsága, hogy a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslat mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat a munkáltatóval szemben. E két intézkedést azonban csak különböző törvényi tényállások megszegése miatt teheti meg, egyazon szabálytalanság miatt csak egyfajta szankcionálás lehetséges.

RENDBÍRSÁG

A rendbírság kiszabásának lehetőségét a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény tartalmazza. A rendbírságnak az a rendeltetése, hogy mérsékelje, illetve kizárja a munkaügyi hatóság (a munkaügyi központ) működését zavaró tényezőket.

A rendbírság kiszabásának feltételei

A törvény szerint rendbírság kiszabására csak a jogszabályban tételesen felsorolt esetekben kerülhet sor. Ilyen, bírságolásra alkalmat adó körülmény, ha a munkáltató nem tett eleget a már fentebb említett bejelentési kötelezettségének, továbbá a Munka Törvénykönyvében meghatározott csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentési kötelezettségének. (A csoportos létszámleépítési szándékot – az érintett munkavállalók adataival – a rendes felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal írásban be kell jelenteni az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központhoz, s közölni kell az érintett munkavállalókkal is.)

Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos mulasztást valósít meg akkor is a munkáltató, ha nem tájékoztatja az illetékes munkaügyi központot a munkaerőigényéről, illetve annak megszűnéséről.

Rendbírság alkalmazható továbbá, ha a munkáltató nem vagy nem az előírt módon tesz eleget az egyéb nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve valótlan adatot szolgáltat.

A munkanélküli-járadékot igénybe vevő dolgozó akkor sújtható rendbírsággal, ha a keresőtevékenységét legkésőbb a munkakezdést megelőző napon nem jelenti be a munkaügyi központhoz, illetve elmulasztja e tevékenysége megszűnésének bejelentését.

Rendbírsággal sújtható a munkáltató, ha valamilyen módon akadályozza a munkaügyi ellenőrzés lefolytatását.

Rendbírság szabható ki továbbá, ha a munkáltató 5 napon belül nem jelenti be a munkaügyi központhoz az engedélyezett külföldi munkavállalás meghiúsulását.

A munkaközvetítő tevékenységet folytató vállalkozást is lehet ilyen bírsággal sújtani, ha nem tett eleget a fentebb már tárgyalt nyilvántartásba vételi kötelezettségének.

Rendbírság alkalmazható azzal a támogatásban részesült munkáltatóval szemben is, amely nem tett eleget a támogatással kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének.

A munkanélküli-járadék megállapításához szükséges igazolólap kiadásának a munkaviszony megszűnésekori elmulasztása is alkalmat adhat a rendbírságra. Ilyenkor ugyanis a munkáltató nagymértékben akadályozza a munkaügyi központok eljárását, s a munkanélküli személy hátrányos helyzetbe kerülhet azzal, hogy emiatt később állapítják meg, illetve folyósítják a részére a munkanélküli-járadékot.

A rendbírság kiszabása, befizetése

A rendbírságot minden esetben a munkaügyi központ központi szervezeti egysége (a megyei – fővárosi – munkaügyi központ) állapíthatja meg, amely ellen jogorvoslati lehetőséggel a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz lehet jogorvoslattal élni. A rendbírságot megállapító határozat elleni fellebbezés a rendbírság alapjául szolgáló kötelezettség teljesítése, valamint a hatósági ellenőrzés tűrése alól nem mentesít.

A rendbírság alapjául szolgáló kötelezettségek ismételt elmulasztása esetén a rendbírság újból kiszabható. A rendbírságot a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a határozatot hozó szerv Magyar Államkincstárnál vezetett működési, előirányzat-felhasználási keret számlájára kell befizetni.

A rendbírság összege

A rendbírság összege 1000 forinttól 50 000 forintig terjed, tehát lényegesen kisebb összeg szabható ki ilyen címen, mint a munkaügyi bírság esetében. A 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet szerint a rendbírság összegét az eljárás során elbírált kötelezettségszegés súlyának, az elkövetés körülményeinek figyelembevételével, a fokozatosságot szem előtt tartva kell megállapítani. Egy eljárásban elbírált több kötelezettségszegés esetén a rendbírságot előfordulása gyakoriságának figyelembevételével, kötelezettségszegésenként kell kiszabni. Ebben az esetben a rendbírságnak a jogszabályban meghatározott mértékét kötelezettségszegésenként kell alkalmazni.

A külföldi munkavállalás, illetve foglalkoztatás szabályainak megszegése
A külföldi munkavállalás szabályainak megszegése miatti szankciót a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény írja elő. Ezen a címen a munkáltatónak a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészébe kell befizetnie az engedély nélkül foglalkoztatott külföldi személy részére kifizetett munkabér kétszeres összegét, de legalább a kötelezően megállapítandó legkisebb munkabér ötszörösét, amely jelenleg 112 500 forint. Amennyiben az ellenőrzés három éven belül ismételten megállapítja az engedély nélküli foglalkoztatást a munkáltatónál, a befizetendő összeg a kifizetett munkabér ötszöröse, de legalább a minimálbér tízszerese, ami jelenleg 225 000 forint.

A szankció összegét minden engedély nélkül foglalkoztatott személy után külön-külön meg kell fizetni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem