Általánosan elterjedt nézet, hogy a külföldi érdekeltségű cégek a jobban fizető vállalkozások közé tartoznak Magyarországon. A magasabb bérszínvonalban persze az is szerepet játszhat, hogy például Németországban az egy órára jutó átlagos munkaerőköltség csaknem tízszerese a magyarországinak, s így óhatatlanul másként értékeli egy német tulajdonos a magyarországi cégében a bérszínvonalat, mint mondjuk egy magyar tulajdonos.
Magyarországon működő Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen felméri az itteni német érdekeltségű vállalatok helyzetét, s egyebek közt a bérekre vonatkozó információkra is kíváncsi. A legutóbbi felmérés azt mutatja, hogy a német érdekeltségű magyarországi cégek országos átlagban háromszor annyit fizetnek alkalmazottaiknak, mint a hasonló területen működő magyar vállalatok. A megkérdezett cégek válaszaikban mintegy 1108 állás adatait összegezték, amelyekből 67 ügyvezető, 218 vezető alkalmazott, 561 szakmunkás, illetve 262 alkalmazott volt. A felmérés kizárólag a helyi munkaerő által betöltött állásokra terjedt ki.
Az ágazati hovatartozást tekintve meghatározó a gép-, a berendezés- és járműgyártás, a nagy- és kiskereskedelem, valamint a szolgáltatás. A regionális megoszlás alapján Budapest áll az első helyen, a megkérdezett vállalatok 48 százalékának itt a székhelye.
Magyarországi beruházások
A rendszerváltás óta a külföldi befektetések egyharmada Németországból érkezik. Az eddig befektetett összeg és az elkövetkezendő évek már megtervezett beruházásai összesen meghaladják a 15 milliárd márkát. Így nem közömbös a magyar gazdaságpolitika, de a magyar cégek számára sem, hogy milyen gazdálkodást, illetve bérezési gyakorlatot folytatnak az itt megtelepült német cégek, és mi a véleményük a magyar állapotokról.
A német befektetők többségét kezdetben szinte sokkolták a magyarországi állapotok, különösen ami a munkajogi szabályozást, az adózást és az ezzel kapcsolatos magyar gyakorlatot illeti. Komoly problémának érzik a feketegazdaságot, annál is inkább, mert túlnyomó többségük igyekszik a cégénél a lehető legszabályosabb üzletmenetet folytatni. A megkérdezett német cégvezetők úgy vélik: a magas adóterhek miatt nagyarányú az árnyékgazdaság Magyarországon. Becslések szerint ennek aránya a magyarországi GDP 35 százalékát is elérheti, ami jelentős károkat okoz nemcsak az államnak, hanem – a feketemunkával összefüggő korrupció és versenytorzulás miatt – a cégeknek is. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar állam azokat a bevételeket, amelyektől megfosztja az árnyékgazdaság, a legális gazdaságon próbálja behajtani.
A németek szerint a külföldi befektetők számára az adóterhek mértéke és a munkaerő ára fontos szempont a beruházás helyszínének megválasztásakor. Az ipar letelepedését befolyásoló tényezőket a többi kelet-közép-európai országokéval összehasonlítva kiderül, hogy Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal összevetve – alig-alig kínál előnyösebb költségszintet. Románia és Bulgária ezzel szemben alacsony bérszínvonalú országnak számít. Ez azt is jelenti, hogy Magyarországnak más előnyöket is kell kínálnia ahhoz, hogy vonzó maradjon a külföldi befektetők szemében.
A német cégvezetők szerint a magyarországi vállalatok magas személyi költségei egyértelműen hátrányt jelentenek a külföldi cégek letelepedéséért folytatott nemzetközi versenyben. A személyi költségek tetemes részét hazánkban elsősorban a nemzetközi összehasonlításban is magas adóterhek okozzák. A német cégek véleménye szerint Magyarországon sürgősen csökkenteni kell az adóterheket, és optimalizálni a cégek itteni letelepedését befolyásoló egyéb keretfeltételeket.
Ami a bért meghatározza
A felmérés szerint a bérek mértékét különböző tényezők befolyásolják. Mindenekelőtt a dolgozónak a vállalati hierarchiában betöltött szerepe. Az ügyvezetők esetében az éves járandóság 10 millió és 20 millió forint között mozog a megkérdezettek 65 százalékánál. Vezető alkalmazottak 2,5 millió és 10 millió forint között keresnek évente. A szakmunkások és a képzetlen alkalmazottak 1 millió és 2,5 millió forintot kapnak, míg a szakképzetlen munkások éves bére 500 ezer és 1 millió forint között mozog.
A javadalmazások közötti különbségekre jelentősen hat a vállalat nagysága. Minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb az ott dolgozók bére. Ez a vezető beosztásúaknál még inkább igaz, hiszen itt a vezetők szakmai és személyi felelőssége nagyobb, mint a kisebb vállalatoknál.
Ágazatonként nem tapasztalható meghatározó különbség, viszont a vállalat földrajzi elhelyezkedése lényeges szerepet játszik a jövedelmek alakulásában. Markáns regionális különbségek mutatkoznak – és ez a magyar cégek esetében is igaz – a bérek nagyságában. Budapesten és környékén a javadalmazás magasabb, mint az ország más részein. A különbségek az ügyvezetők esetében jelentkeznek a legkevésbé.
A vállalatok nyereségességét főleg a vezetők tudják a leginkább befolyásolni, s bérezésüknél ezt a körülményt a cégek figyelembe veszik. Azoknál a vállalatoknál, ahol a nyereség átlagon felülinek mondható, ott meghatározóan magasabbak a bérek, mint az átlag alatti jövedelmi helyzetű cégeknél.
A német kamara által végzett felmérés igazolja azt is, hogy a javadalmazás tendenciáját tekintve annál magasabb, minél képzettebbek a dolgozók. Érzékelhető olyan tényezők hatása is, mint az életkor, a szakmai tapasztalat és a cégnél eltöltött idő. Megdöbbentő adat ugyanakkor, hogy a nemek szerinti hovatartozás is szerepet játszik a munkabér megállapításánál. Tapasztalat, hogy a nők akár 50 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A német kamara tanulmánya azonban ezt nem nemi diszkriminációra vezeti vissza, hanem arra, hogy a nők általában kevésbé képzettek, mint a férfiak.
Átlagbér, mozgó bér
A német befektetők Magyarországon modern bérezési rendszereket honosítottak meg. A javadalmazás alapját az éves átlagbér jelenti. Az ügyvezetés átlagosan bruttó 9,8 millió forintot kap évente, a vezető alkalmazottak 4,2 millió forintot, a szakmunkások 1,16 millió forintot, míg a szakképzetlen dolgozók 843 ezer forint alapbért kapnak évente. A KSH adatait figyelembe véve elmondható, hogy a német érdekeltségű vállalatoknál dolgozók jövedelme mintegy háromszorosa az országos átlagnak.
A felmérésbe bevont munkahelyek 74 százaléka irányzott elő éves tervében mozgó bért. Az egyes munkatársi csoportokat figyelembe véve elmondható, hogy az ügyvezetők 82 százalékánál, a vezető alkalmazottak 72 százalékánál, a szakmunkások 66 százalékánál, a szakképzetlen munkások 22 százalékánál szerepelt mozgó bér is a javadalmazásban.
A mozgó bér három fő formában jelentkezik: a munkaszerződésben kötelezően előírtan, a szerződésben ugyan rögzített – de mérlegelés alapján – fizetett összeg, valamint a szerződésben nem rögzített alapon kifizetett prémium. Minél magasabb pozíciót tölt be a munkatárs, annál gyakrabban szerepel a mozgó bér a szerződése részeként.
A mozgó bér az egyes dolgozói csoportoknál 23 százalék és 36 százalék között mozog. Minél nagyobb egy-egy dolgozó felelőssége, annál nagyobb a mozgó bér összege.
A múlt évben az alapbérek a német érdekeltségű cégeknél átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. A fizetésemelés kritériuma továbbra is a vállalat gazdasági helyzete, a dolgozó teljesítménye és a létfenntartásra fordított kiadások növekedése volt. Az idei évre tervezett emelések az ez évre várt infláció fölött 3-4 százalékponttal mozognak.
Természetbeni juttatások
A német érdekeltségű cégeknél különböző kiegészítő juttatások is szerepelnek a javadalmazásban. Ilyen például az üzemi öregségi ellátás, amelyet elsősorban a jó vagy nagyon jó nyereséghelyzetű nagyvállalatok nyújtanak. Ezt a juttatást inkább a vezető beosztásúak kapják és csak ritkábban a munkások, alkalmazottak.
A nyereségesen működő vállalatok gyakran adnak dolgozóiknak autót mindennapi használatra. A cégautó az ügyvezetők 80 százalékánál és a vezető alkalmazottak 54 százalékánál már csak szokásos kiegészítő juttatásnak számít. Jellemző, hogy a cégautót Magyarországon sokkal inkább a javadalmazás részének tekintik, mint Németországban. A cégautó a dolgozói hierarchián belül egyfajta státusszimbólumot is jelent, amire nagy hangsúlyt fektetnek a tulajdonosok.
Ugyancsak kiegészítő juttatásnak számít a vállalati mobiltelefon magáncélú használata. A vezető alkalmazottak 65 százaléka rendelkezik cége által fizetett mobiltelefonnal. Ugyanez az arány az ügyvezetőknél 86 százalék.
A német érdekeltségű cégek úgy ítélik meg, hogy Magyarországon jól képzett munkaerő áll rendelkezésre. A régiók és a piaci pozíciók függvényében azonban eltérés mutatkozik. A jól képzett munkaerő Kelet-Magyarországon feltűnően hiányzik. Az ottani vállalatok fele nem tartja kielégítőnek a helyi munkaerő képzettségét.
A dél-magyarországi régióban ügyvezetőből és vezető alkalmazottból mutatkozik hiány. Nyugat-Magyarországon mindenfajta képzettségű szakembert keresnek. Mérnökök, technikusok, szakmunkások és vezető alkalmazottak szinte az egész ország területén hiánycikknek" számítanak.
A jövőt tekintve az itteni német cégek 71 százaléka jelezte, hogy az idén növekszik a jól képzett munkaerő iránti igényük.
A múlt évben Magyarországon az átlagos havi bér bruttó 73 440 forint volt. Ez 15,2 százalékkal magasabb az előző évi átlagnál. Az átlagos nettó bér összege 49 000 forintot ért el, ami 12,5 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. A bruttó és a nettó keresetek növekedése közötti különbség az adóterhek emelkedésére vezethetők vissza, ami mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak jelentős terhet jelent. A társadalombiztosítási járulékok formájában kifizetett bér jellegű költség a munkavállalók bruttó fizetésének 36 százaléka volt. Németországban ugyanez az arány mindössze 20 százalék.
