Minden gazdálkodó szervezet számára fontos a megfelelő színvonalú szakemberképzés. Sok cég tevékenyen ki is veszi a részét az ezzel kapcsolatos feladatokból, főleg a gyakorlati képzések megszervezésével. Cikkünk a szakképzéssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó új szabályokat ismerteti.
Tavaly december 21-én lépett hatályba a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet, amelynek hatálya kiterjed a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (Szt.) 2. §-ában meghatározott iskolai rendszerű (szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola, speciális szakiskola, munkaerő-fejlesztő és -képző központ) és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra, valamint a munkaügyi központokra. Iskolai rendszerű szakképzésnek minősül a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. Minden más esetben az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Képzési program
A szakképzés megkezdéséhez képzési program szükséges. Amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésre való felkészítésre irányul, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését is.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának tartalmaznia kell:
- a megszerezhető szakképesítést, illetve azon munkakör(ök) megnevezését, amely(ek) betöltésére az adott szakképesítés alkalmassá teszi a résztvevőt, valamint – az OKJ-ben szereplő szakképesítés esetén – az OKJ szerinti azonosító számát;
- a képzésben való részvétel feltételeit;
- a tervezett képzési időt;
- a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.);
- a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét;
- a maximális csoportlétszámot;
- a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását;
- a szakképesítésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit;
- a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját;
- az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény nyilvántartásba vételi számát.
Amennyiben a képzés az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányul, és a szakképesítéshez kiadott központi program alapján történik, a tárgyi feltételek meghatározásánál a központi programban szereplő felszerelési jegyzéket kell figyelembe venni. A képző intézmény által kidolgozott képzési programnál a felszerelési jegyzéket a program kidolgozója készíti el. A szakképzést folytató intézménynek a képzés megkezdésekor időarányosan, illetve a képzés során folyamatosan kell biztosítania a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.
A szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köteles tájékoztatást adni a képzés iránt érdeklődők számára. Ugyancsak a képzési program az alapja a szakképzési intézmény és a képzésben részt vevők között létrejövő képzési, valamint a képzési program megvalósításához kapcsolódó alvállalkozói, megbízási szerződéseknek.
Személyi feltételek
Az iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, aki rendelkezik a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (Kt.), valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben csak olyan személy alkalmazható oktatóként, aki középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal, vagy szakirányú egyetemi vagy főiskolai oklevéllel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A szakképzés megszervezése
Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre való felkészítés akkor szervezhető meg, ha biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható a szakmai tantárgyak központi programjaiban foglaltak végrehajtása. A gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzésre kötött tanulószerződésnél a szakképesítés szakirányának megfelelő szakképző iskolában kell gondoskodni a tanuló elméleti képzéséről.
Eszközjegyzék
A szakképző iskolában, valamint a speciális szakiskolában az eszközjegyzék tartalmazza a szakmai elméleti tantárgyakhoz, a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges oktatástechnikai és demonstrációs eszközök felsorolását. Az eszközjegyzék megszabja a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát. Az eszközjegyzéket a szakmai elméleti tantárgy tanterve határozza meg.
Beszámoltató rendszerű képzés
A szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja. Ilyenkor a szakképző iskola igazgatója felmenti a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól. A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben – konzultációs csoportba beosztva – vesz részt. A tanuló havonként – három munkanap kivételével – folyamatos gyakorlati képzésben részesül, s a tanév első és harmadik negyedévének végén köteles beszámolni a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából, félévkor és tanév végén pedig beszámoltató vizsgát tenni.
Annak a havi három munkanapnak a terhére, amikor szünetel a gyakorlati képzés, a szakképző iskola legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet a tanulók részére. A tanuló a tanév végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha nem vett részt a konzultációk ötven százalékán. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló nem teljesítette az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket.
Gyakorlati képzés
Az iskolai rendszerű szakképzés során gyakorlati képzést szervezhet a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola, a speciális szakiskola, a munkaerő-fejlesztő és -képző központ. Gyakorlati képzést szervezhet a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó is.
A gyakorlati képzést szervező az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a képzési helyek létesítéséről.
A gyakorlati képzés tantervében meghatározott alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben lehet megszervezni. Az alapképzésre épülő specializáló képzést – a munkahelyi körülmények között – csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni. Amennyiben ezek a feltételek nem állnak rendelkezésre, de a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételei biztosíthatók, a teljes gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között is.
Tanműhely
A tanműhely a képzési feladat és a felszereltség szerint lehet szakmai előkészítő és alapképzési feladatot ellátó alapképző tanműhely, és teljes gyakorlati képzést ellátó tanműhely. A tanműhely a létesítése szerint lehet iskolai tanműhely, gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely, több gazdálkodó szervezet által működtetett üzemközi tanműhely, valamint képzőközpont által működtetett tanműhely.
Felszerelés
A tanműhely felszerelését a szakképesítésenként kiadott felszerelési jegyzék tartalmazza. A felszerelési jegyzék a tantervben előírt gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges – közösen és egyedileg használt – oktatástechnikai eszközök, berendezések, gépek, műszerek minimumát határozza meg, amelyek nélkül nem teljesíthetők a gyakorlati képzés követelményei. A felszerelési jegyzéket a gyakorlati képzés tanterve határozza meg. A tanműhelyi gyakorlati képzésben használt eszközt üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és az eszköz gyártója (forgalmazója) által meghatározott rendben gondoskodni kell a karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről.
Munkaprogram, személyi feltételek
A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni. Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről – a Kt.-ben előírtak figyelembevételével – a fenntartó gondoskodik. Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételeit (tanműhelyvezető – aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja -, gyakorlati oktató, a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozó) a gazdálkodó szervezet köteles biztosítani. Az üzemközi tanműhely működéséhez szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és az üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak. A képzőközpont iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeit a képzőközpont biztosítja.
Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képzőközpont által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.
Egyedi munkahely
Egyedi munkahelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha a munkahely felszereltsége, a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege, valamint a képzési időt terhelő munka lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelményekre való felkészülést.
Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a tűz-, baleset-, munka-, környezetvédelmi előírásoknak. Az ide beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen előéletű szakembert köteles megbízni.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet más munkája mellett is elláthatja.
ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEK NYILVÁNTARTÁSA
Iskolarendszeren kívüli szakképzésre csak az jogosult, aki szerepel az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásában. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a kérelmező székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell benyújtani.
A nyilvántartás tartalma
A nyilvántartás tartalmazza:
- a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét;
- a nyilvántartásba vételi számot;
- a nyilvántartásba vétel időpontját;
- a nyilvántartásba vétel érvényességi idejét;
- az oktatni kívánt szakképesítések megnevezését, az OKJ-ben szereplő szakképesítések esetében azok számát is;
- a megismételt eljárás(ok) időpontját;
- a beszámolási kötelezettség esedékességének időpontját, a beszámolási kötelezettség teljesítésének tényét;
- a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.
A nyilvántartást vezető munkaügyi központ a törléstől számított öt évig megőrzi a nyilvántartásból törölt szakképzést folytató intézmény adatait.
Nyilvántartásba vételi kérelem
A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell:
- jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén a cégbíróság által kibocsátott 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, egyéni vállalkozónál a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;
- amennyiben a kérelmező az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kíván folytatni, a szakképesítés megnevezését és számát;
- az oktatni kívánt szakképesítésekre kidolgozott képzési programot, illetve a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a képzési programot a képzés megkezdése előtt 30 nappal benyújtja (ha a kérelmező az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kíván folytatni, és a képzést a szakképesítés központi programja szerint kívánja megvalósítani, a kérelem beadásakor erről nyilatkozatot kell benyújtania);
- a szakmai vizsga szervezésére szóló felhatalmazást, ennek hiányában az erre feljogosított intézménytől származó és a szakmai vizsga megszervezését vállaló nyilatkozatot, valamint a vizsgát szervező intézmény cégkivonatának, alapító okiratának vagy vállalkozói igazolványának hiteles másolatát és a vizsgaengedély számát;
- a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy olyan helyiségekkel rendelkezik az oktatási tevékenységhez, amelyek az építésügyi és közegészségügyi előírások alapján erre alkalmasak, továbbá a helyiségekkel való rendelkezést igazoló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés);
- a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló – az oktatási miniszter közleményében meghatározott – dokumentumokat, vagy a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a dokumentumokat a képzés megkezdése előtt 30 nappal benyújtja;
- annak igazolását, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása, illetve a gazdasági társaság nem áll felszámolás alatt;
- a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolatát.
Amennyiben a képzési program az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányul, és a szakképzést folytató intézmény nem központi programot hajt végre, köteles szakértői véleményt beszerezni arra vonatkozóan, hogy a képzési program megfelel a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek. A véleményt a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kell csatolni. Szakértői véleményt csak a szakképesítésért felelős miniszter által közzétett Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő adhat.
Eljárási díj
A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a nyilvántartást vezető munkaügyi központ előirányzat-felhasználási keretszámlájára. A szolgáltatási díj mértéke háromezer forint, mely az általános forgalmi adót is magában foglalja. A nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díja az áfával együtt ötezer forint, amit szintén a nyilvántartást vezető munkaügyi központ előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.
A munkaügyi központ köteles visszatéríteni a kérelmezőnek a nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díját, amennyiben a fellebbezés alaposnak bizonyul.
A nyilvántartásba vétel megtagadása
A munkaügyi központ megtagadja a nyilvántartásba vételt, ha
- a kérelmező nem csatolta a kötelező mellékletek valamelyikét;
- a kérelmező által csatolt cégbejegyzésben, alapító okiratban, vállalkozói igazolványban nem szerepel a képzési tevékenység, illetve annak a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerben (TEÁOR) meghatározott száma;
- a kérelmező korábban már szerepelt a nyilvántartásban, de a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a nyilvántartásból amiatt törölték, mert nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, illetőleg az általa folytatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.
A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos fellebbezést másodfokon a Szociális és Családügyi Minisztérium bírálja el.
Tanúsítvány
A nyilvántartást vezető munkaügyi központ tanúsítványt ad ki a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény részére. A tanúsítvány tartalmazza:
- a nyilvántartásba vétel tényét;
- a szakképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét;
- a nyilvántartásba vételi számot;
- a nyilvántartásba vételnek és az érvényességi idő lejáratának időpontját;
- a nyilvántartást vezető nevét, hivatalos bélyegzőlenyomatát;
- az oktatni kívánt szakképesítés(ek) megnevezését, az OKJ-ben szereplő szakképesítések esetében az azonosító számát, sorszámozott felsorolásban.
A tanúsítvány tartalmát érintő körülmények megváltozásakor a szakképzést folytató intézmény bejelentése alapján a nyilvántartást vezető munkaügyi központ feltünteti a változásokat a tanúsítványon. A tanúsítvány módosítása nem vonja maga után a beszámolási kötelezettség esedékességének változtatását.
Törlés a nyilvántartásból
Törlik a nyilvántartásból a szakképzést folytató intézményt, ha a nyilvántartott intézmény
- kéri a törlést;
- a bejegyzés érvényességének lejárta előtt nem kéri a nyilvántartásba vételi eljárás megismétlését;
- a hiánypótlásra való felszólítás után 15 napon belül nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségének;
- által folytatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.
A nyilvántartásból való törlésre a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Ismételt nyilvántartásba vétel
A nyilvántartásba való bejegyzés két évre szól. Az érvényességi idő lejártakor meg kell ismételni a nyilvántartásba vételi eljárást. A nyilvántartott intézmény legkésőbb a bejegyzés érvényességi ideje lejártának napján nyújthatja az eljárás megismétlése iránti kérelmét be.
Amennyiben az ott feltüntetett adatokban nem történt változás, a megismételt eljárásban nem szükséges csatolni a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot, a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát, az OKJ-ben szereplő szakképesítés megnevezését és számát, az oktatni kívánt szakképesítésekre kidolgozott képzési programot, valamint a szakmai vizsga szervezésére szóló felhatalmazást, a szakmai vizsga megszervezését vállaló nyilatkozatot, illetve a vizsgát szervező intézmény cégkivonatának, alapító okiratának vagy vállalkozói igazolványának hiteles másolatát és a vizsgaengedély számát. Ilyenkor elegendő, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy ezekben az adatokban nem történt változás a korábbi kérelem óta. A kérelem egyéb kötelező mellékleteit természetesen ilyenkor is csatolni kell.
Amennyiben a fenti körülmények valamelyikében változás történt, a megismételt eljárásban benyújtott kérelem tartalma és mellékletei tekintetében a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. A kérelemben minden esetben fel kell tüntetni a nyilvántartási számot is. Egyebekben a megismételt eljárásra a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Beszámolási kötelezettség
Az ismételt nyilvántartásba vételi kérelmen túl a szakképzést folytató intézmény köteles beszámolót készíteni a nyilvántartásba vétele óta eltelt két év alatt folytatott tevékenységéről, és azt a kérelemhez csatolni. A beszámoló tartalmát a rendelet melléklete határozza meg.
Lista a nyilvántartottakról
Az Oktatási Minisztérium az egyes intézmények által folytatott szakképesítések feltüntetésével évente – közlemény formájában – a tárca hivatalos lapjában közzéteszi az érvényes tanúsítvánnyal rendelkező szakképzést folytató intézmények listáját.
