×

A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 27. számában (2000. április 15.)

 

A hatóságok, a munkaadók és a munkavállalók is egyetértenek abban, hogy amíg magasak a béreket terhelő elvonások, addig igen vonzó a feketemunka, a zsebbe fizetés s a közterhektől való menekülés. A becslések szerint hazánkban a nemzeti össztermék csaknem harminc százaléka keletkezik a feketegazdaságban. A feketén, szürkén keletkező forintokat a különböző kormányok igyekeznek megtisztítani, s a munkaügyi hatóságok is egyik fő feladatuknak tekintik az illegális, illetve a szabálytalan foglalkoztatás legális mederbe terelését. Igaz, ezt csak az ellenőrzés és a szankcionálás eszközével érhetik el. A tennivalókról nyilatkozik a hatóság, a munkaadók és a munkavállalók képviselője.

 

Normává vált az önkizsákmányolás

Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke szerint a legtöbb munkavállaló számára normává vált az önkizsákmányolás. A vállalkozók, gazdálkodók zöme rövid távú célokat tűz maga elé, az alkalmazottak pedig a munkában maradásért küzdenek. A munkaügyi ellenőrzéseken a felügyelők minden alkalommal találkoznak a feketemunka valamilyen formájával: hiányos, vagy egyáltalán nincs munkaszerződés, nem adják ki a szabadságot, vagy éppen külföldieket foglalkoztatnak engedély nélkül. A felügyelők kevesen vannak, nem túl kedvező anyagi és technikai körülmények között dolgoznak, így évente a munkáltatóknak csak néhány százalékát képesek ellenőrizni.

- A feketefoglalkoztatás visszaszorítását már több jogszabály is szolgálja, mégsem tűnik úgy, hogy látványosan csökkenne a szürke-fekete alkalmazás. Ön szerint miért nem változik a helyzet?

– Sajnos sem a hazánkban kialakult szemlélet, sem a gazdasági környezet nem kedvez a legális foglalkoztatásnak. Ez utóbbin azt értem, hogy a munkáltatókat terhelő magas adók és járulékok vonzóvá teszik a feketegazdaságot. Számos munkáltatónak, vállalkozónak egyszerűbb, s persze lényegesen olcsóbb, ha zsebbe fizet, vagy legfeljebb papíron minimálbéren alkalmazza dolgozóit, s csak a 25 500 forint után fizeti a járulékokat. A magas elvonások rövid távú gondolkodásra kényszerítik a munkáltatókat, arra, hogy a gyors meggazdagodást vagy legalábbis boldogulást próbálják elérni. Ebben egyébként a munkavállalók sokszor partnerek. Szintén rövid távon gondolkoznak, s a túlélésre próbálnak berendezkedni, vagyis arra, hogy egyáltalán megőrizzék állásukat. Kiszolgáltatott helyzetükből adódóan sok mindenre képesek azért, hogy ne veszítsék el munkahelyüket. Sok esetben még a szabadságukat sem merik kivenni, mert attól félnek, hogy ellenkező esetben az utcán találják magukat.

- Van-e valamiféle becslés arra, hogy a ma foglalkoztatottak között hányan lehetnek azok, akik ennyire kiszolgáltatott körülmények között dolgoznak?

– Erről nincs adat, de tény, hogy a munkaügyi ellenőrzések során mindennapos az ilyesmi. A dolgozók örülnek, hogy egyáltalán van állásuk, nem tudják érdekeiket érvényesíteni, és nem követelik meg, hogy munkáltatójuk bejelentse őket, s befizesse a közterheket. Éppen ezért az is nagyon ritka, hogy maga a dolgozó jelentse be a munkáltatóját, mert feketén akarja alkalmazni. Éppen ezért az állam az egyetlen a szereplők közül, amelyik tehet valamit a dolog ellen. A felügyelőség ereje azonban nem elegendő. Manapság 800 ezer munkáltató van, s mindössze 400 felügyelő.

- Hány ellenőrzést végeznek egy évben?

– Évente megközelítőleg 45 ezer munkáltatóhoz jutnak el az OMMF munkatársai, azaz az összes munkáltatónak még tíz százalékát sem tudják ellenőrizni. Ennek azonban csak a fele munkaügyi ellenőrzés, a másik fele munkavédelmi célokat szolgál.

- Az Európai Unióban, vagy tágabban, a fejlett ipari országokban mekkora ez az arány?

– Amennyiben az átlagot nézzük, akkor a magyarnak mintegy kétszerese az ellenőrzött munkáltatók száma. Az összehasonlítás azonban nehéz, hiszen például Németországban egészen más a munkáltatói összetétel, más a gazdaság helyzete, s tegyük hozzá, a hatóság és a munkáltatók együttműködése is lényegesen jobb, mint hazánkban.

- Visszatérve hozzánk: az évi 45 ezer munkáltató ellenőrzése pontosan mit takar? Hova jutnak el a felügyelők, s mi marad ki?

– Épp csak a jéghegy csúcsát tudjuk ellenőrizni. Mi csupán a legrosszabb, a legkirívóbb eseteket s a legszélsőségesebb szabálysértéseket vizsgáljuk, azaz a felügyelőink oda mennek, ahol szinte biztosra vehető a szabálytalan foglalkoztatás. Ez főként a kisebb vállalkozásokra jellemző, bár a korábbi ellenőrzések bebizonyították, hogy a nagyobb munkáltatóknál, sőt az egészen nagy szervezeteknél is előfordul, hogy bizony munkavállalási engedély vagy munkaszerződés nélkül alkalmazzák a dolgozókat. Ilyen eredményt hozott többek között néhány bankban, illetve a Magyar Televízió Rt.-nél végzett ellenőrzés is. Mindkét esetben súlyos szabálytalanságokat találtunk, sőt, mint ismert, a televízióra csaknem 100 millió forintos bírságot kellett kiszabnunk, elsősorban külföldiek szabálytalan foglalkoztatása miatt. Azt persze le kell szögezni, hogy ezekben az esetekben, illetve sok más esetben is a munkáltatók nem szándékosan sértik meg a szabályokat, hanem egyszerűen nincsenek tisztában a jogszabályokból fakadó kötelezettségükkel. Nagyon sokan hiszik például azt, hogy próbaidőre nem kell munkaszerződést kötni. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy minden munkaviszonyhoz, még az egyórás munkavégzés esetében is meg kell kötni a munkaszerződést. A felügyelők természetesen nem válogathatnak aszerint, hogy tévedés, tájékozatlanság vagy éppen szándékosság miatt sértik-e meg a jogszabályokat. Így akár kétszemélyes bt.-ről, akár több ezer főt alkalmazó cégről van szó, nem tehetnek kivételt. Mint említettem, inkább azokra a munkahelyekre koncentrálunk, ahol az elemi munkaügyi előírásokat sem tartják be. Ez elsősorban az építőiparra, a mezőgazdaságra és a kereskedelemre jellemző. Ezeken a területeken sok vállalkozás működik, nagy a szezonális hatás, s igen gyakran cserélődik a munkaerő.

Az építőipar és a mezőgazdaság a munkavédelem szempontjából is a legproblémásabb. Az OMMF ezt is ellenőrzi, s sajnos, itt sem kedvezőbb a helyzet. 1998-ban megállt a munkahelyi balesetek számának csökkenése, és évente csaknem 27 ezer balesetet regisztrálunk. Ez azonban csak a bejelentett esetek száma. A valóságban ennél legalább 25 százalékkal több baleset történik, csak éppen a gazdálkodók ezeket nem jelentik. Ez is összefügg a feketefoglalkoztatással, hiszen nyilvánvaló, hogy ha egy zsebbe fizetett segédmunkás megsérül, az őt alkalmazó munkáltatónak nem az lesz az első dolga, hogy bejelentse az ügyet a hatóságoknak.

- Ön szerint mi lehet a kiút ebből a helyzetből?

– Mindenekelőtt azt kell látni, hogy önmagában a felügyelőség, sőt semmiféle hatóság nem elegendő a megoldáshoz, s így az ellenőrzéstől sem lehet a helyzet gyökeres változását várni. A közelmúltban volt az adóhivatallal az első közös ellenőrzési akciónk, s ez igen hatékony volt, de sajnos ismét felhívta a figyelmet arra, hogy milyen kiterjedt a feketemunka. Amíg a munkáltatóknak elemi érdekük az illegális foglalkoztatás, addig csak kis lépéseket lehet tenni. Hosszabb távon a gazdaság élénkülése és az elvonások csökkentése jelenthet megoldást a szabálytalanságok mérséklésére. Ez azonban még várat magára. Jelenleg fontos lenne a felügyelet további erősítése. Gondot okoz azonban, hogy úgy tűnik: nincs utánpótlás. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a felügyelők köztisztviselői besorolás szerint kapják a fizetésüket, s bár a legtöbbjük diplomás, magasan képzett szakember, a keresetük mégsem versenyképes.

- Gondolom, az idén lesznek még akció-ellenőrzések. Mely területek számíthatnak a felügyelők váratlan látogatására?

– Természetesen lesznek rövid akció-ellenőrzések, s nagyobb, átfogó vizsgálatok is, de természetesen nem árulom el, hogy mely területeken. Az biztos, hogy a munkaügyi és a munkavédelmi szempontból veszélyes ágazatok továbbra is számíthatnak arra, hogy az átlagosnál több figyelmet szentelünk rájuk.

Az igazi feketemunkát nem ellenőrzik

Hiába tartott másfél évnél is tovább a munkaügyi ellenőrzési törvény vitája, a jogszabály mégsem a valós feketefoglalkoztatás visszaszorítását szolgálja – véli Dávid Ferenc, az Országos Munkaügyi Tanács munkáltatói oldalának szóvivője. Szerinte ma nincs versenysemlegesség a munkaügyi ellenőrzésben, hiszen a felügyelők elsősorban a törvényes keretek között vállalkozókat ellenőrzik és szankcionálják, s éppen azokhoz nem jutnak el, akik a leginkább megsértik a törvényeket. Ellenérzést keltett a munkáltatókban a felügyelők túlzott jogköre, illetve az is, hogy érdekeltek a büntetések kiszabásában.

- A munkaügyi ellenőrzési törvényt a munkaadók többsége fenntartásokkal fogadta. Gyakorlati tapasztalataik alapján beigazolódtak-e a szakmai kifogásaik?

– Munkaadói oldalról mindenképpen. Igaz, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény nagyon hiányzott, de sajnos a jogszabály, amely idestova négy éve hatályos, nem szolgálja elég hatékonyan a feketegazdaság visszaszorítását. Már az Érdekegyeztető Tanácsban lefolytatott vitákon is jeleztük azt az aggályunkat, hogy a törvény nem a feketemunkát, hanem a munkaügyi nyilvántartást ellenőrzi majd. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy ez így is van. A munkaügyi felügyelők elsősorban azokat a legális munkáltatókat keresik föl, akik nyilvántartást vezetnek, és fizetik a közterheket is. A felügyelők itt is találnak persze hibákat, késéseket, például hogy a munkaszerződés aláírása egy napot csúszik, vagy nincs aláírva a jelenléti ív...

- De ha a törvény szerint már az első perctől szükséges a munkaszerződés, akkor jogos ennek ellenőrzése, s szükség esetén szankcionálása is, nem?

– Igen, de csak abban az esetben, ha azt is ellenőrzik és szankcionálják, hogy az almáskertekben, a szőlőhegyen és az építkezéseken dolgozó ezer ember közül ezernek nincs munkaszerződése, s zsebbe kapja a bérét. Nem vagyok ellene az ellenőrzésnek, csak azt szeretném, ha mindenkire egyformán vonatkozna. A gyakorlatban azonban csak a nyilvántartások ellenőrzése folyik, s ahol igazi feketemunka van, oda az ellenőrök el sem jutnak, mert az esetek többségében – teszem hozzá, teljesen érthető módon – nem is mernek odamenni. Ettől függetlenül nem éppen versenysemleges, ha a legális, de éppen hibázó munkáltatókhoz eljutnak a felügyelők, miközben azok kimaradnak a látómezejükből, akik teljesen illegálisan alkalmaznak munkásokat vagy éppen külföldieket.

- A tapasztalatok azt mutatják, hogy az illegális foglalkoztatás jóval inkább a magyarokat érinti, mint a külföldieket...

– Ezzel nem értek egyet. Lehet, hogy nagy átlagban így van, de tény, hogy a mezőgazdasági szezonmunkák idején Szabolcsban vagy más határ menti megyében tízezrével dolgoznak a román és ukrán munkások. Persze ez nem pusztán a munkaügyi ellenőrzés hibája, hiszen itt felvetődik a rendőrség, illetve az idegenrendészet felelőssége is.

- Emlékeim szerint a munkaadók nagyon ellene voltak annak, hogy a törvény a szakszervezeti jogok védelmét is szolgálja...

– Pontosan, s így van ez ma is. Ez a passzus egyáltalán nem való ide, és szerintem csak az átalakuló piacgazdasági viszonyok között keveredhetett bele a törvénybe az érdekképviseletek ügye. Ennek azonban semmi köze nincs a törvény valós céljához, vagyis a feketefoglalkoztatás visszaszorításához.

- Tudomásom szerint az OMMF elenyészően kevés esetben ellenőrzi a szakszervezeti jogok betartását...

– Ennek ellenére úgy vélem, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs helye.

- Úgy tűnik, mintha munkáltatóellenesnek tekintené a törvényt.

– Nem tartom annak, bár szerintem nem igazán érvényesülnek benne a munkáltatói jogok. A munkaadók soha nem voltak a törvény ellen. Már annak idején, az Érdekegyeztető Tanácsban is kifejtettük, hogy érdekeltek vagyunk az ellenőrzési törvény létrejöttében, hiszen minden tisztességes gazdálkodó számára fontos az, hogy csak legális vállalkozók működjenek a piacon. Lényeges, hogy az ellenőrzés szűrje ki a tisztességtelen munkáltatókat, s szabjon gátat a feketefoglalkoztatásnak. Sajnos, a törvényben más szempontok érvényesültek, de amit még ennél is lényegesen nagyobb problémának tartok, az az, hogy a törvényből nem következik: a tiszta viszonyok követelménye mindenkire egyformán vonatkozik.

Még két kifogást mondanék. Az egyik, hogy a törvény alapján a felügyelők bármikor, bejelentés nélkül ellenőrizhetik a munkahelyet, és ha úgy látják, leállíthatják az üzletmenetet. Véleményem szerint ez túlzás, figyelembe véve azt is, hogy más hatóságoknak ehhez nincs joguk, még az APEH is bejelentkezik, ha ellenőrizni kíván. Emellett azt sem tartom elfogadhatónak, hogy a munkaügyi bírság negyven százaléka az OMMF-hez kerül, mintegy a dologi kiadások pluszforrásául. Szerintem ez erkölcsileg megengedhetetlen, hiszen így a felügyelők eleve érdekeltek a büntetés kiszabásában, és nem a segítő szándék vezérli őket. Szerintem emiatt fordul elő, hogy olyan esetben is büntetnek, amikor a gyakorlati élet teljesen ellentmond a szabályozásnak. Ilyen például a szabadság kiadása vagy ki nem adása. Szerencsére, mára már változott ennek a szabályozása, de erős a gyanúm, hogy a cégek többségénél még így is elmaradásban vannak. Nyilvánvaló, hogy nem fogy el az előző, vagy éppen a két évvel korábbi szabadság, a felügyelők emiatt mégis megbüntethetik a munkáltatót.

Hasonlóan életidegen, s így betarthatatlan a vasárnapi nyitva tartás ügye. Ez a karácsony vagy a húsvét közeledtével mindig látványos ellenőrzéseket eredményezett, amíg az érintett kereskedők egy része és szakszervezetek meg nem állapodtak. Teljesen nyilvánvaló, hogy a dolgozó emberek csak a hét végén érnek rá vásárolni, ám a munkaügyi felügyelők éppen ekkor záratnák be az üzleteket, beavatkozva ezzel a munkáltatók és a munkavállalók szabad alkujába.

- Én is a hét végén vásárolok, mégis megértem, hogy a felügyelők megpróbálnak fellépni az ellen, hogy a munkavállalókat kizsigereljék.

– Elismerem, hogy sok helyen nagyon kemény a munka, de a jelenlegi gazdasági helyzetben sajnos a többség csak így, csak nagyon kemény munkával képes fennmaradni.

- A munkaadók a törvény vitája során amellett kardoskodtak, hogy szabálytalanság esetén a munkavállaló is büntethető legyen. Még most is így gondolja?

– Természetesen. Korábban is azt mondtuk, s ma is azt állítom, hogy szimbolikus összeggel, például 500 vagy ezer forinttal igenis meg kell büntetni azt a munkavállalót is, aki elfogadja a feketemunkát. Sajnálom, hogy ezt nem sikerült elfogadtatnunk, s nem került bele a törvénybe.

- A munkavállalók kiszolgáltatott helyzetben vannak, és félő, hogy ha ragaszkodnak a legális formákhoz, akkor nem kapják meg az állást.

– Elismerem, hogy nem egyenlő felekről van szó, de tény az is, hogy a feketemunkához is két ember kell. Ha a dolgozó mégis elvállalja, akkor ez az ő szabad döntése, és amennyiben az ellenőrzésen kiderül az illegális alkalmazás, akkor ezért bizony a munkavállalót is büntetni kellene, de hangsúlyozom, csupán jelképes összeggel.

- Ezek szerint a törvény nem igazodik a valóságos élethez?

– Így van, s ami még ennél is fájóbb, hogy nem egységes, nem versenysemleges. Egy ellenőrzési törvényt nem lehet szeretni, de betartani is csak akkor lehet, ha mindenkire egyformán kötelező.

A munkavállalót nem bírságolhatják

A munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések során a felügyelők a munkavállalókat is büntetik, például eltilthatják a munkavégzéstől. A pénzbüntetéssel való szankcionálást azonban a szakszervezetek továbbra is elutasítják, mivel ez csak fokozná a munkavállalók amúgy is kiszolgáltatott helyzetét – érvel Borhidi Gábor, az Országos Munkaügyi Tanács munkavédelmi bizottsága munkavállalói oldalának ügyvivője.

- A szakszervezetek a munkaügyi-munkavédelmi szabálytalanságok esetén elfogadhatatlannak tartják, hogy a felügyelők a dolgozókat is bírsággal büntessék. Miért zárkóznak el ennyire?

– A felügyelők igenis szankcionálnak, hiszen többek között eltilthatják a munkavégzéstől a dolgozókat. Természetesen a dolgozóknak is vannak kötelezettségeik, például használniuk kell a megfelelő védőfelszerelést, ha ez a munkájukhoz előírás. Ha ezt megszegik, figyelmeztetést kapnak, vagy akár hosszabb időre el is tilthatják őket a munkától. A pénzbeli bírságolás azonban a mai jövedelmi viszonyok mellett komoly anyagi terheket jelenthet a munkavállalóknak, hiszen például minimálbérből még az alacsony büntetést is nehéz lenne kifizetniük.

- Mégis, ha a saját pénztárcájára menne az ügy, akkor talán a dolgozó is jobban odafigyelne a szabályok betartására...

– Amíg ilyen magas a munkanélküliség, s amíg a munkavállalók olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, mint manapság, addig ezt csak végső megoldásként tudom elfogadni. Kevés a munkahely, s így a dolgozók rákényszerülnek arra, hogy hátrányos feltételekkel is elfogadják a munkát. Sok esetben hiába figyel a dolgozó a szabályok betartására, ha a munkaadó nem gondoskodik a megfelelő munkaeszközökről. A megoldás az lehetne, ha a munkáltatókat ösztönöznék a legális foglalkoztatásra, a biztonságos és egészséges munkahelyek kialakítására. Mindkettőt elősegíthetné, ha csökkennének a munkáltatókat terhelő járulékok, illetve mielőbb sor kerülne az önálló baleset-biztosítási ágazat bevezetésére.

- A magas elvonások viszont egészen másra ösztönzik a munkáltatókat. Nevezetesen arra, hogy ahol tudnak, spóroljanak...

– A feketefoglalkoztatás és a munkavédelmi előírások megsértése ebből a szempontból elválaszthatatlan egymástól. Ahol illegálisan alkalmazzák a munkavállalókat, ahol zsebbe fizetik a munkabért, ahol a dolgozók után nem fizetnek tb-járulékot, ott a legtöbbször a legelemibb munkavédelmi előírásokat sem tartják be. Sajnos, a munkavállalók ilyen esetben nem is merik kérni a biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléseket. Ilyenkor fordul elő, hogy például szabálytalan állványzaton dolgoznak, vagy védőszemüveg nélkül hegesztenek. Ha pedig megsérülnek, akkor is csak magukra számíthatnak, hiszen nem kapnak táppénzt sem.

Sajnos, a legális kisvállalkozások is olyannyira tőkeszegények, hogy sok esetben nem tudnak megfelelni a szabályoknak. Elavult, régi s így balesetveszélyes gépeket, berendezéseket üzemeltetnek. Ezen a helyzeten is segíthetne, ha mérséklődnének a munkáltatók közterhei. Addig viszont az ellenőrzések fokozása segíthet legalább a kirívó esetek feltárásában. Több ellenőrzésre van szükség, ami egyébként az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is egyik feltétele. Az Unió előírja, hogy az ellenőrzéseket az általa meghatározott szintre kell hozni.

- Ön szerint az OMMF európai színvonalú felügyelet?

– Szakmailag és a munkatársak képzettségét tekintve mindenképpen. Ami viszont nem elég, az a létszám, az infrastruktúra s a rendelkezésre álló anyagi forrás. A munkaügyi felügyelő munkája nem éppen hálás feladat, ezért a jelenleginél sokkal jobban meg kellene őket fizetni. A jelenlegi kereseti viszonyok mellett nem csoda, hogy alig van utánpótlás, pedig mindenképp nagyobb létszámra lenne szükség ahhoz, hogy több munkáltatóhoz jussanak el.

- A munkavédelmi ellenőrzéseken a felügyelők sokszor múlt századi állapotokat találnak, főleg az építőipari és a mezőgazdasági munkahelyeken. Ezeket sem büntetné?

– Természetesen, ahol súlyos a szabályszegés, ott szükség van a szankcionálásra. Ahol viszont nem kirívó esetről van szó, ott véleményem szerint sokkal célravezetőbb és hatékonyabb a segítőkész tanácsadás. Sok munkáltató ugyanis egyszerűen azért nem tartja be a szabályokat, mert nem tud róluk, nem ismeri őket.

Ugyanakkor a szabályok nem ismerete senkit sem ment fel a felelősség alól. Indokolt lenne, ha az átalakuló kamarák vagy más munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek tanácsadó, segítő szakértői hálózatot hoznának létre, különösen az egyéni, illetve a kis- és középvállalkozások számára. Úgy gondolom, hogy a munkát végző ember egészségét, illetve biztonságát elősegítő tanácsadás legalább olyan fontos lenne, mint például a piacra jutás elősegítését célzó, jelenleg is működő tanácsadó szolgáltatás.

- Hova kell leginkább eljuttatni az információkat?

– Elsősorban a kisvállalkozásokhoz, ezen belül is oda, ahol a leginkább veszélyes körülmények között dolgoznak, így például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az építőipar területére. A nagyobb, s főleg a multinacionális cégeknél csak elvétve akadnak szabálytalanságra, de ezeknél a vállalatoknál sem kizárólag a pénz volt a döntő, hanem az is, hogy az első perctől kezdve természetes számukra, hogy biztonságos munkahelyeket alakítsanak ki.

Úgy vélem, a kisebb cégeknél is hatékonyabb lenne, ha felvilágosítást kapnának, ha a munkakultúrájukon próbálnának változtatni, s ha a felügyelők nem büntetnének azonnal, hanem felhívnák a figyelmet a hibákra. Mindezek mellett fontosnak tartom azt is, hogy az ötvennél nagyobb létszámú vállalkozásoknál kötelező legyen a munkavédelmi képviselő választása.

- Ön szerint a munkáltatókban van-e hajlandóság arra, hogy szép szóra felszámolják a szabálytalanságokat?

– Meggyőződésem, hogy igen. Az egészséges és biztonságos munkakörnyezet kialakítása csak részben pénzkérdés, jelentős részben szervezési kérdés. A munkáltatókat érdekeltté kell tenni abban, hogy biztosítsák a megfelelő körülményeket, a munkavállalókat pedig, hogy betartsák a munkavédelmi előírásokat, s használják az előírt védőfelszereléseket. Ez persze nem megy egyik napról a másikra.

Jelenleg készítik elő a munkavédelem országos programját, ez többek között tartalmazza egy információs központ létrehozását, ahol a munkáltatók és persze a munkavállalók is minden kérdésükre választ kapnának. Az OMMF ugyan szolgál felvilágosítással, ha erre felkérik, de a vállalkozók nem szívesen fordulnak a hatósághoz tanácsadásért. Éppen ezért van szükség az információs központra. Lehet, hogy ez nem olcsó dolog, de véleményem szerint inkább erre kell forrást találni, hiszen a balesetek, illetve a foglalkozási megbetegedések megelőzését szolgálja. Hosszabb távon mindenképpen olcsóbb tehát, mint a már megsérült munkavállalók után a táppénzt fizetni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. április 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem