Korábbról jól ismert formát hozott vissza a társadalombiztosítási ellátások rendszerébe a gyed ismételt bevezetése. Cikkünkben röviden összefoglaljuk, mennyiben más ez a gyed, mint a régi volt.
A "Bokros-csomag" takarékossági intézkedései folytán megszűnt a gyed az 1996. április 15-ét követően született gyermekek után. Ez a szigorítás igen nagy felháborodást váltott ki, a közvélemény haragja azonban nem eredményezett törvénymódosítást. Ennek köszönhetően 1999. december 31-éig a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően csak a gyest lehetett igénybe venni a gyermekek után. Az ellátások között igen nagy a különbség, hiszen a gyermek kétéves koráig járó gyed jövedelemarányos, míg a gyes fix összeg. A gyest is korlátozásokkal lehetett igénybe venni 1998. december 31-éig, mert jövedelemfüggő ellátásnak minősült. A kedvező szociálpolitikai döntések első lépése a gyesre jogosultság kiterjesztése volt, hiszen 1999. január 1. óta alanyi jogon lehet igénybe venni az ellátást.
Az igazi áttörést azonban a gyed ismételt bevezetése jelentette. Ez a pénzbeli ellátás azonban nem ugyanaz, mint az 1996. április 15. előtti gyed volt. Az első lényeges különbség, hogy a gyed nyugdíjjárulék-köteles ugyanúgy, mint a gyes. A másik szembeötlő eltérés, hogy a mostani gyed összege maximált, vagyis nem haladhatja meg a minimális bér kétszeresét, ami jelenleg 51 000 forint.
Igényjogosultság
Most nézzük, kinek is jár a gyed? Az első feltétel természetesen, hogy az igénylő a háztartásában nevelje a két éven aluli gyermekét. Gyermekgondozási díjra az a szülő jogosult, aki a gyermekgondozási díj igénylését – a gyermeket szülő anya esetén a szülést – megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. (Biztosított az a személy, aki munkavégzésre irányuló jogviszonyában járulékfizetésre kötelezett.)
Gyermekgondozási díjra jogosult a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya is, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett, és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.
Szülő alatt a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, a gyámot, továbbá a szülővel együtt élő házastársat, illetve azt a személyt kell érteni, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van.
Biztosítási idő
Mint már említettük, biztosított az a személy, aki munkavégzésre irányuló jogviszonyában járulékfizetésre kötelezett. A gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe be kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély idejét, valamint a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hoszszabb ideig folytatott tanulmány idejét.
Mettől meddig jár a gyed?
A gyermekgondozási díj a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól (a jogosultság kezdő napja) a gyermek második életévének betöltéséig jár. Ha a gyermeket szülő nő – ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is – meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.
Nem jár a gyermekgondozási díj, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás – ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy személyesen folytat hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységet. Nem jár a gyed akkor sem, ha a jogosult – munkavégzés nélkül – megkapja a teljes keresetét, vagy egyéb rendszeres pénzellátásban részesül.
Korlátozza a gyed folyósítását, ha a gyermeket – a külön jogszabályban foglaltak szerint – ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben vagy napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést. Szintén nem jár a gyed, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
A gyed összege
A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, azonban havonta legfeljebb az igénybevétel kezdő időpontjában érvényes minimálbér kétszerese. A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha az anya a gyermekgondozási segély vagy a gyermekgondozási díj folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik, illetve az igénybevétel napját megelőző két éven belül legalább 180 naptári napi keresettel rendelkezik.
Egyéb esetekben a jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincadrészének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított egészségbiztosításijárulék-alapot, illetve munkanélküli-ellátás alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított gyermekgondozási díj összegével.
Folyósító szerv
A gyedre vonatkozó igénybejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni. A nyomtatványt két példányban kell kitölteni és a munkáltatóhoz, foglalkoztatóhoz benyújtani. Az igénybejelentés történhet postai úton is. Az igényjogosultságot igazolni kell.
Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett személy gyermekgondozási díj iránti igényét (a táppénzhez, illetve a terhességi-gyermekágyi segélyhez hasonlóan) annak a munkáltatónak kell elbírálnia, és az ellátást folyósítania, amelyiknél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Ha a foglalkoztató nem minősül kifizetőhelynek, az igénybejelentést köteles három munkanapon belül benyújtani az illetékes egészségbiztosítási pénztárhoz.