A foglalkoztatástámogatási rendszer

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A foglalkoztatástámogatási rendszer legfontosabb célja, hogy elősegítse a munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek mielőbbi munkához jutását részben a munkáltatónak, kisebb részben pedig a munkavállalónak nyújtott anyagi támogatás formájában.

 

A foglalkoztatás elősegítése sorában a legáltalánosabb és leggyakrabban előforduló támogatás a munkahelyteremtés támogatása. Idetartozik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, a szakképesítés megszerzésének, illetve fejlesztésének támogatása, továbbá a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervek munkavállalóinak bértámogatása is. A munkahely-teremtési támogatások körében - pályázati eljárás keretében - visszatérítendő kamatmentes, vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható új munkahely létesítéséhez, illetve a már működő munkahely korszerűsítéséhez, bővítéséhez. 1997. július 1-jétől megnyílt ez a támogatási lehetőség az egyéni vállalkozást kezdő munkanélküliek számára, valamint arra az esetre is, ha a munkanélküli valamilyen társas vállalkozás tagjaként kívánja megoldani az elhelyezkedési, jövedelemszerzési gondját. E körbe tartozik továbbá, ha a munkanélküli őstermelői tevékenységbe kezd, vagy mezőgazdasági szövetkezetben létesít vállalkozói jogviszonyt.

A munkaadói, valamint a munkavállalói járulékok összegéből képződő Munkaerőpiaci Alapon belül január 1-jétől foglalkoztatásfejlesztési és munkahely-teremtési célelőirányzatot is képeznek.

Támogatási megállapodás

A munkáltató által benyújtott pályázat kedvező elbírálása esetén a munkaügyi központ államigazgatási határozattal engedélyezi a támogatást, amely alapján külön szövegezett megállapodásban rögzítik az érintett felek a támogatás részletes feltételeit, valamint az esetleges szerződésszegés jogkövetkezményeit. A támogatás fejében a gazdálkodó szerv arra vállal kötelezettséget, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt úgy alkalmazza a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélkülieket, hogy ez alatt az idő alatt a munkáltató kezdeményezésére nem szűnik meg a munkaviszonyuk, ha pedig más módon az mégis megszűnik, a munkáltató a megállapodásban meghatározott időtartam alatt bejelenti munkaerőigényét újabb kiközvetítés céljából a munkaügyi központhoz.

Ellenőrzés

Az irányadó jogszabály előírja, és általában a megállapodás is tartalmazza, hogy a munkaügyi központ hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a támogatás felhasználásának körülményeit. Az ellenőrzés kiterjedhet arra, hogy a munkáltató a szerződésben meghatározott beruházás keretében megvalósuló létesítmény kivitelezésére, esetleges gépi berendezések, munkaeszközök beszerzésére használta-e fel a támogatást.

Szerződésszegés

Ritkán fordul elő, hogy az ellenőrzés a szerződéstől eltérő támogatásfelhasználást állapít meg. Az esetek túlnyomó többségében a szerződésszegő magatartás abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató nem a megállapodásban vállalt időtartamban (például két év helyett csak egy évig) foglalkoztatja a megállapodásban meghatározott számú munkanélkülit. Ennek természetesen sok oka lehet, az azonban mindenképp jogszerűtlen, ha a munkaviszony a munkáltató saját kezdeményezésére és nem rendkívüli módon szűnik meg, ha a munkaviszony egyéb okból szűnik meg ugyan, de azt nem jelentették be a munkaügyi központhoz, vagy nem a munkaügyi központ kiközvetítése útján gondoskodtak a létszám újbóli feltöltéséről. Ilyenkor megállapítható a szerződésszegés, és a munkaügyi központ létszám- vagy időarányosan, illetve teljes egészében visszakövetelheti a támogatást a megállapodás megfelelő pontja szerint. Ebben az esetben az egyébként kamatmentes támogatást a hatályos jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.

Méltányosság

A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben - erre irányuló kérelem alapján és egyedi elbírálás eredményeként - eltekinthet a kamat visszafizetésétől. Az elemi kár (vis maior) következtében előálló káresemény minden esetben megalapozza a különös méltánylást. Az általános gazdasági ellehetetlenülés azonban nem. Az utóbbinak ugyanis számtalan olyan oka lehet, ami a gazdálkodó szerv (vállalkozó) működési körében felmerülő okból következett be, vagy esetleg a munkáltató vétkes felróható magatartása áll a háttérben.

Rendkívüli felmondás

Természetesen a rendkívüli felmondás nem jelenti a szerződésben vállalt létszám megtartására vonatkozó kötelezettség megszegését. A munkáltatónak a Munka törvénykönyvében előírt módon joga van rendkívüli felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi a munkaviszonyából folyó lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. A munkaügyi központtal szembeni bejelentési kötelezettség azonban ilyenkor is fennáll.

Munkába járás

A munkáltató a másodosztályú vasúti jegy 86 százalékát, az elővárosi vasúti, illetve helyközi díjszabással közlekedő helyi, valamint a távolsági autóbusz menetdíjának 80 százalékát köteles átvállalni a dolgozótól. Ha a munkáltató legalább 6 hónapja nyilvántartott munkanélküli, vagy legalább 3 hónapja munkanélküli pályakezdő foglalkoztatását vállalja, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül nem szüntette meg a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát, legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek a munkáltatót, illetve az említett dolgozót terhelő része.

Támogatás adható annak a munkaadónak is, aki csoportos személyszállítással oldja meg a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük közötti utazását. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók utazása tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta - tömegközlekedési eszközzel - meghaladja a két órát. Az előbb említett feltétellel érintett települések körét - a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával - a munkaügyi központ határozza meg.

A támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazását, akik megváltozott munkaképességűek, vagy alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküliek voltak.

A támogatás szempontjából csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.

A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

Ugyanarra a dolgozóra a csoportos személyszállítás támogatása mellett nem vehető igénybe a helyközi közlekedés támogatása.

Támogatás a kezdő vállalkozóknak
A munkahelyteremtő támogatás másik nagy területét jelenti a vállalkozásba kezdő munkanélküliek támogatása. Az ilyen támogatás kétféle lehet, de ezek együttesen is odaítélhetők. Ha a legalább három hónapja munkanélküli dolgozó a munkanélküli-járadék lejártát megelőzően kezd egyéni vagy társas vállalkozásba, ehhez legfeljebb 500 000 forint támogatást nyerhet el pályázat útján. A pályázónak rendelkeznie kell a vállalkozás megindításához szükséges saját anyagi forrással. A munkaügyi központ feltételként azt is előírhatja, hogy a pályázó igazolja a vállalkozói ismereteit.

A kamatmentes támogatást a folyósítást követő 19. hónap kezdetétől számított legfeljebb 60 hónap alatt kell visszafizetni.

A saját erőből történő vállalkozás beindításához nyújtandó támogatási forma a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése címén nyújtott támogatás. Ezt az a munkanélküli veheti igénybe, akinek a munkaügyi központ a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának kimerítése után sem tud megfelelő munkalehetőséget biztosítani, és aki egyéni vállalkozóként kívánja megoldani jövedelemszerzési gondjait. Ez a támogatás megegyezik a munkanélküli-járadék összegével, amelyet a lejáratot követő további hat hónapig lehet folyósítani. Erre az átmeneti időszakra azért adható támogatás, mert a vállalkozások általában a beinduláskor még nem prosperálnak kielégítően. Szükséges ezért, hogy a munkaügyi központ a járadék lejártát követően hat hónapig segítséget nyújtson a vállalkozást beindító munkanélküli számára ahhoz, hogy a vállalkozás kezdeti nehézségeit áthidalhassa.

Lakhatási támogatás

Az utazási támogatással összefüggésben vagy attól függetlenül lakhatási hozzájárulás is adható annak a munkáltatónak, aki olyan munkanélkülit foglalkoztat, aki megfelel az előbb említett feltételeknek, tehát legalább 6, illetve 3 hónapja munkanélküli. Ebben az esetben a lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat díjának megfizetése vállalható át szintén legfeljebb egyévi időtartamra. A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kérelem benyújtása időpontjában hatályos munkanélküli-járadék alsó határát.

Képzések, átképzések

A további nagy csoportját képezi a képzések, átképzések támogatási rendszere, amelyre nagy hangsúlyt helyez a munkaerő-piaci szervezet. Képzési támogatás nemcsak a munkanélküli személynek nyújtható, hanem annak is, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül meg fog szűnni. (Ezt a tényt a munkáltatónak kell írásban közölnie.) Támogatható ezenkívül annak a munkaviszonyban lévő személynek is a képzése, akinek nem szűnik meg ugyan a munkaviszonya, de a további foglalkoztatása képzés nélkül nem lenne megoldható. Támogatható ezenkívül a közhasznú munkát végző személyek képzése is.

A képzések támogatása három formában jelenhet meg. Egyrészt lehet keresetkiegészítés, másrészt keresetpótló juttatás, továbbá a képzéssel felmerült költségek megtérítése. A keresetkiegészítés nem más, mint a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt jelentkező keresetkiegészítés pótlása, ha a képzés keresetkieséssel jár. A keresetpótló juttatás megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes legkisebb munkanélküli-járadék összegével, amely jelenleg a minimális nyugdíj 90 százalékával egyenlő. Természetesen minden esetben csak a munkaügyi központ szervezésében lebonyolított képzések részesülhetnek támogatásban.

A támogatás csak azokra a napokra nem folyósítható, amely alatt a kedvezményezett saját felróható magatartására visszavezethető okból nem tesz eleget az óralátogatási kötelezettségének (például állítása szerint betegség miatt volt távol, de azt megfelelően nem tudja igazolni).

Támogatható képzések

A képzési támogatás keretében - egyedi elbírálás alapján - átvállalhatók a szakképesítés megszerzésével összefüggő, a már megszerzett szakismeret magasabb szintre emelésével járó képzéshez, továbbá a megváltozott munkaképességűeket és hátrányos helyzetűeket rehabilitáló képzéshez, valamint általában az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzéshez kapcsolódó költségek.

Támogatás adható a felsoroltakon túl az első szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismeretek elsajátításához, valamint az álláskeresési, pályaorientáló oktatáshoz. A támogatási rendszer kiterjed továbbá a gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzésének finanszírozásához is, de csak akkor, ha a jogosítvány megszerzése az érintett személy munkához jutását vagy munkaviszonyban való megmaradását segíti elő. Támogatható továbbá a szakképesítéssel rendelkező személyek állami nyelvvizsgájának megszerzése is.

A foglalkoztatás bővítése

Amennyiben a munkáltató vállalja a tartósan, legalább 6 hónapja munkanélküli személy foglalkoztatását, ennek fejében a munkaügyi központ - egyedi elbírálás alapján legfeljebb egyévi időtartamra - megtéríti a felvett munkavállaló munkabérének 50-100 százalékát. A támogatás feltétele, hogy a támogatási idő alatt és azt követően a támogatási idővel azonos időtartam alatt foglalkoztassák a felvett munkanélkülit, és a hasonló munkakörben alkalmazott egyéb munkavállaló munkaviszonyát se szüntessék meg a munkáltató kezdeményezésére a támogatott munkavállaló munkavállalását megelőző hat hónapon belül, illetve az előbb említett támogatási időszak, valamint az azt követő ugyanilyen időtartam alatt. (Ennél a támogatási formánál is problémát jelenthet, hogy szabálytalanul, tehát írásbeli munkaszerződés nélkül alkalmazzák a dolgozókat. Ilyenkor ugyanis nem lehet bizonyítani, hogy a munkáltató kiket foglalkoztatott a támogatási kérelme benyújtását megelőző 6 hónap alatt, illetve kiknek szüntette meg és milyen jogcímen a munkaviszonyát a fentebb említett időtartam alatt.)

A támogatás feltétele az is, hogy a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap alatt a munkáltató az illetékes munkaügyi központnál, kirendeltségnél érvényes munkaerőigény-bejelentéssel rendelkezzen. Nem adható támogatás a kirendelés keretében foglalkoztatott munkavállalókra.

A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás sem jár alanyi jogon. Nem részesülhet támogatásban az a munkáltató, akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül az illetékes megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség a munkavállalók alkalmazására vonatkozó hátrányos megkülönböztetés tilalma miatt, valamint a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése és a választott szakszervezeti tisztséget betöltőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt munkaügyi bírságot szabott ki.

A munkahelymegőrzés támogatása

A pénzügyi gondokkal küzdő munkáltató munkahely-megőrzési támogatást igényelhet, ha nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, és legalább két éve működik. A létszámleépítésre irányuló szándékát be kell jelentenie a munkaügyi központhoz, és rendelkeznie kell olyan mérvű anyagi biztosítékkal, amely fedezetet nyújt a támogatás esetleges vissza nem fizetésekor.

A munkahely-megőrzési támogatással a tervezett létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkabérének és az azt terhelő járulékoknak legfeljebb a fele vállalható át, maximum egyévi időtartamra. A munkáltatónak ebben az esetben is vállalnia kell a támogatással érintett munkavállalóknak a támogatási idő alatti és ezt követően a támogatási idővel megegyező időtartamig történő foglalkoztatását.

Vissza nem térítendő juttatás adható, ha a munkáltató az átmeneti gazdasági nehézségek miatt meghatározott ideig csak csökkentett munkaidővel tudja foglalkoztatni a munkavállalókat. Ebben az esetben ez a támogatás a kiesett munkaidővel járó átlagkereset megtérítését jelenti. Ez az állásidő egy speciális formája, amikor a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben tudja foglalkoztatni a munkavállalókat.

Ha a munkáltató átmeneti gazdasági nehézségei miatt csökkentett munkaidővel tudja foglalkoztatni a munkavállalókat, ugyancsak munkahely-megőrzési támogatás címén az előbbiekhez hasonló feltételekkel, legfeljebb egyévi időtartamra részben vagy teljes egészében folyósítható a részére a kiesett munkaidőre kiszámított bérkülönbözet, annak járulékaival együtt. Erre akkor van lehetőség, ha az átmeneti gazdasági nehézségek miatt a munkáltató csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni a dolgozóit. A részmunkaidőnek azonban el kell érni a teljes munkaidő felét, de nem lehet hosszabb a teljes munkaidő háromnegyedénél. Ez a támogatás csak arra a dolgozóra vehető igénybe, aki saját háztartásában 10 évesnél fiatalabb személyt tart el, továbbá akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt éve van hátra, valamint akinek a munkaképesség-csökkenését legalább 40 százalékban megállapították.

A maximum egy évre megállapított támogatás többször meghosszabbítható, legfeljebb azonban összesen 5 évig. A támogatás időtartamával megegyező ideig tartó továbbfoglalkoztatási kötelezettség itt nem jogszabályi feltétel, de a munkaügyi központ előírhat ilyen kötelezettséget is.

Megváltozott munkaképességűek

Jelentős helyet foglal el a támogatások között a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása. Ez a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, annak bővítéséhez, annak korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, valamint egyéb célú kifizetésekhez adható. Ideértendő továbbá a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő munkaeszközök beszerzése, fejlesztése, korszerűsítése is.

A támogatásnak csak az a feltétele, hogy a munkáltató saját erővel is hozzájáruljon a beruházás finanszírozásához. Ennek mértékét és magát a támogatás felső határát egyedi elbírálás alapján határozza meg a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ, attól függően, hogy a Munkaerőpiaci Alap központi vagy megyei decentralizált kerete szolgál a felhasználás alapjául. A döntés előtt ki kell kérni a felhasználás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét.

A támogatás szempontjából az számít megváltozott munkaképességű személynek, akinek a munkaképesség-csökkenése legalább 40 százalékos. A támogatás akkor is megadható, ha a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel igazolja, hogy elhelyezkedési esélyei, testi, illetve szellemi károsodás miatt csökkentek.

Ez a támogatás is lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő, amelyről mérlegelési jogkörben dönt a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve a munkaügyi központ. A támogatás kiterjed a létszámbővítés elősegítésére is. Abban az esetben, ha az alkalmazotti létszám nem haladja meg a 10 főt, és a munkáltató 2 fővel, egyéb esetben pedig 20 százalékkal növeli a megváltozott munkaképességű személyek létszámát, munkavállalónként 3-6 havi munkabérnek megfelelő összegű visszatérítendő anyagi támogatás igényelhető. Ennek a támogatásnak azonban előfeltétele, hogy a kérelmet a beruházásra nyújtott támogatást követő két éven belül előterjesszék.

Bérgarancia alaprész

A Munkaerőpiaci Alap elkülönített részét képezi a bérgarancia alaprész is. Ebből az alaprészből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló, még kiegyenlítetlen bértartozása vagy annak egy része előlegezhető meg. A felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet számtalan esetben van olyan helyzetben, hogy már az egyébként esedékes és a munkaszerződés szerint járó munkabért sem áll módjában kifizetni a munkavállalók részére.

Az erre vonatkozó szabály szerint, ha a munkáltató a bérfizetési napot követő nyolc napon belül nem tudja kifizetni a munkabéreket, kérelmet terjeszthet elő a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz. A támogatási kérelemről ilyenkor nem az általános eljárási szabály szerinti 30, hanem 8 napon belül hoznak érdemi döntést, és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkednek a támogatási összeg átutalásáról. Erre a meglehetősen gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a munkavállaló munkabérigényeit a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell.

A támogatás előfeltétele, hogy a munkáltató a felszámolás kezdő időpontját megelőző legalább 12 hónappal már megkezdte a működését. A bértartozás megelőlegezése nem korlátozódik kifejezetten a munkabérre, hanem ideértendő a betegszabadság időtartamára járó térítés és a munkaviszony megszűnésével járó végkielégítés összege is.

Nem adható támogatás az elkülönített bérgarancia alaprészből akkor, ha a korábban ugyanezen a jogcímen már igénybe vett támogatást nem fizette vissza a munkáltató. E tilalom nem vonatkozik azonban arra az esetre, ha az egyébként felmondási tilalom alatt álló munkavállalók munkaviszonya szűnik meg a felszámolás miatt.

Az e címen nyújtott támogatás nem haladhatja meg az adott bérfizetési napon fennálló kötelező legkisebb munkabér ötszörösét. A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. (Előfordult olyan eset, amikor a munkáltató több munkavállalóra vonatkozóan nyújtott be kérelmet, mint ahány fő a felszámolás megkezdésekor az állományában volt. A későbbi félreértések elkerülése végett ezért fontos a munkáltatónak pontosan kimutatnia, illetve közölnie az állományi létszám adatait.)

Csoportos létszámleépítés

A csoportos létszámleépítésre kényszerülő munkáltató részére is adható támogatás, ha rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Csoportos létszámleépítésről akkor lehet beszélni, ha a 20 főnél több és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató legalább 10 főt, a 100 vagy ezt meghaladó számú, de 300 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkavállaló legalább a munkavállalók 10 százalékát, a 300 vagy ezt meghaladó létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltató pedig legalább 30 fő munkaviszonyát kívánja rendes felmondással megszüntetni, a működésével összefüggő okból.

A munkáltató részére a csoportos létszámleépítéssel érintett telephelyen a munkába helyezést elősegítő bizottság működéséhez legfeljebb 12 hónapra, bizottságonként legfeljebb 1 millió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás a munkába helyezést elősegítő bizottság működéséhez használható fel, amely magában foglalhatja a vezető tiszteletdíját, a szakértők, az oktató, az előadók díjazását, utazási költségeit, a bizottság üléseivel összefüggő kiadásokat, kiadványok előállítását, terjesztését stb. Ennek a támogatásnak a feltétele, hogy a munkáltató intézkedjen a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt, és vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen a munkába helyezést elősegítő bizottságot hoz létre és működtet.

Fellebbezés
A támogatási kérelem tárgyában meghozott I. fokú közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek van helye. A mérlegelési jogkörben meghozott döntés ellen azonban főszabályként nem lehet fellebbezni, mert a II. fokú hatóság nem dönthet mérlegelési jogkörben valamely támogatás odaítéléséről, hiszen ez hatáskörelvonást jelentene, amit a jogszabály nem tesz lehetővé. Január 1-jétől az erre vonatkozó eljárási szabályok pontosabbak lettek, így fellebbezésnek egyrészt akkor van helye, ha a pályázat vagy kérelem elutasítására a meghatározott feltételek hiánya miatt került sor. (Ilyenkor a II. fokú hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a pályázati kiírás tartalmazta-e a hiányzó feltételt.) A másik fellebbezési lehetőség akkor adódik, ha az elbíráló munkaügyi központ a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat sértette meg. Ez utóbbi előírás alapján az elutasító döntésben minden esetben fel kell hívni az ügyfél figyelmét a fellebbezési lehetőségre, mert az ügyfélnek joga van az általa jogszabálysértőnek minősített körülmény kifogásolására.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.