×

A foglalkoztatástámogatási rendszer

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 26. számában (2000. március 15.)

 

A foglalkoztatástámogatási rendszer legfontosabb célja, hogy elősegítse a munkaerőpiacról átmenetileg vagy tartósan kiszoruló rétegek mielőbbi munkához jutását részben a munkáltatónak, kisebb részben pedig a munkavállalónak nyújtott anyagi támogatás formájában.

 

A foglalkoztatás elősegítése sorában a legáltalánosabb és leggyakrabban előforduló támogatás a munkahelyteremtés támogatása. Idetartozik a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, a szakképesítés megszerzésének, illetve fejlesztésének támogatása, továbbá a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervek munkavállalóinak bértámogatása is. A munkahely-teremtési támogatások körében – pályázati eljárás keretében – visszatérítendő kamatmentes, vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható új munkahely létesítéséhez, illetve a már működő munkahely korszerűsítéséhez, bővítéséhez. 1997. július 1-jétől megnyílt ez a támogatási lehetőség az egyéni vállalkozást kezdő munkanélküliek számára, valamint arra az esetre is, ha a munkanélküli valamilyen társas vállalkozás tagjaként kívánja megoldani az elhelyezkedési, jövedelemszerzési gondját. E körbe tartozik továbbá, ha a munkanélküli őstermelői tevékenységbe kezd, vagy mezőgazdasági szövetkezetben létesít vállalkozói jogviszonyt.

A munkaadói, valamint a munkavállalói járulékok összegéből képződő Munkaerőpiaci Alapon belül január 1-jétől foglalkoztatásfejlesztési és munkahely-teremtési célelőirányzatot is képeznek.

Támogatási megállapodás

A munkáltató által benyújtott pályázat kedvező elbírálása esetén a munkaügyi központ államigazgatási határozattal engedélyezi a támogatást, amely alapján külön szövegezett megállapodásban rögzítik az érintett felek a támogatás részletes feltételeit, valamint az esetleges szerződésszegés jogkövetkezményeit. A támogatás fejében a gazdálkodó szerv arra vállal kötelezettséget, hogy a megállapodásban meghatározott időtartam alatt úgy alkalmazza a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélkülieket, hogy ez alatt az idő alatt a munkáltató kezdeményezésére nem szűnik meg a munkaviszonyuk, ha pedig más módon az mégis megszűnik, a munkáltató a megállapodásban meghatározott időtartam alatt bejelenti munkaerőigényét újabb kiközvetítés céljából a munkaügyi központhoz.

Ellenőrzés

Az irányadó jogszabály előírja, és általában a megállapodás is tartalmazza, hogy a munkaügyi központ hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a támogatás felhasználásának körülményeit. Az ellenőrzés kiterjedhet arra, hogy a munkáltató a szerződésben meghatározott beruházás keretében megvalósuló létesítmény kivitelezésére, esetleges gépi berendezések, munkaeszközök beszerzésére használta-e fel a támogatást.

Szerződésszegés

Ritkán fordul elő, hogy az ellenőrzés a szerződéstől eltérő támogatásfelhasználást állapít meg. Az esetek túlnyomó többségében a szerződésszegő magatartás abban nyilvánul meg, hogy a munkáltató nem a megállapodásban vállalt időtartamban (például két év helyett csak egy évig) foglalkoztatja a megállapodásban meghatározott számú munkanélkülit. Ennek természetesen sok oka lehet, az azonban mindenképp jogszerűtlen, ha a munkaviszony a munkáltató saját kezdeményezésére és nem rendkívüli módon szűnik meg, ha a munkaviszony egyéb okból szűnik meg ugyan, de azt nem jelentették be a munkaügyi központhoz, vagy nem a munkaügyi központ kiközvetítése útján gondoskodtak a létszám újbóli feltöltéséről. Ilyenkor megállapítható a szerződésszegés, és a munkaügyi központ létszám- vagy időarányosan, illetve teljes egészében visszakövetelheti a támogatást a megállapodás megfelelő pontja szerint. Ebben az esetben az egyébként kamatmentes támogatást a hatályos jegybanki alapkamattal növelt összegben kell visszafizetni.

Méltányosság

A munkaügyi központ igazgatója különös méltánylást érdemlő esetben – erre irányuló kérelem alapján és egyedi elbírálás eredményeként – eltekinthet a kamat visszafizetésétől. Az elemi kár (vis maior) következtében előálló káresemény minden esetben megalapozza a különös méltánylást. Az általános gazdasági ellehetetlenülés azonban nem. Az utóbbinak ugyanis számtalan olyan oka lehet, ami a gazdálkodó szerv (vállalkozó) működési körében felmerülő okból következett be, vagy esetleg a munkáltató vétkes felróható magatartása áll a háttérben.

Rendkívüli felmondás

Természetesen a rendkívüli felmondás nem jelenti a szerződésben vállalt létszám megtartására vonatkozó kötelezettség megszegését. A munkáltatónak a Munka törvénykönyvében előírt módon joga van rendkívüli felmondással megszüntetni a munkaviszonyt, ha a munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlanságból megszegi a munkaviszonyából folyó lényeges kötelezettségét, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely lehetetlenné teszi a munkaviszony további fenntartását. A munkaügyi központtal szembeni bejelentési kötelezettség azonban ilyenkor is fennáll.

Munkába járás

A munkáltató a másodosztályú vasúti jegy 86 százalékát, az elővárosi vasúti, illetve helyközi díjszabással közlekedő helyi, valamint a távolsági autóbusz menetdíjának 80 százalékát köteles átvállalni a dolgozótól. Ha a munkáltató legalább 6 hónapja nyilvántartott munkanélküli, vagy legalább 3 hónapja munkanélküli pályakezdő foglalkoztatását vállalja, és a támogatási kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül nem szüntette meg a hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát, legfeljebb egyéves időtartamra, egészben vagy részben megtéríthető a munkába járással kapcsolatos utazási költségnek a munkáltatót, illetve az említett dolgozót terhelő része.

Támogatás adható annak a munkaadónak is, aki csoportos személyszállítással oldja meg a munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük közötti utazását. A támogatás feltétele, hogy a csoportos személyszállítással érintett munkavállalók utazása tömegközlekedési eszközzel nem, vagy csak aránytalan nehézséggel oldható meg. A lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazás akkor oldható meg aránytalan nehézséggel, ha annak ideje naponta – tömegközlekedési eszközzel – meghaladja a két órát. Az előbb említett feltétellel érintett települések körét – a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet, valamint a megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményének meghallgatásával – a munkaügyi központ határozza meg.

A támogatás szempontjából előnyben részesül az a munkaadó, aki nagyobb arányban oldja meg olyan személyek lakóhely (tartózkodási hely) és a munkahely közötti oda- és visszautazását, akik megváltozott munkaképességűek, vagy alkalmazásukat közvetlenül megelőzően a munkaügyi központ által nyilvántartott munkanélküliek voltak.

A támogatás szempontjából csoportos személyszállításnak minősül, ha a munkaadó saját vagy bérelt autóbusszal, mikrobusszal, személygépkocsival, vagy erre a célra igénybe vett szolgáltatás útján, a munkaadóhoz vezető útvonalon egy vagy több településről legalább négy munkavállaló szállításáról gondoskodik.

A támogatás legfeljebb egy évre adható, mértéke a csoportos személyszállításban érintett munkavállalók lakóhelyétől (tartózkodási helyétől) a munkahelyéig tartó útvonalra vonatkozó autóbuszbérletek árának a munkaadót terhelő részéig terjedhet.

Ugyanarra a dolgozóra a csoportos személyszállítás támogatása mellett nem vehető igénybe a helyközi közlekedés támogatása.

Támogatás a kezdő vállalkozóknak
A munkahelyteremtő támogatás másik nagy területét jelenti a vállalkozásba kezdő munkanélküliek támogatása. Az ilyen támogatás kétféle lehet, de ezek együttesen is odaítélhetők. Ha a legalább három hónapja munkanélküli dolgozó a munkanélküli-járadék lejártát megelőzően kezd egyéni vagy társas vállalkozásba, ehhez legfeljebb 500 000 forint támogatást nyerhet el pályázat útján. A pályázónak rendelkeznie kell a vállalkozás megindításához szükséges saját anyagi forrással. A munkaügyi központ feltételként azt is előírhatja, hogy a pályázó igazolja a vállalkozói ismereteit.

A kamatmentes támogatást a folyósítást követő 19. hónap kezdetétől számított legfeljebb 60 hónap alatt kell visszafizetni.

A saját erőből történő vállalkozás beindításához nyújtandó támogatási forma a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése címén nyújtott támogatás. Ezt az a munkanélküli veheti igénybe, akinek a munkaügyi központ a munkanélküli-járadék folyósítása időtartamának kimerítése után sem tud megfelelő munkalehetőséget biztosítani, és aki egyéni vállalkozóként kívánja megoldani jövedelemszerzési gondjait. Ez a támogatás megegyezik a munkanélküli-járadék összegével, amelyet a lejáratot követő további hat hónapig lehet folyósítani. Erre az átmeneti időszakra azért adható támogatás, mert a vállalkozások általában a beinduláskor még nem prosperálnak kielégítően. Szükséges ezért, hogy a munkaügyi központ a járadék lejártát követően hat hónapig segítséget nyújtson a vállalkozást beindító munkanélküli számára ahhoz, hogy a vállalkozás kezdeti nehézségeit áthidalhassa.

Lakhatási támogatás

Az utazási támogatással összefüggésben vagy attól függetlenül lakhatási hozzájárulás is adható annak a munkáltatónak, aki olyan munkanélkülit foglalkoztat, aki megfelel az előbb említett feltételeknek, tehát legalább 6, illetve 3 hónapja munkanélküli. Ebben az esetben a lakásbérlet, albérlet, fizetővendég-szolgálat díjának megfizetése vállalható át szintén legfeljebb egyévi időtartamra. A támogatás mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kérelem benyújtása időpontjában hatályos munkanélküli-járadék alsó határát.

Képzések, átképzések

A további nagy csoportját képezi a képzések, átképzések támogatási rendszere, amelyre nagy hangsúlyt helyez a munkaerő-piaci szervezet. Képzési támogatás nemcsak a munkanélküli személynek nyújtható, hanem annak is, akinek a munkaviszonya várhatóan egy éven belül meg fog szűnni. (Ezt a tényt a munkáltatónak kell írásban közölnie.) Támogatható ezenkívül annak a munkaviszonyban lévő személynek is a képzése, akinek nem szűnik meg ugyan a munkaviszonya, de a további foglalkoztatása képzés nélkül nem lenne megoldható. Támogatható ezenkívül a közhasznú munkát végző személyek képzése is.

A képzések támogatása három formában jelenhet meg. Egyrészt lehet keresetkiegészítés, másrészt keresetpótló juttatás, továbbá a képzéssel felmerült költségek megtérítése. A keresetkiegészítés nem más, mint a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt jelentkező keresetkiegészítés pótlása, ha a képzés keresetkieséssel jár. A keresetpótló juttatás megegyezik a kérelem benyújtásának időpontjában érvényes legkisebb munkanélküli-járadék összegével, amely jelenleg a minimális nyugdíj 90 százalékával egyenlő. Természetesen minden esetben csak a munkaügyi központ szervezésében lebonyolított képzések részesülhetnek támogatásban.

A támogatás csak azokra a napokra nem folyósítható, amely alatt a kedvezményezett saját felróható magatartására visszavezethető okból nem tesz eleget az óralátogatási kötelezettségének (például állítása szerint betegség miatt volt távol, de azt megfelelően nem tudja igazolni).

Támogatható képzések

A képzési támogatás keretében – egyedi elbírálás alapján – átvállalhatók a szakképesítés megszerzésével összefüggő, a már megszerzett szakismeret magasabb szintre emelésével járó képzéshez, továbbá a megváltozott munkaképességűeket és hátrányos helyzetűeket rehabilitáló képzéshez, valamint általában az elhelyezkedést, vállalkozást segítő képzéshez kapcsolódó költségek.

Támogatás adható a felsoroltakon túl az első szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismeretek elsajátításához, valamint az álláskeresési, pályaorientáló oktatáshoz. A támogatási rendszer kiterjed továbbá a gépjármű-vezetői jogosítvány megszerzésének finanszírozásához is, de csak akkor, ha a jogosítvány megszerzése az érintett személy munkához jutását vagy munkaviszonyban való megmaradását segíti elő. Támogatható továbbá a szakképesítéssel rendelkező személyek állami nyelvvizsgájának megszerzése is.

A foglalkoztatás bővítése

Amennyiben a munkáltató vállalja a tartósan, legalább 6 hónapja munkanélküli személy foglalkoztatását, ennek fejében a munkaügyi központ – egyedi elbírálás alapján legfeljebb egyévi időtartamra – megtéríti a felvett munkavállaló munkabérének 50-100 százalékát. A támogatás feltétele, hogy a támogatási idő alatt és azt követően a támogatási idővel azonos időtartam alatt foglalkoztassák a felvett munkanélkülit, és a hasonló munkakörben alkalmazott egyéb munkavállaló munkaviszonyát se szüntessék meg a munkáltató kezdeményezésére a támogatott munkavállaló munkavállalását megelőző hat hónapon belül, illetve az előbb említett támogatási időszak, valamint az azt követő ugyanilyen időtartam alatt. (Ennél a támogatási formánál is problémát jelenthet, hogy szabálytalanul, tehát írásbeli munkaszerződés nélkül alkalmazzák a dolgozókat. Ilyenkor ugyanis nem lehet bizonyítani, hogy a munkáltató kiket foglalkoztatott a támogatási kérelme benyújtását megelőző 6 hónap alatt, illetve kiknek szüntette meg és milyen jogcímen a munkaviszonyát a fentebb említett időtartam alatt.)

A támogatás feltétele az is, hogy a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap alatt a munkáltató az illetékes munkaügyi központnál, kirendeltségnél érvényes munkaerőigény-bejelentéssel rendelkezzen. Nem adható támogatás a kirendelés keretében foglalkoztatott munkavállalókra.

A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás sem jár alanyi jogon. Nem részesülhet támogatásban az a munkáltató, akivel szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül az illetékes megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség a munkavállalók alkalmazására vonatkozó hátrányos megkülönböztetés tilalma miatt, valamint a szakszervezet szervezését biztosító szabályok megsértése és a választott szakszervezeti tisztséget betöltőkkel szemben alkalmazott diszkrimináció, illetve a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályok be nem tartása miatt munkaügyi bírságot szabott ki.

A munkahelymegőrzés támogatása

A pénzügyi gondokkal küzdő munkáltató munkahely-megőrzési támogatást igényelhet, ha nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt, és legalább két éve működik. A létszámleépítésre irányuló szándékát be kell jelentenie a munkaügyi központhoz, és rendelkeznie kell olyan mérvű anyagi biztosítékkal, amely fedezetet nyújt a támogatás esetleges vissza nem fizetésekor.

A munkahely-megőrzési támogatással a tervezett létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkabérének és az azt terhelő járulékoknak legfeljebb a fele vállalható át, maximum egyévi időtartamra. A munkáltatónak ebben az esetben is vállalnia kell a támogatással érintett munkavállalóknak a támogatási idő alatti és ezt követően a támogatási idővel megegyező időtartamig történő foglalkoztatását.

Vissza nem térítendő juttatás adható, ha a munkáltató az átmeneti gazdasági nehézségek miatt meghatározott ideig csak csökkentett munkaidővel tudja foglalkoztatni a munkavállalókat. Ebben az esetben ez a támogatás a kiesett munkaidővel járó átlagkereset megtérítését jelenti. Ez az állásidő egy speciális formája, amikor a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben tudja foglalkoztatni a munkavállalókat.

Ha a munkáltató átmeneti gazdasági nehézségei miatt csökkentett munkaidővel tudja foglalkoztatni a munkavállalókat, ugyancsak munkahely-megőrzési támogatás címén az előbbiekhez hasonló feltételekkel, legfeljebb egyévi időtartamra részben vagy teljes egészében folyósítható a részére a kiesett munkaidőre kiszámított bérkülönbözet, annak járulékaival együtt. Erre akkor van lehetőség, ha az átmeneti gazdasági nehézségek miatt a munkáltató csak részmunkaidőben tudja foglalkoztatni a dolgozóit. A részmunkaidőnek azonban el kell érni a teljes munkaidő felét, de nem lehet hosszabb a teljes munkaidő háromnegyedénél. Ez a támogatás csak arra a dolgozóra vehető igénybe, aki saját háztartásában 10 évesnél fiatalabb személyt tart el, továbbá akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt éve van hátra, valamint akinek a munkaképesség-csökkenését legalább 40 százalékban megállapították.

A maximum egy évre megállapított támogatás többször meghosszabbítható, legfeljebb azonban összesen 5 évig. A támogatás időtartamával megegyező ideig tartó továbbfoglalkoztatási kötelezettség itt nem jogszabályi feltétel, de a munkaügyi központ előírhat ilyen kötelezettséget is.

Megváltozott munkaképességűek

Jelentős helyet foglal el a támogatások között a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása. Ez a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, annak bővítéséhez, annak korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez, valamint egyéb célú kifizetésekhez adható. Ideértendő továbbá a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő munkaeszközök beszerzése, fejlesztése, korszerűsítése is.

A támogatásnak csak az a feltétele, hogy a munkáltató saját erővel is hozzájáruljon a beruházás finanszírozásához. Ennek mértékét és magát a támogatás felső határát egyedi elbírálás alapján határozza meg a Szociális és Családügyi Minisztérium vagy az illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ, attól függően, hogy a Munkaerőpiaci Alap központi vagy megyei decentralizált kerete szolgál a felhasználás alapjául. A döntés előtt ki kell kérni a felhasználás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi tanács véleményét.

A támogatás szempontjából az számít megváltozott munkaképességű személynek, akinek a munkaképesség-csökkenése legalább 40 százalékos. A támogatás akkor is megadható, ha a munkavállaló foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel igazolja, hogy elhelyezkedési esélyei, testi, illetve szellemi károsodás miatt csökkentek.

Ez a támogatás is lehet visszatérítendő és vissza nem térítendő, amelyről mérlegelési jogkörben dönt a Szociális és Családügyi Minisztérium, illetve a munkaügyi központ. A támogatás kiterjed a létszámbővítés elősegítésére is. Abban az esetben, ha az alkalmazotti létszám nem haladja meg a 10 főt, és a munkáltató 2 fővel, egyéb esetben pedig 20 százalékkal növeli a megváltozott munkaképességű személyek létszámát, munkavállalónként 3-6 havi munkabérnek megfelelő összegű visszatérítendő anyagi támogatás igényelhető. Ennek a támogatásnak azonban előfeltétele, hogy a kérelmet a beruházásra nyújtott támogatást követő két éven belül előterjesszék.

Bérgarancia alaprész

A Munkaerőpiaci Alap elkülönített részét képezi a bérgarancia alaprész is. Ebből az alaprészből a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalókkal szemben fennálló, még kiegyenlítetlen bértartozása vagy annak egy része előlegezhető meg. A felszámolás alá vont gazdálkodó szervezet számtalan esetben van olyan helyzetben, hogy már az egyébként esedékes és a munkaszerződés szerint járó munkabért sem áll módjában kifizetni a munkavállalók részére.

Az erre vonatkozó szabály szerint, ha a munkáltató a bérfizetési napot követő nyolc napon belül nem tudja kifizetni a munkabéreket, kérelmet terjeszthet elő a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központhoz. A támogatási kérelemről ilyenkor nem az általános eljárási szabály szerinti 30, hanem 8 napon belül hoznak érdemi döntést, és a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkednek a támogatási összeg átutalásáról. Erre a meglehetősen gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a munkavállaló munkabérigényeit a lehető legrövidebb időn belül rendezni kell.

A támogatás előfeltétele, hogy a munkáltató a felszámolás kezdő időpontját megelőző legalább 12 hónappal már megkezdte a működését. A bértartozás megelőlegezése nem korlátozódik kifejezetten a munkabérre, hanem ideértendő a betegszabadság időtartamára járó térítés és a munkaviszony megszűnésével járó végkielégítés összege is.

Nem adható támogatás az elkülönített bérgarancia alaprészből akkor, ha a korábban ugyanezen a jogcímen már igénybe vett támogatást nem fizette vissza a munkáltató. E tilalom nem vonatkozik azonban arra az esetre, ha az egyébként felmondási tilalom alatt álló munkavállalók munkaviszonya szűnik meg a felszámolás miatt.

Az e címen nyújtott támogatás nem haladhatja meg az adott bérfizetési napon fennálló kötelező legkisebb munkabér ötszörösét. A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben kell visszafizetni. (Előfordult olyan eset, amikor a munkáltató több munkavállalóra vonatkozóan nyújtott be kérelmet, mint ahány fő a felszámolás megkezdésekor az állományában volt. A későbbi félreértések elkerülése végett ezért fontos a munkáltatónak pontosan kimutatnia, illetve közölnie az állományi létszám adatait.)

Csoportos létszámleépítés

A csoportos létszámleépítésre kényszerülő munkáltató részére is adható támogatás, ha rendelkezik az ehhez szükséges feltételekkel. Csoportos létszámleépítésről akkor lehet beszélni, ha a 20 főnél több és 100 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltató legalább 10 főt, a 100 vagy ezt meghaladó számú, de 300 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkavállaló legalább a munkavállalók 10 százalékát, a 300 vagy ezt meghaladó létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltató pedig legalább 30 fő munkaviszonyát kívánja rendes felmondással megszüntetni, a működésével összefüggő okból.

A munkáltató részére a csoportos létszámleépítéssel érintett telephelyen a munkába helyezést elősegítő bizottság működéséhez legfeljebb 12 hónapra, bizottságonként legfeljebb 1 millió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás a munkába helyezést elősegítő bizottság működéséhez használható fel, amely magában foglalhatja a vezető tiszteletdíját, a szakértők, az oktató, az előadók díjazását, utazási költségeit, a bizottság üléseivel összefüggő kiadásokat, kiadványok előállítását, terjesztését stb. Ennek a támogatásnak a feltétele, hogy a munkáltató intézkedjen a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt, és vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen a munkába helyezést elősegítő bizottságot hoz létre és működtet.

Fellebbezés
A támogatási kérelem tárgyában meghozott I. fokú közigazgatási határozat ellen fellebbezésnek van helye. A mérlegelési jogkörben meghozott döntés ellen azonban főszabályként nem lehet fellebbezni, mert a II. fokú hatóság nem dönthet mérlegelési jogkörben valamely támogatás odaítéléséről, hiszen ez hatáskörelvonást jelentene, amit a jogszabály nem tesz lehetővé. Január 1-jétől az erre vonatkozó eljárási szabályok pontosabbak lettek, így fellebbezésnek egyrészt akkor van helye, ha a pályázat vagy kérelem elutasítására a meghatározott feltételek hiánya miatt került sor. (Ilyenkor a II. fokú hatóságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a pályázati kiírás tartalmazta-e a hiányzó feltételt.) A másik fellebbezési lehetőség akkor adódik, ha az elbíráló munkaügyi központ a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat sértette meg. Ez utóbbi előírás alapján az elutasító döntésben minden esetben fel kell hívni az ügyfél figyelmét a fellebbezési lehetőségre, mert az ügyfélnek joga van az általa jogszabálysértőnek minősített körülmény kifogásolására.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. március 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem