A statisztikai adatok szerint hónapról hónapra a gazdasági szolgáltatás és az ingatlanügyletek ágazatába tartozó vállalkozások száma emelkedik a legdinamikusabban a magyar gazdaságban, sőt számarányuk is a legnagyobb a gazdálkodó szervezetek között. Ez, miközben jellemzi a gazdaság átstrukturálódását, arra is következtetni enged, hogy a vállalkozások fő tevékenységükre koncentrálnak, és igénylik egy szolgáltatói holdudvar jelenlétét. Ez a piaci igény pedig új, korábban esetleg teljesen ismeretlen szakmák, területek megjelenését eredményezi a gazdaságban.
A gazdasági rendszerváltás előtti időszakban a hagyományos vállalati berendezkedés szerint a cégek gyakorlatilag minden, a főtevékenységhez, illetve ahhoz kapcsolódó valamennyi szolgáltatáshoz saját apparátust és eszközöket tartottak fenn, ideértve a pénzügyi és számviteli feladatokat, az étkeztetést, a takarítást, vagy akár a szállítmányozást és a portaszolgálatot.
A struktúraváltás egyik első lépéseként megkezdődött a fő tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó tennivalók kiszervezése" a cégekből. Egyrészt így próbáltak megszabadulni a hatalmas létszámtól, másrészt hatékonyabbnak is tűnt, ha egyes feladatokat külső cégekre bíznak. Ez ugyanis lehetővé tette a versenyeztetést, illetve azt, hogy a megfelelő árú szolgáltatást választhassa ki a cég. A másik oldalról a kiszervezett" egységeknek – a létrejött új cégeknek – lehetőségük nyílt arra, hogy más megbízásokat is elvállaljanak. Az első időszakban persze mindkét fél különös becsben tartotta a másikat: az egyik a helyismerettel rendelkező szolgáltatót, a másik a fő és biztos megbízót tisztelte a partnerében.
Átrendeződött a piac
Az elmúlt tíz év alatt jelentősen átrendeződött a szolgáltatócégek piaca. Nemcsak azért, mert a konkurencia folyamatosan nőtt, hanem azért is, mert újabb és újabb igények jelentek meg, jó néhány, a nyugati piacon már létező szakma kezdett meghonosodni. Megjelentek olyan, korábban elérhetetlen konstrukciók, mint például a lízing, az autókölcsönzés vagy az eladdig ismeretlen foglalkozások és szolgáltatások, mint a követelésbehajtás, a fejvadászat, a hulladékgazdálkodás. Viharos gyorsasággal fejlődött a számítástechnika, amelynek alkalmazását a cégek egyre kevésbé tudták nélkülözni, ám nemcsak beszerzéséhez, de alkalmazásához is szakemberekre, szakszerű szolgáltatókra volt szükség. A számítástechnikai szolgáltatás piacán ekkoriban gombamód szaporodtak és gyarapodtak a cégek, amelyek időben érkeztek a piaci tortához, és ezzel megalapozták jelenlegi vagyonukat, meghatározó piaci részesedésüket.
A jog is segített
A szolgáltatások piacának fejlődését akarva-akaratlan az állam is segítette azzal, hogy a gazdasági jogi környezet folyamatosan változott, és ehhez egyre nehezebben tudtak alkalmazkodni a vállalkozások. Különösen a kisebbek, amelyek gyakran kényszervállalkozásként kezdték működésüket, megalapozott ismeretek nélkül. Ez teret engedett többek között a pénzügyi és adótanácsadás mint szolgáltatási ág kibontakozásának, hiszen a mikro- és kisvállalkozások a mindennapi tevékenység mellett nem tudták követni a jogszabályi változásokat, illetve az évről évre bővülő adminisztrációs feladatokat. A kiszervezett" tevékenységet végző, a megbízótól független munkaerő adózási helyzete az adóterhek csökkenésével kecsegtette és ösztönzi most is a munkaadót, de részben a munkavállalót is arra, hogy külső szolgáltatóvá váljon a korábbi alkalmazott.
A kényszervállalkozások beindulása hatással volt egyéb szolgáltatási ágakra is, például nagy keletje lett a különféle oktatási formáknak, amit egyébként indukált a munkanélküliség magas szintje is. Ezenközben a hagyományos szolgáltatási területek, például a vállalati étkeztetés, a biztonsági szolgálat iránti kereslet sem csökkent, ezekben az ágazatokban is erős verseny alakult ki. Sőt megjelentek a szakmai szerveződések, jelezvén, hogy a szakma presztízsének erősítése érdekében maguk is igényt tartanak bizonyos regisztrációra, minősítésre, érdekvédelemre.
Mérettől függő igények
A szolgáltatások fogadtatása nagyban függ attól, hogy milyen méretű, milyen tőkeerejű a megbízó. A kisebb cégeknek, illetve a mikrovállalkozásoknak értelemszerűen jóval mérsékeltebbek az igényeik, és nem csak a költségek miatt. Méltányolható törekvés a kicsik részéről, hogy a lehető legtöbb feladatot maguk próbálják megoldani.
Van, amit a legkisebbek sem tudnak megspórolni, és ez az adminisztrációs munka, illetve a könyvelés. Ez már zsebre megy, hiszen súlyos pénzekbe kerülhet, ha a vállalkozó nincs tisztában a jogszabályi környezettel, illetve nem ismeri saját lehetőségeit, vagy éppen elhanyagolja befizetési kötelezettségeit. A KISOSZ nemrégiben végzett felmérése a vállalkozók körében azt állapította meg, hogy 85 százalékuk vesz igénybe külső könyvelőirodát, könyvelőt vagy szaktanácsadót. Tőlük rendelik meg a teljes munkaügyi adminisztrációt, a tb-vel és az APEH-hel kapcsolatos összes ügyintézést, valamint általában a működésükkel kapcsolatos szabályokra vonatkozó szaktanácsadást.
Nagyvállalati adminisztráció
Jelenleg az adó- és járulékrendszer annyira bonyolult és aprólékos adminisztrációval jár együtt, hogy a vállalkozók saját gazdasági tevékenységük mellett képtelenek megbirkózni ezzel a feladattal is, foglalkoztatni pedig valakit erre a feladatra drága és kockázatos. A kisvállalkozói kör sajátossága, egyben nagy problémája, hogy ők nem rendelkeznek apparátussal, márpedig a magyar szabályozás hagyományosan a nagyvállalati struktúrára épül, magyarán azzal számol, hogy a cégnek van profi apparátusa, saját munkaügyi osztálya, bérosztálya stb. az adminisztrációs feladatok végrehajtására.
Amint azt egy kereskedő kiszámította, ha egy vállalkozó minden adminisztrációs feladatot maga csinálna, és megpróbálna minden előírásnak eleget tenni, akkor vagy soha nem pihenne és nem lenne szabadideje, vagy pedig magával az üzlettel naponta maximum 1-1,5 órát tudna foglalkozni. Így tehát nincs más alternatívája, minthogy ezeket a feladatokat kiadja egy szolgáltatónak.
Ami az egyéb szolgáltatások igénybevételét illeti, a napi gazdasági tevékenységben a vállalkozók igyekeznek a saját lábukon megállni – ez kifejezetten jellemző a kisvállalkozásokra. Gépjármű nélkül például kevesen tudnak meglenni, legyen szó akár teher-, akár személygépkocsiról. Törekednek viszont arra, hogy a saját járművüket használják, még ha lízingelnek is. Ritkán fordul elő, hogy alvállalkozót vesznek igénybe, például fuvarozót, aki a saját fuvareszközével nekik szállít.
A gazdaság utóbbi 10 éves fejlődésének egyik tanulsága, hogy a vállalkozó nem lehet meg marketing és reklám nélkül. Ez szintén speciálisan az a terület, ahol eltérnek a kicsik és a nagyok esélyei, lehetőségei. A magyar reklámpiac elég fejlett, azonban évi 100 milliárd forintos, egyre bővülő forgalmából csekély mértékben részesednek megbízóként a kisvállalkozások. Ennek fő magyarázata, hogy a reklám költséges dolog, amit egy-egy mikrocég vagy egyéni vállalkozó nemigen engedhet meg magának.
Az érdek-képviseleti szervezetek felmérései szerint Magyarországon a gazdasági kapcsolatok – legalábbis a kisvállalkozói szektorban – gyakran a személyes ismeretségen alapulnak, s emiatt az ilyen ügyletek mögött általában nem áll írásos garancia, és a kisvállalkozók gyakran viselik ennek következményeit. A KISOSZ ugyan regionális irodáiban manapság már tapasztalja, hogy egyre több vállalkozó fordul az érdekképviselet nyilvántartásához, ha keres valamilyen szolgáltatást, de még mindig többségben vannak azok, akik baráti, emberi kapcsolatok alapján döntenek.
Szakmai háttér
A szolgáltatások iránti igény folyamatosan változik, párhuzamosan a gazdaság fejlődésével, a piaci megfelelés szükségszerűségeivel. A kisvállalkozók is kezdik felismerni például az internet-hozzáférés hasznát, lehetőségeit. Takarékossági okokból, vagy éppen szakértelem hiányában még mindig sokan ódzkodnak a számítógép beszerzésétől, ám ha valami olyasmire van szükségük, ami csak az interneten található meg, többnyire tudják: érdemes az érdek-képviseleti szervezetekhez fordulni.
A vállalkozói érdekképviseletek egyébként korán felismerték, hogy tagjaiknak számos olyan szolgáltatásra van szükségük, amelyek a piacon is igénybe vehetők, esetenként azonban igen magas összegért. Gyakran életben maradásuk feltétele, hogy találnak-e időben olcsó szolgáltatót, ezért a vállalkozói szervezetek egymással versengve törekedtek arra, hogy szakmai háttérbázist teremtsenek. A vállalkozóknak – elsősorban a kezdőknek – ugyanis szaktudásra van szükségük, nem pedig tárgyiasult szolgáltatásokra. Noha kétségtelen, némelyikük forrás hiányában nem tud beszerezni olyan eszközöket, amelyekkel megtakaríthatna bizonyos szolgáltatásokat.
A KISOSZ változatos szolgáltatási rendszert épített ki. Működtet például a vállalkozók által igénybe vehető általános tanácsadást, adótanácsadást, tb-tanácsadást, vidéken vannak saját könyvelőirodái is. Végeznek szakképzést, üzletipartner-közvetítést, és van, ahol létrehoztak megyei szintű beszerzési társaságot is.
A jogi tanácsadás része, hogy amennyiben van valamilyen szabvány, hatósági előírás, illetve a cégek működésével kapcsolatos törvény, jogszabály, akkor annak a megismerését lehetővé teszik. Ez ugyanis nem az a terület, ahol jól működik az egymás közötti információcsere, a személyes kapcsolatok itt nem segítenek. A cégek számára különösen fontos, hogy az érdekképviselet egyedi ügyekben is támogatást nyújt, felvállal jogi képviseletet például a hatóságokkal szemben.
A rendszerváltás után felvirágzott jó néhány magániskola is, amelyeknek egy része a szakképzésre specializálódott. A nagyvállalatok lebontásával, illetve a Start-hitelek beindításával párhuzamosan ugyanis rengetegen álltak hirtelen vállalkozónak, függetlenül attól, volt-e megfelelő szakképesítésük. Most, amikor a piaci verseny erős lett, amikor az ismeretek hiánya egyértelműen piacvesztéshez vezethet a multik mellett, maguk a vállalkozók is felismerik, hogy nem nélkülözhetik a szakmai ismereteket.
Továbbképzések szervezése
A szakmai érdekképviseletek egy része törekedett arra, hogy a szakképzés területét ne engedje ki a kezéből, ezzel is bővítve szolgáltatásait. A KISOSZ például ma arról számolhat be, hogy országosan több mint 10 ezer vállalkozó oktatását segíti. A kiskereskedők érdek-képviseleti szervezete saját szervezésben oktat, s eközben természetesen maga is igénybe vesz szolgáltatást: külsős, szakmai tekintélyként számon tartott oktatókat alkalmaz, tanácsadó cégek szakértőire hagyatkozik. A KISOSZ mellett az IPOSZ is a szakképzés egyik zászlóvivője, de valamennyi munkaadói szervezet gondot fordít arra, hogy továbbképzés-jellegű találkozókat szervezzen tagjai számára.
Talán az egyik legfontosabb szolgáltatás, amit a szervezetek biztosíthatnak tagjaiknak, az üzletipartner-keresés, illetve -közvetítés és az ezzel kapcsolatos tanácsadás. A partnerkeresést a legszélesebb értelemben kezelik, megpróbálnak eligazítást adni abban az információrengetegben, amely nap mint nap éri a vállalkozót.
Ennél magasabb szintű informáltságot jelenthetne a kisvállalkozók számára egy országos internetes hálózat. Ennek az üzleti információkat összefogó rendszernek a kiépítése már előkészületben van. Ez egyébként az érdekképviseletek fejlődésében is meghatározó lehet azáltal, hogy vállalnak egy országos szintű, üzleti típusú tanácsadó közvetítő-szaktanácsadó szerepet.
Nemzetközi vállalatok példái
A magyarországi nagyvállalati szféra ma már csaknem ugyanazokat a sajátosságokat mutatja, mint a nagyobb hagyományokkal rendelkező piacgazdaságok, legalábbis ami a multinacionális cégek megjelenését és a nemzeti vállalatok integrálódását illeti. A gazdasági rendszerváltás óta Magyarországon gyakorlatilag az összes jelentősebb multi kiépítette érdekeltségét, ezzel egy időben az egykori szocialista nagyvállalatok vagy eltűntek a gazdaság színpadáról, vagy szerencsés esetben tőkéhez jutva újjáéledtek. Egyidejűleg nagyvállalatok nőttek ki látványosan a semmiből olyan területeken mint a számítástechnika, ám a dinamikus növekedés árát később sokaknak meg kellett fizetniük.
A nemzetközi vállalatok megjelenése jócskán átalakította a magyar szolgáltatási piacot is. Elsősorban azért, mert ezek a cégek az új, meghódított piacokon is igényelték azokat a szolgáltatásokat, amelyeket a világ bármely más pontján is megkaptak. Ugyanakkor előszeretettel veszik igénybe az ugyancsak multinacionális, máshol már bevált partnerek szolgáltatásait. A biztosítók, könyvvizsgálók, bankok pedig nem is késlekedtek, hogy kövessék hagyományos partnereiket, ezzel is szaporítva a külföldi befektetéseket hazánkban.
Megjelenésük több szempontból is hatott a piacra, alapvetően átrendezte az árakban és a minőségében addig érvényes viszonyokat. A magas szintű szolgáltatáshoz a nemzetközileg elfogadott vagy kissé korrigált árak párosultak, ami önvizsgálatra késztette a hazai konkurenciát. A piacgazdaság kezdeti éveiben szinte általános volt a szemlélet, hogy a külföldi jobb, mint a magyar. A bizalom egyértelműen nagyobb volt a külföldi cégek iránt. A helyzet mára normalizálódott, ez a hipotézis immár nem mindig igaz.
| Utazás szolgáltatóval |
|---|
|
Nemzetközi tendencia, hogy a költségek racionalizálása miatt egyre több cég tőle független szakcégekre, irodákra bízza a vezetők és alkalmazottak üzleti utaztatásának megszervezését. Ma már az a jellemző, hogy a vállalatok egy-egy referensi státusnál többet nem is tartanak fenn erre a célra. Ezzel egyrészt lényegesen csökkenthető az adminisztráció az adott vállalatnál, másrészt az elszámolás szempontjából is egyszerűsödnek a dolgok, hiszen a vállalat könyvelőjének mindössze egy számlával lesz dolga, és nem kell a különféle költséghelyeket keresgélnie.
Az üzleti utaztatásra szakosodott utazási irodák illetékesei közül többen is bizalmi üzletágnak nevezték e szolgáltatást, amit szavaik szerint kis és közepes cégek is nagy számban keresnek. Sikerét mutatja, hogy a nagy, piacvezető cégeknél – egyebek mellett a Vistánál, a Chemol Travelnél, a Carlson Wagonlit Travelnél, a Malév Air Toursnál – már kialakult a visszatérő partneri kör. A törzsvásárlóknak és a nagyobb tételt lekötő ügyfeleiknek jelentős árkedvezményeket is tudnak adni, de tapasztalataik szerint mégsem ez vonzza partnereiket vissza, inkább azért keresik meg őket, mert komplett szolgáltatást igényelnek a szállás- és repülőjegy-megrendeléstől a gépkocsibérlésen át a konferenciaturizmus ügyes-bajos dolgainak intézéséig. A cégek, üzletemberek a kínálatból leggyakrabban repülőjegy- és szállásfoglalásra tartanak igényt, de egyre gyakoribb a bérautó megrendelése is. A költségekkel e téren meglehetősen takarékosak az érintettek, bár szeretik a kényelmet, nem várják el a luxust. Ebből következik, hogy igen jelentős szerepe van az árnak. Az utaztatók szerint a fokozódó kereslet egyik oka az, hogy az ügyfelek felismerik, mind a repülőjegy-, mind pedig a szállodai árakban képesek olyan kedvezményes tarifákat ajánlani, amit saját alkalmazottjuk hosszú utánajárás esetén sem tud felül-, illetve alulmúlni. |
Új szolgáltatások
A külföldi cégek megjelenésével több, addig ismeretlen szolgáltatási ág is megjelent Magyarországon. Így nyert polgárjogot például a fejvadászat, amely rövid idő alatt a legfelső vezetői réteg direkt kiválasztásának módszere lett. A nemzetközi fejvadász cégek itt megtelepedő leányai kezdetben a külföldi cégek számára kerestek magyar menedzsereket a piacon, de ma már a magyar óriáscégek is ehhez a módszerhez folyamodnak. A szolgáltatás ára a kiválasztott vezetők fizetéséhez igazodik, s mivel ezen a szinten nem ritka a havi 10-20 millió forintos kereset, a sikeres vállalkozások jövedelmezősége biztosított. A magyar menedzserek elhelyezkedési esélyeit bővíti, hogy sok cég Magyarországra telepíti regionális központját, és ebben jól tudja hasznosítani a kelet-európai viszonyokat jól ismerő szakembereket a környező országokban is.
A cégek számára a mindennapi tevékenység során nélkülözhetetlen az autó, illetve autópark, beleértve a személy- és teherszállításra alkalmas járműveket is. Az utóbbi tíz évben szinte valamennyi autómárka képviselettel van jelen Magyarországon. A forgalom növelése érdekében a legváltozatosabb konstrukciókat alakították ki. Ez az a szolgáltatás, amely mind a kis, mind a nagy cégeket egyaránt érinti, tehát valamennyi társaság célpontja az autóértékesítő, illetve -lízingelő cégeknek.
A céges autó használata a magyar piacon presztízsokokból még mindig fontos a felső vezetők számára, s e réteget többnyire magas kategóriájú gépkocsival tiszteli meg cége. Az autók megvásárlása vagy lízingelése mellett jelen van a piacon az autókölcsönzés is.
A nagyvállalati szektor rendszeres megbízója különféle nyomdáknak is, hiszen az éves jelentések, ismertetők, reklámanyagok készítésére periodikusan igény van. A számítástechnika és a nyomdaipar ugrásszerű fejlődésével már nem tudnak lépést tartani az egykori vállalati műhelyek, a kiadványok elkészítéséhez magas színvonalú technikai berendezésekre van szükség.
Fő a biztonság
A bankszektor fejlődésével szükségszerűen egy kifejezetten a banktechnikai, biztonságtechnikai igényekre specializálódott vállalkozói kör alakult ki. A pénzügyi szektor fokozott kívánalmai a magas biztonsági feltételek iránt érthetőek, s ez magyarázatot ad arra is, hogy e megbízók esetében általában nem az ár az elsődleges szempont. Sokkal inkább a speciális tudás számít, amit ezek a szolgáltatók nyújtanak, valamint az alkalmazott technika minőségi színvonala. Tekintettel arra, hogy a banktechnikai berendezések esetenként 5-10 millió forintba is belekerülnek, egy bank komplett kiszolgálásának ára könnyen elérheti a 100 millió forintos nagyságrendet.
A magyar bankszektor privatizációjával a jelentősebb nemzetközi pénzintézetek is megjelentek Magyarországon. Ezek a bankok nagyobb bizalommal voltak és vannak is az olyan szolgáltatók iránt, amelyek maguk is valamely külföldi cég vegyesvállalatai, illetve forgalmazói a nyugati piacon ismert cégek termékeinek. Horváth Árpád, a DBM cég termékmenedzsere úgy vélekedik, hogy ezen a területen még az is meghatározó, hogy milyen nyelvterületről érkezik a vevő, a német menedzsment például jobban megbízik egy jó nevű német cég termékeit forgalmazó szolgáltatóban.
A bankok pénz- és értéktárolásra szolgáló páncélszekrényeket, elemes trezorokat, úgynevezett időzáras trezorokat, bankjegy-automatákat igényelnek beszállítóiktól, s a magas műszaki színvonal mellett az is szempont, hogy komplett szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ebbe beletartoznak az értékesítésen túl az azt kiszolgáló háttértevékenységek, a műszaki-technikai szolgáltatások, valamint a szerviz is.
Költözni tudni kell
A másik felfutóban levő üzletág a biztonságtechnika, melynek legjelentősebb termékei a beléptető- és megfigyelőrendszerek, riasztók és biztonságizár-rendszerek, tűzvédelmi rendszerek. Ezen a területen a sorra alakuló nagy áruházláncok jelentenek piacot gyártóknak és forgalmazóknak. Egy multinacionális lánc áruháza számára telepített komplett biztonságtechnikai csomag költségei elérik a 7-8 millió forintot.
Sokat árul el egy cégről a telephely kiválasztása, de még ennél is többet az irodabelső. Magyarországon mintegy 30-40 szolgáltató szakosodott arra, hogy a berendezkedéshez segítséget nyújtson, ez ma már – tekintettel a folyamatban lévő nagy irodaprojektekre – 5-7 milliárd forintos piac. Ráadásul folyamatosan bővül annak dacára, hogy a nagy vállalkozásalapítási hullámok már lecsengtek.
A vállalatvezetőknek számolniuk kell azzal, hogy aki belép az irodájukba, azonnal következtetéseket von le a cégről, annak igényességéről, esetleg anyagi helyzetéről, szemléletéről. Amennyiben egy vállalkozó az iroda alapfunkcióján túl következetes arculatot akar magáról közvetíteni, legjobban teszi, ha szakértőhöz fordul. A szolgáltatók általában törekszenek arra, hogy teljes körű szolgáltatást nyújtsanak, ami a tervezési feladatok mellett magában foglalja a berendezési tárgyak beszerzését, az iroda kulcsrakész felszerelését. A kis cégekre ma még jellemző, hogy nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a berendezésnek, illetve nem akarják emiatt külön kiadásba verni magukat. Úgy gondolják, a berendezést maguk is össze tudják állítani, a későbbi munka során azonban felszínre kerülnek az ergonómiai problémák, a minőségi kifogások, esetleges esztétikai hiányosságok, amelyeket a szolgáltató alkalmazásával el lehetett volna kerülni.
Egy iroda felszerelése mindenképpen költséget ró az induló vállalkozásra, arra azonban van mód, hogy mindenki megtalálja a megfelelő árfekvésű berendezést. Egy komplett irodai munkahely felszerelése ma a legszerényebb költségvetés szerint mintegy 100 ezer forint. Ebbe beletartozik egy íróasztal székkel, egy irattartó konténerrel, esetleg szekrénnyel, illetve a szükséges kiegészítőkkel. A számítógép beállítása nem szerepel ebben az összegben. Magasabb minőségi elvárások esetén egy munkahely belekerülhet 3-400 ezer forintba is, sőt egy főnöki irodára – különleges furnérozású bútorzattal, a legkorszerűbb székkel – 1 millió forintot is ki kell fizetni.
A multinacionális cégekre jellemző, hogy lehetőség szerint ragaszkodnak a cégimázshoz, vagyis törekszenek arra, hogy ugyanazoktól a gyártóktól rendeljék meg berendezési tárgyaikat, amelyek más országokban is szállítanak nekik. Igyekszenek a cégarculatot tükröző, annak színvilágába illeszkedő bútorzatot vásárolni, hogy ezzel is erősítsék az imázst. A magyar vállalkozásokra valószínűleg még sokáig nem lesz jellemző ez az igényesség, sokuk számára már az is nagy eredmény, ha hétévente le tudják selejtezni a bútoraikat.
Arculat és pénz
A cégek üzleti perspektíváit nagyban meghatározza, hogy hol és milyen székhelyet, irodát választanak maguknak, és ez, mondhatni, már induláskor eldől. Nemcsak azért, mert az iroda, a telephely címe szabályos cégér, jelzéseket ad tulajdonosának anyagi helyzetéről, megcélzott ügyfélköréről, ambícióiról, igényességéről, hanem azért is, mert később visszahat a tevékenységre.
Az irodát kereső cégvezetőnek át kell gondolnia, mire futja a büdzséből a borsos fővárosi négyzetméterárak mellett. Vidéken természetesen annak töredékéért lehet ingatlanhoz jutni helyenként. A tevékenység tükrében célszerű átgondolni, hogy szükség van-e nagyforgalmú helyszínre, vagy éppen ellenkezőleg, nemcsak hogy megteszi a nyugalmasabb környék, de – például biztonsági okokból – egyenesen kívánatos is lehet. Alapvető szempont az is, hogy mekkora helyigénnyel jár a tevékenység, hiszen elképzelhető, hogy egy, esetleg néhány szoba is megteszi. Szempont lehet a későbbi terjeszkedési lehetőség is. Emellett nem árt számba venni, hogy az ingatlan megvásárlásán vagy éppen bérlésén túl milyen további költségei lesznek a lakhatásnak.
A különböző helyszínek négyzetméterárai nagyságrendekkel térhetnek el egymástól még Budapesten is. A fővárosban a legalacsonyabb kategóriába a régi gyártelepeken, ipari körzetekben, egykori nagyvállalatok épületeiben kialakított irodák tartoznak. Egyidejűleg dinamikusan fejlődik a másik véglet, a legmagasabb kategóriát megtestesítő bürocenterek piaca. A nagy irodaházak építésének fénykora egyébként a 90-es évek eleje-közepe volt, amikor gomba módra szaporodtak az üvegpaloták. Az utóbbi időszakban az ingatlanberuházók már komplett városrészekben gondolkodnak, amelyekben helyet kapnak bevásárló- és kulturális létesítmények mellett irodák és lakóházak is.
A budapesti irodaházpiac kiegyensúlyozottnak mondható. Az árak széles skálán mozognak: a havonkénti négyzetméterár átlagosan 20-60 márka. A díjba többnyire beletartozik az alapszolgáltatások költsége, ilyen például a biztonsági szolgálat, a takarítás. A közüzemi költségeket általában a használók maguk állják, és a bérleti díjat növelheti egyes közös helyiségek igénybevétele is.
Az irodaházaknál olcsóbban lehet helyiséghez jutni magánszemélyektől. Ezek a lakásirodák 10-30 márkás négyzetméteráron megszerezhetők, ám a kedvezőbb ár ellenére a cégek ma már szívesebben választják a nagyobb komforttal rendelkező irodaházakat. Nem elhanyagolható szempont, hogy ott parkolóhelyet is szerezhetnek, ami a szűkös belvárosi utcákban egyre elérhetetlenebb.
Az ingatlanügyek megoldásában a cégek ingatlan-tanácsadóhoz is fordulhatnak, aki jelentős segítséget adhat abban, hogy például a vétellel, az ingatlangazdálkodással kapcsolatos kockázatok a minimálisra csökkenthetők legyenek. A PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó cég például nemrégiben jelentette be azt a Graphisoft számítástechnikai fejlesztővállalattal közösen forgalmazott szoftvert, amely képes összevetni és alkalmazni egy épület összes adatát, s ezzel olyan alapinformációkat szolgáltat, amelyek elengedhetetlenek a gazdaságos üzemeltetéshez. Ez a szolgáltatás elsősorban az ingatlanvagyonnal rendelkező cégek számára hasznosítható.
Infrastruktúra olcsón és drágán
A számítástechnikai piac dinamikus fejlődésével megszaporodtak a kis és közepes szolgáltatócégek is, amelyek úgy próbálnak versenyre kelni a multikkal, hogy rugalmasabb, a magyar viszonyokhoz jobban illeszkedő szolgáltatást nyújtanak. Egy részük inkább csak értékesítésre vállalkozik, mások viszont megpróbálkoznak az átfogó szolgáltatással: egyrészt a számítógépnek és alkatrészeinek forgalmazásával, szervizelésével foglalkoznak, ugyanakkor szoftverek fejlesztését is vállalják.
Így működik a Számorg Data Kft. is, amelynek tulajdonosa, Gál Mihály szerint a piac robbanásszerű fejlődése ellenére a fizetőképes kereslet még mindig nem megfelelő. A vállalkozások számára induláskor már szinte nélkülözhetetlen a számítógépes infrastruktúra megteremtése, ami azt jelenti, hogy vásárolniuk kell hardvert és szoftvert is. Az igények persze cégmérettől függően változnak, de egy közepes cég átlagosan 5-10 irodai munkahelyet szerel fel számítógéppel. A választék természetesen nagy, a szolgáltatók a legolcsóbb távol-keleti gépektől kezdve a legjobbakig tudnak szállítani. Egy noname-gép már 150 ezer forintért beszerezhető, további 30 ezer forintba kerül a nyomtató. A felső kategóriájú termékek ára a 2-3 millió forintot is eléri. A gépek installálásáért a szolgáltató általában a költségek 15 százalékát számolja fel.
A szolgáltatók lehetőleg saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereiket telepítik, amelynek ára modulonként 2-300 ezer forint. Gál Mihály szerint a hazai fejlesztésű szoftverek általában rugalmasabbak, mint a külföldiek, jobban használhatók a magyar cégek számára.
Feketén is lehet?
A könyvelési feladatok elsősorban a kisvállalkozásoknak okoznak problémát, hiszen egy bizonyos létszám felett a cégek többnyire saját apparátussal rendelkeznek. Vannak olyan mikrovállalkozások, amelyek szinte csak ezt az egyetlen szolgáltatást veszik igénybe külsőstől, de erre általában a vállalkozók nagy része kénytelen költeni. Elsősorban azért, mert túl bonyolultnak találja a feladatot, ugyanakkor nem tudja átlátni a folyamatosan változó szabályokat, másrészt olyan tanácsokat igényel, amelyek könnyítenek a munkáján és mérséklik a kiadásait.
Egy felmérés szerint a hazai kisvállalkozások 80 százaléka vesz igénybe külső könyvelőt, 4-5 százalékuk családtaggal végezteti el a feladatot, és 10-11 százalékuk vállalkozik arra, hogy maga vezesse a könyvelést.
A könyvelőirodák, illetve az egyéni könyvelők a tarifát úgy határozzák meg, hogy egy hónapban hány könyvelendő bizonylattal kell foglalkozniuk. Egy kis cégnél 100-150 tételről, kimenő és bejövő bizonylatról lehet szó, ennek kezelése általában 20 ezer forintnál kezdődik, de a forgalom nagyságának növekedésével felmehet akár 80-100 ezer forintra is a havi ár. Az árak egyébként legutóbb tavaly növekedtek drasztikusabban, 5-6 ezer forinttal, miután egyebek között új munkaügyi szabályozások léptek hatályba.
A vállalkozók tapasztalatai szerint a könyvelők szakmailag, számvitelileg általában jól felkészültek, hiányosságuk viszont, hogy nem tudnak esetenként lépést tartani a működésre vonatkozó szabályok változásaival, így nem tudnak megfelelő tanácsokkal szolgálni.
Enni muszáj
Az üzemi étkeztetés az a szolgáltatás, amely rendszerfüggetlen". A nagyobb dolgozói létszámot foglalkoztató cégek célszerűen kapun belül oldják meg. Ma már az a jellemző, hogy bár a cég rendelkezik konyhával, felszereléssel, annak bérbevételére keres szolgáltatót.
A cégek legtöbbször pályázat útján választják ki a szolgáltatót, az elbírálásnál alapvető szempont, hogy milyen kínálatot tud ajánlani és milyen áron. Esetenként a szolgáltatók pályázatukat azzal teszik vonzóbbá, hogy a konyha külön kedvezményt ad a megbízó dolgozóinak, míg a külsőknek" teljes áron számolja el az ételt.
A fővárosban az üzemi étkezdékben egy menü ára átlagosan 300-400 forint között van, de van olyan étteremvezető, aki arról számolt be, hogy konyhája 260 forintért tudja előállítani a menüt, amely minőségében semmiben sem marad el a drágábbaktól. A cég által kiszolgált éttermekben a la carte 330 forinttól már jóízűen meg lehet ebédelni.
Sajtóosztály vagy PR-cég
E két intézmény nem mindig helyettesíthető egymással, de jól kiegészíthetik egymás munkáját. A Public Relations, vagyis a PR-tevékenység iránti igény egyértelműen a multinacionális cégek magyarországi megjelenéséhez köthető. Ezek a cégek tisztában voltak és vannak azzal, hogy milyen segítséget jelent a cég számára, ha például egy krízishelyzetet megfelelően kommunikálnak, vagy éppen milyen előnyökkel jár, ha a társaság rendszeres kapcsolatot épít ki a sajtóval.
Jelenleg mintegy 40 PR-cég tevékenykedik a piacon, beleértve az 1-2 fős irodákat és a 20-30 tanácsadót foglalkoztató óriásügynökségeket is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megbízók azokat a PR-irodákat részesítik előnyben, amelyek közepes méretüknél fogva képesek a közvetlen kapcsolattartásra – állítja Szabó Ágnes, a Publico vezető tanácsadója.
A magát az első hat hazai PR-cég közé soroló ügynökség szintén külföldi érdekeltségű, az osztrák Publico 55 százalékos tulajdonában van. A Publico gyakorlata azt mutatja, hogy többnyire teljes körű PR-szolgáltatásra van igényük a cégeknek, ami magában foglalja a tanácsadást, rendezvényszervezést, PR-stratégia kidolgozását, hírlevelek, kiadványok szerkesztését. Ezek a megbízások általában hosszú távra szólnak, a megbízónak a teljes körű PR-szolgáltatás évi 10-40 millió forintjába is belekerülhet, attól függően, hogy milyen árkategóriájú céghez fordul, illetve milyen költségigényű szolgáltatást vesz igénybe egy-egy időszakban. Ez a szponzorpénzek nélkül becsült összeg.
Esetenként szükség van a krízishelyzetekkel kapcsolatos tanácsadásra is, amikor a cégnek azonnali segítségre van szüksége egy-egy kritikus fordulat megfelelő kommunikációjához. Ez az a helyzet, amikor csak szakértő tudja eldönteni, hogy milyen hírértéke van az ügynek, és azt milyen sajtóorgánumban, hogyan kell tálalni.
A nagyobb PR-cégek többnyire tenderek útján, meghívásos pályázatokon jutnak megbízásokhoz, de van példa arra is, hogy az elégedett ügyfelek ajánlják egymásnak a cégeket.
A nagyok másképp csinálják
A nagyok mellett azonban számos kis cég is működik. Amíg a nagyok előnye, hogy a drága szolgáltatásokat (reklámidő, felület stb.) nagy tételben tudják megvenni és így olcsóbb lehet az ügyfélnek is, a kicsiké a rugalmasság. A kisebb cégeknek gyakran bensőségesebb a kapcsolatuk az ügyféllel, megkeresik és meg is találják a legolcsóbb megoldásokat, amelyekkel ugyanaz az eredmény érhető el, mint egy drágább reklámkampánnyal. Egy, néhány középvállalkozásnak minősülő ügyféllel rendelkező PR-cég vezetőjének tapasztalatai szerint nemcsak az vonzza hozzájuk a klienseket, hogy a multiknál jóval elérhetőbb árakkal dolgoznak, de az is, hogy olyan személyes kapcsolatot tartanak fent partnereikkel, amelynek révén teljesebb ismereteket szerezhetnek egyéni igényeikről, lehetőségeikről, s így testreszabottabb javaslatokat is tehetnek.
A nagy cégek számára bizonyos értelemben számos kis cég tevékenységének összehangolását is jelenti, amikor külsősök tevékenységét veszik igénybe. Így van ez az egykori óriáscégnél, a villamosáram-nagykereskedéssel foglalkozó Magyar Villamos Művek Rt.-nél is.
Fazekas Péter igazgató elmondta: az MVM budapesti központi irodaházában és országszerte 24 alállomásán a szemétszállítástól a takarításon át az őrzésig számos dolgot kell szolgáltatásként igénybe venniük külső cégektől. Évente mintegy 300 vállalkozóval 500 szolgáltatási szerződést kötnek. A szerződések túlnyomó része a beruházásokhoz kötődik. A vállalati központ 400 fős, itt mintegy 20-50 szerződéssel elégítik ki az igényeket.
A központi irodaépületben van ugyan saját szolgáltatóirodájuk, de ennek jószerével csak irányító funkciója van, az alapszolgáltatásokon kívül a karbantartást, az építészeti felújítási szolgáltatást stb. vásárolják. Nagy előny, hogy nem kell folyamatos létszámot fenntartani, és nem igényel invesztálást sem.
Az MVM alapvetően a beruházásaihoz veszi igénybe a külső cégek munkáját. A társaság évi 20 milliárd forintos beruházást hajt végre, jelenleg is 6 telephelyen építkezik. A beruházásoknál az MVM apparátusa csak az irányítást végzi. Elsőként is mérnöki szolgáltatást vásárol, tervezőintézeteket bíz meg. Rajtuk kívül azonban sok kisebb kft.-t, szakági tervezőt is igénybe vesz.
A beszerzések kapcsán beszállítói listával, minősített vállalkozókkal dolgoznak, minimum három közül választanak. A beruházásokhoz tartozó szolgáltatókat többnyire két körben választják ki. Megjelentetnek egy hirdetést kvalifikációra, majd a minősítéssel rendelkezőktől kérnek ajánlatot. A döntés komplex értékelési rendszerben zajlik, változó, hogy az egyes szempontoknak mekkora súlyuk van. Ha egyszerűbb dolgokról van szó, általában az ár a legfontosabb tényező.
Mindenki azt végezze, amihez ért
A multinacionális cégeknél az a határozott trend, hogy kizárólag azzal foglalkozzanak, ami a fő profiljuk. Az Opel esetében ez az autó-, illetve autóalkatrész-gyártás. Ezért lehetőség szerint minden olyan tevékenységet, ami nem tartozik szorosan ehhez, külsős szerződéses partnerekkel végeztet a cég. Az alapelv: minél kevesebb ember minél koncentráltabban dolgozzon azon, ami a vállalat profilja – mondta Dános András PR-igazgató. Amihez pedig mások értenek jobban, azt csinálják mások – megbízásból. Jelenleg is több mint 200 ember dolgozik a szentgotthárdi gyár területén, aki nem Opel-alkalmazott, hanem a szerződéses partner munkatársa.
De az Opel továbbmegy: olyan feladatokat is külsősökkel végeztet, mint például a szerszámok előkészítése, a káros anyagok eltávolítása, újrahasznosítása. Erre jó példa, hogy amíg az autógyár működött, addig a festőüzem teljes egészében külső partner kezében volt. Ezt a törekvést a gazdasági racionalitás indokolta, hiszen például a szerszámokat cserélni kell, mert kopnak, és a csere idejére az újnak már készen kell állnia, ám ezt a műveletet jól és olcsón, és a megfelelő időben már csak egy erre szakosodott cég tudja elvégezni.
A szolgáltató partner kiválasztásánál természetesen számít az is, hogy mit és mennyiért képes szállítani. A cégen belül működik egy beszerzési osztály, amely a szerződéskötéseket megelőzően a szóba jöhető jelölteket versenyezteti. A cég alapszabálya, hogy legalább három jelöltet meg kell nézni, paramétereiket összevetni, és utána születhet döntés.
Az Opel a munkaerő-felvételnél azokat a módszereket alkalmazta, mint világszerte más gyárainál. Amikor a szentgotthárdi gyár beindításához keresték a munkaerőt, felülről lefelé kezdték az építkezést. Először a műszaki felső- és középvezetőket keresték meg, őket az egész ország területéről, esetenként fejvadászok segítségével, valamint a GM humánpolitikai osztálya együttműködésével választották ki. Amikor felállt a cég, megkezdődött a szakmunkások toborzása a környékről.
A gyárban nem jellemző a fluktuáció, ám ha szükség van új munkaerőre, a személyzeti osztály hirdetés útján megkeresi a legalkalmasabbakat. Ha nagyobb létszám felvételére van szükség, mint például a délkelet-európai hatáskör budapesti központba történő telepítésekor, a több mint 10 új munkatárs kiválasztásához fejvadász cégek segítségét kérték.
K. E.| Futárszolgálat |
|---|
|
A cégek közötti kommunikációban egyre inkább teret nyer az elektronikus levelezés, így a futárszolgálatok tevékenységében a levelek továbbítása visszaszorul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség kisebb-nagyobb csomagok elszállítására rövid határidőn belül. Ezen a piacon korábban egyeduralkodó volt a posta, a rendszerváltás után azonban megjelentek a különféle futárszolgálatok. Jelenleg csak Budapesten mintegy 20 magán-futárszolgálat működik, beleértve a motoros futárokkal dolgozó kis cégeket és a nemzetközi hálózattal rendelkező nagyokat is.
A futárszolgáltatás lényege, hogy háztól házig szállít, lehetőleg minél rövidebb határidővel. A szolgáltatók azonban ma már csak úgy tudnak versenyre kelni egymással, ha magas színvonalon tudják kiszolgálni megbízóikat. A komolyabb cégek például lehetővé teszik, hogy számítógépes hálózaton az ügyfél követhesse küldeménye sorsát. Mások speciális szolgáltatásokkal teszik magukat nélkülözhetetlenné. Ilyen például a DHL Worldwide Express, amely a világ legnagyobb nemzetközi légi expressz futárszolgálata. A cég fő profilja a nemzetközi szállítás, magyarországi vállalata azonban természetesen vállal belföldi szállítást is. Ehhez nyolc vidéki irodája és három telephelye, 147 gépjárműve áll rendelkezésre, amelyek segítségével biztosítani tudja, hogy 1-2 napon belül eljusson a küldemény a címzetthez. A DHL az úgynevezett prémium szegmensben tevékenykedik, árai tehát a legmagasabbak közé tartoznak – mondta Dolezsai Gergely marketingkoordinátor. Ez 3600 forintos alapdíjat jelent, amihez még az áfa járul, plusz bizonyos, súly alapján számított felár. Viszont ezek végleges, valós árak, nem járulnak hozzá rejtett költségek, amelyekkel egyes szolgáltatók olykor megpróbálják feljebb tornászni áraikat. A kisebb cégek, amelyek nem tartanak fenn különösebb technikai hátteret (például gépkocsipark, személyzet), az említettnél jóval alacsonyabb árakkal is meg tudnak maradni a piacon, a fele, esetenként harmada kezdő összegért (1000-1500 forintért) is vállal kiszállítást városon belül. Egyes cégek gazdaságosabbnak tartják, ha fuvarszolgálattal oldják meg például alkatrész-utánpótlásukat, termékminták megszerzését stb. A nemzetközi hátterű futárszolgálatok ehhez a megfelelő hátteret – egyebek között logisztikai szolgáltatást, export- és importvámkezelést – is biztosítják. A szakember szerint a csomagküldő szolgálatok számára újabb terjeszkedési lehetőséget jelent az internetes vásárlás terjedése, hiszen a világháló segítségével megrendelt áruk kiszállítása többnyire a futárszolgálatokra vár. |
