×

Edzésben a gazdaság

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)

 

Sokféle szempontból lehet a különböző országok gazdaságát egymással összehasonlítani, de ami leginkább meghatározza az elmozdulás lehetőségét, az a versenyképesség, illetve annak alakulása. E fogalomnak sajátos értelme van az egyes cégek, ágazatok, illetve az egész nemzetgazdaság viszonylatában. A kutatók és a gyakorló közgazdászok egybehangzóan állítják: a magyar gazdaság jelentős előrelépést tett a versenyképesség javítását illetően, s az egész társadalom fejlődésének kulcskérdése, hogy ez a folyamat miként alakul a jövőben.

 

A versenyképességnek számos összetevője van, és ennek megfelelően nem is írható le egyetlen mutatóval, mint ahogy a javítását szolgáló állami intézkedések hatását sem könynyű kimutatni. Jellemzésére leginkább a termelékenység és az export alakulását veszik figyelembe. (Szűkebb értelemben a versenyképesség fogalma alatt csak a nemzeti valuta reálárfolyam-alakulását értik a közgazdászok, ami a nemzeti valuta árfolyamváltozását és az infláció mértékét hasonlítja össze.)

A legfontosabb makromutatók várható alakulása
  1997 1998 1999 várható 2000 2001 2002 EU-belépés után
GDP 4,6 5,1 3,9-4,1 4,0-4,5 4-4,5 4,8-5,2 4,5-6,0
GDP belföldi felhaszn. 4,4 7,8 5-6 5-6 5-6 5-6 5-6
Lakossági fogyasztás 2,0 3,8 3,5-4,5 4,0-4,5 3,5-4,5 3,5-4,5 4,0-4,5
Közösségi fogyasztás 1,8 1,5 3,0-3,6 3,0 2,5-3,0 3,0-3,5 3,0-4,0
Bruttó állóeszköz-felhalm. 8,8 11,4 6,5-7,5 10-11 9-10 10-11 11
Export 26,4 16,0 12-13 10-12 10-12 11-13 14
Import 25,5 22,2 12-13 11-13 11-13 11-13 13-14
Fogyasztóiár-alakulás 18,3 14,3 9,9-10,00 7-8 5,5-6 4-5 2,5-3,5
Devizaárfolyam, Ft/USD 186,8 216,4 237 256 263 270 -
Folyó fiz. mérleg egyenl. -1,0 -2,3 kb. -2 (-2,3)-(-2,7) (-2,5)-(-3,0) (-2,5)-(-3,0) -
Forrás: KSH, ECOSTAT

Tíz év számvetése

A makroadatokat nézve imponáló a fejlődés az elmúlt tíz évben, de különösen 1995 óta. A magyar export értéke az utóbbi 5 esztendőben minden évben több mint 10 százalékkal emelkedett, csaknem a duplájára nőtt, e teljesítményt a világban nem sok ország tudta követni. (1995-ben az MNB adatai szerint 12,8 milliárd dollár volt a magyar export értéke, miközben 1999-re várhatóan 22 milliárd dolláros teljesítményt mutatnak ki a statisztikák, 2000-ben pedig a magyar export elérheti a 24-25 milliárd dollárt.) Az export áruszerkezetét és célországait érintő strukturális változások is a mennyiségi mutatóval megegyező előjelű elmozdulást jeleznek a versenyképességben, hiszen a magyarországi exportőrök immár több mint 70 százalékban az európai országok piacaira szállítanak. Ugyancsak kedvezőnek tekinthető a versenyképesség szempontjából, hogy az export áruszerkezetében egyre nagyobb részt képviselnek a gépipar és a fejlett technológia termékei. Ez is mutatja azonban, hogy a versenyképesség ágazatonként eltérő. A legjobb teljesítményt a külföldi beruházásoknak köszönhető fejlett technológiával működő nagyvállalatok nyújtják. Húzóhatásuk, ha egyelőre korlátozott mértékben is, de továbbterjed a kis- és középvállalkozói körre, főként azokra, akik beszállítóként tudnak közreműködni.

Termelékenység-javulás

A versenyképesség másik fő mutatója a termelékenység. E tekintetben is folyamatosan javulnak a magyar gazdaság mutatói.

Ez részben annak köszönhető, hogy a kilencvenes évek közepén elért mélypont után folyamatosan emelkedik a termelés értéke, miközben a foglalkoztatottak száma jó ideig csökkent, s habár az elmúlt két évben ez a folyamat megfordult, és némi növekedés is tapasztalható, ennek üteme elenyésző a termelés növekedésének mértékéhez képest. Ez utóbbi elem s az a tény, hogy a reálkeresetek emelkedése is csak az utóbbi egy-két évben indult meg – a GDP növekedésétől ugyancsak elmaradó mértékben -, a termelékenység jelentős növekedését vonta maga után.

A termelési költségek tekintetében az egyik fő tétel az élőmunka terhe s a vállalatok működését érintő adók költségvonzata.

Az élőmunka terhei az elmúlt évben jelentősen csökkentek, hiszen 1998-ban még a bruttó bér 49 százalékát kellett befizetnie a munkavállalónak és a munkaadónak közösen a tb-kasszába, amiből 39 százalék volt a munkaadó befizetési kötelezettsége s 10 százalék a munkavállalóé. Ezen túl meghatározott körben a munkáltatónak egészségügyi hozzájárulást kellett fizetni, 2100 forintot dolgozónként. Tavaly a tb-teher jelentősen, összességében 44 százalékra csökkent. Ezen belül 39-ről 33 százalékra mérséklődött a munkáltatót terhelő befizetési kötelezettség, s 11 százalékra nőtt az a rész, amit a munkavállalónak kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulás összege viszont 2100-ról 3600 forintra nőtt. Az idén ez a rendszer gyakorlatilag változatlan maradt, mindössze az egészségügyi hozzájárulás emelkedett további 300 forinttal, vagyis kevesebb mint 10 százalékkal.

A kifizető által fizetendő, jellemzően előforduló adók és járulékok
Megnevezés Kötelezett A kötelezettség alapja Mérték
1. Szja, szja előleg a munkáltató a bruttó munkabér a jövedelemnagyságától függően 20, 30, illetve 40 százalék
a) munkabér esetén a munkáltató, a bér kifizetője a bruttó jövedelem a jövedelem nagyságától függően 20, 30, illetve 40 százalék
b) bér és egyéb jövedelem esetén
c) kifizetőtől származó bevétel a kifizető a kifizetés teljes összegének 90 százaléka, vagy a kifizetés teljes összegéből – a magánszemély nyilatkozata szerinti – költség levonásával számított összeg, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százaléka, ha a kifizetés a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel történik a megállapított jövedelemtartalom 40 százaléka
d) a törvényben meghatározott mértékű végkielégítés a munkáltató a kifizetendő végkielégítés a végkielégítés összegéből a munkáltató 20 százalékos mértékű adóelőleget von le
e) nem pénzbeni formában a juttatott, az összevont adóalapba számító jövedelem kifizető a juttatás értéke az adóelőleg 20 százalék
f) adóköteles természetbeni juttatás a kifizető a természetbeni juttatás piaci értéke az adómérték 44 százalék
2. Társadalombiztosítási járulék a foglalkoztató és a biztosítottnak minősülő egyéni vállalkozó a járulékalapot képező jövedelem a nyugdíjbiztosítási járulék mértéke 22 százalék, az egészségbiztosítási járulék mértéke 11 százalék
3. Munkaadói járulék a munkaadó a kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), jubileumi jutalom, végkielégítés, a betegszabadság idejére adott díjazás, a személyijövedelemadóköteles természetbeni juttatás, étkezési és üdülési hozzájárulás, a munkaviszony keretében biztosított cégautó adója az adó 25 százaléka után 3 százalék
4. Rehabilitációs hozzájárulás a munkaadó a kötelező foglalkoztatási szint – a munkaadó által foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát a 2000. évre 24400 forint/fő

Központosított jövedelmek

A társaságok által fizetendő nyereségadó nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony Magyarországon, hiszen ha a nyereséget a vállalkozás működésére használják fel, akkor azt 18 százalékos adó terheli. Ez az adótétel majdnem a duplájára emelkedik akkor, ha a nyereséget a cégből kivonják, s annak aránya a cég alaptőkéjéhez viszonyítva meghaladja a jegybanki alapkamat kétszeresét. Némi adóteher-növekedést okozhat a cégeknél, hogy az önkormányzatok növelik a helyi adókat, a legtöbb, ipari központként is funkcionáló nagyvárosban az iparűzési adó eléri a maximális 2 százalékos mértéket 2000-ben. Ezt valószínűleg nem tudja majd ellensúlyozni a cégek többségénél az iparűzési adó rendszerének kisebb változása, amely az adóalap nagyobb mértékű csökkentését teszi lehetővé. A kormányzat a jövő évre vonatkozóan a bérterhek további csökkentését ígéri, ezt azonban csak úgy tartja megvalósíthatónak, ha e lépéssel párhuzamosan növekszik a tőkejövedelmek adója.

Az adórendszerek bonyolultsága és eltérő volta miatt a gazdaság egészére vonatkoztatva nem annyira az adótételek összevetése szolgál e tekintetben útmutatóul a különféle országok egymással történő öszszehasonlítására, mint inkább az, hogy a gazdaságban jelentkező jövedelmek hány százalékát központosítja az állam. Magyarország e tekintetben nem sokkal a nyugat-európai átlag alatt van a jelenlegi mintegy 41 százalékkal. Az évtized elején a központosítás aránya még 50 százalékhoz közelített, s a kormányzati szándékok szerint 2002-ig 40 százalék alá csökkenhet. A világ vezető gazdaságai közül ez az arány Amerikában a legalacsonyabb, ahol csupán 30 százalékot tesz ki, a délkelet-ázsiai régióban általában a magyarországihoz hasonló az állami jövedelemkoncentráció mértéke, míg az átalakuló országok közül a hozzánk leghasonlóbb helyzetben lévő Csehországban és Lengyelországban valamivel magasabb.

A vállalati adófajták aránya az összes adóbevétel százalékában, 1997-ben
Adónem megnevezése OECD-átlag Magyarország
Jövedelem-, illetve nyereségadó 35,6 21,7
Társadalombiztosítási járulék 24,9 31,6
Kereseti adó 0,9 0,3
Ingatlan- (vagyon-) adó 5,5 1,5
Forgalmi adó 32,1 39,3
Egyéb adó 1,2 1,2

Árfolyam-politika

A versenyképességet alapvetően meghatározó tényezők között van az árfolyam-politika. Ennek figyelembevétele különösen fontos az olyan nyitott gazdaságú országok esetében, mint amilyen Magyarország. A nemzeti valuta árfolyama ugyanis alapvetően módosíthatja a termelés költségelemeinek reálértékét. A gazdasági problémákkal küszködő országokban a versenyképesség növelésére gyakori eszköz a nagymértékű leértékelés. A Bokros-csomag óta e tekintetben a magyar árfolyam-politika kiszámítható. A csúszó leértékelés az elmúlt években a forint reálértékének enyhe gyengülését hozta, ami elvileg javítja a versenyképességet, hiszen a belföldi költségek reálértékének csökkenését okozza. Ez a folyamat 1999-ben megváltozott, és az idén is inkább a forint reálértékének enyhe erősödése várható.

Az általános értelemben vett versenyképesség szempontjából azonban a reálárfolyam alakulásának hatását messze felülmúlta, hogy a csúszó leértékelés hosszabb távra kiszámítható stabil árfolyamot ígért egy olyan időszakban, amikor a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete megingott, és számos piaci szereplő az árfolyam instabilitását várta. Az előre meghirdetett leértékelési ütem ebben a helyzetben alapvető érdeke volt a cégeknek, hiszen javította az exportra termelők előzetes költségszámításainak realitását, s összességében a kiszámíthatóságot a gazdaságban.

Munkaerő-kínálat

A felsorolt számszerűsíthető hatásokon kívül azonban még számos olyan elem van, amelyek a versenyképességet jelentősen befolyásolhatják, miközben forintban nem meghatározható költségmegtakarítást eredményeznek, avagy a termelés olyan elemeit és körülményeit érintik, amelyek értékét szintén nehéz számszerűsíteni.

Ilyen például a munkaerőkereslet és -kínálat viszonya. Az élőmunka terheinél ugyanis a közterhek és az adó figyelembevételén kívül nem elhanyagolható tényező, hogy adott piacon lehet-e könnyen találni megfelelően képzett munkaerőt. Magyarország e tekintetben a tapasztalatok szerint jó hírnévnek örvend. A külföldi befektetők – a beruházásokban is megmutatkozó – véleménye az, hogy rendelkezésre áll a megfelelően képzett munkaerő a fejlett technológia működtetésére. Ugyanakkor e tekintetben is jelentős feladatok hárulnak az államra, mert ez a versenyképességi szempont egyre fontosabbá válik az ipari fejlődés felgyorsulásával. Ezek között szerepel az oktatás és a tudományos kutatás állapota is, ami egyre inkább a termelést közvetlenül befolyásoló tényezővé válik. Ez a tudománypolitika szintjén már felismert törvényszerűség egyre elfogadottabbá válik Magyarországon, de még messze vagyunk attól, hogy egyértelműen megmutatkozzon a költségvetési politikában is.

A források elérhetősége

A magyar gazdaság és a cégek versenyképessége szempontjából ritkán értékelt, pedig főként kelet-közép-európai összehasonlításban nem elhanyagolható szempont a bankrendszer állapota, a termeléshez szükséges források előteremthetőségének lehetősége. A kialakult kereskedelmi-banki rendszer e szempontból is fontos tényező. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy helyes döntés volt a magyar bankok privatizációjának módja, az, hogy az értékesített pénzintézetek stabil külföldi pénzügyi csoportok befolyása alá kerültek. Az így létrejött magyar bankrendszer megfelelő hátteret teremt a gazdaság fejlődéshez.

Az ugyancsak nem közvetlen termelési feltételként számon tartott, fejlett infrastruktúra is jelentős versenyelőnyt jelenthet. Nem véletlen például, hogy az új utak környékén általában nő a beruházási tevékenység, s az ország keleti felének felzárkóztatásához az első feltételnek sokan az autópálya-építést tartják. E tekintetben a magyarországi helyzet nem a legjobb, de a 10 éves autópálya-építési program reménykeltő. A távközlés területén pedig joggal számíthatunk arra, hogy hamarosan elérjük az európai színvonalat, sőt bizonyos területeken, mint például a mobiltelefóniában, már most az élvonal közelében van az ország.

P. A. P.
A bérhez kapcsolódó központi elvonások aránya a teljes bérköltséghez viszonyítva 1994-2000.
  Bruttó bér Munkaadó összes bérköltsége Munkaadó által fizetett által elvonások Dolgozó fizetett elvonások Összes elvonás Számított nettó bér Az elvonások aránya a nettó bérhez Az elvonások aránya az összes bérköltséghez Nettó bér aránya az összes bérköltséghez 1 Ft nettó bérhez kapcsolódó bérköltség
m.adónál dolg.-nál m.adónál dolg.-nál
  Ft Ft Ft Ft Ft Ft % % % % % Ft
1994. a) 10500 15 908 5 408 1 475 6 882 9 026 59,9 16,3 34,0 9,3 56,7 1,76
  b) 33939 51 418 17 479 11 604 29 083 22 335 78,3 52,0 34,0 22,6 43,4 2,30
1995. a) 12200 18 117 5 917 1 403 7 320 10 797 54,8 13,0 32,7 7,7 59,6 1,68
  b) 38900 57 767 18 867 12 353 31 220 26 547 71,1 46,5 32,7 21,4 46,0 2,18
1996. a) 14500 21 315 6 815 1 958 8 773 12 542 54,3 15,6 32,0 9,2 58,8 1,70
  b) 46837 68 850 22 013 15 403 37 416 31 434 70,0 49,0 32,0 22,4 45,7 2,19
1997. a) 17000 26 195 9 195 1 955 11 150 15 045 61,1 13,0 35,1 7,5 57,4 1,74
  b) 52270 76 807 24 537 16 372 40 909 35 898 68,4 45,6 31,9 21,3 46,7 2,14
1998. a) 19500 29 985 10 485 2 243 12 728 17 257 60,8 13,0 35,0 7,5 57,6 1,74
  b) 67764 99 003 31 239 22 168 53 407 45 596 68,5 48,6 31,6 22,4 46,1 2,17
1999. a) 22500 34 200 11 700 4 612 16 312 17 888 65,4 25,8 34,2 13,5 52,3 1,91
  b) 78600* 110 496 31 896 25 500 57 396 53 100 60,1 48,0 28,9 23,1 48,1 2,08
2000. a) 25500 38 580 13 080 5 228 18 308 20 272 64,5 25,8 33,9 13,6 52,5 1,90
  b) 86460** 121 486 35 026 31 996 67 022 54 464 64,3 58,7 28,8 26,3 44,8 2,23
a) minimálbér
b) átlagkereset
* 1999: az átlagkereset 16%-os éves növekedésével számolva
** 2000: az átlagkereset 10%-kal növelve (szja és tb-járulékok változatlanok, egészségügyi hozzájárulás: 3900 Ft)
Forrás: Gazdasági és szociális adattár (MSZOSZ)

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem