A táppénzzel kapcsolatos munkáltatói feladatok III.

 

A táppénzzel kapcsolatos munkáltatói feladatokat áttekintő összeállításunk harmadik részében a készpénzellátások iránti igény érvényesítését és az ezzel kapcsolatos ügyviteli eljárást, illetve a társadalombiztosítási ellátások nyilvántartását, elszámolását mutatjuk be.

 

KÉSZPÉNZELLÁTÁSOK

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt.) VII. fejezete részletesen tartalmazza a társadalombiztosítási ellátások igényérvényesítésével kapcsolatos szabályokat. Az általános érvényű előírásokat a készpénzellátások iránti igények érvényesítésénél is alkalmazni kell. Ezek a következők.

1. A készpénzellátással kapcsolatos igényt visszamenőleg hat hónapra lehet érvényesíteni, és legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.
2. A készpénzellátást szóban vagy írásban lehet igényelni, azonban az igénylőnek az igény bejelentésével egyidejűleg a jogosultság elbírálásához szükséges igazolásokat és adatokat is be kell nyújtania (Ebt. 61. §).
3. Ha az igényt szóban terjesztették elő, akkor az igénybejelentés napja az a nap, amikor az igazolásokat (okmányokat) benyújtották, illetve átvették.
4. A biztosítottnak a táppénzigényéhez az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" szóló orvosi igazolást (Ebr. 41. §), ha a keresőképtelensége a 7 napot meghaladja, akkor a táppénzigazolványt kell benyújtania. Ha a jogosult a készpénzellátásra irányuló igényét posta útján terjesztette elő, az igénybejelentés napjának a kérelem postára adásának igazolt napját kell tekinteni.
5. Amennyiben a biztosított az igény elbírálásához szükséges adatokat, igazolásokat hiányosan nyújtotta be, ezek pótlására a kifizetőhelynek – legalább 30 napi határidő kitűzésével – fel kell szólítania az igénylőt. Ha a megjelölt határidőig a kért adatokat (okmányokat) nem nyújtja be a kifizetőhelynek, azok pótlására ismételten fel kell szólítani. Az ismételt felszólításnál már rövidebb határidőt, például célszerű 8 napot kitűzni, ekkor már a biztosítottat tájékoztatni kell a jogkövetkezményekről is, vagyis arról, hogy amennyiben az ismételt felhívás alapján sem közli a szükséges adatokat, illetőleg nem nyújtja be az okmányokat, a kifizetőhely az eljárást megszünteti. Új igénybejelentésnek kell tekinteni, ha az igénylő később mégis benyújtja a szükséges igazolásokat, azonban nem igazolja elfogadhatóan a mulasztást.

Az igény elbírálására jogosult szerv

A készpénzellátás iránti igényt a biztosítottnak (hozzátartozójának) a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, az igény elbírálására a kifizetőhely jogosult. Ha a biztosított munkabérét a TÁKISZ folyósítja, akkor az igényt a TÁKISZ bírálja el.

Ha valaki egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban áll, és táppénzt, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyt igényel, annak a munkáltatónak kell elbírálnia az igényt és folyósítania az ellátást, ahol társadalombiztosítási kifizetőhely működik. A biztosítottnak az igény elbírálásához szükséges orvosi iratokon kívül a különböző munkáltatók által kiállított munkáltatói igazolást is be kell nyújtania.

Ha több társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatónál történik egyidejűleg a foglalkoztatás, akkor annak a kifizetőhelynek kell elbírálnia az igényt, amelyik munkáltató a biztosított után az egészségügyi hozzájárulást megfizeti. Ebben az esetben a táppénz egyharmadának megtérítése érdekében a kifizetőhely értesíti a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárt a további munkáltatónál fennálló jogviszony alapján megállapított táppénz összegéről.

Ha a munkáltatónál nem működik a kifizetőhely, akkor a munkáltató köteles az igényelbíráláshoz szükséges okmányokat és igazolásokat 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek) megküldeni.

A biztosítottnak (hozzátartozójának) az igényét a lakóhely szerint illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie, ha a munkáltatója jogutód nélkül megszűnik, és ezáltal a kifizetőhely is megszűnik. Tehát a készpénzellátás iránti igényt a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) bírálja el, ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely.

Az igény elutasításával kapcsolatos eljárás

Ha a kifizetőhely a rendelkezésére álló adatokból, okmányokból egyértelműen megállapította, hogy a biztosított ellátásra nem jogosult, az igényt határozattal kell elutasítani. A döntésen kívül a határozat rendelkező részének tartalmaznia kell a jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, az indokolásban pedig le kell írni azokat a tényeket, amelyen a határozat alapul. A táppénzigényt is határozattal kell elutasítani, és az indokolási részben hivatkozni kell az Ebt. 43. §-ának (1) bekezdésére.

A határozatot két példányban kell elkészíteni, és az eredeti példányt tértivevénnyel kell postázni a biztosított részére. A másolati példányt a „Segélyezési egyéni lap" tasakjában kell tárolni.

A számfejtés alapjául szolgáló okmányok tárolása

A kifizetést követően az ellátás számfejtéséhez kapcsolódó alapbizonylatokat (orvosi igazolás, kórházi igazolvány stb.) lyukasztással vagy bélyegzéssel érvényteleníteni kell, mégpedig úgy, hogy a feltüntetett adatok utólagosan is megállapíthatók legyenek. A bérjegyzéken kifizetett ellátások alapbizonylatait és mellékleteit a kifizetést követően a „Segélyezési egyéni lap" tasakjából ki kell venni, és havonta a bérfizetési napnak és a „Táppénzkifizetési jegyzéknek" megfelelő sorrendben kell tárolni. A keresőképessé válás napját igazoló orvosi igazoláshoz kell tenni a keresőképtelenség kezdő napját igazoló orvosi igazolást vagy a kórházi igazolványt. A szülési szabadság kezdetére vonatkozó orvosi igazolást (kórházi igazolványt) ahhoz a hivatalból kiállított orvosi igazoláshoz kell csatolni, amelyen a kifizetőhely a szülési szabadság utolsó időtartamára számfejtette a terhességi-gyermekágyi segélyt. Abban az esetben, ha soron kívüli kifizetés történt, az ellátás számfejtéséhez szükséges bizonylatokat a többi bizonylattal együtt, de elkülönítve kell tárolni. A tárgyhónapra vonatkozó és a „Segélyezési pénztárnaplóban" számfejtett ellátások alapbizonylatait a napló mellékleteként kell kezelni. A „Segélyezési egyéni lap" tasakjában kell tartani a jogalap nélküli ellátás kifizetése esetén a visszafizetésre kötelező határozat másolati példányát, a betegségi anyasági ellátás iránti igény elutasítására vonatkozó határozat másolati példányát, a selejtezési határidőig. Ha a selejtezés már megtörtént, a „Segélyezési egyéni lapon" utalni kell a tárolás módjára. A kifizetőhely a betegségi, anyasági ellátás nyilvántartására, az ellátások kifizetésére és az ellátások elszámolására kötelezően előírt nyomtatványok használata, nyilvántartások vezetése alól mentesítést kaphat az illetékes egészségbiztosítási pénztár vezetőjének javaslatára az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetőjétől. Az iratok megőrzése A kifizetőhelynek az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások alapját képező okmányokat, igazolásokat, iratokat és bizonylatokat időrendi sorrendben kell tárolni és megőrizni. A „Segélyezési egyéni lapokat" és mellékleteit 1988. január 1-jétől kell megőrizni. Abban az esetben, ha a „Segélyezési egyéni lapon" tartozásra, tartásdíj fizetésére utaló feljegyzés található, és a biztosított még a munkáltató alkalmazásában áll, a lap nem selejtezhető. Az ellátások kifizetését (felvételét) bizonyító okmányokat és azok mellékleteit, valamint a „Segélyezési pénztárnaplót" öt évig kell megőrizni, ha a pénzügyi okmányok megőrzésére vonatkozó általános szabályok hosszabb időt nem állapítanak meg.

Eljárás az igény téves elbírálása esetén

Ha a kifizetőhely ellenőrzése során megállapítják, hogy az igényt tévesen utasították el, vagy az igénylő tévesen alacsonyabb összegű ellátásban részesült, a hiba felfedezésétől számított 5 éven belül járó összeget utólag ki kell utalni.

Amennyiben az igényt tévesen utasították el, az elutasító határozatot hatályon kívül kell helyezni és a biztosítottat illető ellátás összegét soron kívül kell kifizetni. A tévesen elbírált igény következtében elmaradt készpénzellátás után a késedelmi pótlékot utólag meg kell fizetni. Ha a kifizetőhelyi ügyintéző vagy a felülvizsgáló észleli a téves igényelbírálást, a fentiek alapján kell eljárnia.

A táppénzfolyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult elfogadható ok nélkül nem jelent meg az elrendelt orvosi vizsgálaton, vagy nem járult hozzá a keresőképesség elbírálását külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrző (fő)orvos vizsgálatához. A táppénz folyósítását meg lehet szüntetni, ha a táppénzre jogosult tudatosan késlelteti a gyógyulását.

A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár határozattal intézkedik a táppénzfolyósítás megszüntetéséről a keresőképtelen állományban tartó orvos, illetve az ellenőrző főorvos javaslata alapján.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató az A.3517-34 új r. sz. „Segélyezési egyéni lap" elnevezésű nyomtatványon köteles vezetni a betegségi, anyasági ellátás folyósításáról egyénenkénti nyilvántartást.

Segélyezési egyéni lap

A segélyezési lapot abban az esetben kell kiállítani, amikor a táppénzkifizető szerv első ízben állapította meg a betegségi anyasági ellátást a biztosított részére. A lap kiállításakor a biztosított személyi adataira vonatkozó rovatokat olvashatóan, hiánytalanul kell kiállítani, és fel kell vezetni rá a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét.

Ha a biztosított lakcíme megváltozik, a feltüntetett lakcímet egy vonallal át kell húzni úgy, hogy az olvasható maradjon, és az új címet a változás időpontjának feltüntetése mellett fel kell vezetni a „Segélyezési egyéni lapra". Ha a lakcímváltozást az erre a célra rendszeresített rovatban már nem lehet nyilvántartani, ebben az esetben a nyomtatvány bármely rovata felhasználható. A nyomtatványra fel kell vezetni a gyermek születési anyakönyvi kivonata alapján az újszülött nevét és születési időpontját, valamint a születési anyakönyvi kivonat számát és a kiállító hatóság (szerv) nevét.

Ha táppénz, illetve terhességi-gyermekágyi segély első ízben történő igénylésekor a biztosított munkaviszonya két évnél rövidebb ideje áll fenn, ezt a „Folyamatos biztosítási idő" rovatban fel kell tüntetni. Az előző munkaviszonyait (jogviszonyait) a rendelkezésre álló okmányok alapján (igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról, munkaviszony-igazolás, munkanélküli-segély és munkanélküli-járadék folyósításának időtartamáról szóló igazolás stb.) kell felvezetni a lapra.

A „Segélyezési egyéni lapra" fel kell vezetni a biztosítás szüneteltetésének időpontját.

A nyomtatvány első sora a „keresőképtelenség betűjele" rovat, ahol a keresőképtelenség betűvel jelölt okát minden esetben fel kell tüntetni. Ha a biztosított beteg gyermek ápolása miatt keresőképtelen, ebben az esetben a „gyermekápolási táppénz" betűjelzésen kívül fel kell tüntetni a gyermek nevét és születési idejét.

A nyomtatvány „irányadó időszak" és „kereset" rovatában az irányadó időszak keresetének és az osztószámnak az alapulvételével megállapított napi átlagkereset, annak forint és tizedesig megállapított fillérösszegét kell felvezetni.

A „kifizetés időpontja" rovatba az ellátás kifizetésének tényleges időpontját kell feltüntetni.

Az „ellátás folyósítása -tól -ig" rovatban a keresőképtelenségnek, terhességi-gyermekágyi segélynek a folyósításának azt az időtartamát kell felvezetni, amelyre az orvosi igazoláson az ellátást számfejtették. Abban az esetben, ha ellátáskülönbözet címén történik az elszámolás, a különbözet számfejtésének időtartamát is fel kell jegyezni a „napok száma összesen" rovatban, megjelölve, hogy az összeget ellátáskülönbözet címén fizették ki.

Ha a biztosítottnak ugyanarra a hónapra több orvosi igazoláson is számfejtettek ellátást, a számfejtést a „Segélyezési egyéni lapon" külön soronként kell feltüntetni. A keresőképtelenségnek azt az időtartamát, amelyre a munkavállalót betegszabadság illeti meg, a nyomtatvány „ellátás folyósítása -tól -ig" rovatába kell felvezetni, ideértve az orvosi igazolás nélkül igénybe vett betegszabadság időtartamát is.

A nyomtatványon az „ellátás folyósítása -tól -ig" rovatba fel kell vezetni a keresőképtelenségnek azt az időtartamát is, amelyre az ellátás nem folyósítható, megjelölve annak okát (pl. táppénz joga lejárt, gyermekápolási táppénz napjait kimerítette, munkavégzés hiányában keresetvesztesége nincs stb.) is.

Az „ellátás folyósítása napra" rovatban azoknak a naptári napoknak a számát kell feltüntetni, amelyre az ellátást számfejtették.

Az előzményt, a megszakítás nélküli keresőképtelenség harmincadik napját követően a „napok száma összesen" rovatba kell felvezetni a keresőképtelenség kezdő napjának nyilvántartásával azonos sorban úgy, hogy a rovat felső részére az előzmény napját, ezt követően az első folyósítás napjaival együtt megállapított napokat írjuk. Ezután a megszakítás nélküli keresőképtelenség tartama alatt a „napok száma összesen" rovatban az előzményt göngyölítve kell nyilvántartani.

Az „ellátás összege" rovatba a számfejtett időszakra megállapított ellátás összegét kell írni.

Ha a táppénzből vagy az egyéb betegségi, anyasági ellátásból bármilyen összeget levonnak, annak összegét és jogcímét az „ellátásból levont összeg" rovatban fel kell tüntetni.

Ha a biztosított keresőképessé vált, a táppénz folyósítását követő sorba az „ellátás folyósítása -tól -ig" rovatban fel kell vezetni a keresőképessé válás napját. („Keresőképes 19... év ... hó .. nap".)

A lapra fel kell vezetni, hogy a terhességi-gyermekágyi segély folyósítása milyen ok miatt szűnt meg (gyermek elhalálozása, állami gondozásba vétele stb.). A lapon feltüntetett adatokat az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak az erre a célra rendszeresített sorban aláírásával igazolnia kell.

A munkáltatónak az „Adatmegállapító lapon" adott igazolása alapján a „Segélyezési egyéni lapra" fel kell vezetni a tartásdíjfizetésre vonatkozó ítélet (határozat) számát, az ítéletet (határozatot) hozó bíróság (hatóság) nevét, címét, a tartásdíj összegét vagy százalékát, valamint hátralék esetén annak összegét és a tartásdíjra jogosult személy (szerv) nevét, címét (számlaszámát). A társadalombiztosítási ellátás számfejtése után az „Orvosi igazoláson" és a „Segélyezési egyéni lapon" fel kell tüntetni a tartásdíj címén levont összeget.

Ha a nyomtatvány betelik, az ellátás folyósítását, a továbbiakban az A.3517-34/b r. sz. „Segélyezési egyéni lap (pótlap)" elnevezésű nyomtatványon kell nyilvántartani, amelyet a „Segélyezési egyéni lap" mellékleteként kell kezelni, és ahhoz hozzá kell fűzni, valamint oldalanként 1-gyel kezdődő sorszámmal kell ellátni. A „pótlap" vezetése egyébként megegyezik a „Segélyezési egyéni lap" vezetésével. A kifizetett ellátásokat a „pótlap" mindkét oldalán az igényelbírálás szerinti időrendi sorrendben folyamatosan kell vezetni.

Igazolvány a társadalombiztosítási ellátásokról

A táppénzre való jogosultság időtartamának és a táppénz mértékének megállapításához szükséges biztosítási idő és a folyamatos biztosítási idő igazolására szolgál az A.3500-107/a új r. sz. „Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű okmány, mely a köznyelvben tb-kiskönyvként ismert. Aki társadalombiztosítási igazolvánnyal rendelkezik, köteles azt a munkáltatójának átadni. Annak a biztosítottnak, akinek biztosítási jogviszonya megszűnt, a munkáltató, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) állítja ki a társadalombiztosítási igazolványt. Ha a biztosított olyan munkahelyen dolgozott, ahol nem működött társadalombiztosítási kifizetőhely, a munkáltató köteles bejegyezni az igazolványba a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát, és azt, hogy a járulékot melyik egészségbiztosítási pénztárhoz (kirendeltséghez) milyen törzsszámon fizeti. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a biztosítás megszűnésekor köteles bejegyezni az igazolványba a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, a biztosítás szünetelését, és azt, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését megelőző egy éven belül a biztosított mettől meddig részesült társadalombiztosítási ellátásban. Abban az esetben, ha a biztosított a munkáltatónál a keresőképtelenség kezdő napját megelőző egy, illetve két éven belül szüneteltette a biztosítási jogviszonyát, és az előző biztosítási jogviszonyra vonatkozó adatok nem szerepelnek az igazolványban, a biztosítottat nyilatkoztatni kell, hogy előzőleg milyen tevékenységet folytatott. A nyilatkozat alapján lehet intézkedni a biztosítási idő igazolásáról. A biztosítási idő igazolására elfogadható a munkaszerződés, munkaviszony-igazolás stb. Ha alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán folytatott tanulmányokat kell igazolni, „Igazolás iskolai tanulmányok folytatásáról" nevű nyomtatványt kell kitölteni. Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani és az előzőhöz csatolni. Ha a biztosított új munkaviszony létesítésekor az igazolványt nem adja át, a munkáltató köteles felszólítani, hogy az igazolványt szerezze be az előző munkáltatótól. Abban az esetben, ha az igazolványt az előző munkáltató a biztosított részére már átadta és az megsemmisült, új igazolványt kell kiállítani, és rá kell vezetni, hogy másolat. Új igazolvány kiállítására a biztosított foglalkoztatója, valamint a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) jogosult. Ha a biztosítás megszűnését követően a biztosított továbbra is társadalombiztosítási ellátásban részesül, az igazolványt csak az ellátás folyósításának megszűnését követően lehet kiadni. Az igazolvány átvételét a „Segélyezési egyéni lapon" a biztosítottnak aláírásával igazolnia kell. Ha a biztosított részére betegségi, anyasági ellátást a kifizetőhely nem folyósított, de családi pótlékot igen, akkor a családipótlék-igény kartonon kell az igazolvány átvételét igazolni. Ha a kifizetőhelyen a biztosított nem részesült betegségi anyasági ellátásban és családi pótlékban, az igazolvány átvételének igazolásáról a munkáltatónak kell gondoskodni. Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és az új igazolványra fel kell vezetni az előző igazolvány sorszámát. Az igazolványban feltüntetett adatokat az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak aláírásával kell igazolnia, és a munkáltató bélyegzőjével hitelesítenie. A munkáltató anyagilag felelős az igazolványban feltüntetett adatok valódiságáért. Az igazolványt a kifizetőhelyen ábécésorrendben kell tárolni, amíg a biztosított részére társadalombiztosítási ellátást nem állapítanak meg, valamint akkor is, ha a „Segélyezési egyéni lapot" selejtezik. Egyéb esetben az igazolványt a segélyezési egyéni lap tasakjában kell tárolni.

„Gyermekápolási táppénz pótlap"

A beteg gyermek ápolása címén kifizetett gyermekápolási táppénz folyósításakor az A.3517-34/a új r. sz. „Gyermekápolási táppénz nyilvántartási pótlapot" kell mellékelni a „Segélyezési egyéni laphoz". A lap kiállításakor a biztosított személyi adatain kívül fel kell tüntetni a gyermek személyi adatait. Gyermekápolási táppénz számfejtése esetén a nyomtatványt gyermekenként külön-külön kell kiállítani és a „Segélyezési egyéni laphoz" csatolni. Ha ugyanarról a gyermekről több nyomtatványt állítanak ki, azokat sorszámmal kell ellátni.

A lap „egyedülállóság időtartama" rovatában jelezni kell az igénylő nyilatkozata alapján, hogy az illető mettől meddig egyedülálló.

A „tárgyévi napok száma" rovatot gyermekenként, évenként, nem egyedülállókénti és egyedülállókénti megbontásban csak a gyermekápolási táppénz számfejtésekor kell kitölteni. A lap számfejtésére vonatkozó része megegyezik a „Segélyezési egyéni lap" vezetésével.

A gyermekápolási táppénz számfejtése előtt – a keresőképtelenség időtartamától függetlenül – az előzményt minden esetben a „Segélyezési egyéni lapon" és a „Gyermekápolási táppénz pótlapon" is nyilván kell tartani. Együtt élő szülők kérelme alapján az apa részére elszámolt gyermekápolási táppénzt az általános szabályok szerint az anya „Gyermekápolási táppénz pótlapján" kell nyilvántartani, de utalni kell arra, hogy az ellátást az apa jogán számfejtették.

A kifizetett gyermekápolási táppénzt a nyomtatvány mindkét oldalán időrendi sorrendben kell vezetni.

A „Segélyezési egyéni lap" tárolása

A folyamatos ellátásban részesülő biztosítottak „Segélyezési egyéni lapjait" külön ellátásnemenként, ábécésorrendben kell tárolni. A kifizető helyi szokásoknak megfelelően is tárolhatja a lapokat (például üzemrészenként, telephelyenként stb.).

Betegségi és anyasági ellátások kifizetése

A táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt mindenkor bérjegyzékre építve kell kifizetnie a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltatóknak. Az ellátások számfejtését és nyilvántartását követően a bérjegyzékre történő beépítéshez a kifizetőhelynek (ügyintézőnek) az A.3503-2 r. sz. (kisméretű) vagy az A.3503-3 r. sz. (nagyméretű) „Táppénz (terhességi-gyermekágyi segély) fizetési jegyzék" elnevezésű nyomtatványt kell két példányban kiállítania.

A táppénz, terhességi-gyermekágyi segély csak annak fizethető ki a „Táppénzfizetési jegyzék" eredeti példányán, akinek az illetékes egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) erre engedélyt adott. Ebben az esetben a társadalombiztosítási ellátásra jogosultak nevét ábécésorrendben kell feltüntetni a jegyzéken. Ha az ellátásokat részlegnél, telephelyen stb. fizetik ki, a jegyzéket külön részlegenként, telephelyenként kell elkészíteni.

Ebben az esetben a jegyzékeket egy külön elkészített jegyzéken összesíteni kell. Ahhoz, hogy a társadalombiztosítási ellátásokat a bérjegyzékbe tudjuk építeni, a „Táppénz-kifizetési jegyzéket" a bérjegyzéknek megfelelően kell elkészíteni.

A „Táppénz-kifizetési jegyzék" címszó alatt olvasható az „19... év ... hó ...-i kifizetés" rovat, ahova azt a napot kell írni, amikor az ellátásokat kifizették.

A „sorszám" rovatot részlegenként, telephelyenként 1-es számmal kell kezdeni, és az összesítő jegyzékre az utolsó sorszámot kell felvezetni. Az utolsó sorszám vagy sorszámok végösszege adja meg az utalások számát.

A „név" rovatba az ellátásra jogosult teljes nevét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a munkáltatónál több hasonló nevű biztosított van, a név mellett a születési időt is jelölni kell.

Az „ellátás számfejtve -tól -ig" sorban azokat az időtartamokat kell feltüntetni, amelyre a kifizetőhely az ellátást számfejtette a biztosított részére.

A „táppénzes napok száma" első rovatában a beteg gyermek ápolása, a második rovatban az üzemi baleset, harmadik rovatában a foglalkozási megbetegedés, negyedik rovatában az egyéb megbetegedés miatti keresőképtelenség táppénzes napjainak számát kell feltüntetni. Az ötödik rovatban kell összesíteni azoknak a naptári napoknak a számát, amelyre a biztosított több jogcímen részesült ellátásban.

A „táppénz a társadalombiztosítás terhére" rovatban azt a bruttó összeget kell feltüntetni, amelyet a kifizetőhely a tárgyhónapban számfejtett.

A „baleseti táppénz" rovatban az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés miatt járó táppénz összegét kell feltüntetni. Abban az esetben, ha a biztosított részére kiegészítő tevékenység esetén történt a táppénz számfejtése, szintén ebben a rovatban kell feltüntetni a kifizetett összeget.

A „terhességi-gyermekágyi segélynapok száma" rovatban azoknak a naptári napoknak a számát kell feltüntetni, amelyre a kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segélyt számfejtette, összegként a szülési szabadság időtartamára kifizetett terhességi-gyermekágyi segély összegét kell írni.

A „gyermekápolási táppénz" rovatba a beteg gyermekek ápolása címén kifizetett táppénz összegét kell írni.

A „kifizetendő összeg" rovatban az 5-10. rovatok összegét egy összegben kell feltüntetni. Abban az esetben, ha az ellátás kifizetése postai úton történik, külön táppénzkifizetési jegyzéket kell kiállítani és az utalás összegét rá kell írni. A pénzfelvétel igazolására az utolsó rovatban kell utalni, ugyanis itt kell feltüntetni a biztosított lakcímét (tartózkodási helyét), OTP-átutalás esetén a bankszámla számát.

Igazolás, hitelesítés

A „Táppénzkifizetési jegyzéken" a felvezetés befejezésével a rovatokat alá kell húzni és azok adatait összesíteni kell, ha maradt üresen rovat, azt áthúzással kell érvényteleníteni. A kifizetendő összeget betűvel is ki kell írni. A jegyzéket a számfejtőnek és a felülvizsgálónak aláírásával kell igazolnia. A jegyzéket a kifizetés napjának feltüntetése mellett a kifizetőhelyi bélyegzővel hitelesíteni kell. A jegyzék eredeti példányát át kell adni a bérszámfejtésnek. A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató a munkabér kifizetésének napján köteles a munkabérekkel együtt kifizetni az ellátásokat.

Késedelmes igénybejelentés

Abban az esetben, ha a biztosított táppénzigényét késedelmesen, a jegyzék lezártát követően nyújtotta be, az ellátást a munkáltató által megjelölt soron kívüli kifizetés napján bérjegyzékbe építve kell kifizetni. Ilyenkor soron kívül kell a jegyzéket elkészíteni, és a soron kívüli kiutalás napját megelőző első vagy második munkanapon kell átadni a bérszámfejtésnek.

Kifizetés postán keresztül, átutalás

Ha a biztosított a bérfizetés napján, illetve a bérfizetést követő második munkanapon nem vette fel a részére számfejtett társadalombiztosítási ellátást, ezek nettó összegét MNB-postautalványon lakcímére vagy egyéb tartózkodási helyére kell küldeni. A biztosított írásos megbízása alapján az ellátás OTP-számlára, bankszámlára is utalható.

A postautalványon történő kifizetésnél utalni kell az ellátás jogcímére, az ellátás kifizetésének időtartamára és a levonásokra (adó, tartásdíj stb.). Ha a bérfizetési napon többféle jogcímen kell az ellátást postára adni a biztosított részére, az ellátásokat összesíteni kell, és az együttes összeget kell elküldeni. Az átutalással kapcsolatos postaköltséget az összesítő bevalláson a betegségi anyasági ellátásoknál kell elszámolni. A bérjegyzéken a pénz átvételének elismerésére szolgáló helyen fel kell tüntetni, hogy a társadalombiztosítási ellátást posta útján, OTP-számlán, bankszámlán fizették ki.

Fel nem vett ellátások

Ha a munkáltatóhoz visszaérkezik a postázott ellátás, a jogosult nevét, címét egyeztetni kell a munkaügyi nyilvántartás alapján. Ha az ellátást először is az ismert címre küldték ki, és az visszaérkezik, a fel nem vett ellátást a bérfizetési naptól számított 60 nap után a „Segélyezési pénztárnaplóban" és az „Összesítő bevalláson" kell elszámolnia az egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

A biztosított „Segélyezési egyéni lapján" utalni kell arra, hogy a munkáltató melyik havi „Segélyezési pénztárnaplóban" („Összesítő bevalláson"), mely időtartamra és milyen összeget számolt el fel nem vett betegségi, anyasági ellátásként. Ezt az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak a felvezetés napja mellett alá kell írnia. A pénzügyi osztály értesítését a „Segélyezési pénztárnaplóhoz" kell csatolni.

Ha a fel nem vett betegségi, anyasági ellátást az esedékességtől számított egy éven belül újból kifizetik, azt az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) terhére újból el lehet számolnia.

A jogosult halála

A jogosult halála esetén a fel nem vett betegségi, anyasági ellátást az elhunyttal közös háztartásban élő házastársnak, gyereknek, unokának, testvérnek, szülőnek, nagyszülőnek is ki lehet fizetni, de ebben az esetben az ellátás felvétele előtt nyilatkoztatni kell az átvevőt, hogy a biztosítottal annak haláláig közös háztartásban élt. Abban az esetben, ha a fel nem vett betegségi, anyasági ellátást az örökösnek fizetik ki, a kifizetés előtt el kell kérni a hagyatékot átadó végzést.

A BETEGSÉGI ÉS ANYASÁGI ELLÁTÁSOK

„Segélyezési pénztárnapló"

A betegségi és anyasági ellátások elszámolásához az A.3504-2.47. r. sz. „Segélyezési pénztárnapló" elnevezésű nyomtatványt kell vezetni, melyet használatbavétel előtt a munkáltatónak hitelesítenie kell. A segélyezési pénztárnaplót havonként kell kiállítani, ha a könyvelési adatok egyeztetéséhez is szükséges, akkor két példányban, és a másolati példányt kell a tömbből kivenni. A naplót a tárgyhónap első napjától a hónap utolsó napjáig a kifizetések szerinti időrendi sorrendben kell vezetni, és a „tételszám" rovatot minden hónapban 1. sorszámmal kell kezdeni.

A „kelt (nap)" rovatban azt a napot kell feltüntetni, amelyen a bérszámfejtésnek átadták a „Táppénzfizetési jegyzéket".

Abban az esetben, ha a munkáltató a biztosított részére a bérfizetési naptól eltérő napon fizet ki társadalombiztosítási ellátást, a „Segélyezési naplóban" külön sorszám alatt kell nyilvántartani.

A „kifizetés módja bérjegyzék, pénztár, MNB" rovatban kell feltüntetni, hogy a biztosított részére a társadalombiztosítási ellátást a táppénzfizető szerv milyen módon folyósította.

A „név" rovatot abban az esetben kell kitölteni, ha az ellátást nem bérjegyzékbe építve vagy a „Táppénzfizetési jegyzéken" fizetik ki. Ilyenkor a biztosított személyi számát vagy társadalombiztosítási azonosító jelét is fel kell tüntetni az erre a célra rendszeresített rovatban. A kifizetett ellátások végösszegét azonos sorszám alatt kell a pénztárnaplóban nyilvántartani, ha ugyanazon a bérfizetési napon fizetik ki őket. Ha pénztári kifizetés vagy MNB-átutalás történik, külön sorszám alatt kell elszámolni jogcím szerinti megbontásban.

Jogalap nélküli ellátás

Ha az ellátást jogalap nélkül fizették ki, azt a „Segélyezési pénztárnaplóban" az „elszámolt jogalap nélküli ellátás" rovatban külön-külön tételszám és név szerinti megbontásban kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a jogalap nélküli ellátást ki állapította meg. Abban az esetben, ha a jogalap nélküli ellátást (ellátásokat) az egészségbiztosítási pénztár (kirendeltség) állapította meg, a jogerőre emelkedett fizetési meghagyás összegét az „elszámolt jogalap nélküli ellátás" rovatban a megfelelő segélynemnél kell elszámolni, ha viszont olyan jogalap nélküli ellátás került megállapításra, amelyre nincs külön rovat rendszeresítve, az „egyéb ellátás" rovatban kell feltüntetni és utalni kell a „megjegyzés" rovatban az elszámolt összeg jogcímére.

Ha a tárgyhónapban kifizetett ellátások nem számolhatók el egy oldalon, átvitel-áthozattal kell összesíteni a következő oldalon a kifizetett ellátások összegét. A segélyezési pénztárnaplóban kell feltüntetni, a keresőképtelenség és a kórházi (klinikai) ápolás időtartamára folyósított táppénz egyharmad részét, melynek összegeit a kifizetőhely az összesítő elszámoláson köteles bevallani és a járulékokkal együtt befizetni.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatást a segélyezési pénztárnaplóban kell elszámolni. A korábbi anyasági segély rovatot módosítani kell anyasági támogatás címszóra, és ide kerül felvezetésre havonta, időrendi sorrendben tételesen, név szerint a kifizetett anyasági támogatás.

Lezárás

Ha a tárgyhónapban több ellátást már nem fizetnek ki, az összesítés után a pénztárnapló fel nem használt sorait áthúzással kell érvényteleníteni, és a lezárás dátuma mellett az ügyintézőnek és a felülvizsgálónak alá kell írnia, valamint a kifizetőhely bélyegzőlenyomatával hitelesítenie kell.

Laki Judit

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazgatási szervei
Megyei egészségbiztosítási pénztárak
Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	7645 Pécs, Nagy Lajos király útja 3.
Bács-Kiskun Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	6000 Kecskemét, Kurucz krt. 16.
Békés Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	5600 Békéscsaba, Luther u. 3.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	3530 Miskolc, Mindszent tér 3.
Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	1081 Budapest, Fiumei út 19/A
Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	6726 Szeged, Bal fasor 17-21.
Fejér Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	8000 Székesfehérvár, József Attila u. 42.
Győr-Moson-Sopron Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	9023 Győr, Szabolcska M. u. 1/A
Hajdú-Bihar Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	4026 Debrecen, Darabos u. 9-11.
Heves Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	3300 Eger, Eszterházy tér 4.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	5000 Szolnok, Mikszáth K. u. 3-5.
Komárom-Esztergom Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	2800 Tatabánya I., Népház u. 12.
Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	3100 Salgótarján, Mérleg u. 2.
Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 28.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	4400 Nyíregyháza, Vörösmarty tér 7.
Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	7100 Szekszárd, Mártírok tere 19-21.
Vas Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	9700 Szombathely, Szily J. u. 30.
Veszprém Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	8200 Veszprém, Óvári Ferenc u. 5-7.
Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár	8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 9-11.
Országos hatáskörű igazgatási szervek
Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság	1142 Budapest, Teleki Blanka u. 15-17.
Országos Orvosszakértői Intézet	1081 Budapest, Fiumei út 19/A
Újságíró Tagozat	1062 Budapest, Andrássy út 101.