×

A felzárkózás esélyei

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 25. számában (2000. január 15.)

 

Az év elején a munkaadók többsége végiggondolja, mit vár ettől az esztendőtől. A konkrét gazdálkodási kérdések mellett sokan azt is számba veszik, hogy honnan indulva meddig jutottak el, és hová tartanak a közeli jövőben. A következő kérdés pedig az: mit kell tenni azért, hogy a magyar gazdaság elérje az uniós színvonalat, s ezzel európai életkörülményeket teremtsen a társadalomnak. A gazdasági életben más és más szerepet betöltő embereket kérdeztünk arról, hogy miként látják az idén a munkaadói terhek és különösen az élőmunka terheinek alakulását, és hogyan hatnak ezek a magyar gazdaság versenyképességére. A válaszok legalább annyira eltérőek, mint a válaszadók pozíciója a gazdaságban. Egy dologban azonban szinte mindenki egyetért: tavalyhoz képest nem történt jelentős elmozdulás a cégek helyzetében, termelékenységük növelésének esélyei alig változtak. Pedig a sikeres felzárkózáshoz a magyarországi vállalkozások versenyképességét javító, állami intézkedésekre volna szükség.

 

Csökken az elvonás

A kormány elkötelezte magát a vállalkozásbarát gazdasági környezet fejlesztése mellett, és ezzel összefüggésben tovább csökkenti az élőmunka terheit – hangsúlyozza Járai Zsigmond pénzügyminiszter.

A pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy nem sikerült e téren jelentős javulást elérni az adó- és járuléktörvények legutóbbi módosításakor, az adórendszer főbb vonalaiban változatlan maradt, de a vállalkozások bérköltsége így is figyelemre méltó mértékben csökkent 1998 óta. Ez szerinte nagyban hozzájárult versenyképességük azóta tapasztalt javulásához, ami határozottan megmutatkozik a termelékenység és az exportteljesítmény javulásában.

A munkaadóknak minden minden 100 forint bérköltségből 29,50 forintot kellett befizetni 1998-ban a társadalombiztosítás büdzséjébe és 23,2 forintot az adóhatóságnak. Ez az összességében 52,7 százalékos teher csökkent két év alatt 47,9 százalékra. A munkaadóknak az idén a tb-nek 25,3, az adóhatóságnak 22,6 százalékot kell fizetniük. Munkavállalói szempontból ez úgy néz ki, hogy egy átlagos kétgyermekes alkalmazott 1998-ban a bruttó bér 67,2 százalékát, 2000-ben viszont már 74 százalékát viheti haza, ha nem változik a fizetése, és 72,1 százalékát, ha a tervezett átlagnak megfelelően emelik a bérét.

A vállalkozások szempontjából a pénzügyminiszter szerint ugyancsak fontos mutató, hogy az állam a gazdaságban keletkező jövedelem hányad részét vonja magához. E tekintetben is folyamatos javulás tapasztalható. Az állam 2000-ben a tavalyi 42,2 százalék helyett már csak a keletkező jövedelmek 41,7 százalékát vonja el, s ez az arány 2001-ben, illetve 2002-ben további egy-egy százalékponttal csökken a kormányzati szándékok szerint.

A pénzügyi tárca vezetője megerősítette, hogy az élőmunka terheit tovább szándékozik csökkenteni a kormányzat. Ez azonban szerinte csak akkor lehetséges, ha ezzel párhuzamosan emelkednek a tőkejövedelmek adóterhei.

Javul a termelékenység

A magyar ipar relatív versenyképessége enyhén javulni fog 2000-ben is, de már korántsem olyan ütemben, mint az elmúlt 2-3 évben – véli Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója.

A GKI azzal számol, hogy az idén 13 százalékkal emelkednek a bruttó bérek, miközben a foglalkoztatottság 1 százalékkal bővül, de mivel a tb-fizetési szabályok módosulása miatt a bérköltségnek ez a része mérsékeltebben nő majd a bruttó bérnél, a teljes bérköltség növekedése nem haladja meg a 13 százalékot. Ezek az adatok – figyelembe véve az intézet által prognosztizált idei 9 százalékos inflációt, 4,5 százalékos forintleértékelést és az importárak várható 1,5 százalékos növekedését – a fajlagos bérköltség enyhe javulását vetítik előre.

Az igazi kérdés azonban Hegedűs Miklós szerint nem az, hogy önmagához képest mennyit javul a magyar ipar versenyképessége, hanem az: miként aránylik ez a magyar gazdaság főbb partnereinél és vetélytársainál jelentkező elmozdulásokhoz. E tekintetben is biztató a helyzet. Cseh- és Lengyelországban a magyarnál jelentősebb béremelésekre számítanak, és az Európai Unió trendje is ebbe az irányba mutat.

Az is fontos kérdés a kutató szerint, hogy meddig lesz tartható a termelékenységnek a béremeléseket meghaladó növekedési üteme. A legutóbbi hónapok ipari termelési adatai meglepően erőteljes növekedést mutattak (1999 novemberében 18 százalékkal haladta meg az ipari termelés szintje az előző év novemberit), s ez alapján várhatóan két számjegyű lesz a termelés növekedése az idén is. Így folytatódhat az egy foglalkoztatottra számított termelési érték, azaz a termelékenység növekedése. Hegedűs Miklós szerint ennek a versenyképességre gyakorolt kedvező hatását nem ronthatja le, hogy az adótörvények szinte alig változtak.

A pozitív tendenciák további érvényesülésére utal a gazdaságkutató szerint az a tény is, hogy nem állt le a struktúraváltás a magyar iparban. A fajlagosan magas energiaigényű ágazatok visszaszorulnak, és olyan nagy reményű ágazatok fejlődnek rohamléptekkel, mint a számítástechnika, amely néhány év alatt megnegyvenszerezte hozzájárulását a GDP-hez.

Szavak helyett tetteket!

Az Ipartestületek Országos Szövetsége arra számított, hogy 2000-ben – a kormányzati ígéretek alapján – megvalósul az adóreform, és a társadalombiztosítási járulék jelentősen csökken, amiből semmi sem lett – hangsúlyozza dr. Szabó István, az IPOSZ ügyvezető igazgatója, aki az érdekvédelmi szervezet erőfeszítéseinek tulajdonítja, hogy nem romlott a helyzet. Az IPOSZ úgy látja, hogy a vállalkozók változatlanul nehéz körülmények között dolgoznak. Hiába hatályos január óta a kis- és középvállalkozói törvény, hiába készült el tavaly a kormányzat kkv-fejlesztési stratégiája, a vállalkozások támogatása ebben a ciklusban is mintha megrekedt volna a retorika szintjén. A kis- és középvállalkozói szektor – ahova az IPOSZ tagságának legnagyobb része tartozik – 1,9 millió munkavállalót foglalkoztat, miközben a nemzeti össztermék több mint egyharmadát állítja elő. Ezzel szemben az összes hitelállománynak csak a 4 százaléka javítja a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási helyzetét.

A termeléshez szükséges források könnyebb előteremtése érdekében az IPOSZ is ott volt a két hitelgarancia-szövetkezet megalapítói között, amelyek létrejöttéhez a gazdasági tárca is hozzájárult húsz-húsz millió forinttal. Egyelőre a 7 statisztikai régió közül csak kettőben, az Észak-Dunántúlon és Kelet-Magyarországon jöttek létre a szövetkezetek, de ígéretet kaptak arra, hogy a munka folytatódik; ez azonban nagymértékben függ a GM új vezetésétől.

Csodát persze a garanciaszövetkezetektől sem lehet várni, hiszen azok hitelt nem nyújtanak, csak garanciát adhatnak a banki hitelekhez. A kezdeményezés tehát csak akkor lehet eredményes, ha mögé a kereskedelmi bankok is felsorakoznak. Ehhez azonban komoly szemléletváltásra volna szükség.

Az ügyvezető igazgató szerint igazi áttörést mindenekelőtt az hozhatna e téren, ha a kormányzati politika végre – több ciklus után először – gyakorlati intézkedésekben is testet öltene, a gazdaságirányítás nem csak a szlogenek szintjén lenne vállalkozásbarát. Szeretnék, ha nemcsak a makrogazdasági mutatók alakulnának kedvezően, hanem olyan gazdaságélénkítés folyna, amelynek hozadékát azok az állampolgárok is érzékelnék, akik az IPOSZ-tagok számára a piacot jelentik.

Kormányzati rásegítést!

Több munkaadói szervezethez hasonlóan a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is arra számított korábban, hogy az élőmunka terheinek csökkentése, ha kisebb mértékben is, de folytatódik 2000-ben. Ungvárszky Ágnes, az MGYOSZ közgazdasági igazgatója szerint azonban a terhek némiképpen még növekedtek is, az egészségügyi hozzájárulás emelkedésével. Ez ugyan a nagyobb átlagjövedelműeket foglalkoztató cégeket kevésbé érinti, az alacsony bérűeket alkalmazók számára viszont nagy érvágást jelenthet. Különösen úgy, hogy ebben az évben a költségvetésből már semennyit sem különítettek el az egészségügyi hozzájárulás kompenzációjára. Erre tavaly 800-900 millió, tavalyelőtt pedig még 1,5 milliárd forintot szántak a központi büdzséből.

Az adózási feltételek lényegében nem változtak, de az MGYOSZ szakértője szerint jelentősen emelkednek majd a helyi adók. Úgy látja: azok az önkormányzatok, amelyek eddig megtehették, hogy az iparűzési adó viszonylag alacsony szinten tartásával próbálták térségükbe „csalogatni" a vállalkozókat, a központi intézkedések hatására az iparűzési adó emelésére kényszerülnek. Ezt ugyan valamelyest ellentételezi majd, hogy ez az adónem nettó adó lett, de még így is növekedésre lehet számítani.

Ungvárszky Ágnes úgy értékeli: az exportra dolgozó társaságok versenyképességét némiképp hátrányosan befolyásolja a forint leértékelési ütemének mérséklése. Ugyanakkor az infláció apadása minden vállalkozó érdeke, így természetesen az MGYOSZ nem ellenzi a leértékelési ütem csökkentését. Úgy tűnik egyébként, hogy a kormányzat az utóbbi időben elégedett a kivitel alakulásával, s ezért úgy véli, nincs is szükség „rásegítésre". Holott az export dinamikája gyakorlatilag csak a hazánkba települt multinacionális cégek esetében, illetve a vámszabad területeken magas. A vámterületi gazdaságban negatív a szaldó, tehát igenis szükség lenne az export támogatására – állítják az MGYOSZ-nál.

A belső piacra termelő cégek közül sokakat érint majd hátrányosan, hogy a központi beruházások volumenének a reálértéke idén sem nő. Az igen széles kis- és középvállalkozói kör támogatására létrehozott Kisvállalkozói Célelőirányzat pedig a beígért 15 milliárd forint helyett csak 5 milliárd forinttal gazdálkodhat. És még abban sem lehetünk biztosak, hogy úgy költik majd el, ahogyan kellene – mondta az MGYOSZ közgazdasági igazgatója.

Aggasztónak tartja azt is, hogy a magyar gazdaság fő versenyképességi tényezője továbbra is az olcsó munkaerő. Ez szerinte hosszú távon nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók számára sem kedvező perspektíva.

Európai béreket!

A 2000. évi adójogszabályok a pénzügyi tárca nyári, a szociális partnerek által élesen bírált elképzeléseihez képest lényegesen kedvezőbbek ugyan, ám az ez évi változások legnagyobb hibája éppen a változatlanság – állítja Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke. A személyijövedelemadó-táblák és -kulcsok érintetlenül hagyásával szerinte fennmaradt a tavalyi, teljesen torz szerkezet, s ez az átlag alatti és átlagos jövedelműeket sújtja, miközben a magasabb jövedelműek terhelése arányaiban sokkal kisebb. Az is kifogásolható, hogy ezúttal nem valorizálták a kulcsokat, így az MSZOSZ számításai szerint a jövedelmek idei adóterhei átlagosan 1 százalékkal nőttek a tavalyihoz képest.

A szakszervezetek magasnak tartják a magyarországi munkaadók munkaerőhöz kötődő terheit is. Partnerek lennének ezek csökkentésében, kiváltképp ha a megtakarításon a munkavállalók is osztozhatnának.

A szakszervezeti vezető szerint tarthatatlan és semmi sem indokolja, hogy miközben a magyarországi teljesítmények különböző mutatók alapján elérik az EU-átlag 50 százalékát, a bér csak egytizede az európainak, s még vásárlóparitáson mérve is jó, ha eléri a 30 százalékot. A munkaerő tehát teljesítményéhez képest mélyen alulértékelt.

Noha az alacsony bér továbbra is komoly versenyképességi tényező, a következő években már nem lehet erre berendezkedni. Wittich szerint el kell érni a versenyképességnek egy magasabb szintjét, amelyben már nem az alacsony bér, hanem a minőségi munkavégzés, a határidők precíz betartása a döntő. A magyarországi munkaadóknak és munkavállalóknak mielőbb le kell folytatniuk egy vitát erről – amelyből a kormányt sem érdemes kihagyni -, s a végén felvázolni közösen egy olyan jövőképet, amely hozzásegít ahhoz, hogy a bérek terén is megkezdjük a felzárkózást az Európai Unióhoz. Ennek a vitának része az is: nem biztos, hogy a GDP-hez kell viszonyítani a bérek alakulását. Erre alkalmasabb és reálisabb mutató az ipari teljesítmény növekedése. Ezzel együtt az MSZOSZ alelnöke úgy látja: nem biztos, hogy rövid távon megközelíthető az Unió bérátlaga, de belátható időn belül el kell érni az alsó határt, tehát a portugál, a görög, a spanyol szintet. Ez nemcsak a munkavállalók, de a munkaadók érdeke is.

Béremelés adócsökkentéssel

Herczog László, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára úgy látja, hogy elengedhetetlen a magyar bérek emelése, ami persze csak a termelékenység növekedésével párhuzamosan történhet. Csökkentheti a bruttóbér-igényeket, s az e területen megjelenő feszültségeket, ha az állam mérsékli a személyi jövedelemadó mértékét – véli a szakember. A helyettes államtitkár szerint a magyar bérek elmaradása az EU-országokétól közismert: míg hivatalos árfolyamon az egy lakosra jutó magyar GDP az EU-átlag mintegy 20 százaléka, az átlagkereset csak 10 százalék, a vásárlóerő-paritáson az egy lakosra jutó GDP megközelíti az EU átlag 50 százalékát, míg a bérek a 30 százalékos arányt érik el. Ugyanakkor 1996-ban a kötelező társadalombiztosítási járulékok a munkaerőköltség 29,2 százalékát adták, ami nemzetközi viszonylatban magasnak számít.

Ezek az adatok kijelölik a követendő utat. A megvalósítás azonban korántsem egyszerű, nem csupán felismerés kérdése. A bérek, pontosabban a bérköltségek emelését behatárolja a termelékenység javulása, ami ugyan optimizmusra ad okot, de gyors kiegyenlítődésre nem számíthatunk. Az EU-s csatlakozás, illetve a magyar gazdasági potenciál lehetővé teszi az EU-s átlagot meghaladó gyors és fenntartható gazdasági növekedést, de ne felejtsük el: versenytársaink sem fognak stagnálni. A járulékterhek csökkentése – bármennyire is kézenfekvőnek tűnik – ütközik a lakosság ugyancsak jogos igényével a magasabb nyugdíj és a jobb egészségügyi ellátás iránt. A tb-alapok évről évre ismétlődő deficitje csak az egyidejűleg pénzhiánnyal küszködő és pazarló egészségügy átfogó reformjával számolható fel.

A helyettes államtitkár szerint a személyi jövedelemadó csökkentésének feltétele az, hogy hozzá merjünk nyúlni az adószerkezethez, azaz ne féljünk új adót bevezetni. Változatlan adószerkezetben ugyanis minden évben bele fogunk ütközni a költségvetési egyensúly egyre szigorodó korlátaiba. Ha viszont például olyan adót vezetnénk be, amely a környezetvédelem szempontjait kívánja érvényesíteni, akkor egyidejűleg nagyot lépnénk előre az EU-s csatlakozás egyik gátjának lebontása (környezetvédelem) ügyében és a nettó bérek növelésében, anélkül, hogy a bérköltségek változnának. Ugyanez a technika a tb-járulékok csökkentésére is alkalmas, feltéve persze, hogy a tb-alapok finanszírozása megoldott.

T. É.-P. A. P.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2000. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem