×

Képernyő előtt

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 24. számában (1999. december 15.)

 

A munkaadói szervezetek szerint a két éve félbeszakadt egyeztetések után kifogásolható, hogy számukra hátrányos formában született meg a képernyő előtt dolgozók egészségének védelmében kiadott miniszteri rendelet [50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet], s emiatt képernyős munkahelyenként akár százezres nagyságrendű többletkiadásra számíthatnak a köz- és magánszférában működő munkáltatók.

 

A Magyarország és az Európai Unió között létrejött társulási szerződés előírja, melyek azok az európai normatívák, amelyeket az Unióhoz csatlakozni kívánó államoknak a teljes jogú tagság elnyeréséig honosítani kell, és az adott állam belső jogi szabályozási rendszerében is meg kell jelenniük.

Tekintettel arra, hogy az Unió egyik leglényegesebb alapelve az egyének szabad áramlása – amely a munka világában a munkaerőnek a tagállamokon belüli korlátozás nélküli áramlását jelenti -, értelemszerű, hogy a társulási szerződés mellékletében kötelezően honosítandó uniós direktívák között helyet kapott a képernyős berendezéssel folyó munka minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló, az 1990. május 29-én kiadott 90/270/EGK számú irányelv honosítása is.

A honosítási eljárásban az irányelv nyomán kiadott miniszteri rendelet tervezetének első változatát 1997 tavaszán terjesztette a kormányzati oldal az ÉT munkavédelmi bizottsága elé. A jogszabály tervezetének bizottsági tárgyalása során rövid idő alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a szociális partnereknek – elsősorban a munkáltatói oldalnak – sok részletkérdésben érdemi kifogása, illetőleg ellenvéleménye van.

Albizottság felállítása

A szakmai vélemények ütköztetésére ezért a bizottság úgy döntött, hogy ügyrendjének megfelelően az észrevételek részletes megvitatására szakértői albizottságot hoz létre.

A létrehozott szakmai albizottság felhatalmazása szerint mindazokat a kérdéseket, amelyekben az egyeztetésen a résztvevők megállapodnak – azaz mindhárom tárgyaló partner elfogadja -, a továbbiakban elfogadottnak kell tekinteni.

Azokban a kérdésekben viszont, amelyekben a szakmai tárgyaló csoportok nem jutnak megállapodásra, a bizottság ismételten összehívott ülésén a felek az ügyrend szerinti szavazással foglalnak állást.

Az előírtnál szigorúbb

Az egyeztetés szakértői szakaszában is nyilvánvaló volt azonban, hogy a belső jogszabály tervezete az uniós irányelv rendelkezéseinél néhány ponton szigorúbb intézkedéseket helyez kilátásba.

A belső jogszabály tervezete különösen három lényeges kérdésben váltott ki erőteljes munkáltatói ellenvéleményt:

  • a képernyős munkahelyen való munkavégzés időbeni korlátozása,
  • a munkavállaló látásélességének folyamatos munkáltatói biztosítása, valamint
  • a jogszabály végrehajtására rendelkezésre álló úgynevezett felkészülési idő.

A képernyős munkavégzés időbeni korlátozásával kapcsolatban a munkáltatói oldal elfogadta az európai irányelv alapjául is szolgáló úgynevezett európai kockázatkezelési keretirányelvet, a 89/391/EGK szerint a legfeljebb napi hat órában meghatározott és óránként 10 perc össze nem vonható munkaközi szünettel kapcsolatos érveléseket.

Munkáltatói kezdeményezésre az előterjesztők elfogadták, hogy a belső jogszabály végrehajtására nyitva álló felkészülési idő legfeljebb 2001 végéig meghosszabbítható legyen.

A képernyős munkahelyen munkát végző munkavállalók látásélességének folyamatos biztosítása tekintetében a tárgyaló csoportok álláspontjai között jelentős maradt a nézetkülönbség.

Látásélesség biztosítása – a vitatott pont

A munkáltatói oldal ebben a kérdésben kezdettől fogva a következő álláspontot képviselte: elfogadva, hogy a munkáltató kötelessége a munkahelyi kockázati tényezők folyamatos csökkentése, illetve megszüntetése, álláspontunk szerint a képernyős munkahely okozta kockázatok – különösen az irányelv által nevesített látásromlás, fizikai (testtartási) és mentális veszélyforrások – jelentősen mérsékelhetők az irányelv szellemében elfogadott munkaidő-korlátozás és az irányelv mellékletében részletezett munkakörnyezeti tényezők kialakítása révén.

Álláspontunk szerint a munkavállaló látásromlásával kapcsolatban fennálló kizárólagos munkáltatói felelősségvállalás a hazai gyakorlat ismeretében megkérdőjelezhető.

Közismert, hogy a munkahelyen számítógéppel dolgozó munkavállalók egyre nagyobb hányada rendelkezik saját számítógéppel, illetve számítástechnikai rendszerekkel is, amikről a munkáltatónak nincs információja, s amikre egyéb ráhatása sincs.

Mindezek miatt már az első tervezet vitája során sem tartottuk indokoltnak – figyelembe véve az Irányelv 9. cikkely 5. pontjában foglaltakat is – azt a rendelkezést, amely szerint a munkáltató köteles a munkavállaló látásélességének folyamatos biztosítására, tehát a látásromlás csökkentéséhez szükséges szemüveg költségeinek viselésére.

A fent részletezett – általunk igen fontosnak tartott – kérdésen kívül a szakértői egyeztetés végén még néhány részproblémában nem sikerült a tárgyaló feleknek megállapodniuk.

A szakértői egyeztetés lefolytatása után a szociális partnerek alapos okkal feltételezték, hogy a tervezet még nem eldöntött részletkérdéseit a kormányzati oldal hamarosan a bizottsági plenáris ülés elé terjeszti, továbbá joggal számítottunk arra, hogy a megállapodások szerinti jogszabály még 1997-ben megjelenik.

A jelen

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló belső jogszabály egyeztetésének története 1997-ben véget ért.

Az eltelt idő alatt mindkét szociális partner folyamatosan sürgette a nyitva maradt részletkérdések mielőbbi megvitatását, azonban az eltelt idő alatt csak a társadalmi párbeszéd rendszere változott meg, módszere nem.

A magunk részéről érthetetlennek és indokolatlannak tartjuk a jogszabály kiadásának több mint kétéves késedelmét, mert ez a következő időszakra az alábbi problémákat vetheti fel:

Tekintettel arra, hogy a jogszabály valamennyi olyan munkáltatót érint – egyebek között a közszférát is -, ahol munkavállalókat képernyő előtti munkavégzéssel is foglalkoztatnak, a kihirdetés késedelméből adódó beruházási és munkaszervezési intézkedések megtételének kevés a realitása.

Ismereteink szerint mindeddig nem készült átfogó elemzés a hazai képernyős munkahelyek számáról, az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámáról és a jelenlegi képernyős munkahelyek technológiai készültségi szintjéről.

A korszerű számítástechnikai rendszerek nagy valószínűséggel kielégítik a direktíva és a rendelet mellékletében szabályozott – a hardver- és szoftvereszközök megfelelőségére vonatkozó – előírásokat.

Figyelembe kell azonban venni, hogy a korszerű hardver- és szoftvereszközök a munkakörnyezetnek csak egy részét jelentik. Mind a direktíva, mind a rendelet előírja az egész munkakörnyezet korszerűsítését (pl. zaj, klíma, világítás, árnyékolás, bútorzat).

Részletek és költségek

A szakértők által 1997-ben elvégzett előzetes becslések szerint a korszerűsítés költségei munkahelyenként százezres nagyságrendű beruházásokat igényeltek a munkáltatóktól.

Emellett nem elhanyagolható költség- és időráfordítást igényel mindazon munkaszervezési eszközök és módszerek számbavétele, a gyakorlatban való bevezetése, amely a teljes munkaidőben képernyő előtt foglalkoztatott munkavállalókra nézve kielégíti a napi hat óra foglalkoztatási határ előírását is.

Mindezek mellett meg kell tervezni és a foglalkozás-egészségügyi alapellátó szolgálat segítségével meg kell valósítani a képernyő előtt foglalkoztatott munkavállalók látásvizsgálatát és látásélességük rendszeres ellenőrzését.

Munkáltatói szempontból változatlanul nem megoldott a rendelet 6. §-ának és a direktíva költségviselési szabályainak ellentmondása sem. A gyakorlat ismeretében valószínűnek látszik: a jogszabály végrehajtása során számos, itt nem részletezett egyéb kérdést is sürgősen meg kell oldani.

Hiányzó egyeztetések

Munkáltatói megközelítésben a társadalmi párbeszéd folyamatos fenntartásának az lenne a legfontosabb funkciója, hogy a gyakorlat, a jogalkalmazás oldaláról fogalmazza meg egy-egy rendelkezés várható gazdasági és egyéb hatásait, és a felvetett konkrét kérdésről lefolytatott vitában olyan megoldás kialakítását segítse elő, amely megfelel mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó elvárásainak.

E kissé szkeptikus gondolatok megfogalmazását nem pusztán az elmúlt évek – szerintünk sok esetben nem eléggé körültekintő – jogalkotói magatartása indokolja, hanem az a tény is, hogy a munkavédelmi bizottság az elmúlt időben még néhány, a munka világát legalább ilyen jelentősen érintő európai direktíva honosítási eljárásában vett részt.

Tekintettel arra, hogy az itt csak utalásként megemlített egyéb jogszabályok további sorsáról sincs érdemi információnk, megtörténhet, hogy a magyar jogalkotásban nem a képernyős munkahelyekről szóló jogszabály lesz az utolsó, amellyel kapcsolatban a leginkább érintettek csak utólag fogalmazhatják meg aggályaikat.

MGYOSZ

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem