A gazdálkodás stabil jogszabályi környezetének megteremtése a kormányok már-már állandósult ígérete s a vállalkozók óhaja. A vállalkozások vezetői az évek során hozzászoktak ahhoz, hogy az év vége előtt áttekintsék a jogszabályváltozásokat, s felmérjék: mi az, amit jobb még az idén elvégezni, s mit érdemes esetleg a jövő évre halasztani. Nagy, rendszereket érintő változtatások nem lesznek jövőre, de a jogszabályböngészésnek és -értelmezésnek továbbra is van értelme, hiszen az ördög gyakran a részletekben lakozik.
Hozott is meg nem is meglepetést a gazdálkodó szervezetek számára a viszonylag korán elfogadott 2000. évi adójogszabály. A törvényjavaslatok előkészítését nagy figyelem kísérte, hiszen a kormány adóreformot ígért, amellyel egyetértettek a gazdasági élet szereplői is.
Az érdekképviseletek valamennyien elkészítették javaslataikat a reformhoz, ám úgy tűnt, a jogszabálykészítők erre nem tartanak igényt, s ez – vélemények szerint – meg is látszott a javaslaton. A munkaadók fellélegezhetnek, hiszen a nyáron nyilvánosságra hozott s általuk kifogásolt reformelképzelések jelentős része nem került bele az elfogadott jogszabályba.
A végül hatályba lépő módosítások némelyike így is komoly fejtörést okozhat a gazdálkodó szervezeteknek, hiszen azok közül nem egy hátrányosan érinti őket. Az év végéig már nincs sok idő hátra, hogy a cégek átgondolják: érdemes-e még kihasználni az év utolsó napjait arra, hogy egyes lépéseket megtegyenek. Vagy épp ellenkezőleg: van-e olyan módosítás, amelynek hatálybalépését érdemes bevárni. Most, ha nem is túl sok, de van ilyen.
Egy reformot csak akkor szabad bevezetni, ha minden eleme átgondolt, és azokat a vállalati szférában dolgozó szervezetek véleményével egyeztették, minden elemét professzionálisan összehangolták, mert csak ez lehet a biztosítéka annak, hogy működni fog.
A PricewaterhouseCoopers nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szakértői szerint a kormány által ígért adóreform az idén elmaradt, bár kétségtelen, hogy a rendszer egyes elemei közeledtek az EU kívánalmaihoz. Az EU-csatlakozással kapcsolatos jogszabályi harmonizáció miatt azonban az év elején hatályba lépőknél a következő 2-3 év alatt radikálisabb változásokra lesz szükség az adótörvényekben.
Elsősorban a társasági adóról szóló törvénnyel kapcsolatban érezhetők ilyen elvárások, az áfatörvény nagyjából összhangban van az EU-szabályokkal. Pozitívumnak tekinthető a kormánynak az a szándéka, hogy ne változzanak radikálisan a törvények évről évre, mert ez biztosítja a gazdasági környezet kiszámíthatóságát, s ez nagyban befolyásolja a cégek komfortérzetét.
A személyi jövedelemadó (szja) területén az a legnagyobb változás, hogy nincs változás – mondhatnánk ironikusan. Az szja állandósága mégsem írható a törvényhozók javára, mert az infláció miatt növekedni fog az adóteher. A kulcsok és a sávok változatlansága így csak látszólag igaz. Amikor arról van szó, hogy az alapelemek nem módosultak, ez nemcsak a progresszív adóra értendő, tehát arra, hogy nem változtak az adókulcsok, hanem az egyéb adómértékekre, osztalékra, árfolyamnyereségre, a cégautót terhelő adóra is.
Pénztári kedvezmény
A gyermekkedvezmény jelentősen, 30 százalékkal emelkedett. Változott az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba való befizetésekhez kapcsolódó kedvezmény, valamint a közcélú adományok kedvezménye. Ezek hatása azonban nem túlzottan jelentős.
A szabályozások közötti eltérés alapján nem árt mérlegelni az önkéntes nyugdíjpénztári befizetésnél, hogy érdemes-e kihasználni a 220, illetve 260 ezer forint befizetésig érvényes, idén még 50 százalékos adókedvezményt, hiszen az jövőre 30 százalékra csökken. A munkáltatói tagdíjnál pedig azért érdemes meggondolni az idei előre hozott fizetést, mert jövőre az már nem jogosít 50 százalékos szja-kedvezményre – igaz, egyben kikerül az adóalapból is.
Járulékok: kevés újdonság
Az szja-hoz szorosan kapcsolódnak az egyéb, munkabért terhelő járulékok. A tb-járulékok a várakozásokkal ellentétben nem változnak, noha erre – úgy tűnt – jogszabályi előírás van. A társadalombiztosítási törvénynek ugyanis volt egy olyan rendelkezése az 1998-as szabályok szerint, amely kimondta, hogy 2000-től a tb-járulék 33 százalékról 32 százalékra csökken, illetve az egyéni nyugdíjjárulék 8 százalékról 9 százalékra emelkedik.
Ezt a rendelkezést most módosították, s minden marad a régiben, vagyis mint 1999-ben. A jogszabályi ígérvény ellenére a munkáltatók terhei az előző évihez képest tehát nem csökkennek, sőt a fix összegű egészségügyi hozzájárulást figyelembe véve kismértékben még növekednek is. A tb-járulékhoz kapcsolódóan fontos, hogy mennyi lesz a járulékplafon, ami jelenleg napi 5080 forint. Az előterjesztés szerint 5520 forintra emelkedne – ez a költségvetés jóváhagyásakor fog kiderülni.
A cégek tevékenységére hatással van az is, ha az eljárási szabályok változnak. Ma már az adóhatóság szedi be a tb-járulékokat is, ezt a szabályt továbbfejlesztik a következő évben. Újdonság, hogy míg az szja-ban már eddig is lehetőség volt a túlfizetés vagy az alulfizetés kompenzálására, akár az éves bevallás keretében vagy önellenőrzéssel, ezentúl erre a tb-járulékok esetében is lesz mód.
Áfakör
Az általános forgalmi adót érintő rendelkezések között említésre méltó, hogy tovább nehezedik a fizetendő áfát meghaladó, előzetesen felszámított áfa visszaigényelhetősége. Részben azzal, hogy a visszaigénylés feltételéül szabott adóköteles értékesítés összege 4 millió forintra emelkedett.
Új feltételként jelenik meg, hogy a havi bevallásra kötelezett adóalany csak akkor igényelhet vissza áfát, ha legalább két egymást követő bevallásban negatív elszámolandó adót jelentett be az adóévben.
Az az előzetesen felszámított áfa, amelyet ki nem egyenlített számla alapján számolt el az adóalany, csak mint a következő hónapra átvihető, fizetendő adót csökkentő tétel vehető figyelembe. Ez adott esetben kétféle áfaanalitika vezetését teszi szükségessé a vállalkozásoknál. A továbbgöngyölített, vissza nem igényelt áfa is csak meghatározott feltételek teljesítése esetén igényelhető vissza.
Javasolható tehát, hogy akiknek az árbevételük 3-8 millió forint között van, és visszaigénylési pozícióban vannak, azok gyorsan költsenek, amennyit csak tudnak, és igényeljék vissza azonnal az áfájukat, mert különben nem fognak hozzájutni. Ugyanez vonatkozik a beruházásokra is: különösen a 200 ezer forint alatti beruházások áfájára.
Az áfával kapcsolatban a cégeknek sürgősen módosítaniuk kell a teljes áfaanalitikájukat, mert januártól már érvényes a törvényváltozás. Ha a társaság visszaigénylő pozícióban van, el kell különíteni azokat a számlákat, amiket már kiegyenlített, és azokat, amiket még nem. Mert ha az APEH felfedezi, hogy a vállalkozás hibázott, formai hiba esetén is bírságot szab ki.
Az Európai Unióban nincs ilyen drasztikus pénzügyi következménye a formai vétségeknek. Jellemző egyébként, hogy az adóhatóságnál a cégek gyakran formai hibákon buknak meg, és sajnos Magyarországon a mulasztás és az arra kirótt bírság nincs arányban egymással. Ennek a problémának a gyakorlati megoldását tehát a cégeknek sürgősen, még az idén kell kitalálniuk, amiben a könyvelőcégek segíthetnek.
Az előzetesen felszámított áfa készpénzben való visszaigénylésének megnehezítése voltaképpen érthető törekvés a kormány részéről, hiszen ezen a területen rendkívül sok probléma fordul elő az állam kontójára. A szakértők szerint a most bevezetendő változásokkal még együtt lehet élni, bár kétségtelenül sokaknak hátrányos. A változás elsősorban az exportáló cégeknek okozhat problémát. Kérdés, hogy hosszú távon marad-e ez a szabály, vagy visszaáll a régi rend – ebben még sokan reménykednek, ha tényleg megvalósul a régóta ígért adóreform.
Termékek más kulcs alatt
Egyes termékek más áfakulcs alá kerültek. Így például bővült a 12 százalékos, kedvezményes adókulcs alá tartozó termékek köre bizonyos fogászati anyagokkal, egyes gyógyhatású termékekkel és ehető zsiradékokkal. Itt azt lehet javasolni a vállalkozásoknak, hogy halasztott vásárlásokban gondolkodjanak.
Kikerültek viszont a kedvezményezett körből a textilipari nyersanyagok, például a nyírott gyapjú, nyers pamut és egyes állati eredetű termékek. Itt még az idén kell vásárolni, amennyiben van rá módja a vállalkozónak. Ez a vámügyeknél okozhat problémát a vállalkozásoknak, mert ha importálnak, akkor meg kell fizetni az áfát a termék után, exportnál viszont áfát igényelhetnek vissza.
A visszaigényléseknél is lesznek problémák, annak meghosszabbított határideje miatt.
Bővült a 0 kulcs alá tartozó termékek köre, egyebek között a közoktatásban használt CD-ROM-mal, a Braille-órával és még néhány, ezekhez hasonló jelentőségű termékkel.
A korábbi fenyegetésnek is beillő tervek az EU-csatlakozásra hivatkozás ellenére nem sorolták át a 25 százalékos kulcs alá egyebek között az energiaárakat és az étkeztetést. Ezt a lépést akkor lehetne megtenni a munkaadói szervezetek szerint, ha a normál (25 százalékos) kulcsot legalább 20 százalékra leszállítanák. De erre a pénzügyi kormányzat azt a választ adja, hogy akkor az alsó kulcsot fel kell emelnie 12-ről 14 százalékra.
Ezzel viszont már majdnem elérné az EU normál áfakulcsát, ami 15 százalék körül van. Ezzel nincsenek kisegítve a munkaadói szervezetek, amelyek úgy vélik, a megoldás az lenne, ha a költségvetési kiadások mérséklődnének. Folytatni kellene a nagy államháztartási rendszerek reformját, mert csak ezek után lenne elvárható, hogy csökkenjen a költségvetés étvágya. Addig az adó területén sem várható nagy, pozitívan értékelhető reform – vélik a munkaadói szervezetek.
Ingatlanvásárlás még az idén
A vállalkozások számára jelentős változást hoz az illetéktörvény változása is. Eszerint a közös gazdálkodás céljára a tag által szolgáltatott ingatlanapport megszerzése, valamint a társaság vagy a közös gazdálkodás egyéb formájának megszűnésekor a tagok között felosztott vagyonból az induló vagyon értékét meghaladó rész nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól január elsejétől. Csak az átalakulás teszi lehetővé a társaságoknak, hogy ingatlan kerüljön más társaságba anélkül, hogy az után illetéket kelljen fizetni.
Ha tehát a cégnek beruházási tervei vannak, illetve át akarja strukturálni az ingatlanvagyonát, mindegyiket érdemes megtenni még az idén. Akinek van ilyen szándéka, annak érdemes sürgősen lépnie, egyesek szerint még akár azon az áron is, hogy hitelt vesz fel. A beruházás esetén most még visszaigényelhető az előzetesen felszámított áfa olyan számlákban, amelyek még nem lettek kifizetve. Ha az egyik cégből a másikba ingatlant akarnak átcsoportosítani, akkor lehetőleg még az idén el kell készíteni a beadványt a cégbíróságnak, mert amelyiket december 31-ig benyújtják, azt még a régi törvény szerint kezelik.
Az átalányt választók
A jogszabály az idén jelentősen bővíti az átalányadózás körét, amely az egyszerűsített adminisztráció miatt valószínűleg sok vállalkozás számára lesz ismét vonzó. Az átalányadózásra áttérőknek is érdemes még az idén beruházniuk, mert az átalányadózók kategóriájában már nem tudnak majd elszámolni költségeket. Nem beszélve arról, hogy áfa-visszaigénylési lehetőségük sem lesz. Érdemes tehát sürgősen beruházni, majd azt követően áttérni az átalányadózói körbe.
A helyi adó
A helyi adókkal kapcsolatban a legfontosabb – és már korábban is ismert – változás, hogy a maximális mértéke 2000-ben 2 százalék lesz.
Úgy tűnhet, hogy ez alacsony adó, de a nemzetközi gyakorlatban ez a mérték még mindig jelentősnek számít. Kedvező fordulat ugyanakkor, hogy 2000-től a gyártó cégek az anyagköltséget 100 százalékban levonhatják az adóalapból.
A helyi adókat illetően az egyik legfontosabb módosítás, hogy a törvény mellékletében meghatározták azokat a módszereket, amelyeket a vállalkozásoknak használniuk kell, hogyha állandó jellegű iparűzési tevékenységüket több önkormányzat illetékességi területén végzik.
A jelenlegi jogszabály súlyos fogyatékossága volt ugyanis, hogy nem adott pontos iránymutatást a helyi iparűzési adó alapjának megosztásánál, hanem csak annyit írt elő, hogy a vállalkozásnak a tevékenysége sajátosságaira leginkább jellemző módon kell azt meghatároznia.
A vállalkozóknak, akik több önkormányzat alatt tevékenykednek, ezeknek utána kell nézniük. Jövőre a törvény tartalmazza azokat a specifikus módszereket, amelyeket a megoszlásra lehet alkalmazni. Ez a korábbinál kedvezőbb helyzetet teremthet.
Az önkormányzatok továbbra is rá vannak kényszerítve az iparűzési adó emelésére, miután az szja-bevételből mindössze 5 százalék marad meg számukra. Ez a változás alapvetően a gazdagabb városokat sújtja, mivel a szegényebbek eddig is inkább a visszaosztott helyi adóból éltek.
Pontosabb megosztás?
Az eddigi tapasztalatok szerint az iparűzési adó megosztása továbbra is gondot okoz majd azoknak a vállalkozásoknak, amelyek több önkormányzat területén is ténykednek. Bonyolult lehet az elszámolás, ha például az egyik önkormányzat területére esik a termelés, a másikéra pedig a kereskedelmi tevékenység. A vita kiindulópontja az önkormányzatok magatartása, azaz mindegyik úgy igyekszik kiszámíttatni az iparűzési adót, hogy az számára a legkedvezőbb legyen.
Jövedéki terhek
A jövedékiadó-törvény módosulása a jövő év közepén válik aktuálissá. Ekkor, igazodva az EU előírásaihoz, emelkedik a bor adója. A bor jövedékiadó-köteles termékké minősítése az értékesítés, a kereskedelem megváltozását, a boradóraktárak kialakítását és működtetését is maga után vonja. Ez az intézkedés az érintettek szerint segít abban, hogy a piacról kiszoruljanak a hamis borok.
Emelkedni fog a cigaretta jövedéki adója. Ezek miatt ugyan felmerül, hogy érdemes előrehozni egyes beszerzéseket, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy év végi átértékelést kell végrehajtani, mert nem engedi az APEH, hogy a terméket úgy vigyék át a következő évre, hogy nincs megfizetve a megemelt adótartalom. Ez egy korábbi általános rendelkezés, miszerint az év eleji nyitó készletnél át kell értékelni, ha a raktárkészletet nem tudja eladni a kereskedő. Az adóhivatal tehát már régen kidolgozta annak a módszerét is, hogyan csapolja meg a bespájzolt készleteket.
A vámtörvény átfogó jellegű módosítása 2000 júliusában várható. Most kisebb módosításokra kerül sor, amelyek közül fontos, hogy enyhül a vámszempontból való megbízhatóság kritériumrendszere. Ugyanakkor szigorodnak a vámbiztosítékok körében a kezességvállalás szabályai. A túlfizetés, tartozatlan fizetés beszámítása ezentúl kötelezettségként jelenik meg a vámhatóság számára. 2000. január 1-jén megszűnik a statisztikai illeték is.
A vártnál kevesebb, de kedvezőbb
A munkaadói szervezetek ugyan többnyire kevésnek tartják a változásokat, de tekintettel arra, hogy a kormánynak még milyen – nagyrészt elutasításra találó – tervei voltak az év elején az adóreform kapcsán, akár elégedettek is lehetnek, hiszen nincsenek drasztikusan hátrányos helyzetet teremtő változások. A nyári tervezetet még valóságos katasztrófának minősítették a mostani lépésekhez képest, ezzel együtt pontosan tudják: arról nincs szó, hogy jobban járnának az új szabályozásokkal.
A munkaadók továbbra is fenntartják azon igényüket, hogy az adóreform előkészítésében részt vegyenek. Felajánlották közreműködésüket, hogy az első pillanattól kezdve részt vesznek a tervezetek kimunkálásában. Számítanak arra, hogy a kormány igényt tart közreműködésükre, és amennyiben erre a jövő év elején nem érkezik kezdeményezés, maguk fogják keresni a kapcsolatfelvétel lehetőségét.
