Sok munkáltató azzal egészíti ki a dolgozója javadalmazását, hogy különféle biztosításokat köt a javára, illetve átvállalja a munkavállalót terhelő biztosítási díjakat. Mindennek természetesen adójogi következményei is vannak, hiszen voltaképpen jövedelemről van szó.
Ha a magánszemély biztosítási szerződést köt, ez az öngondoskodás egyik formájának tekinthető, ha a biztosításidíj-fizetést a munkáltató (kifizető) átvállalja, akkor jövedelemhez, vagyoni értékhez jutásról (is) beszélhetünk. A biztosítási szerződés kapcsán kétféle jogcímen jut a biztosított jövedelemhez. Az egyik jövedelemtípus maga a biztosító szolgáltatása, a másik pedig az a vagyoni előny, amelyhez az átvállalt biztosításidíj-fizetés útján jut a magánszemély. Az eltérő jogcímen szerzett jövedelmekre természetesen eltérő adózási szabályok vonatkoznak.
A kifizető által átvállalt biztosítási díj
Az átvállalt biztosítási díj adókötelezettségét az határozza meg, hogy milyen biztosításról van szó, illetve hogy a kifizető vagy a munkáltató vállalja-e át a biztosítás díját.
Nem kell adózni az olyan jövedelem után, amelyet a magánszemélynek mint biztosítottnak juttat a kifizető a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, a baleset-biztosítás, valamint a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díjának átvállalása formájában.
Az átvállalt díj a társaság költségei között elszámolható. Mivel az adómentes díjat nem kell a biztosított magánszemély jövedelméhez hozzáadni, így nem számítható bele a magánszemélyt esetlegesen megillető biztosítási adókedvezmény alapjába sem. (Ha a halál esetére szóló életbiztosítás nem felel meg az adómentesség feltételeinek, akkor az átvállalt díj a következők szerint adókötelessé válik, azonban a munkáltató által fizetett díj összege már az adókedvezmény alapjának része lesz.)
A munkáltató által megkötött biztosítások
Adózni kell a munkáltató által kötött olyan élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díja után, amelynek biztosítottja az alkalmazott. Az átvállalt díjat a munkáltató a gazdasági tevékenysége érdekében felmerülő költségei között számolhatja el.
Az ilyen biztosítási szerződés többszereplős: a biztosító mellett szerződő fél a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a kedvezményezett pedig lehet a munkáltató, a munkavállaló, esetleg annak rokona. (A szerződő fél a biztosítási jogviszonynak az a szereplője, akit a biztosítási szerződés szerint a díjfizetési kötelezettség terhel.) A szerződés tartama alatt elsődlegesen a szerződő jogosult jognyilatkozat-tételre, és ő a biztosító jognyilatkozatainak a címzettje is.
Az adókötelezettséget tehát döntően az befolyásolja, hogy a munkáltatóé vagy az alkalmazotté-e a biztosítás feletti rendelkezési jog. Ha a rendelkezési jog alapján a biztosító szolgáltatása a munkáltatót illeti meg, akkor az így kifizetett összeg a társaság adóköteles bevételének számít. Miután ebben az esetben az alkalmazott semmiféle vagyoni értékhez nem jut, a befizetett biztosítási díj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
Adó-, adóelőleg-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, amikor a munkáltató átadja a biztosítás feletti rendelkezési jogot, mégpedig az addig befizetett összes díjra vonatkozóan. Az esetleg több év alatt befizetett díj után az adómérték a rendelkezési jog átadása évében hatályos szabályok szerint alakul.
Amennyiben a biztosító szolgáltatása az alkalmazottat illeti meg, akkor a helyette befizetett biztosítási díj a nem önálló tevékenység bevételei közé számít – bár nem sorolható a bérjövedelmek közé. A rendszeresen befizetett díj után a munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemre, az egy összegben fizetett után pedig a nem rendszeres jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell levonni az adóelőleget.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a kifizető által kötött élet- és nyugdíjbiztosítás átvállalt díját a magánszemély egyéb bevételének minősíti, és az adókedvezményt sem engedi érvényesíteni rá. Az átvállalt díj nem tekinthető a vállalkozás érdekében felmerült ráfordításnak sem, így adóalapot növelő tételként kell figyelembe venni.
Gyakori eset, hogy a kifizető (munkáltató) olyan biztosítási szerződést köt, amelyben a biztosítottak, illetőleg a kedvezményezettek név szerint nincsenek megnevezve. Az ilyen biztosítások díját – mint természetbeni juttatást – 44 százalékos adó terheli. Ha azonban a biztosítási szerződést például olyan záradékkal látják el, amely szerint a mindenkori biztosítottak a kifizetőnél (munkáltatónál) nyilvántartott kimutatásban szereplő magánszemélyek, akkor a természetbeni juttatás adókötelezettsége elkerülhető. A befizetett díj utáni adózás a fent leírtak szerint alakul.
Biztosítási adókedvezmény
Adókedvezményként érvényesítheti a magánszemély a belföldi székhelyű biztosítóintézettel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20 százalékát, de több szerződés esetén is legfeljebb együttesen 50 000 forintot. Az adókedvezmény legfeljebb – a befektetési adóhitelre és a közcélú adományra vonatkozó kedvezménnyel együtt – a többi adókedvezménnyel módosított adó 50 százalékáig vehető figyelembe.
Életbiztosításnál a magánszemély akkor érvényesítheti a munkáltató által átvállalt díj és a saját befizetés utáni 20 százalékos adókedvezményt, ha a biztosítási szerződés határozott időtartamú, és az időtartam a szerződés létrejöttétől számítva legalább 10 éves, vagy teljes életre szóló. A nem dátumszerűen meghatározott időpontot tartalmazó, hanem valamely tény (házasságkötés, gyermekszületés, tanulmányok elkezdése stb.) bekövetkeztéhez kötődő biztosítás esetén ki kell kötni, hogy a szolgáltatás a tény bekövetkeztének időpontjától függetlenül is csak legkorábban 10 év elteltével esedékes. További feltétel, hogy a díjat vagy egy összegben, vagy azonos időszakonként, azonos összegben, illetve szerződésben rögzített indexálási eljárással növelten kell megfizetni.
Amennyiben az életbiztosításnak baleseti, betegségi kockázati elemei is vannak, az adókedvezmény igénybe vehető a teljes biztosítási díjra, ha annak legfeljebb egytized részét teszi ki az említett elemek díjrésze. Egyébként a díjat arányosítani kell, és a kedvezmény csak az életbiztosítási díjrészre jár. (Ez a szabály nem alkalmazható akkor, ha a biztosított magánszemélytől a kifizető olyan baleset-biztosítás vagy teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díját vállalja át, amely a magánszemélynél adómentes.)
Nyugdíjbiztosítás
Kedvezményezett nyugdíjbiztosításról akkor beszélhetünk, ha a biztosító szolgáltatását a nyugdíjba vonulás, a (szerződéskötéskor hatályos jogszabályok szerinti) szerződésben rögzített nyugdíjkorhatár elérése, illetve a biztosított halála váltja ki. A nyugdíjbiztosításnál ugyan nem feltétel a 10 éves időtartam, de ha a szolgáltatás a szerződés létrejöttétől számított 10 éven belül válik esedékessé, akkor – az adókedvezmény igénybevételéhez – a szerződést annak megkötésekor, vagy legkésőbb a kedvezmény igénybevételekor záradékkal kell ellátni.
A záradékban azt kell rögzíteni, hogy a biztosított kizárólag nyugdíj-kiegészítő járadékban részesül. (Nyugdíj-kiegészítő járadéknak az olyan szolgáltatás számít, amelyet a nyugdíj kiegészítéseként vagy ahelyett évente legalább egyszer azonos vagy növekvő összegben élethossziglan vagy legalább a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 10. év végéig folyósítanak.) Abban az esetben, ha a nyugdíjba vonulás előre nem látható ok miatt korábban következik be, akkor a szerződés a szolgáltatás esedékességének időpontjában is záradékolható. Ha a nyugdíjbiztosítás baleseti és betegségi kockázatokat is tartalmaz, és ezek díjrésze a bruttó biztosítási díj 10 százalékánál nem több, akkor a díj egészére, ha több, akkor a díj szétbontásával csak a nyugdíjbiztosítási részre jár az adókedvezmény.
A rendelkezési jog gyakorlása
Amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő magánszemély idő előtt gyakorolja a biztosítás feletti rendelkezési jogát, úgy az adókedvezményként levont összeget az adóhatóságnak be kell jelentenie, és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetnie. A rendelkezési jog gyakorlásának tekintendő
- a szerződés megszüntetése,
- a visszavásárlás és az értékesítés mellett az egyéves vagy annál hosszabb lejáratú kötvény-kölcsön felvétele,
- az egy évnél rövidebb lejáratúnál ennek egynél többszöri felvétele, illetve
- nyugdíjbiztosításnál a szerződéskötéstől számított 10 éven belül esedékes szolgáltatás csökkenő vagy egy összegben történő igénybevétele.
A rendelkezési jog gyakorlásának minősül a szerződés módosítása is, kivéve ha a módosítás a kedvezményezett személyének megváltoztatására, a biztosítási díj vagy a biztosítási összeg módosítására irányul.
Nem vész el az adókedvezmény akkor sem, ha a szerződő munkáltató helyébe más munkáltató, vagy maga a biztosított magánszemély, annak házastársa, volt házastársa, egyenes ágbeli rokona lép, feltéve hogy a módosított szerződésen záradékban rögzítik a korábbi szerződő, illetve biztosított magánszemély által érvényesített adókedvezményt. Ilyenkor ugyanis az összes igénybe vett adókedvezményt – a rendelkezési jog gyakorlása esetén – ez utóbbi magánszemély(ek)nek kell visszafizetni.
Biztosítási szolgáltatás
A biztosító szolgáltatását jellemzően adómentesnek minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény. Ez alól az az eset képez kivételt, amikor a biztosítás díját a magánszemély – elsősorban az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő – a költségei között elszámolta. Költségelszámolásra olyan vagyon-, felelősség-, kockázati élet- és baleset-biztosítás esetén van lehetőség, amelyet a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében fizetnek ki. Emellett nem adómentes a jövedelmet helyettesítő felelősségbiztosítási kártérítés összege. Nem tekintendő ilyennek, s így adómentes
- a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megállapított tartásdíj helyett fizetett összeg,
- az olyan kártérítés, amelyet a károsult költségeinek fedezetére fizetnek ki (még akkor is, ha azok a költségek éppen a jövedelem megszerzése érdekében merültek fel), valamint
- a költségtérítést és a jövedelmet helyettesítő kártérítést is tartalmazó járadék, vagy
- annak egyösszegű megváltása esetén a költségtérítő rész.
