Külföldi jövedelmek adózása

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények

Megjelent A Munkaadó Lapja 23. számában (1999. november 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

Ma már nem megy ritkaságszámba, ha valakinek több országból származik jövedelme. Cikkünk általános áttekintést ad a külföldi állampolgárok magyarországi, illetve a magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségével kapcsolatos főbb szabályokról.

 

EGYEZMÉNYEK - ILLETŐSÉG

A külföldi állampolgárok magyarországi, illetve a magyar állampolgárok külföldi adókötelezettségének meghatározásához legelőször azt kell megállapítani, hogy van-e az adott országgal kettős adózást kizáró egyezményünk. A kettős adózást kizáró egyezmények azt határozzák meg, hogy az egyes jogcímeken szerzett jövedelmet a két szerződő állam közül melyik adóztathatja, és azt is megszabják, hogyan kell a kettős adózást elkerülni. Ha van egyezmény, akkor az abban foglaltak az irányadók - és csak ezt követően kell a magyar szabályokat vizsgálni -, ha nincs, akkor a jövedelem Magyarországon és külföldön egyaránt adózik.

Döntő szempont emellett az is, hogy a magánszemély az adott adóévben belföldi vagy külföldi illetőségűnek minősül-e, ugyanis a belföldi illetőségű személyt az összes jövedelme, a külföldi illetőségű személyt pedig a belföldről származó jövedelme után terheli adókötelezettség.

Mentességek

Kamatjövedelem

A következő országok állampolgárainak belföldről származó kamatjövedelme nem adóköteles Magyarországon abban az esetben, ha a kettős adózási egyezmények szerinti feltételeknek egyébként megfelelnek: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia (és utódállamai), Koreai Köztársaság, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svédország, valamint Szlovákia.

Jogdíjak

Nem adóköteles az alábbi államok állampolgárainak belföldről származó jogdíjjövedelme Magyarországon, ha a kettős adóztatási egyezményeknek egyébként megfelelnek: Albánia, Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Franciaország, Hollandia, Izrael, Koreai Köztársaság, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország.

Művészet és sport

Az Amerikai Egyesült Államok esetében külföldi nem magánszemély belföldön végzett művészeti és sporttevékenysége nem adóköteles Magyarországon, ha a kettős adóztatási egyezmények rendelkezéseinek megfelel.

A JÖVEDELEM-SZERZÉS JOGCÍME

A magyarok külföldön, a külföldiek itthon jellemzően munkaviszonyból, önállóan (megbízási jogviszony alapján) végzett tevékenységből, igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági tagságból vagy társasági tagságból (osztalékrészesedés) szerezhetnek jövedelmet.

A kettős adózást kizáró egyezmények nem egységesen rendelkeznek az egyes jogcímeken szerzett jövedelmek adózásáról, ezért a konkrét szerződéseket minden esetben tanulmányozni kell. Azonban vannak olyan általános szabályok, amelyek az egyes jövedelemszerzési jogcímek esetében azonosak.

Munkaviszonyból származó jövedelem

A munkaviszonyból származó fizetés, bér és más hasonló juttatás - a nemzetközi egyezmények fő szabálya szerint - ott adóköteles, ahol a munkát végzik. Ha azonban a munkavállaló az adott adóévben nem tartózkodik ott összesen 183 napot, és a térítést olyan munkaadó fizeti, aki a másik szerződő államban nem bír illetőséggel, és az illetményt nem a munkaadónak a másik állambeli telephelye vagy állandó képviselete viseli, akkor az így szerzett jövedelem - e három feltétel együttes megléte esetén - ott adózik, ahol a magánszemély illetőséggel bír.

Külföldi munkavállaló Magyarországon

A külföldi állampolgár magyarországi munkavégzéséből származó jövedelme legtöbbször Magyarországon adózik, mégpedig a személyi jövedelemadó-törvény általános szabálya szerint. Így a külföldi munkaviszonyból származó bevételének 100 százaléka adóköteles, és természetesen - a törvényi feltételek megléte esetén - érvényesíthetők az adókedvezmények is.

A munkaviszonyban álló külföldieknél kérdésként merül fel, hogy kell-e utánuk munkaadói és munkavállalói járulékot fizetni. Ha a munkáltató belföldi munkáltatónak minősül, akkor a nála foglalkoztatottak munkaviszonyára teljes egészében vonatkozik a fizetési kötelezettség. A fizetési kötelezettség ebben az esetben független az alkalmazott illetőségétől, mert a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény nem ad lehetőséget arra, hogy a benne foglalt mentességeken túl e kötelezettség alól bárkit is mentesítsen.

Magyar munkavállaló külföldön

Magyar dolgozó esetén - ha a munkáltató külföldi kiküldetését rendeli el - az egyezményekben szereplő, korábban már említett hármas feltétel meglétének jelentős szerepe van. Ha a fizetés magyar munkáltatótól származik, akkor az adóztatás helyét a 183 napos időtartam figyelembevételével, az előzőekben utalt szabálynak megfelelően kell meghatározni.

Ha a külföldi kiküldetés fél évnél rövidebb időre szól, akkor a jövedelem Magyarországon adózik, és az adóelőleget is ennek megfelelően le kell vonni.

Ha a munkaszerződésben fél évnél hosszabb időt kötnek ki, akkor a jövedelem után a munkavégzés első napjától külföldön kell megfizetni az adót.

Amennyiben a munkavégzés időtartama a szerződésben eredetileg meghatározotthoz képest változik, úgy - a tartam csökkenésének, illetve növekedésének függvényében - utólag módosítani kell a levont adóelőleget, külföldről vissza kell azt igényelni, Magyarországon pedig be kell fizetni.

Önálló tevékenységből származó jövedelem

A megbízás alapján önállóan kifejtett tudományos, oktatási, ügyvédi, mérnöki, építészeti, könyvszakértői tevékenység jövedelme az egyezmények általánosan elfogadott szabálya szerint a magánszemély illetősége szerinti államban adóztatható akkor, ha a tevékenység kifejtéséhez a másik államban nem rendelkezik állandó berendezéssel.

A Magyarországon adózó önálló tevékenység bevételének vagy a 90 százalékát kell jövedelemnek tekinteni (tételes költségelszámolás nélkül), vagy lehetőség van a tételes költségelszámolás választására. Ilyenkor azok a kiadások érvényesíthetők, amelyek kizárólag a bevétel elérése érdekében merülnek fel.

Igazgatótanácsi tiszteletdíj

Vannak olyan egyezmények, amelyek külön kitérnek az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági térítések adózására. Fő szabályként az ilyen jogcímen szerzett jövedelem abban az államban adózik, amelyben a térítést és más hasonló fizetést folyósító társaság illetőséggel bír. Megszorítás, hogy ez a szabály csak az igazgatótanácsi, felügyelőbizottsági térítésre igaz, egyéb tiszteletdíjaknál az adott egyezmény azokra vonatkozó cikkeit kell alkalmazni.

Az egyezmény alapján Magyarországon adózó tiszteletdíj nem önálló tevékenységből származó bevételnek számít, a bevétel egésze jövedelem, ezért nincs lehetőség a költségelszámolásra.

Osztalék

Az egyezményekben használt „osztalék" fogalom a részvényekből, a követeléseken kívüli nyereségrészesedést biztosító egyéb jogokból, továbbá más társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amely a részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatás alá esik abban az államban, amelynek vállalkozása a nyereséget felosztó társaság. Az osztalékból részesedő természetes személy esetében fő szabály, hogy az az állam adóztatja az osztalékot, amelyben a személy illetőséggel rendelkezik. Emellett az az állam is megadóztathatja saját jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság illetőséggel bír. Ez az adóztatási lehetőség azonban a legtöbb egyezményben korlátozott mértékű, általában 5-15% között mozog.

A kettős adózás elkerülése

Magyarországon az osztalék után fizetendő adómérték 20%, illetve 35%. Az egyezmények a kétszeres adózást ilyenkor úgy kerülik el, hogy a másik államban megfizetett adót a fizetendő adóba beszámítják.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy minden esetben a konkrét kettős adózást kizáró szerződést kell megvizsgálni, mert az eddig említett általános szabályoktól nem egy esetben eltérő rendelkezés található.

ADÓELŐLEG - ADÓBEVALLÁS

Adóelőleg

A külföldi személyek Magyarországon adózó jövedelmei után az adót, valamint az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, és a kifizetést követő hó 12-éig kell megfizetnie. Az adót akkor nem kell levonni, ha a nemzetközi egyezmény alapján a bevétel belföldön nem adóztatható, és a külföldi igazolja az illetőségét. Erre a külföldi adóhatóság, nemzetközi szervezet által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása szolgál, amelyet a naptári évben történt első kifizetést megelőzően, az illetőség változása esetén pedig a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell kérni. Az illetőségigazolást a kifizetőnek kell megőriznie.

Eljárási lehetőségek

Ha a külföldi személytől levonandó, illetve levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény szerinti mérték - ez jellemzően az osztaléknál fordul elő -, akkor több eljárási lehetőség közül lehet választani.

A legegyszerűbb, ha a kifizető az adóhatóságtól kéri, hogy már a kifizetéskor az egyezmény szerinti adómértéket alkalmazhassa. Az engedély - amely a különbözetért való korlátlan felelősség terhe mellett kapható meg - visszavonásig érvényes.

Ha a kifizető megfizette a belföldi adómértéket, de azt a külföldi személytől nem vonta le, akkor az illetőségigazolás benyújtásánál az adóhatóságnál visszatérítési igényt terjeszthet elő.

Amennyiben a nemzetközi egyezményben alkalmazandó adómértéknél magasabb adót a külföldi személytől levonták, akkor a külföldi a kifizető igazolása és az illetőségigazolás benyújtásával maga kérheti az APEH Észak-budapesti Igazgatóságától a különbözet visszatérítését. Az adókülönbözetet az adóhatóság a külföldi személy által megjelölt belföldi konvertibilis forintszámlára utalja át.

Bevallás

A Magyarországon adóköteles külföldi magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének adóelőlegét ugyanúgy kell megállapítani, mint a belföldiek esetében. Ez egyben azt is jelenti, hogy az adókedvezményeket - így az adójóváírást is - már az adóelőleg megállapításakor figyelembe kell venni.

Említettük már azt a fontos szabályt, hogy a belföldi illetőségű személyt az egész jövedelme után, míg a nem belföldit csak a magyarországi jövedelme után terheli adókötelezettség. A bevallás elkészítésekor figyelembe kell venni, hogy ha a jövedelem forrásországával olyan nemzetközi egyezmény áll fenn, amely lehetővé teszi a külföldön szerzett és adózott jövedelem figyelembevételét a belföldi összevonás alá eső jövedelem adóztatásánál, akkor a külföldi jövedelmet ösz-sze kell vonni a belföldivel, és az úgynevezett átlagadókulcs segítségével kell a levonható adót megállapítani. Az átlagadókulcsot a számított adó és az összevont adóalap hányadosaként kell meghatározni, majd az így megkapott átlagos adókulccsal kell a külföldön adózott jövedelmet megszorozni. A külföldön ténylegesen megfizetett adó összegétől függetlenül ez az adóösszeg csökkenti a számított adót.

A megfizetett adó összegének figyelembevétele

A megfizetett adó összegének akkor van jelentősége, ha nincs a jövedelem forrásországával megkötött egyezmény. Ilyenkor a belföldi jövedelemhez hozzá kell adni a külföldről származó jövedelmet, és a számított adóból le kell vonni a külföldön már megfizetett adóösszeget. A levonás azonban nem lehet több, mint a számított adó 90 százaléka, tehát 10 százaléknyi adót mindenképpen meg kell fizetni.

Természetesen, ha külföldön nem vontak le adót vagy adóelőleget, akkor a külföldi jövedelem után is az általános szabályok szerint kell adózni.

Átváltás

A külföldről származó jövedelmet forintra kell átszámítani akkor is, ha azt ténylegesen nem váltották át vagy haza sem hozták. Az átváltáskor az MNB hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamot kell figyelembe venni. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs hivatalosan jegyzett árfolyama, az MNB által közzétett, USA-dollárban megadott árfolyammal kell számolni.

Varga Katalin 

1999. évi XXXI. törvény

A Magyar Népköztársaság kormánya és az Uruguayi Keleti Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Montevideóban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XXX. törvény

A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén Kijevben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XXVIII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Tunéziai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Tuniszban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XXI. törvény

A Magyar Köztársaság és az Orosz Föderáció között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XVIII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Moldovai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XVI. törvény

A Magyar Köztársaság és Kuvait Állam között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén és gazdasági kapcsolataik előmozdítására Kuvaitban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XV. törvény

A Magyar Köztársaság kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Pekingben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XIV. törvény

A Magyar Köztársaság és a Kazah Köztársaság között a kettős adózás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten, egyezmény kihirdetéséről

1999. évi XI. törvény

A Magyar Köztársaság és Írország között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén Dublinban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi X. törvény

A Magyar Népköztársaság kormánya és az Indonéz Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Jakartában aláírt egyezmény kihirdetéséről

1999. évi VII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelemadók területén Budapesten egyezmény kihirdetéséről

1996. évi CII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Vietnami Szocialista Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi CI. törvény

A Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi C. törvény

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Pozsonyban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi XCIX. törvény

A Magyar Köztársaság és Románia között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Bukarestben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi XCV. törvény

A Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi XCIII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Cseh Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére, az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Prágában aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi XCII. törvény

A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi XCI. törvény

A Magyar Köztársaság és az Albán Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Tiranában aláírt egyezmény kihirdetéséről

1996. évi II. törvény

A Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Iszlámábádban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1995. évi XVII. törvény

A Magyar Köztársaság kormánya és az Egyiptomi Arab Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Kairóban aláírt egyezmény kihirdetéséről

1995. évi XVI. törvény

A Magyar Köztársaság kormánya és a kanadai kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1993. évi LXVII. törvény

A Magyar Köztársaság és Málta között a kettős adóztatás elkerüléséről Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1993. évi LXIII. törvény

A Magyar Köztársaság és Izrael Állam között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Jeruzsálemben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1993. évi LX. törvény

A Magyar Népköztársaság kormánya és Malajzia kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1993. évi XXXVI. törvény

A Magyar Köztársaság és Ausztrália között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén, Canberrában aláírt egyezmény kihirdetéséről

1992. évi XXVIII. törvény

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Koreai Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadó területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1992. évi XXVII. törvény

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadó területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1990. évi XCV. törvény

A Magyar Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1940. évi V. törvénycikk

Az egyenes adók tekintetében a kettős adóztatások elhárítása tárgyában Hágában kelt magyar- holland egyezmény becikkelyezéséről

1937. évi XXVI. törvénycikk

Az örökösödési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása céljából Budapesten aláírt magyar-svéd egyezmény becikkelyezéséről

1988. évi 6. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1982. évi 23. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és a Svájci Államszövetség között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1980. évi 18. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és Japán között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1979. évi 27. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1978. évi 15. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

1976. évi 2. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén Bécsben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1976. évi 1. törvényerejű rendelet

A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a hagyatéki és az öröklési adók területén Bécsben aláírt egyezmény kihirdetéséről

1949. évi 16. törvényerejű rendelet

A Román Népköztársasággal az egyenes adók, valamint az öröklési illetékek tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten aláírt egyezmény kihirdetéséről

13/1990. (VII. 25.) Korm. rendelet

A Magyar Köztársaság kormánya és a Thaiföldi Királyság kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

12/1988. (III. 10.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és Spanyolország kormánya között Madridban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

11/1988. (III. 10.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és az Indiai Köztársaság kormánya között Új-Delhiben aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

10/1988. (III. 10.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Holland Királyság kormánya között Hágában aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

33/1985. (VII. 1.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Görög Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

20/1984. (IV. 18.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Belga Királyság kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

82/1982. (XII. 29.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Ciprusi Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

55/1982. (X. 22.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Svéd Királyság kormánya között Stockholmban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

67/1981. (XII. 16.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Norvég Királyság kormánya között Oslóban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

66/1981. (XII. 16.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Finn Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

65/1981. (XII. 16.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között Párizsban aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

53/1980. (XII. 12.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és az Olasz Köztársaság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

49/1979. (XII. 6.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és az Amerikai Egyesült Államok kormánya között Washingtonban aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről

45/1979. (XI. 10.) MT rendelet

A Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya között Budapesten aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről

9/1979. (III. 2.) MT rendelet

A jogi személy jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Ulánbátorban kelt egyezmény kihirdetéséről

8/1979. (III. 2.) MT rendelet

A természetes személyek jövedelme és vagyona kettős adóztatásának elkerüléséről szóló, Miskolcon aláírt egyezmény kihirdetéséről

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. november 15.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden regisztrált látogatónak válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Írja be kérdését!
A válaszhoz adja meg adatait:
kötelező mező
Érvénytelen e-mail cím
kötelező mező
Érvénytelen jelszó!
Jelszó megadása szükséges!
kötelező mező
Érvénytelen név!
Ellenőrző kód
Érvénytelen kód!
Your browser doesn't support or you disabled stylesheets.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.