Cikkünk a társadalombiztosítás rendszerének megújult eljárásjogi intézményeit ismerteti, kitérve a változással érintett jogokra, illetve kötelezettségekre, valamint az önellenőrzés szabályaira is.
A társadalombiztosítás területén az 1998. január 1-jétől hatályos szabályozás eredményeként az 1997. december 31-ig hatályos – 1975. évi II. törvényt (T.) négy új törvény váltotta fel: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.); a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.); a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (Mpt.), valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebt.). A törvények végrehajtási rendeletei is tagolódtak, a korábban egységes 89/1990. (IV. 1.) MT rendeletet (R.) kilenc végrehajtási rendelet váltotta fel.
A társadalombiztosítási eljárási szabályok tekintetében jelentős változás, hogy az eljárási rendre elsődlegesen az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) szabályait kell alkalmazni azokban a kérdésekben, amelyek a társadalombiztosítási jogviszonyokat érintik.
Szervezetrendszer
Az érdemi változást azonban az 1999. január 1-jétől hatályba lépő közigazgatási szervezeti változások hozták. 1999. január 1-jétől a társadalombiztosítási feladatokat az APEH járulékigazgatóságai (ebbe a szervezetbe integrálódtak az Egészségbiztosítási Pénztár folyószámlaosztályai, valamint a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz tartozó ellenőrzési osztályok), az Egészségbiztosítási Pénztárak (ez a megcsappant szervezet látja el továbbra is a társadalombiztosítási ellátások folyósítását, ezenkívül a családtámogatási és nevelési ellátások folyósítását is. Legnagyobb feladata továbbra is a biztosítottak nyilvántartásával és az egészségügyi szolgáltatások kezelésével kapcsolatos teendők elvégzése), valamint a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok (feladatkörükbe a nyugdíjak megállapításával és az ehhez szükséges adatok kezelésével kapcsolatos feladatok tartoznak) látják el.
A járulékok nyilvántartásával, ellenőrzésével, beszedésével és végrehajtásával kapcsolatos hatósági teendők az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) járulékigazgatóságaihoz tartoznak.
A vállalkozói kivét
A főfoglalkozású egyéni vállalkozók vonatkozásában továbbra is érvényes az a főszabály, hogy a járulékfizetés alapja a vállalkozói kivét, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér úgy, hogy a kivét éves szinten elérje legalább a minimális bér naptári évre számított összegét. Ennek megfelelően a 99611 jelű összesítő bevallás – eltérően az 1998. évben használatos 98013 jelűtől – nem tartalmaz a tárgyévben elért tényleges jövedelemre vonatkozó, ún. göngyölített adatokat, csak a tárgyhavi tényleges vállalkozói kivét összegét kell annak 18. sorába beírni.
Visszaigénylés
Visszaigénylésre mindegyik bevallás esetében a nyomtatvány 11. sora szolgál. Ebben a sorban akkor szerepelhet adat, ha korábban a járulékfizető önellenőrzési lapot nyújtott be, azon nem betudást kért, és a túlfizetés a folyószámlán ténylegesen fennáll, illetve a foglalkoztatónál működtetett kifizetőhely által folyósított ellátások összege a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettséget meghaladja, és a foglalkoztató annak nem a következő időszakban történő betudását kéri.
A visszaigénylésnek minden esetben feltétele a köztartozásokkal kapcsolatos nyilatkozat kitöltése is (a 99610 jelű bevallásnál a 60., illetve 61. sor, a 99611 jelű bevallásnál a 30., illetve 31. sor, a 99612 jelű bevallásnál pedig a 33., illetve a 34. sor).
Az egészségügyi hozájáruláshoz kapcsolódó bevallások
Tekintettel arra, hogy az új Eht. rendelkezései értelmében a százalékos mértékű, illetve tételes összegű egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos feladatokat az állami adóhatóság általános hatáskörű területi szervei végzik, az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos bevallásokat 1999. január hónaptól nem a járulékbevallások részeként kell megtenni. Az új rendszerű egészségügyi hozzájárulás bevallására szolgál a 9901 jelű (havi), 9902 jelű (negyedéves), 9903 jelű (éves) bevallás.
A hibásan benyújtott bevallások kijavítása
Az Art. 24. §-a részletes szabályokat tartalmaz arra nézve, hogy a benyújtott bevallást milyen eljárási rend szerint lehet kijavítani. 1999. január 1-jéig a hibás bevallások javítására vonatkozóan nem rendelkezett jogszabály, ezt a társadalombiztosítási szervek a gyakorlatban kialakult különféle módon oldották meg. Most a benyújtott összesítő bevallások esetében is az Art. szabályait kell alkalmazni.
A bevallás javítása hivatalból
Az önbevallási rendszer keretében benyújtott összesítő bevallást vizsgáló járulékigazgatóság számítási hiba vagy más hasonló elírás észlelése esetén eldönti, hogy a hiba vagy elírás a járulékfizetésre kötelezett közreműködése nélkül is kijavítható, avagy sem.
Ha a hiba vagy elírás a benyújtott összesítő bevallás adatai alapján kijavítható, úgy a járulékigazgatóság a kijavítást elvégzi. Ez csak a nyilvánvaló és a bevallás többi adata alapján megállapítható bevallási tételre terjedhet ki (pl. számítási hiba esetén).
Értesítési kötelezettség
Abban az esetben, ha a kijavítás járulékfizetési kötelezettséget, ellátásként figyelembe vehető összeget, valamint önellenőrzés esetén visszaigényelhető összeget is érint, úgy erről a járulékigazgatóság köteles értesíteni a járulékfizetésre kötelezettet. Az értesítésre a törvény harmincnapos határidőt határoz meg, amely a hiba kijavításától (és nem pl. az összesítő bevallás benyújtásától) kezdődik.
Abban az esetben, ha a járulékfizetésre kötelezett a járulékigazgatóság által közölt kijavítással nem ért egyet, a kiértesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kérhet egyeztetést.
Egyeztetési kötelezettség
A járulékigazgatóság köteles a megfelelő bizonylataival megjelenő járulékfizetésre kötelezettel (vagy a képviseletére jogosult személlyel) az egyeztetést lefolytatni. Az egyeztetés során jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, a járulékigazgatóság köteles megindítani az adóigazgatási eljárást, és ennek keretében a járulékot határozattal megállapítani.
Hiánypótlás
Abban az esetben, ha a bevallás a járulékfizetésre kötelezett közreműködése nélkül nem javítható ki (például azért, mert a bevallásról hiányozik a kötelezett aláírása, a fizetési kötelezettség vagy a viszszautalás összege nem állapítható meg stb.), a járulékigazgatóság a járulékfizetésre kötelezettet hiánypótlásra hívja fel. A felhívás határideje a hiányosság észlelésétől számított tizenöt nap.
A kijavítás eredménye
Abban az esetben, ha a kijavítás eredményeképpen a járulékfizetésre kötelezettnek az eredetileg bevallotthoz képest alacsonyabb összegű befizetési kötelezettsége keletkezik, két eset lehetséges:
ha a többlet befizetése is megtörtént, úgy azt a járulékfizetőnek az eljárás során (a kijavításról történt kiértesítést követően vagy az egyeztetés során, vagy pedig a határozat jogerőre emelkedése után) előterjesztett kérelmére harminc napon belül vissza kell utalni, illetve ha még nem történt befizetés, úgy csak a kijavított összeget (a különbözetet) kell harminc napon belül a járulékfizetésre kötelezettnek befizetnie. A kijavítás miatti többletbefizetést – egyetértés esetén – harminc napon belül kell teljesíteni.
A kijavítás nem (ön)ellenőrzés
Kijavításra az önellenőrzési eljárásban is van lehetőség, a járulékigazgatóság által végzett kijavítás azonban nem minősül ellenőrzésnek. Ennek megfelelően, ha a kijavítással kapcsolatos eljárás során a járulékfizetési kötelezettség megállapítható, és a hatóság határozatot hoz, ez sem minősül utólagos (ún. elfedett, be nem vallott) járulékmegállapításnak, és a megállapítás következményeként járulékbírság kiszabására sincs lehetőség.
Megszűnt a házipénztári befizetés
Megszűnt a házipénztári befizetés lehetősége. A fizetési kötelezettségeket a bankszámlával rendelkező vállalkozások pénzintézeti átutalással, a bankszámlanyitásra nem kötelezettek pedig készpénz-átutalási megbízással (postai csekken) teljesítik. Ezért a hatóság kizárólag a bankszámlanyitásra nem kötelezett vállalkozások részére küldi ki a készpénz-átutalási megbízásokat.
| Az adatszolgáltatás teljesítése |
|---|
Az APEH Járulékigazgatóságaihoz kell benyújtani a következő nyomtatványokat
Tárgyhavi bevallások A 99610 jelű (összesítő bevallás a foglalkoztatók részére) nyomtatványhoz a foglalkoztatóknak minden esetben csatolniuk kell a 99610A jelű betétlapoldalt, amely a létszámadatok közlésére szolgál. A 99610 jelű nyomtatványhoz a 99610A-01 jelű betétlapoldalt az általános társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónak kell kitöltenie. |
AZ ÖNELLENŐRZÉS
1998. január 1-jétől az önellenőrzéssel kapcsolatosan is az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Art. az adózót megillető alapvető jogként határozza meg az önellenőrzési jogot. Ennek megfelelően az adózó önellenőrzésre jogosult, ha a törvény egyéb szakaszai másként nem rendelkeznek.
Önellenőrzésre jogosultak
A járulékok megállapítására (az egyéni járulékoknak a biztosítottaktól történő) levonására, bevallásaira és megfizetésére köteles foglalkoztató [Tbj. 4. § a) pont], illetve a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó [Tbj. 4. § b) pont] jogosult önellenőrzést végezni.
Kivétel
Az a személy, aki személyi igazolvánnyal rendelkezik vagy azzal jogszabályi előírás alapján rendelkeznie kellene, és a Tbj. szerint nem biztosított és nem minősül biztosított eltartott hozzátartozójának sem, továbbá a szolidaritási elv alapján a Tbj. 16. § a)-p) pontjai sem jogosítják fel egészségügyi szolgáltatásra, a Tbj. 39. § (2) bekezdésében előírt – a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 11%-ának megfelelő összegű – egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség utólagos módosítását nem teheti meg önellenőrzéssel. Abban az esetben, ha a biztosítási jogviszony fennállását a befizetéssel érintett időszakra nézve utólag állapítják meg, a már befizetett 11%-os mértékű egészségbiztosítási járulék az illetékes járulékigazgatóságtól – a foglalkoztató által kiállított igazolás benyújtásával – visszaigényelhető.
Az önellenőrzés tárgya
Járulékfizetési kötelezettségek
A járulékfizetési kötelezettségek közül az önellenőrzési jog a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a társadalombiztosítási járulékra, a társadalombiztosítási kifizetőhelyek esetében a táppénz-hozzájárulásra, valamint a baleseti járulékra terjed ki.
Ellátások
Az ellátások vonatkozásában az önellenőrzés valamennyi ellátásra kiterjedhet, függetlenül attól, hogy azok az Egészségbiztosítási Alapot terhelik, annak terhére elszámolhatók, avagy azokat nem a társadalombiztosítási alapokból finanszírozzák.
Pótbevallás és önellenőrzés
Pótbevallásról akkor beszélünk, amikor egy adott időszakra – például egy hónapra – a kötelezett egyáltalán nem nyújtott be bevallást, és ezt a mulasztást utóbb pótolja. Ehhez az esethez értelemszerűen nem kapcsolódhat ugyanaz a kedvező megítélés, mint az önellenőrzéshez, ezért pótbevallás esetén a hatóság késedelmi pótlékot számít fel. A mulasztási bírság, valamint a járulékbírság kiszabásánál mérlegelési szempontként játszik szerepet a pótbevallás ténye. Ugyancsak szerepet játszhat a pótbevallás ténye a kiszabott szankciókkal kapcsolatos fizetéskönnyítési, valamint mérséklési és elengedési kérelmek tárgyában, ún. méltányossági eljárás keretében történő határozathozatalkor.
Ezzel szemben önellenőrzésnek minősül, ha egy adott időszakra a járulékfizetésre kötelezett a korábban már benyújtott bevallást kívánja módosítani.
Az önellenőrzés határideje
Az önellenőrzés a járulékok megállapítására vonatkozó elévülési időn belül végezhető el, tehát az önellenőrzési jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni [Art. 95. § (1)]. Lényeges korlát, hogy az önellenőrzési jog egy adott időszakra vonatkozóan csak addig az időpontig gyakorolható, ameddig arra ellenőrzés nem kezdődik. Az ellenőrzés megkezdésének a járulékigazgatóság által végzett ellenőrzésnél is – az Art. szabályaiból következően – a megbízólevél bemutatása, illetve az igazgatási szerv hivatali helyiségében történő ellenőrzés esetén az erről szóló értesítés kézbesítésének – a hatóság számára tértivevénnyel dokumentált – időpontja minősül.
Többszöri önellenőrzés
Önellenőrzés a fenti korlátok mellett egy adott időszakra nézve több alkalommal is végezhető azzal, hogy azonos bevallások ismételt önellenőrzése esetén a késedelmi pótlék 75 százalékának megfelelő mértékben kell az önellenőrzési pótlékot felszámítani, szemben a főszabályként érvényesülő 50 százalékos mértékkel.
Az önellenőrzés kizártsága
Nincs lehetőség önellenőrzésre a járulékigazgatóság által utólag – ellenőrzés keretében – megállapított járulékok, ellátások, visszafizetési igények vonatkozásában.
Nyilvántartás
Az önellenőrzéssel érintett tételeket a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. Ez a járulékfizetésre kötelezett saját nyilvántartása, amely alakilag nem kötött, csupán a tartalma meghatározott. Így abban fel kell tüntetni az eredeti bevallási kötelezettséget, a helyesbítés időpontját, a helyesbített járulék alapját és összegét, valamint a helyesbített ellátás összegét.
A nyilvántartás mellékletét képezi a helyesbítés szöveges indokolása, valamint az önellenőrzési pótlék kiszámításának a levezetése. Az előbbiek szerinti tartalommal vezetett nyilvántartást és a helyesbítés alapjául szolgáló bizonylatokat az elévülési időn belül meg kell őrizni.
A nyilvántartás hatósági vizsgálata
Az önellenőrzésről vezetett nyilvántartást a hatóság ellenőrzése során vizsgálja. Abban az esetben, ha az önellenőrzés előbbi adminisztrációja nem készült el, illetve hiányos, úgy az Art. 74. §-ának (13) bekezdésére alapított mulasztási bírsággal sújtható a járulékfizetésre kötelezett. Ennek összege egyéni vállalkozók, illetve foglalkoztatók esetén egyaránt 200 000 forintig terjedhet.
Érdekességként megemlítjük, hogy járulékügyekben – 1999-et megelőző időszakokra – rendszeresített önellenőrzési lapokon (a 98020 jelűn a 92. sorban, a 97020 jelűn a 46. sorban, valamint a 96020 jelűn a 44. sorban) szereplő felszólításnak (Az önellenőrzésre és az önellenőrzési pótlék számítási módjára vonatkozó szöveges indokolást az önellenőrzési laphoz mellékelni kell!") nincs jogszabályi alapja.
Jegyzőkönyvezett önellenőrzés"
Önellenőrzésre jegyzőkönyvezett formában is csak a járulékmegállapításhoz való jog elévülési idején belül van lehetőség. A korábban idézett Art. 95. §-ának (1) bekezdése értelmében ennek megfelelően egyéni vállalkozók saját jogú járulékai esetében – az 1997. december 31-ig érvényesülő éves bevallási rendszer kapcsán – 1994. és 1995. évekre, egyéni vállalkozók alkalmazottainak járulékai, valamint egyéb munkáltatók összesítő elszámolásai vonatkozásában 1993. december hónaptól kezdődő időszakra jegyzőkönyvezhető az önellenőrzés.
A jegyzőkönyv tartalma
A jegyzőkönyvi megállapításoknak összhangban kell lenniük az önellenőrzés szabályaival, ugyanakkor tartalmi szempontból bizonyos célszerűségi szempontokat is figyelembe kell venni. Ezért a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az önellenőrzés időpontját; továbbá azt, hogy az önellenőrzés milyen időszakra (időszakokra) vonatkozik; az önellenőrzés eredményeként milyen kötelezettség (járulék és önellenőrzési pótlék), illetve követelés (visszaigénylés) keletkezik, és többlet esetén azt is, hogy a járulékfizetésre kötelezett ügyfél ezzel kapcsolatban milyen rendelkezést tesz (például visszautalást vagy betudást kér stb.); abban az esetben, ha a jegyzőkönyv benyújtásával egyidejűleg megtörténik vagy már korábban megtörtént az önellenőrzési pótlék befizetése, úgy célszerű ezt a tényt feltüntetni és a befizetést igazoló bizonylatot másolatban csatolni, végül az ügyfél személyes megjelenése esetén az önellenőrzési pótlék számítása is jegyzőkönyvezhető – ezzel egy esetleges, a kijavításra irányuló eljárás megtakarítható -, és a jegyzőkönyvhöz szöveges indokolás is csatolható.
Önellenőrzési pótlék
Számítási mód
Az önellenőrzés során az eredeti esedékességet követő naptól, mindig naptári napokra vetítve, és mindig a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat mértékéből kiindulva kell számolni a helyesbítés nyilvántartásba történő feljegyzésének napjáig terjedő időtartamra az önellenőrzési pótlékot.
Mentességek
A szabályszerűen végrehajtott önellenőrzéssel a járulékfizetésre kötelezett mentesül a járulékbírság és a mulasztási bírság megfizetése alól. A feltárt különbözetnek és az önellenőrzési pótléknak határidőben – az önellenőrzés időpontjától (amely egyben a nyilvántartásban történő feljegyzés időpontja is) számított tizenöt napon belül – való befizetése pedig a késedelmi pótlék megfizetése alól mentesíti a járulékfizetésre kötelezettet.
Ebben az optimális esetben a kötelezett kizárólag önellenőrzési pótlékot fizet, amelyet az APEH 10032000-06056205 számú számlájára kell átutalni.
Késedelmi pótlék
Amennyiben az önellenőrzési határidőt a kötelezett túllépi és a késedelmét nem menti ki, úgy az önellenőrzéshez fűzött kedvezőbb szankciók nem alkalmazhatók, tehát önellenőrzési pótlék helyett késedelmi pótlékot kell felszámolni, amelynek összegét a járulékfizetésre kötelezettel közölni kell. Ha a késedelmi pótlék öszszegét a járulékfizetésre kötelezett vitatja, és az egyeztetés sem vezet eredményre, úgy a késedelmi pótlék összegét a hatóság határozattal állapítja meg. Késedelmi pótlékot kell felszámítani akkor is, ha a járulékfizetésre kötelezett az önellenőrzési pótlék összegét nem vallja be.
Az önellenőrzési pótlék kijavítása
Abban az esetben, ha az önellenőrzési pótlék összegét a kötelezett tévesen vallotta be, a járulékigazgatóság a számítási hibát és más hasonló elírást kijavítja, ha pedig a kijavítás a fizetési kötelezettség vagy a visszatérítés összegét is érinti, a kijavításról a járulékfizetésre kötelezettet harminc napon belül értesíti.
A járulékfizetésre kötelezett javára mutatkozó helyesbítés esetén – tekintettel az Art. 44. §-ának (2) bekezdésére – önellenőrzési pótlékot nem kell felszámítani.
Visszatérítés esetén a járulékigazgatóság az Art. 27. §-ának (2) bekezdésében rögzített harmincnapos határidőn belül a járulékfizető által megjelölt pénzforgalmi jelzőszámra történő átutalással köteles teljesíteni. Ettől a harmincnapos visszafizetési kötelezettségtől csak kifejezett, törvényi szintű szabályozás esetén van helye eltérésnek. A járulékfizetésre kötelezett védelmét szolgálja, hogy a harmincnapos ügyintézési határidőbe bele kell férnie" annak is, ha a hatóság helyszíni ellenőrzést tart szükségesnek.
Eljárási rend
Az önellenőrzésnek a társadalombiztosítási eljárásban 1998. január 1-jétől érvényes rendszere egy – a korábbi, a 72. sor"-on alapuló eljárásnál – cizelláltabb eljárási rendet alapoz meg. Ez bizonyos szempontból (önellenőrzési pótlék) enyhébb, bizonyos szempontból (havonkénti bontású önellenőrzési lapok) pedig szigorúbb, bonyolultabb a járulékfizetésre kötelezettek számára. Mindenképpen az új eljárás javára írható az a tény, hogy a szabályozás részleteiben is törvényen alapul, szemben a korábbi szabályozással.
Laki Judit| Tb-bankszámlaszámok és bankszámlák |
|---|
|
