×

Elemi károk biztosítása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)

 

Az idei év rendkívüli időjárási viszonyai következtében bekövetkezett károk fokozottan felhívták a figyelmet az elemi károk biztosítási kérdéseire. Igen sok vád érte a biztosítókat amiatt, hogy nem siettek megfelelően a bajba jutott károsultak segítségére, noha az jogi és/vagy erkölcsi kötelességük lett volna. De vajon tényleg minden esetben a károsultaknak volt igazuk? Nem lehet, hogy jelentős számú esetben a biztosítók jogosan tagadták meg a kárkifizetést?

 

Cikkünkben igyekszünk bemutatni az elemi károk biztosításának főbb vonásait, rávilágítani arra, hogy az egyes veszélyek közül pontosan mi az, amire kiterjed a biztosítási védelem, és melyek vannak kizárva a fedezetből. Reményeink szerint ismertetésünket elolvasva mindenki megnyugtató választ kaphat arra, hogy biztosítója menynyire járt el korrekten vele szemben, aki pedig még csak most gondol a biztosítás megkötésére, az hasznos információkhoz juthat, és ezáltal már a szerződéskötéskor kellő gondossággal járhat el.

Általános kérdések

Az elemi károk biztosítása az egyik legrégebbi biztosítási módozat, ezért alapelveit és feltételeit az idők folyamán meglehetős részletességgel és alapossággal dolgozták ki. Emiatt a különböző biztosítótársaságok kínálata, elhanyagolható megfogalmazásbeli különbségek mellett, érdemben nagyjában-egészében megegyezik. Ez a tény megkönynyítette a dolgunkat, hiszen lehetővé tette, hogy a módozatról olyan általános jellegű ismertetést adjunk, amely valamennyi biztosítótársaságra érvényes. (Természetesen a lényegesebb eltérésekre cikkünkben külön felhívjuk a figyelmet.)

„Tűzbiztosítás"

Az elemi károk biztosítása (amelyet egyébként a leggyakrabban „tűzbiztosítás" elnevezéssel illetnek) számos biztosítási módozatnak, illetve csomagnak fontos része. Találkozhatunk vele a vállalkozók vagyonbiztosításánál éppúgy, mint az egyszerű lakásbiztosításnál, de még a cascónak is szükségképpeni eleme.

Biztosítható veszélyek

Maga az elemikár-biztosítás többféle veszély esetén nyújt biztosítási védelmet. Ezek egy csoportja (pl.: tűz, robbanás, villámcsapás) az úgynevezett alapfedezet része, vagyis a biztosítás megkötésével a biztosító kockázatviselése automatikusan kiterjed rá. Mások (pl.: árvíz, belvíz, vihar stb.) az úgynevezett kiegészítő fedezethez tartoznak, vagyis a biztosító kockázatviselése azokra csak akkor terjed ki, ha a szerződésben (az ajánlati nyomtatványon) kifejezetten megjelölik, és a rájuk eső biztosítási díjat a biztosított megfizette. Léteznek végül olyan veszélynemek is, amelyek – ellentétben a módozat elnevezésével – nem minősülnek elemi kárnak (pl. robbanás, csőtörés stb.). Ezeket, bár részei az elemi károk biztosításának, témánk szempontjából elhanyagolhatónak tartjuk, és ismertetésüket mellőzzük.

Tűz

A tűz fogalmának meghatározása a legtöbb biztosítási feltételben egybeesik a jelenség köznapi értelmével. Eszerint tűzön az olyan anyagi változással együtt járó oxidációs folyamatot kell érteni, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

Nem fedezett károk

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése:

  1. a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió vagy vegyi folyamat következtében előálló károkra;
  2. öngyulladás esetén magában az öngyulladt anyagban bekövetkező károkra azzal, hogy megtéríti a továbbterjedő tűz által okozott károkat;
  3. az olyan károkra, amelyek rendeltetésük szerint tűznek, illetve hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kemencék, kazánok, kohók), használatukkal öszszefüggésben keletkeztek, azzal, hogy a továbbterjedő tűz következményeire ebben az esetben is fennáll a biztosítási védelem;
  4. arra a kárra, amelyet elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozott, az átterjedő tűz által okozott kár ez esetben is megtérül;
  5. az üzemelő légi járműben keletkezett kárra.

Villámcsapás

A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítődés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló, gyújtó hatással károsít. (Lényegében ez a definíció is megegyezik a jelenség köznapi értelmével.)

A biztosító alapesetben csak a villámcsapás elsődleges károsító hatásaiért vállalja át a felelősséget, vagyis akkor téríti meg a kárt, ha azt a villámcsapás gyújtó, égető hőhatása (szenesedés, üszkösödés, kormozódás, szín-, alak- és halmazállapot-változás formájában), illetőleg dinamikus erőhatása (repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás formájában) okozta. A villámcsapás másodlagos hatásaira, vagyis az annak következtében az elektromos hálózatban fellépő hirtelen feszültségnövekedés következményeire, csak az ilyen irányú bővített fedezetvállalás alapján és pótdíj fizetése ellenében terjed ki a fedezet. (Ez utóbbira a tipikus példa, ha a villámcsapás miatt az elektromos hálózatban a feszültség megnövekedik, és emiatt az értékes televízó vagy számítógép tönkremegy.)

Nem téríti meg a biztosító a villámcsapáskárokat, ha azok az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága vagy karbantartásának elmulasztása miatt következtek be, illetőleg magában a villámvédelmi rendszerben keletkeztek.

Vihar

Ellentétben az előzőekben ismertettekkel, a vihart a biztosítási feltételek a köznapinál lényegesen szűkebben értelmezik. Eszerint csak az olyan légmozgást lehet viharnak tekinteni, ahol a legerősebb széllökés bizonyos mértéket (általában 15 m/s vagy 54 km/óra) elér.

Ilyen esetben a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szél nyomó- vagy szívóhatása, illetve az általa sodort tárgyak utóhatása miatt következtek be, továbbá a vihar által végzett rombolás helyén és idején történt beázás miatt keletkeztek.

Beázás

A beázáskárok vonatkozásában a biztosítók gyakorlata nem teljesen egységes. Létezik olyan feltétel, amely alapján a biztosító az épületben, illetve az abban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat akkor téríti meg, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőszerkezeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar által okozott falazati résen keresztül hatolt be az épületbe. Más biztosítók a kiszakított nyílászárókon keresztüli beázás esetén nem térítenek, sőt vannak olyan feltételek is, amelyek a biztosító fizetési kötelezettségét kizárólag a megrongált tetőn keresztüli beázásra korlátozzák.

Nincs védelem

Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése:

  1. A szabadban tárolt vagyontárgyakra, kivéve ha a tárolás ezen módjára a vonatkozó jogszabályok és szabványok vagy a rendeltetésszerű használat lehetőséget biztosítanak. (Egyes feltételek ennél szigorúbbak, és csak akkor tekintenek el a nevezett kizárástól, ha jogszabály vagy szabvány egyenesen kötelezővé teszi a szabadban való tárolást.)
  2. A szabadban lévő állatokra.
  3. A közlekedő járművekre (kivéve a casco biztosítást).
  4. A szabadban tárolt és nem lerögzített légi járművekre.
  5. Az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekre (fólia, ponyva stb.).
  6. Az épületek, építmények üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával védett építményekben keletkezett károkra.
  7. Kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkra.
  8. Földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett károkra.

Ugyancsak nem fizet a biztosító a helyiségeken belüli légáramlás (huzat) miatt bekövetkezett károkért.

Árvíz

Árvíznek minősül a természetes felszíni élővizek és az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása, amikor azok az árvízvédelmi töltéseket és gátakat átlépik.

Belvíz

Belvíz az árvíz vagy felhőszakadás folytán felgyülemlett csapadék vagy feltörő talajvíz, ide nem értve az elöntés nélküli átnedvesedést vagy felázást. (Megjegyezzük, hogy a belvízkárokra nem minden biztosító vállal fedezetet, így érdemes ebben a kérdésben az irányadó feltételeket alaposan áttanulmányozni.)

Felhőszakadás

Felhőszakadáson a biztosítók az olyan csaapadékhatást értik, amikor a rövid idő alatt lezúduló nagy mennyiségű csapadékvíz felgyülemlik, és károsítja a biztosított vagyontárgyakat.

Néhány feltétel egzaktan meghatározza, hogy mit kell nagy mennyiségű csapadékon érteni. (Általában 0,5 és 1 mm/ percet meghaladó intenzitás tekintendő ilyennek.) A fizetési kötelezettség beállásához az is szükséges, hogy az adott helyen a vízelvezető rendszert megfelelően méretezzék, alakítsák ki, és annak karbantartása se hagyjon maga után kívánnivalót. A legtöbb biztosító még e feltételek teljesülése esetén is csupán a talajszinten áramló és a biztosított helyiségeket elöntő csapadékvíz károsító hatásaiért áll helyt, az „egyszerű beázásokért" nem. (Hacsak az nem minősül egyben viharkárnak is.)

Nem fedezett árvíz, belvíz és felhőszakadás miatti károk

Az árvíz, belvíz és felhőszakadás miatti károk fedezete nem vonatkozik:

  • a vízbefogadó és -elvezető létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, víztározókban keletkezett károkra;
  • a gátak védett oldalán jelentkező fakadóvíz, belvíz, buzgár, talajvíz okozta károkra;
  • a szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra;
  • a felhőszakadás hatására az épület külső vakolatában, burkolatában, festésében keletkezett károkra;
  • a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azokat nem tárolták legalább a feltételben meghatározott magasságban (15-25 cm-rel) a padlószint felett;
  • a gombásodás és penészedés formájában jelentkező károsodásokra.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a hullámtérben és a nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra sem.

Hullámtér

Hullámtérnek a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magas partok közötti terület minősül.

Nem mentett árterület

Nem mentett árterület a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb kettő számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik.

Jégverés, hónyomás

Jégkár a jégszemek formájában lehulló csapadék által okozott törés vagy deformációs sérülés. Hónyomáskár a nagy mennyiségben felgyülemlett hó nyomása miatt bekövetkező törés vagy alakváltozás.

A biztosító mindkét esetben a biztosított épületek és építmények végleges tetőzetében keletkezett károkat, valamint a megrongálódott vagy megsemmisült tetőzeten keresztül beáramló csapadék miatt bekövetkező károkat téríti meg.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, amely:

  1. Az esővíz-elvezető csatornákban és hófogó szerkezetekben keletkezett.
  2. A hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegfalakban, fóliasátrakban, sátorfedésben, valamint állatokban és lábon álló növényi kultúrákban keletkezett.
  3. Az épület tetőzetének sérülése nélkül keletkezett.
  4. Annak következtében állt elő, hogy a hó más biztosított épületre vagy vagyontárgyra rázúdult.
  5. A tetőfedés hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összfüggésben következett be.
Bata Zoltán

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem