Családi adókedvezmény

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 22. számában (1999. október 15.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás

 

A családi adókedvezmény 1999. január 1-jétől a szemályijövedeleadó-törvény rendelkezése értelmében az összevont adóalap adóját csökkentő tétel. Cikkünk a kedvezmény igénybevételének valamennyi feltételét elemzi a kapcsolódó támogatásokkal egybevetve, és segítséget ad a rászorultaknak az igénybevételhez.

 

A személyi jövedeleadóról szóló törvény 1999. január 1-jétől hatályos módosításával a családi adókedvezmény bevezetésével bővült az összevont adóalap adójából levonható tételek köre. A kedvezmény igényléséhez minden tanköteles korú gyermekről iskolalátogatási igazolást kell kérni, amelyet 1999. szeptember 30-áig kellett leadni az iskolalátogatási támogatást kiutaló fizetőhelyeken. Az igazolás leadása nemcsak azért fontos, hogy a szülők a családi pótlékot felváltó támogatás összegéhez hozzájussanak, hanem azért is, mert a családi adókedvezmény igénybevételének is feltétele a támogatás folyósítása.

A jövedelemadó-törvény szerint az adókedvezmény a progresszíven adózó összjövedelem adóját csökkenti, a családi pótlékban részesített gyerekek után, valamint a súlyosan fogyatékos eltartottak után vehető igénybe.

Családi pótlék - iskoláztatási támogatás

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény rendelkezései alapján a gyermek tankötelessé válásának évében, október 1-jétől kezdődően a családi pótlék helyébe az iskoláztatási támogatás lép. ez az ellátás is állampolgári jogon és a családi pótlékkal azonos összegben jár addig, amíg a gyermek tanköteles, illetőleg a 20. életévének betöltéséig akkor, ha közoktatási intézmény hallgatója. A személyijövedelemadó-törvény nem nevesíti külön az iskoláztatási támogatást, viszont e támogatásra is kiterjeszti a családi pótlék fogalmát. Ha tehát a jelenleg hatályos jövedeleadó-törvény valamely rendelkezése családi pótlékot említ, akkor az alatt iskoláztatási támogatást is érteni kell. Mindez azt jelenti, hogy a gyermekek után járó adókedvezményre az általános szabályok szerint az a magánszemély jogosult, akinek a nevére a családi támogatásról szóló törvény alapján a családi pótlékot, illetőleg iskoláztatási támogatást folyósítanak.

Az adókedvezmény mértéke

A családi kedvezmény mértéke egy vagy két eltartott gyermek esetében gyermekenként havi 1700 forint, három, vagy ennél több gyermek eltartása esetén pedig gyermekenként havi 2300 forint. Az előzőeknél magasabb összegű, eltartottanként havi 2600 forint adókedvezmény érvényesíthető akkor, ha a családban olyan tartósan beteg, illetve test vagy szellemi fogyatékos gyermek ellátásáról gondoskodnak, aki után a családi pótlék az állapotára (betegségére, fogyatékosságára) tekintettel jár. Ez utóbbi esetben a meghatározott kedvezmény összege független attól, hogy a családban egyébként hány eltartott van. tehát minden tartósan beteg gyermek után havi 2600 forint adókedvezményt vehet igénybe az arra jogosult magánszemély. Ha például egy család három tanköteles korú gyermeket nevel, akik közül kettő tartósan beteg, akkor utánuk gyermekenként és havonta 2600 forint, a harmadik gyermek után pedig 2300 forint az adókedvezmény havi összege. A havi adókedvezmény teljes összege levonható az adóból azokban a hónapokban, amikor a családi kedvezményre való jogosultság legalább egy napig fennáll.

Az eltartott

Mint látható, mind a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás, mind pegig a családi adókedvezmény az eltartott gyermekekhez kötődik, azok mértéke az eltartott gyermekek számától függ. Az eltartott gyermek fogalmát azonban a családok támogatásáról szóló, valamint a jövedelelmadóról szóló törvény egymástól eltérően határozza meg.

A családok támogatásáról szóló törvény szerint eltartott gyermeknek számít a szülővel egy háztartásban elő, 20. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben első oklevelet szerző gyermek is, feltéve hogy nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Az említett gyermek után a szülőnek ugyan nem jár az iskoláztatási támogatás, de a családban nevelt többi iskolás korú gyermek után járó támogatás összegének megállapításánál figyelembe kell venni.

A szja-törvény az igénybe vehető családi kedvezmény mértékét a szülővel egy háztartásban élő eltartottak számához köti, eltartott alatt értve azt a gyermeket, akire tekintettel a családi pótlékot (iskoláztatási támogatást) folyósítják. Így egy háromgyermekes család legidősebb, 21 éves egyetemi hallgató gyermeke a családok támogatásáról szóló törvény értelmében ugyan eltartottnak számít (ezért a két testvérére tekintettel adott támogatás emelt összegű), de mivel iskoláztatási támogatást nem kap, az adótörvény szerint a két kisebb gyermek után érvényesíthető adókedvezmény havi mértéke 1700 forint gyermekenként.

Az igénybevevő

Főszabályként a gyermekek után járó kedvezményt az adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban az a szülő, nevelőszülő vagy gyám érvényesítheti, akinek a nevére a családi pótlékot folyósítják. Ettől eltérően lehetőség van arra is, hogy a családi pótlékra jogosult szülő helyett a vele egy háztartásban elő házastársa vegye figyelembe a családi kedvezményt. Ez akkor fordulhat elő, ha a családi pótlékban részesülő szülő nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel (pl. gyesen van), vagy csak elkülönülten adózó jövedelme van. Ezzel a szabállyal csak a családi pótlékra jogosult magánszeméllyel együtt élő házastárs élhet, az élettárs még akkor sem, ha egyébként ő az adókedvezményre jogosító gyermek másik szülője.

A kedvezmény megosztása

A kedvezmény meg is osztható, de a megosztás csak év végén lehetséges. Erre akkor lehet szükség, ha a pótlékra jogosult szülőnek van ugyan progresszíven adózott jövedelme, de az adójóváírás, a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye, illetve a nyugdíj és az azzal azonosan adózó jövedelem után járó kedvezmény levonása után nincs, vagy kevés a családi kedvezmény összegének érvényesítéséhez elegendő adója. A magánszemélyeknek ebben az esetben is együtt élő házastársaknak kell lenniük, és az adóbevallásukban vagy munkáltatói elszámolásukban fel kell tünteniük az eltartott gyermekek természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelüket.

Családi kedvezmény adóelőlegnél

A munkáltató, a bér kifizetője a tőle származó, a társas vállalkozás pedig a nem önálló tevékenységre tekintettel kifizetett jövedelem adóelőlegének megállapításánál figyelembe veszi a családi kedvezményt, mégpedig annál a szülőnél, akinek a nevére a családi pótlékot folyósítják. Ha a pótlékra jogosult szülőnek kevés, vagy nincs adója a kedvezmény érvényesítéséhez, akkor a vele együtt élő házastársával tett közös nyilatkozatuk alapján a másikuknál érvényesíthető az adókedvezmény. Ha év közben a nyilakozat szerinti körulmények megváltoznak, mert például a gyesen lévő anyuka munkába áll, vagy házastársa ellátás nélküli munkanélkülivé válik, akkor a változásnak megfelelő tartalommal ismételten nyilatkozhatnak a szülők a munkáltatójuknak.

Amennyiben a havi adóelőleg összege nem elegendő a gyermekkedvezmény figyelembevételére, akkor a maradékot a házastárs érvényesítheti, azonban a "maradék ,egosztására" csak év végén, az adóbevallásban van lehetőség. Ha a családban kettő vagy több olyan gyermeket nevelnek, aki után családi pótlékot folyósítanak, akkor megoldható, hogy a munkáltatónak adott nyilatkozatok alapján szülők gyermekenként külön-külön igényeljék az adókedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapításánál. Ilyen formában ugyanis év közben is lehetséges a szülők között "elosztani" a gyermekek után járó kedvezményt, tekintve hogy a törvény csak az eltartottanként meghatározott összeg évközi megosztását tiltja.

A hatályos törvény szövege szerint az egyéni vállalkozó, valamint az átalányadózást nem alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az őt megillető családi kedvezmény összegét veheti figyelembe. A családi kedvezmény pedig akkor illeti meg az egyéni vállalkozót, illetve őstermelőt, ha a családi pótlékot az ő nevére folyósítják. Mindez azt jelenti, hogy a házastárs nevére folyósított családi pótlék esetén az egyéni vállalkozó és az őstermelő még a közösen tett nyilatkozat megléte ellenére sem érvényesítheti év közben az adókedvezményt.

Rokkantsági járadékos eltartott

A családi adókedvezmény szempontjából - a gyermekek mellett - eltartottnak számít a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is abban a háztartásban, ahol az ellátásáról gondoskodnak. Miután a rokkantsági járadékban részesülő eltartottak utáni adókedvezmény szabályai egy kicsit eltérnek az addig említett "gyermekkedvezményétől", azért külön szólunk róla.

Rokkantsági járadékot csak annak a számára állapíthatnak meg, aki a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet alapján az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosbizottságának szakvéleménye szerint a 25. életévének betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, és nyugellátásban vagy baleseti nyugellátásban nem részesül. A rokkantsági járadékos eltartott utáni adókedvezmény mértéke havi 2600 forint, függetlenül az eltartottak számától. A kedvezményt az egy háztartásban élő és a rokkant személy folyamatos ellátásáról gondoskodó magánszemélyek egyike érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az adóbevallásában vagy az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásban az eltartott járadékos személy természetes azonosítóit vagy adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. A munkáltató, a társas vállalkozás az adóelőleg megállapításakor a kedvezményt annál a magánszemélynél veszi figyelembe, aki a háztartásában élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik arról, hogy a járadékosról saját háztartásában folyamatosan gondoskodik, és a kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Ha a nyilatkozó eltartó adóelőlege, adója mégsem elegendő az adókedvezmény teljes összegének érvényesítésére, akkor a maradék a háztartásában együtt élők között már nem osztható meg.

Súlyos fogyatékosok személyi kedvezménye

A családi adókedvezmény mellett a súlyosan fogyatékosok esetében továbbra is jár az összevont adóalap adójából levonható havi 1500 forintos személyi kedvezmény.n Ezt a kedvezményt az adóköteles jövedelemmel rendelkező súlyosan fogyatékos személy a saját adójából vonhatja le. Az adókedvezmény - az erről szóló igazolás alapján - mindazokra a hónapokra érvényesíthető, amelyekben a fogyatékos állapot legalább egy napig fennállt.

A személyi kedvezmény szempontjából súlyosan fogyatékosnak az számít, aki a súlyos egészségkárosodással összefüggő jogosultságról szóló jogszabályokban [83/1987. (XII. 27.) MT rendelet, 15/1990. (IV. 23.) SzEM rendelet, 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet] meghatározott betegségben szenved vagy rokkantsági járadékban részesül. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély tehát a saját adójából (ha van összevonandó adóköteles jövedelme) levonhatja a személyi kedvezményt, az őt eltartó magánszemélyek egyike pedig érvényesítheti a 2600 forintos családi adókedvezményt.

Varga Katalin
Súlyos fogyatékosság
Az adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosnak minősül:
  1. a siket és nagyothalló;
  2. az értelmi fogyatékos;
  3. a veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. funkcionális stádiumban;
  4. a vérképző rendszer rosszindulatú betegségében szenvedő;
  5. a gégekanüllel élő;
  6. az ileo-, illetve kolosztomás beteg;
  7. a súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő;
  8. a malabszorpciós szindrómák közül:

ha. a pankreászelégtelenség,
hb. a posztgasztrektomiás szindróma,
hc. a bél felszívó felületének jelentős csökkenése (vékonybél-rezekció),
hd. a Whipple-betegség,
he. a bélnyálkahártya-gyulladás: enteritisz, regionális szkleroderma, limfóma radiációs ártalom, sprue,
hf. mukoviszcidozis,
hg. a kémiai vagy genetikai ártalmak: diszacharidázhiány, hipogammaglobulinémia, monoszacharidmalabszorpció,
hh. az endokrin- és anyagcsere-betegségek: inzulinos és II. típusú diabetes, Zollinger-Ellison szindróma, a hipoparatireoidizmus, Addison-kór, sebészeti, illetve konzervatív kezeléssel nem rendezett hipertireozis betegségben szenvedő;

  1. aki a módosított 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet 3. §-a szerint vaknak minősül;
  2. aki a 179/1993. (XII. 29. Korm. rendelet szerint súlyosan mozgáskorlátozottnak minősül.

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. október 15.) vegye figyelembe!

} Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.