×

Üzemi megállapodás vagy kollektív szerződés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)

 

„Munkavállaló- és szakszervezet-ellenes, biztonságot nyújtó, tíz év jogsérelmeit orvosló" – ehhez hasonló, egymásnak ellentmondó vélemények hangzottak el a Munka Törvénykönyvének az üzemi tanácsok jogkörét érintő módosításaival kapcsolatban a jogszabály parlamenti vitája során. A módosítás nemrég lépett hatályba, tehát tapasztalatok ugyan nem állnak még rendelkezésre, azonban az érintettek – a munkaadók és a munkavállalók – fenntartásai egyelőre változatlanok vele szemben. Legalábbis erről árulkodnak A Munkaadó Lapjának nyilatkozó érdek-képviseleti vezetők véleményei.

 

Nem jár különösebb előnynyel vagy hátránnyal a módosítás a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) tagjai számára – állítja a jogszabályról Gyarmati Ágnes, a MGYOSZ ügyvezető igazgatója. A tapasztalat szerint ugyanis ahol szakszervezet működik, ott a munkáltató és a szakszervezet is kezdeményezheti a kollektív szerződés kötését.

A kollektív szerződés lényege, hogy munkáltató és a szakszervezet megállapodik abban, hogy a Munka Törvénykönyvében előírt minimális munkáltatói kötelezettségeken felül milyen mértékben tér el a munkavállaló számára pozitív irányban, tehát lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló számára kedvezőbb körülmények között történjen a munkavégzés.

Egyetlen helyzet, amikor a munkáltató számára kedvezőbb lehet a kollektív szerződés hiánya, az a túlmunka elszámolhatósága. Ahol kollektív szerződés van – akár szakmai, több munkáltatóra kiterjedő is -, ott hosszabb idő alatt lehet a túlmunkát kiegyenlíteni. Az összes többi esetben a munkaszerződés általában a munkavállaló számára kedvezőbb. A kollektív szerződés egy cégnél annyiban kedvezőbb a munkáltató számára, hogy egy sor kérdést egyidejűleg elintézhet a munkavállalókkal, nem pedig egyenként, egyéni szerződésekben kell megállapodnia.

Ha nincs szakszervezet...

A probléma ott keletkezik, ahol szakszervezet nincsen, de üzemi tanács van. Az MGYOSZ szakértői elvileg nem értettek egyet azzal, hogy ezeken a helyeken az üzemi tanács köthessen szerződést, mert végül is a testületnek participációs (részvételi) joga van. Hiszen az ÜT a vállalati vezetésnek egyfajta tanácsadója is bizonyos ügyekben, illetve a vállalatvezetés kötelezően információkat szolgáltat az ÜT-nek, sok témában konzultálnia kell vele. Az új szabályozás tehát olyan, mintha a munkáltató saját maga egy részével kötne szerződést. – Nem szerencsés, hogy az ÜT, amelynek a vezetésben valamiféle részvételi szerepe van, egyben munkavállalói képviseletként jelenjen meg – véli Gyarmati Ágnes. Ezt elvileg nem fogadhatja el az MGYOSZ, még akkor sem, ha az ÜT csak abban az esetben kompetens a kollektív szerződés ügyében, ha nincs szakszervezet. Elvileg nem szerencsés ennek a két szervezetnek a keverése, de mivel nem kötelező jellegű, az MGYOSZ nem tekintette sarkalatos problémának.

Az MGYOSZ munkáltatóinak nyilvánvaló érdeke, hogy a szakszervezetekkel megállapodjanak, már ahol vannak szakszervezetek – fogalmazott Gyarmatiné. Véleménye szerint nem reális az a felvetés, hogy a munkaadó ezt a jogszabályt a szakszervezetek pozíciójának gyengítésére használhatná. Hiszen arra nincs mód, hogy miközben létezik a munkahelyen működő szakszervezet, mégsem ővelük kötik meg a kollektív szerződést, hanem az ÜT-vel. Ahol viszont nincs munkavállalói érdekképviselet, ott nincs mit gyengíteni sem.

Ki finanszírozza?

A VOSZ nem örült az ÜT-re vonatkozó rendelkezésnek, mert ezzel olyan újabb lehetőséget kapott a munkavállalói érdekszféra, amely költségekkel jár a munkaadók számára – ismertette a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének álláspontját Károlyi Miklós főtitkár. Az, hogy nemcsak a szakszervezeteket, hanem az üzemi tanácsot is kollektívszerződés-kötési jog illeti meg, mindenképpen többletköltséggel jár, hiszen az embereket mozgatni kell, ez munkából való kiesést jelent, ami egyértelműen többletköltséget eredményez.

Munkaadói oldalról azért vegyes az új szabály megítélése, mert elvileg örülhetnének annak, hogy nem kell a dolgozók oldaláról azzal küszködni, hogy ki képviselheti őket, ha több szervezet közül is választhatnak. Abból a szempontból viszont nem jó, hogy a szakszervezetekre részletesen kidolgozott törvény vonatkozik, és nemzetközileg is megvannak a működés szabályai. Ehhez képest sokkal alacsonyabban szabályozott az ÜT intézményrendszere, tehát a munkavállalói jogok érvényesülését nem feltétlenül erősítette a módosítás – véli Károlyi Miklós. Hozzátette: egyre több intézményrendszer van, ahol a munkavállalói érdekeket képviselhetik, de nem biztos, hogy a sok intézményrendszer minőségileg is javulást hoz. A VOSZ-tagok inkább annak örültek volna, ha a szakszervezetek integrációra törekszenek, mert az erőegyesítés közöttük éppúgy indokolt lenne, mint a munkaadói szervezeteknél.

A törvénymódosítás előnye tehát elvi: bizonyos esetekben az ÜT a szakszervezetek hiányában meg tudja jeleníteni az egy munkahelyen dolgozók igényét. De a munkaadók szkeptikusok is a módosítással kapcsolatban: nem hiszik, hogy ezzel az érdekvédelem minőségileg javul. A munkaadónak elvileg mindegy, hogy milyen munkavállalói szervezettel áll szemben, ha annak olyan jogai vannak, mint egy szakszervezetnek. Ez elsősorban nem szakmai, hanem politikai döntés kérdése volt – fogalmaz a főtitkár -, amellyel pedig a VOSZ nem tud mit kezdeni, mert politikamentes szervezetnek tartja magát, és csak szakmai szempontból tud és kíván a kérdéssel foglalkozni.

A mostani módosítást sok vita előzte meg, és néhány, a VOSZ által pozitívnak ítélt szabály belekerült. Azzal azonban mindenki egyetértett a viták során, hogy a Munka Törvénykönyve teljes átdolgozása is indokolt, és ennek a munkálatait meg kell kezdeni.

Van, aki nem érintett

Az Ipartestületek Országos Szövetsége a kérdésben nem hangoztatott markáns véleményt, mondván, hogy alapvetően nem érintett, emiatt a probléma meghaladja az IPOSZ kompetenciáját. A kis gazdálkodó szervezeteknél ugyanis nem kötnek kollektív szerződéseket, az IPOSZ-ba tömörülő munkaadók tehát nem szembesülnek ezzel a problémával. Egy kisvállalkozás már nagynak számít, ha van 30-40 alkalmazottja, ezeken a helyeken általában egy üzemi megbízott működik. Szabó István, az IPOSZ igazgatója emlékeztet arra, hogy az Mt. módosítását összességében a munkaadók elfogadták, és kifejezetten a munkavállalók voltak azok, akik a törvényhozási procedúra első percétől az utolsóig, sőt a mai napig is opponálják a változtatott rendelkezéseket. A módosítások között csak a munkavállalók számára volt az egyik kardinális kérdés a kollektívszerződés-kötési jogosultság. Az IPOSZ mint munkaadói szervezet egyetértésével találkozott viszont a felmondási tilalmak egyfajta enyhítése, ami valóban a posztszocialista korszakból átörökölt rendelkezés volt. Emiatt az iparos munkaadók mindvégig támogatták az Mt. módosítását, mert úgy ítélték meg, hogy a piacgazdaság szabályaihoz igazodva a felmondási időt sem lehet egy álszociális rendszerbe beilleszteni. Szabó István hozzátette: az ágazati kollektív szerződés kötését viszont az IPOSZ a legteljesebb mértékben támogatja. Ilyet kötöttek például már a pékszakmában, és előkészületben van hasonló a vendéglátó-ipari területen is.

Alkotmányossági vizsgálat

A szakszervezetek oktalan és jogszerűtlen módosításnak tartják, a munkavállalói érdekek szempontjából pedig egyenesen hátrányosnak tekintik az Mt. ilyetén módosítását – értékelte Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége társelnöke az új jogszabályt. A szakszervezeti konföderáció az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, mert alkotmányellenesnek tartja. Meglátásuk szerint az üzemi tanácsok érdekképviseletként nem tudják ellátni a feladatot, nem tudnak felelősséget vállalni a megkötött szerződésért, mivel nem tudják az érdekvédelmi rendszeren végigfuttatni. Az ÜT tagjai ugyanis részei a gazdasági döntéseknek, ha mégoly kis részben is. Ha részesei, felelősséget is kell vállalniuk, és önmagával az ember ugye nem szokott szerződést kötni – csatlakozott a munkaadói érvekhez Borsik János. Hozzátette: a hazai munkajogi szakértők szinte 100 százaléka elhibázott, rossz döntésnek tartja, hogy ez bekerült a módosítások közé.

Egyszerűen arról van szó, hogy megpróbálják a szakszervezeteket tovább gyöngíteni – állította a társelnök, emlékeztetve arra, hogy az eredeti előterjesztésben nem is szerepelt ez a passzus, majd kifejezetten a kormány kérésére került a jogszabályba, s a munkaadók is ellenezték. A munkavállalók több fórumon is szakmai indokokat vártak a módosításról az előterjesztőtől, de megnyugtató választ nem kaptak, legfeljebb annyit, hogy „így született a politikai döntés".

Munkajogi kérdésbe politikai döntéssel beavatkozni elég otromba dolog – fogalmazott Borsik János, akinek véleménye szerint a vitatott szabályozó csakis hátrányos a hazai érdekegyeztetésre, mert bizonytalanságot teremt. A szakszervezetek arra számítanak, hogy jogviták lesznek az ÜT-k jogosítványaiból, és ez egyáltalán nem segíti elő a munkaügyi kapcsolatok tisztulását Magyarországon.

A szakszervezet várja az Alkotmánybíróság döntését és határozatát, amelyre reményeik szerint szeptember-október folyamán sor kerül. Amennyiben ez nem lesz kedvező számukra, nemzetközi szervezetekhez fordulnak jogorvoslatért.

K. E.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem