×

Területfejlesztési koncepció

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)
 

Az ősszel folytatja az Országgyűlés az 1996-ban elfogadott területfejlesztési törvény módosításának vitáját. A kormány előterjesztése alapján a legjelentősebb változtatásra a regionális fejlesztési tanácsok esetében kerül sor. Az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott hét tervezési-statisztikai régióban az eddigi önkéntes önszerveződés helyett kötelezően létre kell hozni a fejlesztési tanácsokat. Ezeknek az intézményeknek elsősorban az adott régió gazdaságának és infrastruktúrájának fejlesztése lesz a feladatuk. Mikes Évát, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és terület-politikai államtitkárát a területfejlesztés jövőjéről, a régiók szerepéről kérdeztük.

 

A területfejlesztési koncepció központi eleme a regionális szemlélet. Meghatározták-e pontosan, hogy miféle területi egység lesz a régió, és mennyiben lesznek képesek megfelelni az EU követelményeinek?

– A tavaly ősszel született országgyűlési határozat magában foglalja az úgynevezett hétrégiós megoldást. A területfejlesztési törvény módosítása során ez nem lesz ismét tárgya a vitának. Ezek azonban jelen pillanatban nem államigazgatási értelemben vett régiók, amit azért fontos megjegyezni, mert a viták jelentős része ezzel kapcsolatos. Előre láthatók az államigazgatási régiók kialakítása során várható nézeteltérések. Bizonnyal vita lesz majd a székhelyek kiválasztásáról vagy az államigazgatási középszintről. Ez azonban most nincs napirenden, az országgyűlési határozat elfogadását követően ugyanis fejlesztési régiókról beszélünk, és nem az államigazgatási középszint területéről. Jómagam, ha vidéki városban járok, gyakran találkozom a székhely kiválasztása miatti helyi rivalizálás jeleivel. Ez teljesen természetes, csak nem időszerű. A különböző régiókhoz való tartozás kérdését többféle módon meg lehet közelíteni, de olyan területi felosztást semmiképpen nem lehet csinálni, amelyet senki sem kifogásol. Meg kellett találni azt a megoldást, ami egyrészt tiszteletben tartja az egyébként is természetes egységeket, ugyanakkor számban is kezelhetővé teszi a felosztást, továbbá valamennyire adaptálja a Nyugat-Európában és Közép-Európában másutt már kialakult vagy kialakulóban levő regionális rendszert.

Véleménye szerint, az említett elvek figyelembevételével hogyan sikerült kialakítani a régiókat?

– Ez a területi felosztás megfelel az elveknek, a viták zöme az úgynevezett központi régióval, tehát Budapest környékével kapcsolatos. Vannak olyan települések, amelyek a központi régióhoz tartozástól vagy legalább kötődéstől remélik saját gazdasági fellendülésüket. Ám a régióknak nem az a feladatuk, hogy valamiféle központ felé tendáljanak, hanem az, hogy szerves területi egységet alkotván önmagukban véve hatékonyan működjenek. A régión belüli munkamegosztás több régióban már előzetesen is alakulgat, hogy példaként említsem Szeged és Kecskemét viszonyát, ahol úgy tűnik, hogy nagyon békés úton Kecskemét pénzügyi, környezetvédelmi központ óhajt lenni, és erre meg is vannak az adottságai.

A hét tervezési-statisztikai régión belül az elképzelések szerint 150 úgynevezett kistérség jön majd létre. Mi a kistérség, mi a szerepe a régióban?

– Az egyik nagyon fontos szempont az, hogy ezekben a régión belüli munkamegosztásokban kinek milyen területi adottságai vannak. Az a cél, hogy olyan kistérségi egységek alakuljanak ki, amelyek valamilyen területen nagyon komolyan meg tudnak jelenni a térképen. Ebből a szempontból másodlagos, hogy kulturális, idegenforgalmi vagy pedig ipari központ, a lényeg, hogy a maga területén be tudjon illeszkedni, ami elengedhetetlen a régió egészének a szerves fejlődéséhez.

A kormányon belül ki a valódi gazdája a területfejlesztésnek, hiszen létezik egy vidékfejlesztési tárca, amely „mellesleg" előterjesztette a törvénymódosítást, és itt van az államtitkárság, de érintett az ügyben több minisztérium is?

– Az államtitkárság, amely ugyan természetesen a végrehajtó hatalom része, hiszen strukturálisan egy minisztériumon belül helyezkedik el, mégis kifejezetten koordináló és elméleti szerepkört ellátó szervezet.

Nekünk komoly előkészítő és figyelemfelhívó szerepünk van. Feladatunk, hogy rámutassunk arra: a tárcakoordinációban, illetve az egyeztetések folyamatában melyek azok a pontok, amelyeknek külön figyelmet kell szentelni. Természetesen javaslatokat teszünk az érintett tárcáknak, majd pedig a működő rendszerben mi működtetjük a területfejlesztés egyik monitoringrendszerét. Ez azért fontos, mert utána ezen keresztül kell hogy a tárcák felé megtörténjenek azok a jelzések: a saját szempontjaikon kívül melyek azok, amelyeket még figyelembe kellene venniük.

Mindez nem változtat azon, hogy a területfejlesztésben elsősorban a vidékfejlesztési minisztérium érintett, de az államigazgatási feladatok miatt például a Belügyminisztériumnak is van szerepe. A foglalkoztatáspolitikában viszont, amelyben elsősorban az aktív munkaerő-piaci eszközökkel foglalkoznak majd a fejlesztési tanácsok, a szociális és az oktatási tárcának lesz vezető szerepe.

A fejlesztési régiók, pontosabban a fejlesztési tanácsok már most, az előcsatlakozási folyamatban elérhető források felhasználása során igyekeznek összehangolt munkával elkészíteni a regionális fejlesztési terveket. Ez nagyon fontos az európai uniós források elnyerése miatt, de az országos fejlesztési terv szempontjából is lényeges.

Többen kifogásolják, hogy a területfejlesztésben állami, illetve kormányzati túlsúly érvényesül.

– Látni kell, hogy itt mindenképpen egy kiegyensúlyozott rendszer kialakítására kell törekedni. Nyilvánvaló, hogy a terveket és az elképzeléseket az adott térségben kell kialakítani. Nemcsak az önkormányzatiság jegyében, de azért is, mert ott fogják a munkát elvégezni. Helyben lehet pontosan tisztázni, hogy mik a célkitűzések, milyen kapacitások állnak rendelkezésre. A területfejlesztés mégis elsősorban központi feladat. Nem lehet a régiókat egymásnak engedni, hogy civakodjanak arról, hogy ki hogyan jut hozzá a forrásokhoz, illetve ki milyen irányba fejleszt.

A kormányzatnak tehát egyfajta kiegyenlítő, kiegyensúlyozó szerepkört kell felvállalnia a különböző fejlettségű térségek között?

– Kétségtelen, hogy a történelmi fejlődés miatt vannak eleve meghatározott helyzetek, fejlettebb, illetve kevésbé fejlett régiók. Ez azonban nem valamiféle abszolút értékítélet. Egyes térségek, amelyek a gazdasági fejlődés szempontjából az elmúlt évtizedek iparpolitikája vagy a déli határainkon dúló háborúk miatt háttérbe szorultak, mégis elismert kulturális és oktatási központok. A mezőgazdasági régióknak, amelyek iparilag nem olyan fejlettek, mint mondjuk az északnyugat-dunántúli vidékek, ott a lehetőség, hogy a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztésével olyan területekké váljanak, amelyek komoly húzóerőt jelenthetnek az országnak.

Mit tehetnek majd a regionális fejlesztési tanácsok, hogyan állnak ezek fel, milyen feladat-, illetve hatáskörrel, milyen döntési jogosítványokkal rendelkeznek majd?

– Az első dolog, amit le kell szögeznünk, hogy természetes módon, egyébként a szerepkörükből adódóan is nem olyan döntéshozó szervezetek lesznek, amelyeknek – miként az korábbi ötletekben felvetődött – valamiféle tervek végrehajtása lenne az érdemi hatáskörük. Ebben ma már senki nem gondolkodik.

Nagyon fontos szerepük lesz a területfejlesztési tanácsoknak a koordinációban, hiszen a fejlesztési tervek előkészítésén, kivitelezésén, karbantartásán kívül nyilvánvaló, hogy – mivel a teljes régió igényeivel tisztában kell lenniük – az érdekek egybehangolására is törekedniük kell. Nagymértékben elősegítheti a regionális közigazgatásra való átállást az, hogy már időközben kiegyenlítődnek az érdekek, a régiók egymáshoz csiszolódnak. Ilyen szerepük is lesz majd a fejlesztési tanácsoknak.

Milyen lesz a tanácsok összetétele?

– Az önkormányzatok meghatározó alapkövei a fejlesztési tanácsoknak, hiszen az önkormányzatok saját fejlesztései, saját fejlesztési tervei a legfontosabb építőkockái mindenfajta térségfejlesztésnek. Az önkormányzatok saját forrásai, saját fejlesztőereje meghatározó, de mindezt a régióegységben kell elhelyezni. Tehát, hogyha a térségben ütőképes önkormányzatok vannak, az nagyon jó, de ha nincsenek, akkor a kevésbé ütőképes önkormányzatok sokaságát kell megegyezéses úton rábírni olyan megoldásra, hogy abból valami előremutató mozgás jöjjön ki.

A másik oldal a kormányzati oldal, amely szintén meghatározó, mert az országfejlesztés koordinálásban – sok esetben a forráselosztásban, a tárcakoordinációban, a tárcák saját forrásainak orientálásában – a kabinet képviselőinek nagyon komoly feladatuk van.

A harmadik oldal összetételének és pozíciójának kialakításában, amelynek természetesen a munkaadók meghatározó tényezői lesznek, még vannak viták. Az azonban biztosnak látszik, hogy a kamaráknak is szerepük lesz a fejlesztési tanácsok által igényelt források felhasználása, illetve azok pályára állítása szempontjából.

Milyen módon történik majd az oldalak eltérő vagy éppen azonos érdekeinek egyeztetése a tanácsokban?

– Az érdekegyeztetési folyamatban nemcsak lehetséges, hanem szükséges is különválasztani az érdekcsoportokat. Azt látni kell, hogy a struktúrában, amelyről beszélünk, van önkormányzati fejlesztés, önkormányzati érdekkör, és van országos, kormányzati fejlesztés és forráselosztás, és az állampolgárok mindkettőben érdekeltek.

A munkaadói érdekeknek be kell tagozódniuk a kormányzati és az önkormányzati fejlesztési elképzelésekbe. A munkaadói javaslatoknak önálló érdekként nem szabad megjelenniük a fejlesztési tanácsokban, mert akkor annak működése diszfunkcionálissá válik. Szakértőként ugyanakkor a munkaadóknak kell felülvizsgálniuk azt, hogy a kormányzati és az önkormányzati tervek a gazdaságfejlesztésben életképesek-e az adott régióban. Azaz a munkaadói oldal akkor tud eredményesen működni a tanácsokban, ha nem napi érdekekben gondolkodik.

K. P.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem