×

Gyors reagálás a munkanélküliség ellen

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 21. számában (1999. szeptember 15.)

 

A munkanélküliség elkerülését szolgáló, amerikai segítséggel beindított Gyors Reagálás program 1999 nyarán ugyan lezárult, de több minisztérium és a megyei/ fővárosi munkaügyi központok – a siker láttán – tovább folytatják azt. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) programvezetője – e cikk szerzője – a projekt lényegével, előzményeivel, az elmúlt 5 év tapasztalataival és a támogatás igénylésének feltételeivel ismertet meg.

 

Ha egy gazdálkodási nehézségekkel küzdő szervezet kénytelen csoportos létszámleépítést végrehajtani, akkor ez az érintett munkavállalókon kívül kihat a térség foglalkoztatási helyzetére, illetőleg érzékenyen érinti az adott település – régió – életét is. Magyarország közel 3200 települése közül, csaknem mindegyik szembe kell hogy nézzen a piacgazdaság új körülményeinek kihívásaival: meg kell erősíteniük gazdasági alapjaikat, új állásokat kell teremteniük, meg kell tartaniuk a meglévő munkahelyeket, csökkenteniük kell a munkanélküliséget, és javítaniuk kell a helyi lakosok életminőségén.

A rendszerváltást követő átmeneti időszak változásai – a privatizáció, az üzembezárások, a keleti piac összeomlása és a szerkezetváltás – csaknem mindenütt éreztették hatásukat. Az EU rendszeréhez való illeszkedés egyre több követelményt támaszt annak érdekében, hogy az ország továbbra is a világgazdaság vérkeringésében maradjon.

Az önkormányzatoknak, az egyre szaporodó civil szervezeteknek, a gazdaság különféle szereplőinek, a terület- és vidékfejlesztési, a munkaerő-piaci szervezetek szakembereinek fel kell készülniük arra, hogy egymással együttműködve, előremutató módon oldják meg feladataikat, valamint az új lehetőségek kiaknázása érdekében gyorsan és rugalmasan tudjanak reagálni a változó körülményekre.

Csoportos létszámleépítés

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 94/A §-a EU-konform módon pontosan meghatározza, mi minősül csoportos létszámleépítésnek. Ennek azért van jelentősége, mert a munkaadó csak akkor részesül a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendeletben meghatározott, a csoportos létszámleépítés hátrányos következményének enyhítését célzó támogatásban, ha betartja az erre vonatkozó munkajogi szabályokat.

Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató – a működésével összefüggő ok miatt – a döntést megelőző féléves, amennyiben a munkáltató fél évnél rövidebb ideje alakult, az adott időszakra vonatkozó átlagos statisztikai létszáma szerint

  1. 20-nál több és 100-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz fő,
  2. 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók 10 százaléka,
  3. 300 vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább 30 fő munkaviszonyát kívánja harminc napon belül, rendes felmondással megszüntetni.

A fent meghatározott, a létszámcsökkentéssel érintett, munkavállalói létszámba nem számít be az öregségi nyugdíjra jogosult vagy abban, illetve rokkantsági nyugdíjban részesülő, valamint a további munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló.

Kötelező konzultáció

A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntését megelőzően köteles az üzemi tanáccsal, üzemi tanács hiányában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek, illetve a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottsággal (a továbbiakban: a munkavállalók képviselői) konzultációt kezdeményezni. A konzultációnak ki kell terjednie a csoportos létszámcsökkentés elveire, a létszámcsökkentés elkerülésének módjára, illetve eszközére vagy az azzal érintett munkavállalók számának csökkentésére, továbbá a következmények enyhítését célzó eszközökre.

A konzultációt megelőzően legalább hét nappal a munkáltató köteles a munkavállalók képviselőivel írásban közölni:

  • a tervezett csoportos létszámcsökkentés okait,
  • a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók létszámát (foglalkoztatási csoportok szerinti megosztásban),
  • a döntést megelőző időszakban foglalkoztatott munkavállalók létszámát, illetve
  • a létszámcsökkentés végrehajtásának tervezett időbeni ütemezését és szempontjait.

A konzultációt a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntést megelőző legalább 15 nappal kell megkezdeni.

Tájékoztatás a döntésről

A munkáltató a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban köteles tájékoztatni a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalókat, továbbá a munkáltató székhelye, illetve az érintett telephely szerint illetékes munkaügyi központot. A tájékoztatóban a munkáltatónak közölnie kell a munkaügyi központtal a létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók személyi adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.

Ha a munkáltató a csoportos létszámcsökkentéssel összefüggő eljárása során megsérti az üzemi tanács, illetve a szakszervezet törvényben meghatározott jogait, az üzemi tanács, illetve a szakszervezet ennek megállapítása iránt bírósághoz fordulhat.

Gyors Reagálás

A projekt az Amerikai Egyesült Államokból került át hozzánk. Az USA Munkaügyi Minisztériuma és a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium (korábban a Munkaügyi Minisztérium) közös kezdeményezése – melyet az USA Nemzetközi Fejlesztési Intézete támogat – 1994 nyarán kezdődött azzal a szándékkal, hogy szakértői segítséggel és képzéssel járuljon hozzá a program céljainak eléréséhez.

A program neve is jelzi, hogy a leépítések által előállott helyzetet helyben, gyorsan és hatékonyan kell megoldani, még mielőtt a munkavállalók a munkanélküliek táborát gyarapítanák.

A Gyors Reagálás Projekt alapján két modell valósult meg hazánkban az amerikai tapasztalatok felhasználásával. Az első a csoportos létszámleépítési folyamat preventív kezelését segíti, egy úgynevezett munkába helyezést elősegítő bizottság (MEB) létrehozásával, a második modell (helyi gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítési kezdeményezések, továbbiakban: HGVK) pedig a helyi gazdaság, a vidék életének fellendítését célozza. A projekt kezdettől fogva együtt dolgozott a megyei, fővárosi munkaügyi központokkal, különösképp azok térségi foglalkoztatási tanácsadóival.

A MEB

Módszerek és célok

A MEB tulajdonképpen olyan preventív beavatkozási módszer kidolgozása a csoportos létszámcsökkentésekre (legyen az privatizáció vagy szerkezetátalakítás, illetve a piacgazdasággal együtt járó létszámcsökkentés), amely a munkanélküliség megelőzését tekinti egyik fő küldetésének.

A modell lényege szerint a megyei munkaügyi központ térségi foglalkoztatási tanácsadója együttműködik a munkáltatóval annak érdekében, hogy felállítsanak egy bizottságot, az úgynevezett MEB-et. A bizottság tagjai között ott vannak a munkáltató és a munkavállalók képviselői, természetesen ideértve a létszámleépítésben érintett munkavállalók képviselőit is. A MEB tagjai lehetnek továbbá az érintett települési önkormányzatok képviselői, a munkaügyi központ szakemberei, az átképzéssel, vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szervezetek, civil szerveződések.

A bizottság elnöke

A bizottságot kívülálló, a felek által kölcsönösen elfogadott, pártatlan elnök vezeti. A program sikeres megvalósítása szempontjából előnyös, ha az elnök a környék lakosaként szervezési, kapcsolatteremtési, konfliktuskezelési és empátiakészséggel rendelkezik, ismeri a helyi munkaerőpiacot, motiválni tudja a MEB tagságát. Az elnök feladata, hogy irányítsa és szervezze a MEB munkáját, gondoskodjon az egyenletes munkamegosztás kialakításáról, szóvivőként képviselje a bizottságot más szervezeteknél.

Akcióterv, akcióközpont

A bizottság működését általában egy olyan felméréssel kezdi, amelyben képet kap arról, hogy a dolgozóknak milyen igényeik, elképzeléseik vannak a jövőre nézve, illetőleg milyen problémák adódhatnak a létszámleépítéssel kapcsolatban (munkajogi, nyugdíjazási, adózási, vállalkozásindítási problémák, családsegítés, egyéni karrier tanácsok, egyéni-családi válsághelyzet kezelése stb.). A felmérés kitér arra is, hogy a munkavállalók milyen képzettséggel rendelkeznek. A következő lépés, hogy e felmérés alapján kidolgoznak egy akciótervet. Rendszerint létrejön egy munkáltatóhoz kihelyezett akcióközpont is, melyet a munkaügyi központ szakértők biztosításával támogat.

A bizottság úgy szervezi meg az akcióterven alapuló tevékenységet, hogy reagálni tudjon a dolgozók konkrét igényeire, és hogy más külső szervezetek (például a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, civil szervezetek, helyi önkormányzatok és átképző központok) segítségével minél szélesebb körű részvétellel segítséget nyújtson az újrafoglalkoztatáshoz.

Tapasztalatok, eredmények

Ez a fajta együttműködés nagyon eredményes volt. A több mint hatvan helyszínt érintő program jóvoltából a létszámleépítésben érintett aktív álláskeresők 49 százaléka még azelőtt el tudott helyezkedni, hogy munkanélkülivé vált volna. Az adatok azt is megmutatták, hogy felére – átlagban 265 napról 130 napra – csökkent az újraelhelyezkedéshez szükséges idő.

Vannak nem számszerűsíthető eredmények is, például hogy az erőforrások és a segítség jobban összehangolt, és az ilyen módon koncentrált segítség lehetővé teszi, hogy még akkor foglalkozzunk a munkanélküliséggel fenyegetett dolgozókkal, amikor azok még a felmondási idejüket töltik.

A támogatás

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek támogatásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása a Gyors Reagálás létszámcsökkentési modellt az aktív munkaerő-piaci eszközök közé emelte, így a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtandó támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet alapján támogatás nyújtható annak a munkaadónak is, aki csoportos létszámleépítést határoz el (vagy azt kényszerül végrehajtani), és ennek folyamán az érintett munkavállalókat segíti abban, hogy az elbocsátásból származó következmények számukra a legkevésbé legyenek hátrányosak.

A MEB előnyei
A modell a munkavállalók számára azért előnyös, mert
  • éppen abban az időszakban nyújt segítő kezet, amikor kiderül, hogy elveszítik a munkahelyüket;
  • meggyorsítható, megkönnyíthető az új munkahely megtalálása azáltal, hogy olyan – személyre szabott és az adott munkáltatóhoz kihelyezett – szolgáltatásokat nyújt, amelyek gyorsabb újraelhelyezkedést tesznek lehetővé;
  • támogató környezetet alakít ki, a munkavállalókat arra serkenti, hogy segítsék egymást, ezzel is csökkentve a létszámleépítés lelki megrázkódtatásait.

A munkaadó számára azért előnyös ez a modell, mert a gondoskodó típusú létszámcsökkentés

  • hozzájárul a cég kedvezőbb megítéléséhez;
  • megelőzhetők vele a munkahelyi feszültségek (például: sztrájk);
  • kedvező hatással lehet a termelékenységre;
  • csökkenthetők a munkaügyi, érdekvédelmi viták, munkaügyi perek,
  • segély helyett esélyt ad arra, hogy mielőbb visszakerüljön a munka világába.

Az önkormányzatok és a társadalom számára azért jár előnyökkel ez a megoldás, mert

  • csökkenti a munkanélküliség kialakulásának és tartóssá válásának esélyeit, ily módon megtakarítást jelent a járadékalapban, és kevesebben szorulnak szociális támogatásra;
  • az újból elhelyezkedett munkavállalók legálisan dolgoznak, új értéket állítanak elő, jövedelmük folytán adó- és járulékbevételek képződnek;
  • új vonásokkal gazdagodik a munkaügyi központ, az önkormányzatok, a helyi vállalkozók és más helyi szereplők közti partneri viszony, amely állandósult, hatékonyan működő gazdaságfejlesztési mechanizmus kialakulásához vezethet.

A HGVK modell

A Gyors Reagálás Projekt másik célja egy olyan helyi gazdaságfejlesztési, vállalkozásélénkítési kezdeményezéseket segítő modell (a továbbiakban: HGVK modell) kidolgozása, amely nemcsak a csoportos létszámcsökkentések esetén alkalmazható, hanem a gazdasági nehézségekkel küszködő kistérségekben.

Filozófiáját tekintve a HGVK modell egy adott szintű közösség (település, kistérség, esetleg egy megye, régió) társadalmi-gazdasági szereplőinek helyi önszerveződését, kezdeményezését, kreativitásának kibontakoztatását ösztönzi annak érdekében, hogy megpróbáljanak változtatni viszonylagos elmaradottságukon, elmélyült foglalkoztatási problémáikon. Gyakorlati módszereket, technikákat ajánl az együttes gondolkodáshoz, a helyi konfliktusok kezeléséhez, a részérdekek közösségi érdekek irányába történő elmozdításához.

Térségfejlesztés

Az önszerveződés olyan mentalitás, ami a rendszerváltás előtti évtizedek során a helyi közösségekben – a politikai, társadalmi berendezkedés jellege miatt – nem alakulhatott ki, amit sajnos még az 1996-ban megalkotott területfejlesztési törvény is kevéssé tudott újra feléleszteni. Nem elég tehát törvényt, rendelkezést hozni – ami persze remek célokat, kereteket adhat -, de nem elég az sem, ha vonalzóval megrajzoljuk a területi-statisztikai régiók, megyék, kistérségek határait. Képessé is kell tenni az ott élőket a saját jövőképük, fejlődési stratégiájuk kidolgozására, annak szívós munkával történő megvalósítására, a térségfejlesztés szakmai és technikai hátterének megteremtésére, a céljaikért való egészséges lobbizásra.

Nemcsak azért van erre szükség, mert erről korábban leszoktatta őket a paternalista állam, hanem azért is, mert ma már – a katasztrófahelyzetek kivételével – illúzió kizárólag az állam segítségére várni. Az állami segítségre akkor érdemes igazán a közösség, ha vannak elképzelései, és áldozatokat is hajlandó hozni a saját fejlődése érdekében.

Mindez a másik oldal megközelítéséből is igaz, hiszen ha a helyi közösségek lelkes kezdeményezése nem találkozik az állam segítő támogatásával, ösztönzésével, akkor az elmozdulás kínkeserves lesz, sokszor értelmetlen, felesleges, legrosszabb esetben pedig eredménytelen küzdelmet jelenthet.

A modelltől nem azt kell elvárni, hogy azonnal és közvetlenül munkahelyeket hozzon létre, hanem azt, hogy olyan légkör alakuljon ki az adott kistérségben, amely vonzóvá teszi azt a vállalkozások számára, ezáltal – közvetett módon – teremtve meg az új munkalehetőségeket. Szívós, kitartó munka ez, hiszen az eredmények sok esetben évek múlva érzékelhetők csak igazán. Emellett lelkesen kell csinálni, és csak a közösség kiemelkedően aktív vezéregyéniségeinek bevonásával biztosítható a siker, ami azt jelenti, hogy kedvező gazdasági folyamatok indulhatnak el az adott térségben, településeken. Hatásaként növekedhet a munkalehetőségek száma, javulhatnak a jövedelmi viszonyok, az életfeltételek. A külvilágnak módja nyílik megismerni a térséget, a vonzóvá tett üzleti környezetet, amely egyben lehetőséget teremt a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez, illetve újabb vállalkozások megtelepedéséhez.

Önszerveződésről van szó, ezért kezdetben a közösségnek kell mozgatnia az ügyet, de ugyanakkor nem szabad mellőzni a profi térségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek szakmai tudását sem, hiszen a valóságban ők fogják kidolgozni az általuk kívánatos projektötleteket.

A modell magyarországi bevezetése

A modell eltér az eddigi magyar gyakorlattól: nem felülről vezérelt, mások által kidolgozott elméleti szintről indul, hanem alulról, földrajzilag jól körülhatárolható, problémáikban egymásra utalt térségből, amely számos esetben nem is tartozott a KSH szerint behatárolt 150 kistérség közé.

A végül is 34 kistérségben és 2 régióban – kísérleti helyszíneken – működésbe lépő, szinte egymás sikerein felbuzduló gazdaságfejlesztési projektek konkrét tapasztalatai alakították ki a modell hazai körülmények közé adaptálható logikáját, elméletét. A Gyors Reagálás HGVK modell elméleti alapjainak megismerésére speciális tananyag (önsegítő kézikönyv, műhelymunkákat levezető tréneri könyv, valamint gyakorlati példákat tartalmazó könyv) is készült. A tananyag logikus, egyszerű módszert mutat be, az érdeklődők számára szabadon hozzáférhető. A feladatok egymásra épülése könnyűvé teszi a kistérségi közösségek számára a modell megismerését, alkalmazását.

A modell fázisai

A módszer első fázisában egy négy alkalommal megtartandó közösségi műhelymunka-megbeszélésekre kerül sor, amelyeken az adott kistérség gazdasági, társadalmi, természeti és infrastrukturális adottságait elemezve jut el a közösség (önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, a helyi üzleti élet képviselői) az általa kiválasztott projektötletek értékeléséig.

Az első műhelymunka során elemzik, felbecsülik a helyi gazdaság feltételeit, megvizsgálják a tőkehozzáférés különféle helyi lehetőségeit, az üzleti környezetről alkotott véleményeket, az infrastruktúra jelenlegi állapotát, a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat, az élet minőségét, a helyi sajátosságokat.

A tényezők elemzése SWOT- módszerrel történik, tehát a témakörökben megvizsgálják a problémákat, szükségleteket, adottságokat és lehetőségeket. Végül meghatározzák azokat a külső erőforrásokat, amelyek segíthetnek a csoport által szükségesnek tartott további információk összegyűjtésében.

A második műhelymunka-megbeszélésen a gazdasági megújulás elvei alapján elemzik az üzleti feltételeket. Ezt követően pedig meghatározzák azokat a külső erőforrásokat, amelyek segíthetnek a csoport által szükségesnek tartott további tudnivalók összegyűjtésében.

A harmadik műhelymunka-megbeszélésen az előző elemzésekre figyelemmel meghatározzák a közösség célzott jövőjét. Ezt követően ötletbörze segítségével összegyűjtik azokat a projektötleteket, amelyek megfelelnek az első két műhelymunka-megbeszélésen felállított kritériumoknak, majd elemzik a potenciális projektötleteket. A munkamegbeszélés végén szavazataikkal kifejezik szimpátiájukat az összegyűjtött ötletek iránt, azaz „besorolják" az ötleteket.

A negyedik műhelymunka-megbeszélésen a közösség értékeli a kiválasztott projektötleteket, átgondolja a közösség célzott jövőjét, majd megvizsgálja az ötletek megvalósíthatóságát, azaz beazonosítja az esetleges csapdákat, kötelezettségeket, megbecsüli a kockázat és a haszon lehetőségeit, meghatározza, ki húz majd hasznot az ötlet(ek) megvalósításából, valamint időzíti a projekt(ek)et. Fontos meghatározni végül, hogy melyek a megvalósítás személyi, tárgyi feltételei, garanciái.

A második fázis a közösség által kiválasztott projekt(ek) megvalósítását, konkrét kivitelezését jelenti.

Hazai tapasztalatok, eredmények

A magyar körülményeket szem előtt tartva a Gyors Reagálás Projekt a 60 létszámcsökkentési projekthelyszínen kívül 1996 novembere óta 34 kistérségben és 2 régióban (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl), ezen belül több mint 600 önkormányzattal, 300 civil szervezettel működött együtt annak érdekében, hogy kipróbálja a modellt a hazai viszonyok között.

A próba kiválóan sikerült, hiszen a 36 helyszínen a következő eredmények születtek: a 44 konkrét projekt megvalósítása során közel 900 új állás született, 150 munkahelyet sikerült megmenteni, 780 fő képzéssel növelte elhelyezkedési esélyeit, 92 új vállalkozás létesült. A 78 millió forintos amerikai támogatással indult konkrét projektek más pályázati forrásokból [önkormányzatok, PHARE, Soros Alapítvány, Megyei Területfejlesztési Tanácsok, tárcák, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA), Megyei Munkaügyi Központok] 926,1 millió forintot nyertek.

Talán nem is a számszerű eredmények a lényegesek, hanem az a szemléletváltás, amelynek következtében együtt tudtak dolgozni a közösségek legkülönbözőbb beállítottságú, más és más politikai-gazdasági szinteken tevékenykedő szereplői, prominens vállalkozói, az amatőr és profi térségfejlesztők vagy éppen a sok esetben egymás tevékenységét sem ismerő helyi intézmények, civil szervezetek. Így azután a modell kimenete sem válhatott kétségessé, hiszen éppen olyan sikeres volt, amilyen mértékben az adott közösség legszélesebb rétege (több mint 1800 fő vett részt a programban) aktivizálni tudta magát, elkerülve ugyanakkor a modell iránti túlzott várakozást, türelmetlenséget.

A modell segítette a gazdaság helyi szereplői közötti partneri viszony kialakítását, megerősítését, s egyben meghatározó szerepet vállalt az információáramlás új lehetőségeinek feltárásában. A műhelymunkák során elkezdődött és megerősödött a helyi és más kapcsolódó erőforrások koordinációja, felgyorsult a döntéshozatali folyamat. A térség felemelkedése érdekében egymásra találtak az elaprózott egyéni törekvések, a lokális tudás- és ismeretanyag, a különféle szereplőknek a térségfejlesztéshez kapcsolt motivációi felerősítették egymást, a sok szereplő együttes akarata legitimmé tette a közösen kialakított stratégiai programot.

A Gyors Reagálás Projekt tanulságai

A Gyors Reagálás Projekt alkalmazásának magyarországi tapasztalataiból két alapvető következtetés vonható le:

  1. Fontos tényezővé vált a helyi szereplők közötti együttműködés és partneri viszony.

Mind a MEB, mind a HGVK modell alkalmazása esetén szükséges a helyi szereplők közti együttműködés és partnerség annak érdekében, hogy:

  • biztosítsa az erőforrások feltárását, a felhasználás megtervezését és összehangolását;
  • legyen koordináció a helyi programok között;
  • az ötletek nagyobb tárházából lehessen meríteni, és ily módon javítani lehessen a problémamegoldások és döntések színvonalán;
  • elősegítse az információ áramlását, amely új lehetőségek feltárásához vezethet;
  • kiderüljön, hol hiányzik erőforrás, és hol vannak tudásbeli, illetve szolgáltatási problémák.
  1. A helyi kezdeményezés, az öntevékenység is fontos tényezővé vált.

A létszámleépítések preventív kezeléséhez és a helyi, kistérségi gazdaságfejlesztéshez szükséges, hogy a helyi szereplők jóval megalapozottabb stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A közösségek nem ülhetnek ölbe tett kézzel arra várva, hogy majdcsak megjelenik a nagybefektető, aki éppen azon a helyen szeretne beruházni, vagy hogy majd a központi kormányzat fogja felkínálni a megoldást a helyi problémákra.

A helyi közösségeknek a rendelkezésre álló saját erőforrásaikra támaszkodva, együtt kell működniük, és fel kell mérniük a helyi viszonyokat, meg kell állapítaniuk, melyek az erős és gyenge oldalak, és milyen lehetőségekre, illetve adottságokra lehet támaszkodni. Az így elrendezett információkból kiindulva a helyi szereplők stratégiát dolgoznak ki, amelynek részeként a térség helyzetét javító projekteket valósítanak meg.

A projektek nem hatalmas, korszakalkotó, az egyik pillanatról a másikra megvalósuló ötletek, hanem kis lépéseket tartalmazó változások, amelyek gyakran azt eredményezik, hogy a kistérségnek pozitívabbá válik a megítélése, megújul a közösségi szellem, a közösségi lendület tovább folytatódik, és újabb, a közösség által szükségesnek tartott feladatokat végeznek el.

Idővel ezek az eredmények beérnek, és a külső befektetők szemében vonzóbbá válik az adott kistérség. A helyi vállalkozói környezet javításával az előremutató kezdeményezések nemcsak az új, hanem a meglévő vállalkozásoknak is kedvezőbb lehetőségeket teremtenek.

Mindkét modell megmutatta, hogy ha a helyi szereplők összefognak és közösen látnak neki saját problémáik megoldásához, akkor igen figyelemreméltó eredményeket érhetnek el.

A jövő

A Gyors Reagálás Projekt 1999. július 30-án befejezte magyarországi küldetését. A Gazdasági Minisztérium vezető koordinációs tevékenységével tárcaközi (a Miniszterelnöki Hivatal, a Gazdasági, a Szociális és Családügyi, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a továbbiakban: Tárcák közötti) együttműködés bontakozott ki annak érdekében, hogy egyrészt tovább folytatódjék az öt éven át Magyarországon működő Gyors Reagálás Projekt, ezáltal a felhalmozott szellemi értékeket, tapasztalatokat hasznosítsák, másrészt megvalósuljon a helyi, kistérségi, megyei, regionális terület- és vidékfejlesztési (gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési) programok összehangolása, közös finanszírozása.

A Tárcák a modelleket alkalmasnak tartják a kistérségi, megyei, regionális együttműködés és partnerség kibontakoztatására, továbbfejlesztésére, a helyi térségfejlesztési, gazdaságfejlesztési koncepciók kidolgozására, valamint a központi, regionális, megyei és helyi szintű forráskoordinációra.

A Tárcák a megállapodás keretében együtt kívánnak működni abban, hogy a projekt által rendelkezésükre bocsátott tapasztalatokat a hazai gazdasági-foglalkoztatási szerkezetváltás, a hátrányos helyzetű rétegek és kistérségek, valamint a megcélzott ágazatok és csoportok felzárkóztatása során hasznosítsák, kiemelten

  • a gazdaság élénkítése,
  • a mikro-, kis- és középvállalkozások számára vonzó üzleti környezet megteremtése,
  • a vállalkozások profilváltása, valamint a költségvetési reform miatt bekövetkező létszámcsökkentések negatív hatásainak gyors kezelése,
  • a vidéki népesség foglalkoztatási helyzetének javítása,
  • új munkahelyek teremtése,
  • a hazai munkaerő alkalmazkodóképessége, képzettségi szintjének emelése, a modern piacgazdaság elvárásaihoz történő igazodása az élet minőségének javítása érdekében.

Ezen megállapodás részeként a Gazdasági Minisztérium javaslatára a Munkaerő-piaci Alapot irányító testület (MAT) 1999- 2000-re 100 millió forintot biztosított arra, hogy a HGVK modell az OFA központi kísérleti programjaként tovább terebélyesedjék.

Rátvai Miklós
A csoportos létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítését célzó támogatás
A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkaadó részére az előzőekben felsorolt törvényekben szabályozott, általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállalókat, köztisztviselőket, közalkalmazottakat (a továbbiakban együtt: munkavállalók) érintő hátrányos következményei enyhítéséhez.

Támogatási feltételek

A támogatás feltétele, hogy a munkaadó

  • intézkedett a törvényben előírt, a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció megkezdése iránt, és
  • vállalja, hogy a létszámleépítéssel érintett telephelyen (telephelyein) a fent meghatározott cél elérése érdekében a munkaügyi központ által megállapított elvek szerint a létszámleépítéssel érintett munkavállalók munkába helyezését elősegítő bizottságot (MEB) hoz létre és működtet, továbbá
  • nyilatkozik arról, hogy a MEB működéséhez milyen módon és mértékben járul hozzá, továbbá arról, hogy a MEB működése alatt, valamint a tevékenységének befejezésekor – a munkaügyi központtal kötött megállapodásban meghatározott időpontokban – vállalja a támogatás felhasználásáról szóló elszámolás és értékelés elkészítését.

A munkaadó részére a csoportos létszámleépítésben érintett telephely(ek)en létrehozandó MEB(-ek) működéséhez, legfeljebb tizenkét hónapra történő felhasználásra, bizottságonként legfeljebb egymillió forint vissza nem térítendő támogatás adható. A munkaügyi központ a támogatás mértékét a térség munkaerő-piaci helyzetétől, a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számától és az e célra rendelkezésre álló pénzügyi keret nagyságától függően határozza meg.

A támogatás iránti kérelem

A támogatás iránti kérelmet a munkaadó a munkaviszony, a közszolgálati és közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedésének – a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalókkal történő – közléséig nyújthatja be a létszámleépítéssel érintett telephelye(i) szerint illetékes munkaügyi központhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell a munkaadó

  1. adatait [neve, székhelye, csoportos létszámleépítéssel érintett telephelye(i), címe, adószáma, ágazati kódja],
  2. nyilatkozatát a MEB létesítéséről,
  3. a MEB működéséhez biztosított hozzájárulásának formáját és mértékét,
  4. a csoportos létszámleépítésben érintett munkavállalók számára nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozó terveit, továbbá
  5. a MEB működtetésére, valamint az általa szervezett programokra készített előzetes költségvetést.

A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a konzultációban részt vevők részére megküldött írásos tájékoztatót, valamint a konzultációban részt vevők által, a MEB létrehozására megkötött előzetes együttműködési megállapodást.

A támogatás felhasználása

A támogatás a MEB működésével összefüggő kiadásokra használható fel, így különösen:

  • a MEB vezetőjének tiszteletdíja és az az után fizetendő társadalombiztosítási járulék,
  • a szakértők, oktatók, előadók díjazása és az azok után fizetendő társadalombiztosítási járulék,
  • a MEB vezetőjének, bizottsági tagjainak és a meghívott előadóknak az utazási költségei,
  • a MEB üléseivel összefüggő kiadások, valamint a munkájával kapcsolatos tájékoztatók szervezésének költségei,
  • a MEB munkájához szükséges kiadványok előállítása, terjesztése,
  • a MEB tevékenységével, programjával összefüggő hirdetési költségek,
  • a MEB által szervezett szolgáltatások költségei (pl. állás- és képzési börzék, jogi, vállalkozási, társadalombiztosítási, pszichológiai tanácsadás, kihelyezett információs iroda működtetése).

A támogatás nem számolható el azokra az ingyenes szolgáltatásokra, amelyeket a munkaügyi központ vagy megbízásából közhasznú szervezet nyújt a létszámleépítésben érintett munkavállalók számára.

A támogatás folyósítása

A támogatásról szóló államigazgatási határozat tartalmazza a támogatás folyósításának feltételeit, mértékét, időbeni ütemezését.

A támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a munkaadó a munkaügyi központ részére teljesítette a létszámleépítésre vonatkozó, külön törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét. A munkaadó a támogatást – a munkaügyi központ határozatában meghatározott módon – köteles visszafizetni, ha a jogszabályban, illetve a támogatásról szóló államigazgatási határozatban meghatározott feltételeket megszegi.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. szeptember 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem