Az Orbán-kormány – elődeihez hasonlóan – már a választások idején zászlajára tűzte a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, ám az ígéretek gyakorlati valóra váltása sokak szerint igencsak lassacskán halad.
A kabinet tavaly decemberben elfogadta a Gazdasági Minisztériumban készült A kormány mikro-, kis- és középvállalkozásokat segítő stratégiája" címet viselő dokumentumot, majd a végrehajtást szabályozó kormányhatározatot. A stratégia alapvető célja a kkv-szektor növekedési esélyeinek, foglalkoztatási képességének erősítése, valamint a felkészülés segítése az uniós követelmények teljesítésére.
A munkaprogram
A Gazdasági Minisztériumban ezt követően elkészült a szektor fejlesztésének 1999-2002. évi munkaprogramja, amely – részben a forrásigény megjelölésével – meghatározza a tennivalókat. 1999-re a program konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek végrehajtásához szükséges pénzt a gazdaságfejlesztési célelőirányzatból (5,5 milliárd forint), valamint a központi műszaki fejlesztési alapból (mintegy 2 milliárd forint) teremtik elő. Az anyag szerint a 2000-2002. évekre – a kkv-k helyzetét és az előző évi intézkedések eredményeinek értékelését figyelembe véve – évente részletes munkaprogramokat kell kidolgozni, s a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat az önálló kis- és középvállalkozói célelőirányzatban kell elkülöníteni. Az előzetes felmérések szerint 2000-ben a programok megvalósításához 15 milliárd forint költségvetési támogatás kell.
A működési feltételek javítása
A vállalkozások önfinanszírozó és foglalkoztatási képességének erősítéséhez mindenekelőtt kedvező szabályozási feltételekre van szükség. Az idén a gazdasági szabályozórendszer módosítása során olyan intézkedésekre kell javaslatot tenni, amelyek révén:
- az Európai Unió Bizottságának ajánlásával összhangban csökkennek a nem bérjellegű munkaerőköltségek, valamint az egyéni vállalkozók adóterhei;
- a kkv-k közterheit a társaságokéhoz hasonló módon és mértékben szabályozzák;
- bővítik az egyszerűsített eljárások körét, továbbfejlesztik és az éppen megalakult kisvállalkozásokra is kiterjesztik az átalányadózást;
- mérséklik és egyszerűsítik a társadalombiztosítási járulék fizetésével kapcsolatos adminisztrációs feladatokat;
- a különböző megtakarításból származó jövedelmek (kamat, osztalék és árfolyamnyereség) adóztatásának közelítésével ösztönzik a vállalkozói tőkebefektetéseket, valamint az adókedvezmények felülvizsgálatával közelítik a nagybefektetők és a kisvállalkozások jövedelemadó-terhelését;
- az üzleti tevékenység megkezdésének egyszerűsítése érdekében bővítik az egyablakos rendszer szolgáltatásait.
A finanszírozás
A programnak talán ez az a pontja, amelyet a legnagyobb várakozás övez, hiszen a kkv-szektor tőkéhez juttatása évek óta súlyos gondot okoz. A GM által készített munkaterv az alábbi feladatokat jelöli meg:
- A mikrohitel-konstrukció módosítása: a hitelösszeg felső határának 3 millió forintra emelése. A PHARE kis- és középvállalkozói (SME) programból 1999-ben rendelkezésre álló, csaknem 800 millió forint új forrással 300-400 mikrovállalkozás hitelezése (legalább részben) megoldható.
- A kamattámogatási program folytatása: az idén rendelkezésre álló 2,6 milliárd forint az előző évekről áthúzódó kötelezettség mellett – a korábbi tapasztalatok alapján – mintegy 400 kkv 20-30 milliárd forint összegű fejlesztését segítheti elő.
- Az exportterhek mérséklése érdekében a GM forrást teremt az Eximbank Rt. számára az export-előfinanszírozást szolgáló forgóeszközhitelek kamat- és garanciadíj-támogatásához. A kedvezményes hitelkonstrukcióban mintegy 200 millió forintnyi támogatással körülbelül 100 vállalkozás 10 milliárd forint összegű exportot bonyolíthat le.
- Regionális kockázatitőke-társaságok létrejöttének elősegítése, amelyre a részletes programot a Magyar Fejlesztési Bank dolgozza ki. A GM 1,1-1,2 milliárd forintos alap létrehozásával számol. Az alap létrehozásához a COP '97 keretében 2,5 millió euró PHARE-forrás is bevonható. A program költségvetési támogatási igénye mintegy 400 millió forint.
A garanciarendszer bővítése érdekében segíteni kell a vállalkozások közös felelősségvállalásán alapuló garanciaszervezetek megalakulását.
Hitelfeltételek
A mikro- és kisvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a kisvállalkozói körben minden 10 millió forint alatti hitelhez 50 százalékos garanciadíj-kedvezményt adni. Ehhez 80-100 millió forint támogatást kell adni a garanciaszervezeteknek.
A hitelintézetek kis összegű (10 millió forint alatti) hitelezésben való érdekeltségének javítása érdekében a viszontgarancia intézményének szabályozását módosítani kell.
Innovációs képesség
Az alkalmazott K+F pályázatok pénzügyi feltételeiben a korábbiakhoz képest preferenciákat (például visszafizetési kedvezmény) kell érvényesíteni a kis- és középvállalkozói kör számára. Forrása a KMÜFA, alkalmazott K+F pályázat: 2,2 milliárd forint (a teljes vállalkozói körre).
- A technológiaintenzív mikrovállalkozások kezdeti innovációs feladatainak támogatása pályázati formában. Forrás: KMÜFA, 200 millió forint.
- A regionális műszaki fejlesztés támogatásában meg kell erősíteni a kis- és középvállalkozói innováció preferenciáit (kamarai pályázat). Forrás: KMÜFA, 450 millió forint.
- Értékelni kell a különböző pályázati rendszerekben a kkv-k innovációs képességének növekedését szolgáló technológiapolitikai célok megvalósulását. Forrás: KMÜFA, 3,2 millió forint.
Üzleti információs rendszer
A kkv-k nemzetközi piacra jutása érdekében a tárca – kereskedelemfejlesztési pályázat keretében – összesen 180 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. A stratégia és a véglegesített munkaprogram alapján a GM kommunikációs program megvalósítását tervezi, amelyre idén 60 millió forintot szánnak.
A kommunikációs program részeként folyamatosan aktualizálják a forrástérképet. A forrástérkép információs bázisán, az interneten önálló kisvállalkozói honlapot hoznak létre.
Tovább kell fejleszteni a beszállítói információs hálózatot és a beszállítók kiállításokon, szakmai fórumokon történő bemutatását. A mintegy 3000 vállalkozást érintő beszállítói információs program költsége 200-300 millió forintra tehető.
A kkv-k versenyképességének javulását megalapozó üzleti információkra, valamint a korszerű elektronikus információkezelés széles körű elterjesztésére összesen 30 millió forintos támogatás adható. E programban kiemelten szerepet kap az elektronikus kereskedelem, a közbeszerzési adatbank kialakítása, valamint a kkv-k felkészítése a 2000. év számítástechnikai problémájának megoldására.
A vállalkozói kultúra
A Gazdasági Minisztérium támogatást nyújt az Európai Közösség szabályaival harmonizált ISO 9000, 14000 és QS 9000 szabványok szerinti minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek kiépítéséhez és tanúsításához. A pályázható tervezett keret 1 milliárd forint.
A kezdő vállalkozások piacra lépését és a mikroméretű, családi önfoglalkoztató vállalkozások működését a helyi vállalkozói központok a PHARE kis- és középvállalkozói (SME) program keretében oktatási, tanácsadási programokkal támogatják. A GM irányításával már megkezdődött a mikrovállalkozások számára speciális, alapszintű tanácsadási program kidolgozása. A feladatok végrehajtásához szükséges forrás 1999-ben a PHARE SME-program keretében rendelkezésre áll.
A beszállítói célprogram keretében a beszállító kkv-k dolgozóinak, vezetőinek képzéséhez fenntartják az előző évben alkalmazott pályázati rendszert. E program céljára a beszállítói célprogram keretében 100-200 millió forint új forrás áll rendelkezésre.
Az oktatásban folyamatossá kell tenni a vállalkozási ismeretek oktatását és a készségek fejlesztését, illetve a vállalkozási szakemberek képzését. Tovább kell fejleszteni a szakképzés minőségbiztosítására irányuló jogi szabályozást, és ki kell dolgozni az oktatásba bevezethető – az európai szabályozással kompatibilis – teljes körű minőségbiztosítás feltételeit.
A kezdő vállalkozások számára fontos inkubátorházak létesítésének támogatására pályázatot kell kiírni a helyi önkormányzatok és vállalkozói szervezetek részére. E program 1999. évi forrásigénye 80 millió forint.
Felkészülés a csatlakozásra
Az EU-joganyag Kis- és középvállalkozások című fejezetének átvilágítása 1998 májusában megtörtént. A tárgyalásokon kiderült, hogy e területen nincs olyan kötelező érvényű jogszabály, amelynek átvétele akadályokba ütközhet. A joganyaggal kapcsolatban Magyarországnak nincs derogációs igénye, a harmonizáció pedig minden téren lehetséges a csatlakozás időpontjáig, ehhez azonban a következőket kell még elvégezni:
- meg kell alkotni a kis- és középvállalkozói törvényt (kiemelt feladat).
- a kicsik előnyben" elv hazai érvényesítése érdekében a gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek módosítására vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozása során minden esetben meg kell vizsgálni a tervezett változások mikro-, kis- és középvállalkozások gazdasági és társadalmi helyzetére gyakorolt hatását.
Az EU 1998-tól megnyitotta kis- és középvállalkozói programjait a társult országok számára. A kis- és középvállalkozói programban (SME) való részvételhez szükséges nemzeti hozzájárulás magyar költségvetést terhelő része csaknem 480 ezer ecu, és az ehhez kapcsolódó PHARE-támogatás mintegy 420 ezer ecu. A szükséges pénzügyi fedezetet az 1999. évi költségvetési törvényben elkülönítették.
Finisben a törvény
A fent ismertetett munkaprogram egyes részei már a megvalósítás stádiumában vannak, ezek közé tartozik a kiemelt feladatként aposztrofált kis- és középvállalkozói törvény, amely keretjogszabály lesz ugyan, mégis magában hordoz számos, a programban megfogalmazott célt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról a törvény tervezete pontosan, a foglalkoztatottak és az éves nettó árbevétel szerint definiálja a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, vagyis a kkv-szektor szereplőit.
További megkötöttség, hogy a törvény hatálya alá eső cégekben az állam, az önkormányzat, illetve a kkv-n kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése külön-külön és együttesen nem haladhatja meg a 25 százalékot.
A tervezet nevesíti a kis- és középvállalkozói célelőirányzatot, s felsorolja azon programokat, amelyek abból támogathatók. E programok szinkronban vannak a korábban ismertetett célokkal, szerepel többek között a vállalkozói kultúra, vállalkozói ismeretek terjesztése, az információs hálózat fejlesztése, beszállítói kapcsolatok előmozdítása, a hitelhez jutás lehetőségeinek bővítése, vagyis csaknem minden, a kkv-szektor fejlesztésének munkaprogramjában rögzített feladat.
A törvény rendelkezne arról is, hogy az érintettek (a kkv-célelőirányzat kezelője, az ÁPTF elnöke, valamint a Közbeszerzések Tanácsa) minden év június 30-áig számoljanak be arról, milyen mértékig részesedtek a kkv-k a támogatásokból, vállalkozói hitelekből és a közbeszerzésekből.
A tervezet 11. szakasza szerint a gazdasági szabályozórendszer egyes elemeinek módosítása során az előterjesztőnek be kell mutatnia a változások kkv-szektorra gyakorolt hatását. (Ezt a kötelezettséget korábban egy kormányrendelet írta elő, de információink szerint eddig ilyen hatásvizsgálat nem készült.)
Mit várhatnak a vállalkozók?
Az ismertetett munkaprogram számos pontja – például az interneten a GM honlapján keresztül elérhető információs bázis bővítése – jól halad, ám kérdés, mi lesz a forrásigényesebb feladatok végrehajtásával. Ezek közé tartozik egyebek mellett a kis- és középvállalkozói célelőirányzat. Lapzártánk idején már folynak a minisztériumok jövő évi költségvetési igényeit érintő egyeztetések, ám a hírek szerint a honvédelmi, a földművelésügyi és a szociális tárcán kívül egyetlen minisztérium sem számíthat arra, hogy nő a költségvetési támogatás nominálértéke. A befagyasztás tovább hátráltathatja az amúgy is folyamatos késésben lévő vállalkozásfejlesztést. Sok múlhat azon is, hogy a több tárcával, mindenekelőtt a PM-mel való egyeztetést igénylő, például tb- és adókérdésekben mennyire lesz erős a GM érdekérvényesítő képessége. Szinte lehetetlen tehát válaszolni arra a kérdésre, mire számíthatnak a kkv-szektor szereplői jövőre, jóllehet a munkaprogram ígéretes törekvéseket tükröz.
T. É.| Vállalkozáskategóriák | ||
|---|---|---|
| Alkalmazottak száma | Éves nettó árbevétel maximuma | |
| Mikrovállalkozás | 9 fő | 700 millió Ft |
| Kisvállalkozás | 10-49 fő | 700 millió Ft |
| Középvállalkozás | 50-249 fő | 4000 millió Ft |
