×

Módosultak a munkaviszony szabályai

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)

 

A Kormányprogram 2001-re irányozta elő a Munka Törvénykönyve (Mt.) átfogó felülvizsgálatát és korszerűsítését a hatálybalépés óta eltelt időszak tapasztalatai, különösen a bírói gyakorlat alapján. Számos halasztást nem tűrő kérdés kapcsán – az általános felülvizsgálattól függetlenül – szükség volt az Mt. idei módosítására, amely az 1999. évi LVI. törvény elfogadásával 1999. június 1-jén megtörtént. (A törvénymódosítás rendelkezései főszabályként 1999. augusztus 17-ével lépnek hatályba.)

 

A módosítás indokai

A jogalkotásnak a mindennapi élet által felvetett problémák megoldása miatt feltétlenül hozzá kellett nyúlnia a munkaviszony törvényi szabályaihoz, különös tekintettel az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatára is. A legfőbb bírói fórum alkotmányellenesnek minősítette az Mt.-nek azt a rendelkezését, amely szerint a munkáltató a jogellenesen elbocsátott munkavállalóját – a jogellenes megszüntetést kimondó bírósági ítélet után – nem volt köteles az eredeti munkakörébe visszahelyezni abban az esetben, ha az egyébként járó végkielégítés kétszeresének megfelelő összeg megfizetését vállalta.

Az alkotmánybírósági döntés a munkaviszony jogellenes megszüntetésére vonatkozó rendelkezések átgondolására késztette a szakembereket. Ezzel öszszefüggésben célszerűnek mutatkozott a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok átfogó felülvizsgálatát is végrehajtani.

A Polgári Perrendtartás legutóbbi módosítása a munkaügyi perek tekintetében – 1999. január 1-jei hatállyal – bevezette a felek egyeztetésével kezdődő bírósági tárgyalást, ami feleslegessé tette a Munka Törvénykönyvében a munkaügyi pert megelőző egyeztetési kötelezettség fenntartását.

Több kisebb, pontosító jellegű, illetőleg jogszabály-szerkesztési megfontolásokkal indokolható változtatás mellett, nagyobb lélegzetű módosítás érintette a leltárfelelősség és a vezető állású munkavállalók jogállásának szabályait.

A fentiek ellenére a legnagyobb társadalmi visszhangot azok a rendelkezések váltották ki, amelyek üzemi megállapodáskötési joggal ruházzák fel az üzemi tanácsokat, illetőleg amelyek korlátozzák azt a meglehetősen elterjedt gyakorlatot, hogy a munkavállalók a munkáltatói felmondás elől betegállományba menekülnek.

A munkaügyi kapcsolatok terén bekövetkezett változások

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény

A korábbi szabályozás szerint a szakszervezeti tisztségviselőknek járó munkaidő-kedvezmény fel nem használt részét, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a munkáltató – a szakszervezet kérésére – köteles volt pénzben megváltani. A munkaidő-kedvezmény fel nem használt időtartamának kötelező megváltását előíró rendelkezés gyakran az érdekvédelmi tevékenység ellátásához szükséges idő „pénzre váltásához" vezetett, és diszfunkcionális hatásokkal járt: a szakszervezeti tevékenység munkáltató általi pénzbeli támogatását jelentette. A jogalkotó ezért a felek – a munkáltató és a szakszervezet – megállapodására bízta a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának kérdését.

Üzemi megállapodás

A módosítás egyik – a szakszervezetek által igencsak vitatott – passzusa lehetővé teszi, hogy azoknál a munkáltatóknál, ahol képviselettel rendelkező szakszervezet nincs, az üzemi tanács a jövőben az egyéni munkaviszonyra kiterjedő hatályú (a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját és az ezzel kapcsolatos eljárási rendet érintő) ún. üzemi megállapodást kössön. A jogalkotó ezzel a rendelkezéssel azt a célt kívánta elérni, hogy kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet hiányában is legyen lehetőség a munkaviszonnyal kapcsolatos lényeges kérdések megállapodással történő rendezésére.

Az üzemi megállapodásra a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzemi megállapodás hatályát veszti, ha az üzemi tanács megszűnik, illetve ha a munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződést kötnek.

A munkaviszony alanyai

A közoktatási törvény tankötelezettségre vonatkozó szabályainak változásával összefüggésben a munkaviszony létesítésének ezentúl nem a tankötelezettség teljesítése az előfeltétele, hanem a munkavállaló tizenhatodik életévének betöltése.

A közoktatási törvénnyel való összhang megteremtése indokolja azt is, hogy a Munka Törvénykönyve a tizenhatodik életév betöltése alóli kivételeket a korábbiaknál pontosabban határozza meg. Rögzíti e körben, hogy a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet időtartama alatt jogosult munkaviszonyt létesíteni.

A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

Nyugdíjjogosultság

A munkaviszony megszűnésére és megszüntetésére vonatkozó fejezet elején a korábbinál sokkal pontosabban határozza meg a jogalkotó, hogy – a törvény alkalmazása szempontjából – mikor, milyen feltételek fennállása esetén minősül a munkavállaló nyugdíjra jogosultnak. Ezzel egyértelművé teszi a nyugdíjjogosultsághoz kötődően alkalmazható munkajogi jogkövetkezmények személyi körét.

Nyugdíjjogosultnak minősül a fentiek alapján az, aki:

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási jogszabályok által biztosított korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik,
  • előrehozott (csökkentett öszszegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesül,
  • részére korengedményes nyugdíjat állapítottak meg.

Felmondás

A törvénymódosítás hatálybalépését követően a munkáltató a rendes felmondást nem köteles indokolni akkor, ha a felmondásra a munkavállaló öregségi nyugdíja, előrehozott öregségi nyugdíja vagy szolgálati nyugdíjjogosultsága miatt kerül sor. A felmondás indokolási kötelezettségének eltörlése megelőzheti a mondvacsinált okok megjelölését, a méltatlan helyzeteket.

Újdonság a korábbi szabályozással ellentétben, hogy a felmondási tilalomra okot adó körülmény bekövetkezése – így például a betegség miatti keresőképtelenség, a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, a terhesség, a szülési szabadság, a sorkatonai szolgálat időtartama – előtt közölt felmondás utólag nem válik jogellenessé. Az új szabály – a sajtóban megjelent híradásokkal ellentétben – nem azt jelenti, hogy a beteg, a szülési szabadságon lévő stb. dolgozókat a munkáltató máról holnapra az utcára rakhatja, pusztán arról van szó, hogy az ezt megelőzően közölt felmondás elől nem lehet elmenekülni akkor sem, ha a felmondási tilalom utólag következik be – a felmondás közlését követően betegállományba megy a dolgozó. A védelem lényege ugyanis abban rejlik, hogy a tilalom időtartama alatt nem lehet – de előtte igen – a felmondást közölni. A felmondási idő mindkét esetben azonban a védelmi idő lejártát követően – a munkavállaló felgyógyulása, munkába állása után – kezdődhet csak el.

A rendkívüli felmondás szubjektív határideje – a felmondás alapjául szolgáló ok bekövetkezésétől számított – hat hónapról egy évre emelkedett, tekintettel arra, hogy a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetését megalapozó súlyos kötelességszegések gyakran csak az elkövetéstől számított hosszabb idő elteltével jutnak a felmondásra jogosultak tudomására.

Végkielégítés

A Munka Törvénykönyve mind ez idáig kizárta a további munkaviszony (másodállás, mellékfoglalkozás) keretében foglalkoztatottak végkielégítésre való jogosultságát. Ezután – ha a munkavállaló legalább három éve az adott munkáltatónál dolgozik – a további munkaviszony után is jár végkielégítés.

Jogellenes munkáltatói felmondás

Az Alkotmánybíróság 4/1998. (III. 1.) AB határozatának indokolásában foglaltak alapján az Mt.-módosítás újraszabályozta a jogellenes munkáltatói felmondás jogkövetkezményeit. Korábban a munkáltató anyagi áldozat vállalásával elérhette, hogy a munkavállalót az eredeti munkakörébe ne kelljen visszahelyezni. Ezentúl, ha a dolgozó visszahelyezést kér, a bíróság – a munkavállaló életkorát, szakképzettségét, munkaerő-piaci esélyeit, illetőleg a felek közötti viszony figyelembevételével – mérlegeli, hogy mennyire várható el a munkáltatótól a továbbfoglalkoztatás.

Ha a bíróság úgy dönt, hogy a munkáltató nem köteles a munkavállaló visszahelyezésére, szabad kezet kap – a munkáltatói jogsértés súlyához, a munkavállaló egyéb körülményeihez igazodó és differenciált – munkavállalói kompenzáció megállapítására. A kompenzáció a munkavállaló legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg lehet.

Jogellenes munkavállalói felmondás

Szigorodtak a munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetése esetére alkalmazható szankciók. Az eddigi, másfél havi átlagkereset erejéig terjedő öszszeg helyett a jövőben a munkavállaló által fizetendő kártérítés összege megegyezik a jogszerű felmondás esetén irányadó felmondási időre járó átlagkereset összegével.

Munkaidő és pihenőidő

Munkaidő, pihenőidő szabályozása

A Munka Törvénykönyve eddig is lehetőséget nyújtott arra, hogy bizonyos – a közlekedés területén foglalkoztatott – munkavállalók munka-, illetve pihenőidejét a kollektív szerződés a törvény általános szabályaitól eltérően állapítsa meg. A módosítás hatálybalépését követően e körbe kerülnek a nemzetközi személyszállításhoz kapcsolódó étkező-, háló-, fekvőkocsikon utazó munkakörben foglalkoztatott munkavállalók is, azaz a munka-, illetve pihenőidő szabályozása az ő esetükben is a kollektív szerződésben történik majd.

Folytonos munkarend

A folytonos munkarendben foglalkoztatottak munkaidőkeretét korábban is úgy kellett megállapítani, hogy megfeleljen az általános munkarendben dolgozók munkaidőkeretével. A jövőre nézve kifejezett szabály rögzíti, hogy a folytonos munkarendben dolgozók munkaidejét az általános szabályok szerint kell meghatározni, illetve beosztani. Az egyértelmű szabályozás indokolatlanná teszi – a jogalkotó ezért eltörölte – a folytonos munkarendben dolgozókat megillető pótszabadságot.

Munkaidőre vonatkozó nyilvántartás

Újdonság, hogy a munkáltató köteles a munkavállalók rendes és rendkívüli munkaidejével, rendes és rendkívüli szabadságának kiadásával és az egyéb munkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat nyilvántartani. A munkaidőre vonatkozó nyilvántartás törvényi előírása azt a célt szolgálja, hogy a munkaidőt, a pihenőidőt szabályozó rendelkezések betartása könnyebben ellenőrizhető legyen.

A munkavállaló kártérítési felelőssége

A leltárfelelősség feltételei

A leltárhiánnyal kapcsolatos kérdéseket a Munka Törvénykönyve nem szabályozta részletesen. Az augusztustól hatályos törvénymódosítás a leltárhiányért való felelősség feltételeit a következők szerint rögzíti:

  • leltárfelelősségi megállapodás megkötésének lehetősége,
  • a leltári készletet szabályszerűen kell átadni, átvenni,
  • leltárhiányt a leltározási rend szerint bonyolított, a teljes leltári készletet

érintő leltárfelvétel során lehet csak megállapítani.

Fontos szabály, hogy a leltárhiányért való felelősség csakis azzal a munkavállalóval szemben érvényesíthető, aki két egymást követő időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében a munkáltatónál, illetve az adott munkahelyen dolgozott.

Leltárfelelősségi megállapodás

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a leltári készletet többen kezelik, ezért indokolt a felelősség megosztása. A módosítás lehetőséget ad csoportos leltárfelelősségi megállapodás kötésére, amelynek tartalmaznia kell a felelősség munkavállalók közötti megosztását, valamint azoknak – a leltárfelelősség szempontjából fontosabb munkaköröknek – a jegyzékét, amelyekkel kapcsolatban a személyi változások időszakos leltározást vonnak maguk után.

A leltárhiányért való felelősség

A leltárhiányért a munkavállaló a vétkességére való tekintet nélkül felel. A leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállalónak a leltárhiány teljes összegéért helyt kell állnia. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén, illetőleg ha a leltárhiányért felelős munkavállaló mellett – leltárfelelősség nélkül – más munkavállaló is kezelheti a leltárkészletet, a törvény meghatározza a kártérítés mértékét, azzal azonban, hogy a kollektív szerződés ettől eltérhet.

Igényérvényesítés

A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét bíróság előtt érvényesítheti. Kollektív szerződés meghatározhatja azt a legmagasabb értéket, amely alatt a munkáltató közvetlenül kártérítésre kötelezheti a munkavállalót.

A leltárhiányból fakadó kártérítési igény érvényesítésére a leltárfelvétel befejezését követően hatvannapos jogvesztő határidő áll a munkáltató rendelkezésére. Ha az ügyben büntetőeljárás indult, a határidő hatvan nap helyett csak harminc nap, ami a nyomozó hatóság, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.

A vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő rendelkezések

Vezetők köre

Jelentős változtatásokat hajtott végre a jogalkotó a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályok körében is. Az Mt. korábban a vezető állású munkavállalók kapcsán két külön kategóriát állapított meg:

  • az első számú vezetőt, és
  • az első számú vezető helyettesét, illetve a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet által vezetőnek minősített munkavállalókat.

A módosítás következtében is két, eltérő státusú vezetői réteg különböztethető meg:

  • a munkáltató vezetője, valamint annak helyettese,
  • a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv által kijelölt, a munkáltató szempontjából meghatározó jelentőségű munkaköröket betöltő személyek, akik egyes rendelkezések alkalmazása szempontjából vezetőnek minősülnek.

Az érintett munkavállalók szempontjából fontos és egyben védelmet nyújtó szabály értelmében, ha a munkakör minősítésére a munkakör betöltését követően kerül sor, a döntés a munkavállaló munkaviszonyát – eltérő megállapodás hiányában – nem érinti. Ez annyit jelent, hogy az érintett személy beleegyezése szükséges a vezetői státushoz kapcsolódó jogkövetkezmények rá való kiterjesztéséhez.

A vezetők speciális szabályai

Finoman cizellált szabályok rendezik a kollektív szerződés hatályának, a vezetői munkaviszony megszüntethetőségének, az öszszeférhetetlenségnek, a versenykorlátozásnak, a munkaidő-beosztásnak, valamint a kárfelelősségnek a kérdéskörét. Az általános szabályoktól való eltérés lehetősége az ún. meghatározó jelentőségű munkakört betöltő vezetőknél lényegesen korlátozottabb, mint a másik vezetői kör, a munkáltató vezetői, illetve azok helyettesei esetében.

A munkaügyi jogvita

A Polgári Perrendtartás módosítása következtében a munkaügyi perek esetén a bírósági tárgyalásnak a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kell kezdődnie. Ennek következtében a Munka Törvénykönyve módosítása hatályon kívül helyezte a kötelező egyeztetési eljárást, a per előtti egyeztetés lehetőséget továbbra sem zárja el azonban az ezt igénylő felek elől.

A fentiekkel összefüggésben szükségessé vált – a korábban az egyeztetés lezárásától számított – perindítási határidők megváltoztatása is. A határidők közé a leltárhiány megtérítésére kötelező határozattal kapcsolatos perindítás határideje is bekerült.

Pongrácz Erika

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem