×

A szabadság munkajogi szabályozása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 19. számában (1999. július 15.)

 

Javában tart a nyár, ilyenkor egy időre elnéptelenednek a munkahelyek, aki csak teheti, nyaralni megy. A cikk átfogó képet nyújt a szabadság kiadásáról, különös tekintettel a szabadság mértékére, a szabadság megváltására és más ezzel kapcsolatos eljárásjogi problémákra.

 

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) alapján minden munkavállalónak jár rendes szabadság, amely az aktív, tartós pihenést szolgálja. A munkahelyek nagy többségében a dolgozók nyáron veszik ki a hosszabb időtartamú szabadságokat. A munkáltatóknak a nyár közeledtével a legnagyobb gondot ezért a megfelelő szabadságolási terv elkészítése jelenti.

Ahány munkahely, annyi megoldás létezik a gyakorlatban a szabadságok kiadására, és a hosszú időtartamú szabadságok miatti létszámkiesésből fakadó szervezési problémák kiküszöbölésére: van olyan munkahely, ahol bevezették az úgynevezett leállást, amely alatt kötelező a szabadságra menniük a munkavállalóknak, így nem okoz fennakadást, ha többen egyszerre vannak távol. Más munkahelyeken ellenben éppen a nyári időszak az, amikor nem lehet szabadságra menni (idegenforgalom, szezonális munkák stb.), de az az általános, hogy – a munkavállalók igényeit szem előtt tartva – a munkáltatók megfelelő szervezéssel megoldják a munkahely zavartalan működését, ahol a munkavállalók vagy felváltva, egymáshoz igazodva veszik ki a szabadságukat, vagy más módon, például alkalmi munkavállalók foglalkoztatásával oldják meg a helyettesítést.

Mikor jár szabadság?

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg. Szabadság a munkaviszonyban töltött naptári évekre jár, ebből következőleg, ha a munkavállaló munkaviszonyban állt ugyan, de munkát nem végzett (például a munkaviszonya szünetelt), szabadságra sem tarthat igényt. A munkajog azonban bizonyos esetekben munkavégzés nélkül is elismeri a szabadságra jogosultságot. Ezek az esetek a következők:

  • a keresőképtelenséget okozó betegség időtartama,
  • a szülési szabadság tartama,
  • a 12 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első éve,
  • a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartama,
  • a tartalékos katonai szolgálat ideje,
  • minden olyan munkában nem töltött idő, amelyre a munkavállaló távolléti díj, illetve átlagkereset fizetésben részesül.

További munkaviszony

Ezeken az eseteken kívül a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 18. állásfoglalása szerint a munkavállalót a további munkaviszonya után is megilleti szabadság, azonban minden munkaviszonyban különállóan kell elbírálni a munkavállalót megillető szabadság mértékét. A további munkaviszony létesítésekor gyakori eset, hogy eltérő mértékű szabadság illeti meg a munkavállalót, így az is előfordulhat, hogy míg a főmunkaviszonyában a szabadságát tölti, addig a másik munkaviszonyában dolgoznia kell, mert ott már nem jogosult szabadságra.

Részmunkaidő

Másik probléma a részmunkaidőben dolgozó munkavállalók szabadságának kiadása, a szabadság mértéke. Az Mt. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, miszerint csak a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak jár szabadság, ez a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütközne.

Éppen ezért a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót is megilleti a szabadság, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságára vonatkozó szabályoknak megfelelően, azzal azonban, hogy a rendes szabadság idejére járó átlagkereset csak a munkaidejével arányos időre jár (például a napi 4 vagy 6 órás munkaidővel foglalkoztatott munkavállalót 4 vagy 6 órai átlagkereset illeti meg).

Az olyan részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalót, aki csak a hét meghatározott napjain végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, szintén az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság. Ilyenkor azonban az Mt. 135. §-ának (2) bekezdése szerint a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

A szabadságra vonatkozó átlagkereset kiszámításánál az előző bekezdésben említett munkavállalók esetében is azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amelyeket a hét öt munkanapján csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak esetében. Ezek a szabályok nem alkalmazhatók azokra a munkavállalókra, akik olyan rövid ideig állnak munkaviszonyban, hogy az évi rendes szabadságuk arányos része sem éri el az egy munkanapot (a fél munkanapot elérő töredék azonban ebből a szempontból egy munkanapnak számít).

A szabadság mértéke

A szabadság alap- és pótszabadságból áll.

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. Az alapszabadság mértéke az Mt. alapján nem a munkaviszonyban eltöltött idő alapján növekszik, hanem az életkortól függően, egészen a 45. életévig, amikor is a szabadság mértéke 30 munkanapra változik.

A felemelt szabadság abban az évben jár először a munkavállalónak, amelyben az adott életkort betöltötte.

A szabadság mértéke életkoronként:

  • huszonötödik életévtől 21,
  • huszonnyolcadik életévtől 22,
  • harmincegyedik életévtől 23,
  • harmincharmadik életévtől 24,
  • harmincötödik életévtől 25,
  • harminchetedik életévtől 26,
  • harminckilencedik életévtől 27,
  • negyvenegyedik életévtől 28,
  • negyvenharmadik életévtől 29,
  • negyvenötödik életévtől 30 munkanap.

Ha a munkaviszony az adott évben nem volt teljes, akkor a megállapított éves szabadság arányos része jár, ezt az év napjainak a munkaviszonyban töltött és a szabadságra jogosító napok számához viszonyított arányos csökkentésével kell kiszámítani. Ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredéknapot egész munkanapnak kell számítani, a fél napot el nem érő töredéknapot pedig figyelmen kívül kell hagyni.

Ezek a szabályok vonatkoznak a nyugdíjas munkavállalóra is.

Az időarányos szabadság kiszámítása

Egy két gyermeket nevelő 38 éves munkavállalót például pótszabadsággal együtt 30 (26+4) munkanap rendes szabadság illeti meg. Ha május 1-jén áll munkába, akkor a szabadságnak 8 hónapra járó időarányos része jár (30:12=2,5x8=20 munkanap).

Pótszabadság

Pótszabadság a törvényben – kollektív szerződésben – meghatározott jogcímeken illeti meg a munkavállalót, egyszerre akár több jogcímen is.

Az Mt. a következő pótszabadságokat nevesíti:

  1. A fiatalkorú munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg (utoljára abban az évben, amelyben a fiatalkorú a 18. életévét betölti). A fiatalkorúnak járó pótszabadság a 18. életévének betöltése után a naptári évből hátralévő, munkaviszonyban töltött időre arányosan azt a munkavállalót is megilleti, akinek munkaviszonya az említett életkorának elérése után keletkezett (MK 120. szám).
  2. A gyermeket nevelő munkaviszonyban álló szülőnek – a 16 éven aluli gyermek után – az Mt. a gyermekek számától függően biztosítja a pótszabadságot. Ha mindkét szülő munkaviszonyban áll, a szülők döntése alapján a gyermekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót illeti meg a pótszabadság. A gyakorlat az, hogy ebben az esetben a munkáltató a másik szülő munkáltatója erre vonatkozó nyilatkozatát kéri, és a nyilatkozat alapján veheti ki a pótszabadságot a munkavállalója.

A pótszabadság mértéke naptári évenként:

  • egy gyermek után 2,
  • két gyermek után 4,
  • kettőnél több gyermek után összesen 7 munkanap.

A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

A pótszabadság a gyermeket örökbe fogadó, illetve azt a gyermeket nevelő munkavállalót is megilleti, aki állami nevelt gyermek gondozását és nevelését vállalta térítés ellenében. A pótszabadság annak a munkavállalónak is jár, aki a gyermek nevelését, gondozását családi kapcsolat vagy szerződésen alapuló kötelezettség alapján vállalta. Ilyen esetben természetesen nem jár a vér szerinti szülőnek ezen a jogcímen pótszabadság.

  1. A vak munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár.
  2. A föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót naptári évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.
  3. A megszakítás nélkül üzemelő munkahelyen rendszeresen munkaszüneti napon is foglalkoztatott munkavállalónak is jár pótszabadság. Az e jogcímen járó pótszabadság mértékét úgy kell megállapítani, hogy annak kiadásával az éves munkaidőkeret a teljes munkaidőnek feleljen meg.
    Az utóbbi két jogcímen járó pótszabadságot az 1997. évi LI. törvény iktatta az Mt.-be. Az Mt. 132. §-ának (4) bekezdése eddig is kötelezővé tette a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen tevékenykedő munkavállaló pótszabadságban részesítését, azonban ezek mértékének megállapítását a kollektív szerződésre bízta, amely a gyakorlatban sok problémát okozott. 1997. július 1-jétől a törvény határozza meg az ilyen jogcímen járó pótszabadság mértékét. A módosítás azonban fenntartotta azt a szabályt [Mt. 132. § (6) bekezdés], hogy a kollektív szerződés, illetve a munkaszerződés egyéb pótszabadságokat is megállapíthat.

A szabadság kiadása

Főszabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. A munkáltatónak azonban meg kell hallgatnia a munkavállalóját, és csak azután dönthet ebben a kérdésben. Ezen túlmenően az alapszabadság egynegyedét a munkáltató a munkavállaló erre irányuló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, feltéve hogy a munkavállaló ezt az igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal bejelentette, és ha a munkavállalónak az adott munkáltatónál legalább 3 havi munkaviszonyban eltöltött ideje van. Az alapszabadság 1/4-ének a kiszámításánál is alkalmazni kell azt a szabályt, miszerint ha töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész napnak számít.

A alapszabadság háromnegyedével – és a pótszabadságokkal – a munkáltató rendelkezik, azonban minden esetben meg kell hallgatnia a munkavállalóját.

A nagyobb üzemekben, gyárakban és egyéb olyan munkahelyeken, ahol üzemi tanács működik, a munkáltató köteles véleményeztetni az éves szabadságolási tervet az üzemi tanáccsal [Mt. 65. § (3) bekezdés e) pont].

A szabadságot csak az esedékességének az évében lehet kiadni, ettől eltérni csak kivételes esetben lehet (lásd lent). A szabadság kiadására vonatkozó fontos szabály, hogy a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

Kivételes esetek

Kivételesen és fontos gazdasági érdek fennállása esetén a munkáltató az igénybe nem vett szabadságot legkésőbb a tárgyévet követő június 30-áig, a kollektív szerződés rendelkezése alapján a tárgyévet követő december 31-éig is kiadhatja. Ezt a rendelkezést az 1998. évi LXXIX. törvény iktatta be az Mt.-be, addig ugyanis szigorúbb szabályok érvényesültek, és csak a tárgyévet követő január 31-éig lehetett kiadni a szabadságot.

A másik kivételes eset, amikor a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály miatt nem képes szabadságra menni az esedékesség évében. Ekkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni a szabadságot. A törvény e rendelkezésétől érvényesen nem lehet eltérni.

Az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése alapján ilyen esetben sem lehet a szabadságot pénzben megváltani, a bármely okból ki nem adott éves szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított elévülési időben követelheti a munkavállaló (BH 1980/9/354.). A munkáltató, akinek az adott szabadságot ki kellett volna adnia, nem adta ki a szabadságot, nem védekezhet azzal, hogy a munkavállalójának módja lett volna a szabadság igénybevételére.

Ha a munkavállaló például munkatorlódás miatt nem vette ki a szabadságát, akkor az elévülési időn belül még kiveheti azt, feltéve ha bizonyítja a munkatorlódás tényét.

Elévülés

A szabadsággal kapcsolatos igény 3 év alatt évül el, az elévülés a szabadság esedékessé válásától kezdődik. A tárgyévben ki nem adott szabadság tehát a tárgyévet követő 3 naptári éven belül követelhető.

A szülési és a fizetés nélküli szabadságnál az Mt. 11. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint, ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

A gyakorlat szerint a szülési és a fizetés nélküli szabadság tartama alatt a szülő nő akadályoztatva van rendes szabadságának kivételében, tehát az elévülési idő letelte ellenére is biztosítani kell részére a rendes szabadságot az akadály megszűnésétől, vagyis a munkavállalónak a munkahelyre történő visszatérésétől számított 6 hónapon belül még akkor is, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

Egyeztetés a szabadság kiadásánál

A fentiekben már említettük, hogy az alapszabadság 1/4-ével a munkavállaló, a fennmaradó részével pedig a munkáltató rendelkezik. A munkavállaló az igényét 15 nappal, a munkáltató pedig a szabadság kiadása előtt 1 hónappal köteles közölni a munkavállalóval a szabadság kiadásának az időpontját.

Kárfelelősség

Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és köteles megtéríteni a munkavállalónak az ezzel kapcsolatban felmerült kárt, illetve költséget (például, ha a munkavállaló befizet valamilyen társasutazásra, és ezt csak bizonyos anyagi veszteséggel tudja lemondani, a munkáltatónak helyt kell állnia az így keletkezett kárért).

A jól átgondolt szabadságolási terv elejét veheti minden olyan munkáltatói intézkedésnek, amely esetleg kártérítési felelősséggel járna, éppen ezért a szabadság mértékét még az év elején tisztázni kell. Ha előreláthatólag a munkahely zavartalan működése (például nagyobb megrendelés) miatt nem a megszokott időben tudja a munkáltató szabadságra küldeni a munkavállalókat, akkor erre is időben fel kell hívni a munkavállalók figyelmét. A munkáltatónak ebben az esetben is figyelemmel kell lennie arra, hogy az alapszabadság 1/4-ével a munkavállaló rendelkezik.

Munkarend és szabadság

A szabadság kiadásánál a munkarend, illetve a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

Az általános munkarendben (hétfőtől péntekig) foglalkoztatott munkavállalóknál ez nem jelent gondot, hiszen itt egyheti szabadság 5 munkanap igénybevételével jár.

Az általános munkarendtől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállalók szabadságának kiadásáról az Mt. 135. §-ának (2)-(3) bekezdése rendelkezik. Az általánostól eltérő munkarendben dolgozók e munkaidő-beosztásukból fakadóan sem előnyben nem részesülhetnek, sem hátrány nem érheti őket.

Az olyan munkaidő-beosztásnál, amely heti kettőnél több pihenőnapot biztosít, a szabadság kiadása szempontjából a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Amennyiben tehát a munkavállaló a heti munkaidőt a hétnek csupán 3 napján dolgozza le, egy naptári heti szabadsághoz 5 munkanap szabadságot kell számolni, mert szabadnapnak számít a 3 munkanapján felül a további 2 pihenőnap is.

Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidő-beosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell kiszámítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az 5 napos munkahéttel dolgozók.

Ha a munkavállaló a szabadság ideje alatt megbetegszik, az igazoltan keresőképtelen állapotban töltött munkanapok nem terhelik a szabadságát. Ilyenkor a munkavállaló köteles értesíteni a munkáltatóját, aki az igénybe nem vett szabadságot más időpontban adja ki.

Visszahívás szabadságról

Ritkán, de előfordulhat, hogy hamarabb véget ér a nyaralás, mint ahogy a dolgozó tervezte. Az Mt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint ugyanis kivételesen, fontos érdekből a munkáltató megszakíthatja a munkavállaló már megkezdett szabadságát. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. Természetesen a munkavállalónak a megszakítással felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

Ez a rendelkezés főleg a felelős beosztásban dolgozó, illetőleg a vezető beosztású munkavállalókat érintheti, azonban nem kizárt, hogy egy hirtelen adódó megrendelés, üzemzavar, rendkívüli esemény miatt minden munkavállalót be kell rendelni. Emiatt ma már sok munkahelyen bevezették azt, hogy a munkavállalóknak nyilatkozniuk kell arról, hogy hol fogják tölteni a szabadságukat, hogyan, milyen címen, telefonszámon lehet őket elérni.

Korlátozható-e a szabadság helye?

Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, korlátozhatja-e a munkáltató, hogy a munkavállalók hol töltsék a szabadságukat, vagy például kikötheti-e, hogy a könnyebb elérhetőség kedvéért nem mehetnek külföldre, csak belföldön nyaralhatnak-telelhetnek. Ez még előre látható, visszahívásra okot adó esemény esetén sem köthető ki, hiszen ez már a munkáltatói utasítási jogkör gyakorlásához tartozik, amely nem korlátlan a munkavállalóval szemben, hanem csak annyiban áll fenn, amennyiben az a munkaviszony keretében történő munkavégzéshez szükséges és indokolt. Ebben az esetben a munkáltató csupán annyit tehet, hogy figyelmezteti a munkavállalóit, és számol az ebből adódó többletköltségekkel.

A visszahívási okokat a törvény nem sorolja fel, a leggyakoribb fontos érdek természetesen a gazdasági érdek.

Pénzbeli megváltás

A törvény csak kivételesen engedi meg a szabadság pénzben való megváltását, a főszabály tehát az, hogy a szabadságot csak természetben lehet kiadni.

A pénzbeli megváltás esetei:

  • a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése,
  • a dolgozó sorkatonai vagy polgári szolgálatra való behívása.

Ezekben az esetekben is csak akkor jöhet szóba a pénzbeli megváltás, ha a dolgozó nem kapta meg a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot. A pénzben megváltott szabadság nem növelheti a munkaviszony időtartamát.

Többletszabadság

Amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint amennyi neki járt volna, a többletszabadságra eső munkabért köteles visszafizetni. Nincs ilyen visszafizetési kötelezettség a munkavállaló halálakor, nyugdíjazásakor, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésekor, illetve a munkavállaló sorkatonai, illetőleg polgári szolgálatra történő behívásakor.

A szabadság idejére járó munkabér

A rendes szabadság fizetett szabadság, ezért a munkavállalót a szabadsága idejére távolléti díj (nem átlagkereset!) illeti meg [Mt.151. § (2) bekezdés e) pont].

A távolléti díj az átlagkeresetnél kevesebb, a személyi alapbérnél nagyobb mértékű díjazás, amely magában foglalja a személyi alapbért, a rendes bérpótlékokat, a túlmunka miatti kiegészítő pótlékot. Távolléti díjként e juttatások együttes összegének az időarányos része jár.

Vezető beosztású munkavállalók

A vezető beosztású munkavállalókra a szabadság kiadása tekintetében is eltérő szabályokat határoz meg az Mt. 192. §-ának (1) bekezdése. A törvény szerint a vezető a szabadság igénybevételét – a munkaszerződésben foglaltak szerint – maga állapítja meg. A nagyobb felelősség arra készteti a vezető beosztású munkavállalót, hogy akkor menjen szabadságra, amikor a munkáltatója gazdasági érdekei ezt megengedik. A vezető beosztású munkavállalókat érintheti leginkább, hogy a szabadságukat meg kell szakítaniuk, a szabadság alatt vissza kell térniük a munkahelyükre (hiszen az ő helyettesítésük a legnehezebb, illetve akár nem is lehetséges). A vezetők sokszor még a szabadságuk idején is napi kapcsolatban állnak a munkahelyükkel, és ha ez még sincs így, akkor is biztosítaniuk kell, hogy akár a külföldi nyaralás alatt is elérhetők legyenek.

A vezető beosztású dolgozó így sokszor csak több, kisebb részletben tud szabadságra menni, hiszen a hosszabb távolléte alatt a munkáltató működése akadozhat. Éppen ezért, ha a vezető visszaél a szabadság igénybevételére vonatkozó jogával, és rendeltetésellenesen gyakorolja azt (például veszélybe kerül a munkáltató működése), a munkáltató megfelelően intézkedhet vele szemben.

Betegszabadság

Betegszabadság címén a munkavállalót 15 munkanap illeti meg naptári évenként a betegség miatti keresőképtelensége idejére. A naptári éven belüli betegség első 15 munkanapjára tehát nem táppénzre jogosult a munkavállaló, hanem a távolléti díjának 80 százalékára.

Amennyiben a keresőképtelenséget a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta, ennek időtartama nem számít bele a betegszabadságba. A betegszabadságot az orvos igazolása alapján lehet igénybe venni, ez alól egy kivétel van, amely szerint nem kell igazolni a keresőképtelenséget évente egy alkalommal, a legfeljebb 3 munkanapig terjedő betegszabadság idejére. (Ezt a rendelkezést már számtalanszor meg akarták szüntetni, azonban erre a mai napig nem került sor.)

Ha a munkaviszony év közben kezdődik, a munkavállalónak a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár a betegszabadság. Ha azonban az év folyamán már más munkáltatónál is munkaviszonyban állt, az új munkaviszonyában nem igényelhet több betegszabadságot, mint amit a naptári évre járó betegszabadságából még nem vett igénybe. Ezt a munkaviszony megszűnésekor kiállítandó munkáltatói igazoláson kell feltüntetni.

Az időarányosan járó betegszabadság számításánál is alkalmazni kell azt a szabályt, hogy a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető [Mt. 137. § (5) bekezdés].

Egyéb munkaidő-kedvezmények

Az Mt. 138-140. §-ai sorolják fel az egyéb munkaidő-kedvezményeket, amelynek két nagy csoportja van: a szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság.

Szülési szabadság

A terhes és a szülő nőt szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadság 24 hét, amelyből 4 hetet lehetőleg a szülés várható időpontja előtt kell kiadni.

A szülési szabadság megszűnik:

  • a gyermek halva születése esetén az ettől számított 6 hét elteltével,
  • ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
  • ha a gyermeket állami gondozásba adják, az azt követő napon.

A szülési szabadság időtartama azonban – a szülést követően – hat hétnél rövidebb nem lehet.

A szülési szabadság idejére nem jár munkabér, a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerint részesül ellátásban.

Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadság engedélyezését bizonyos esetekben a törvény kötelezővé teszi. Ezek a következők:

  • a gyermek gondozása céljából a szülési szabadság letelte után a gyermek 3. – tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében 10. – életéve betöltéséig,
  • a gyermek betegsége esetén otthoni ápolás céljából a gyermek 12. életéve betöltéséig,
  • a közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre,
  • a lakásépítés céljára, legfeljebb 1 évig terjedően, ha a munkavállaló magánerőből, saját részére építi a lakást.

A kért megszakítás nélküli fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által megjelölt időpontban kell kiadni. A munkavállaló a kérelmét legalább 1 hónappal az igénybevétel előtt köteles közölni a munkáltatóval. Ha a munkavállaló a szabadságot részletekben kívánja igénybe venni, a kiadás ütemezéséről a munkáltatóval előzetesen köteles megállapodni. A munkáltató más esetekben is engedélyezheti, hogy a munkavállalója fizetés nélküli szabadságra menjen.

Kádár Petra
Szabadságolási terv
A jól átgondolt szabadságolási terv elkészítésével biztosítható a munkahely zavartalan működése.

A szabadságolási terv elkészítésénél a munkáltatónak a következőket kell figyelembe vennie:

  • gazdasági érdekek (lehetőség szerint számolni kell azzal, hogy a munkavállalók nagy többsége a nyári időszakban megy hosszabb időtartamú szabadságra),
  • munkavállalói igények (már a tárgyév elején nem árt meghallgatni a munkavállalókat),
  • a helyettesítés megoldása (ha más megoldás nincs, és ha például diákmunkával pótolható a kieső munkaerő),
  • ha lehetséges, akkor bevezethető az úgynevezett „leállás" (mindenki egy időben megy szabadságra, leállítják a gépeket, berendezéseket stb.), így a „leálláson" kívüli időben megint biztosítható a hatékony munka,
  • a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni,
  • az üzemi tanáccsal véleményeztetni kell a szabadságolási tervet.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (1999. július 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem