Alapszabályának jóváhagyásával május 26-án megalakult a Nemzeti ILO Tanács. Az intézményt a kormány javaslatára az érdekegyeztetés megújításának keretei között a szociális partnerek hozták létre. Az Országos Munkaügyi Tanácshoz hasonlóan a Nemzeti ILO Tanácsban is a kormányzat, a munkaadók és a munkavállalók képviselői kaptak helyet.
Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) egyezményeinek magyarországi érvényesülésével, az uniós csatlakozással az érdekegyeztetés az Érdekegyeztető Tanács nemzetközi bizottságában már korábban is foglalkozott. A jövőben ezek a témakörök két önálló testülethez tartoznak majd, így a most megalakult Nemzeti ILO Tanácshoz, illetve a várhatóan júniusban összeülő Európai Integrációs Tanácshoz. (Az országos érdekegyeztetés új intézményei továbbá a már megalakított Gazdasági Tanács, a korszerűsített Szociális Tanács illetve a Területfejlesztési Tanács.)
Az ILO 186 egyezményéből Magyarország eddig 65-öt ratifikált, ezek közül 59 van jelenleg is hatályban. A ratifikált egyezmények közül 38 még nincs kihirdetve hiteles fordítású magyar közléssel. A késedelem felszámolására a kormányzat képviselője a testület megalakulását követően ígéretet tett. A szakszervezetek szerint rendkívül fontos, hogy a ratifikált egyezmények hiteles magyar nyelvű szövege a munkavállalói érdekképviseletek, illetve a munkahelyek rendelkezésére álljon.
Szakértőkkel megerősítve
A ratifikált egyezmények többek között az egyesülési és szervezkedési szabadságra, a kollektív alkura, a munkaidőre, a fizetett szabadságra, a minimálbérre, a foglalkoztatáspolitikára vonatkoznak. Szakszervezeti vélemények szerint a ratifikált egyezményekben foglaltak gyakorlati érvényesülését a jogszabályok elvileg garantálják. Előfordul viszont, hogy a munkáltatók nem tartják be az előírásokat, akadályozzák a helyi szakszervezetek megalakítását, visszautasítják a kollektív szerződések előkészítését szolgáló tárgyalásokra vonatkozó ajánlatot.
Az új testület alapszabályának kidolgozásában a kormány képviselőin kívül részt vettek a szociális partnerek és az ILO budapesti székhelyű közép- és kelet-európai irodájának szakértői is. A testület munkáját a Szociális és Családügyi Minisztérium erre a célra létrehozott titkársággal segíti. Ez a csoport együttműködik a Gazdasági Tanács, valamint az Országos Munkaügyi Tanács titkárságával.
Az új testületben hat hely illeti meg a kormányzatot, hat a munkaadókat és ugyancsak hat a munkavállalókat. A tanács tagjainak a szociális és családügyi miniszter adja át a határozott időre szóló megbízólevelet.
A Nemzeti ILO Tanács elnöke a mindenkori szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. A tanács a munkaadói és munkavállalói tagjai sorából egy-egy alelnököt választ.
Az új testület javíthatja az ILO-egyezmények előírásainak, ajánlásainak magyarországi érvényesülését. A munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek közvetlenül tolmácsolhatják észrevételeiket a kormánynak a különféle gyakorlati problémákról.
| A Nemzeti ILO Tanács jogosítványai |
|---|
|
A tanács alapszabály-tervezete kimondja, hogy e testület a társadalmi párbeszéd konzultatív, országos fóruma. A tanácsban helyet foglaló munkaadói és munkavállalói tagokat véleményezési és tájékozódási jog illeti meg. Véleményt formálhatnak többek között a kormány válaszairól, amit a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia napirendjére tűzött kérdésekkel kapcsolatban megfogalmaz; a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmánya értelmében az Országgyűlés elé terjesztendő Egyezmények és Ajánlások kapcsán megfogalmazott javaslatokról és az előbbi szervezethez, illetve a Nemzetközi Munkaügyi Hivatalhoz előterjesztendő jelentésekről is.
A tagok tájékozódhatnak minden, a Nemzeti ILO Tanács feladatkörébe tartozó, a munkaadók és munkavállalók érdekét közvetve vagy közvetlenül érintő kérdésben. Ez a testület is – a társadalmi párbeszéd többi intézményéhez hasonlóan – szükség szerint ülésezik. Az ülések általában nyilvánosak lesznek, de zárt tárgyalásra is sor kerülhet, ha az ország érdekei úgy kívánják, hogy a tárgyalandó téma ne kerüljön nyilvánosságra. |
Társadalmi igazságosság
Nagy Katalin, a munkaügy nemzetközi vonatkozásainak szakértője egy tanulmányában rámutat: az ILO a szakszervezeti mozgalmak évtizedes követelései nyomán 1919-ben alakult meg, csatlakozva a Népszövetséghez. Tevékenységének célját az alapokmány, majd 1944-ben a Philadelphiai Nyilatkozat határozta meg. Ezek az okmányok abból az elvből indulnak ki, hogy az egyetemes és tartós béke csak a társadalmi igazságossággal érhető el.
Az igazságtalan munkafeltételek, a nélkülözés, a nyomor olyan elégedetlenséget okoznak, ami veszélyezteti a békét, a kölcsönös megértést. Ezért foglalkozni kell a munkaidő szabályozásával, a munkanélküliség elleni harccal, a megfelelő és igazságos bérezéssel, a dolgozók védelmével, a szakszervezetek szabadságával. A Philadelphiai Nyilatkozat ezen túl foglalkozik azzal, hogy minden embernek faji, vallási, nemi hovatartozástól függetlenül joga van az anyagi jólétre, a szellemi fejlődésre, a szabadság és emberi méltóság, a gazdasági biztonság és egyenlő lehetőségek körülményei között.
Majd' 80 éves tagság
Az ILO az első szakosított intézményként csatlakozott 1946-ban az ENSZ-hez. Magyarország 1922 óta tagja az ILO-nak.
Az ILO legrégebbi törekvéseinek egyike a nemzetközi munkaügyi szabványok tripartit módon, azaz a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek részvételével történő kidolgozása és széles körű elfogadtatása. A szabványalakítás azért tűnt fontosnak, mert amennyiben csak egy országban javítják egyoldalúan a munkások életkörülményeit, akkor az az ország a nemzetközi versenyben lemaradhat. Ugyanakkor a munka- és életkörülmények széles körű javítása a versenyképesség feladása nélkül mindenütt javíthatja a munkások helyzetét. Az egyezmények csupán a csatlakozó tagállamok részére kötelezőek. Az ILO szigorúan számon kéri az egyezmények végrehajtását. Erről jelentéseket kell írni az ILO-nak.
Egy kis történelem
Az ILO tevékenységét alapvetően a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia határozza meg, amely évente ülésezik. A konferencia feladata a nemzetközileg érvényes szabványok létrehozása, a munkaprogram elfogadása. A konferencia is tripartit összetételű, munkájában országonként kormányzati, munkaadói és munkavállalói képviselők vesznek részt. Az ILO titkársági feladatait ellátó Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Genfben van. A konferenciák közötti időszakban a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal munkáját az igazgatótanács irányítja. Magyarországot az 1996- 1999-es időszakra az igazgatótanács rendes tagjává választották.
Magyarország az 1919-es Tanácsköztársaság leverése után a szakszervezetekre vonatkozó 1921-es Bethlen-Peyer-paktum megkötését követően 1922-ben hosszas diplomáciai erőfeszítések eredményeként csatlakozhatott a Népszövetséghez, s ezzel együtt az ILO-hoz. Magyarország 1938-ig 19 ILO-egyezményt ratifikált. A tajvani rezsim elleni tiltakozásul Magyarország 1949-ben kivonult a nemzetközi szervezet konferenciájáról, és 1954-ig távol maradt onnan. A visszatérés után együttműködési törekvését demonstrálva 1956-ban és 1957-ben 14 ILO-egyezményt ratifikált. Az 1956-os forradalom újabb cezúra volt a kapcsolatokban. Az ILO 1957-től kezdődően évekig napirenden tartotta a magyar kérdést, a magyar küldöttek mandátumát az egymás után következő konferenciák 1960-ig megsemmisítették, majd 1961 és 1963 között függőben tartották. A 60-as évek közepétől javultak a kapcsolatok az ILO-val.
A munka világát szabályozó, a piacgazdaság követelményeinek megfelelő törvényeink, munkaerő-piaci intézményrendszerünk és politikánk kialakításában az ILO alapvető szerepet játszott. Az utóbbi években több tanulmányút, konferencia segítette a magyarországi szakemberek felkészülését. Jelentős segítséget kaptunk a kollektív tárgyalások lefolytatásához, a szakszervezeti tisztségviselők, munkaadói képviselők képzéséhez, az érdekegyeztetés továbbfejlesztéséhez.
| Törvények a munka világából |
|---|
|
Az Országgyűlés első félévi ülésszakának vége felé elfogadta a Munka Törvénykönyve módosítását, és ugyanaznap elfogadta az Országgyűlés az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló határozati javaslatot is. A második félévben terjeszti elő a kormány a munka világát érintő jogszabályok közül a foglalkoztatási törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítását.
A miniszterelnök ezzel összefüggésben a közelmúltban kijelentette, hogy jövőre fél évre csökkentik a munkanélküli-járadék folyósításának idejét a jelenlegi egy évről. A kormány ezzel az intézkedéssel párhuzamosan több munkaalkalmat kínál majd, egyebek között közmunkák szervezésével. A bejelentést a szakszervezetek felháborodással fogadták, a munkaadói érdekképviseletek viszont üdvözölték a probléma felvetését. Az ügyben megszólaló szociális és családügyi miniszter sietett eloszlatni az aggályokat, közölve, hogy a tárca két-három javaslatot is előkészít a munkanélküli-járadékkal kapcsolatban. Az egyik variáció szerint kilenc hónapig folyósítanának járadékot a munkanélkülieknek, utána pedig közmunka-lehetőséget biztosítanának számukra. A másik változat alapján járna hat hónapig a járadék teljes összege, amely jelenleg 20 ezer forint, utána pedig csökkentenék az ellátást. Ez utóbbi módszert alkalmazzák az Európai Unió országaiban is. A tárca 2000. január elsejei hatállyal szeretné visszaállítani a munkaügyi ellenőrzés önállóságát is, amelyhez nemcsak a jogi, hanem a személyi és az anyagi feltételeket is meg kívánják teremteni.K. P. |
